A pénzforgalmi terv

A pénzforgalmi vagy likviditási terv a pénzügyi terv részeként a pénzeszközök vállalatba történő be- és kiáramlásának az előrejelzése, a folyamatos működés zavartalan lebonyolítása érdekében. A terv tehát a vállalat valamennyi,

 eredményt érintő és

 eredményt nem érintő

bevételét és kiadását egyaránt magában foglalja, azokat összesítve előre jelzi. Feladatként jelentkezik tehát a bevételt adó források és a kiadással járó jövőbeni pénzáramok számszerűsítése, e pénzáramok összevetése, melynek eredményeként a nettó pénzáramot kapjuk. Elkészítésére, többfélre módszer kínálkozik. Részletezettségét – tartalmát és időtávját illetően egyaránt – a vállalatok maguk határozzák meg. Azt azonban hangsúlyozni szükséges, hogy a termelési folyamatokat és a vállalati sajátosságokat is figyelembe kell venni. A pénzforgalmi terv – a pénzáramok jellegét tekintve – tartalmazhatja csak a folyamatos működés pénzáramait, de a finanszírozási és befektetési döntések pénzáramait is magában foglalhatja. Függetlenül attól, hogy az utóbbi pénzáramok szerepelnek-e a likviditási tervben, önálló tervként való elkészítésük szakmailag indokolt. Egyébként a bankok megkövetelik, hogy az üzleti tervben szerepeljenek. A pénzforgalmi terv elkészítésének folyamata az alábbiakban összegezhető:

1. Az időtáv konkretizálása. Mivel a terv a folyamatos működés forrásigényének számszerűsítését szolgálja, maximális időtávja egy évnél hosszabb nem, de rövidebb – a célszerűséget és az említett sajátosságokat, a vezetés igényét figyelembe véve – lehet. (Az időtávval kapcsolatosan fontosnak tarjuk megjegyezni, hogy a pénzforgalmi terv időtávja alatt egy naptári évet értünk, de pl. egy ötéves futamidejű beruházási hitel esetében a futamidő teljes időtávjára, éves bontásban el kell készíteni a pénzforgalmi tervet.)Az üzemviteli hitelek igénylésénél negyedéves vagy havi bontásban kell elkészíteni a pénzforgalmi tervet.

2. A bevételek előrejelzése. A bevételek (pénzeszközállomány növekedése) számszerűsítése az árbevételre és az egyéb bevételekre, a pénzügyi műveletek bevételére és a rendkívüli bevételekre egyaránt kiterjed. Tartalmi részletezettségük a vezetés igényét kell hogy

kielégítse. A bank számára történő prezentálás esetén a hivatalos banki nyomtatványnak megfelelő részletezettséget biztosítani kell.

Az eredményt érintő bevételek előrejelzése. Ismert, hogy a bevételek döntő hányadát az árbevétel pénzügyi realizálása adja. Az adott időegység bevételénél csak a követelésállományból befolyt bevételeket tüntetjük fel. Az időszak befolyt követelése tehát az alábbi összefüggéssel számszerűsíthető:

A pénzügyi vezetés fontos feladata az ellenőrzési funkció, a vevőállomány analitikus nyilvántartása, annak nyomon követése. Ezt a vonatkozó adózási jogszabályok is előírják (pl: ÁFA-val kapcsolatos elszámolás), de fontos szerepe van a terv-tény adatok összehasonlításában is. A vevőállomány nyilvántartásának egyik gyakran alkalmazott módszerét a 3.5.1.1. alfejezetben áttekintettük.

Az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevétele és a rendkívüli bevételek a kapcsolódó tervrészeknél kerültek megtervezésre, átvezetésük onnan történik a pénzforgalmi tervbe.

Az eredményt nem érintő bevételek előrejelzése az adott időszakhoz kapcsolódóan történik. Olyan tételekről van tehát szó, amelyek az eredménytervben nem szerepelnek, de pénzügyi realizálásukkal számolni kell, pl. adó visszatérítés, a vállalat által kezelt idegen pénzeszközök, befizetett tőkeemelés, céltámogatások – de csak azok, amelyeket a tőketartalékba kell helyezni -, a fizetendő ÁFA stb.

A fentiekben vázolt tételek összefoglalására szolgál a 19. táblázat.

19. táblázat: A bevételek tervezése

me.: ezer Ft

Megnevezés Hónapok

Összesen I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

Értékesítés nettó árbevétele Befolyt árbevétel - Folyó értékesítésből - Vevőállományból Egyéb bevétel

Pénzügyi műveletek bevétele Rendkívüli bevétel

Eredményt érintő bevételek összesen Nyitó vevőállomány

Záró vevőállomány Fizetendő ÁFA

- Tárgyhavi bevétel ÁFA-ja - Vevőállomány ÁFA-ja Egyéb eredményt nem érintő bevétel Eredményt nem érintő bevétel összesen

BEVÉTEL MINDÖSSZESEN

Befolyt követelés = Nyitóállomány (Követelések) + Kiszámlázott értékesítés - Záró vevőállomány

3. Kiadások előrejelzése. A kiadások döntő hányadát a folyamatos működéssel kapcsolatos kiadások, mint eredményt érintő tételek teszik ki. E kiadások az eredmény számításánál szereplő termelési költségek és ráfordítások pénzforgalmi megfelelői. A kiadások kisebb hányadát adják az eredményt nem érintő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kiadások.

Az eredményt érintő folyó működés kiadásai tehát az eredményt érintő tételek pénzügyi realizálását jelentik. A pénzforgalmi szemlélet miatt a tervezett tételek és a pénzügyi realizálás között jelentős eltérések lehetnek. Jól példázza ezt a szállítók felé esedékes kötelezettségek alakulása, amit külön tételként, beszerzési kiadások címén – részletezettsége követi az anyagbeszerzési tervét – külön, önállóan is szerepeltetnek a pénzforgalmi tervben. A szállítóállomány számszerűsítése szintén a mérleg-egyenlet összefüggései alapján történhet.

Az eredményt érintő további kiadási tételeket (pl. munkabérköltség, fizetendő társadalombiztosítási kötelezettség stb.) a költségtervek alapján, azok időbeli realizálását és a kötelezettségek pénzügyi teljesítésének határidejét érintő kapcsolódó jogszabályi előírásokat is figyelembe véve ütemezzük a pénzfogalmi tervben.

Az eredményt nem érintő kiadások között kell szerepeltetni azon pénzmozgásokat, amelyeket alapvetően a menedzsment és a tulajdonosok döntései – közvetlenül vagy közvetetten – határoznak meg. E kiadások kapcsolódhatnak a folyamatos működéshez is, pl. üzemviteli hitelek törlesztése, adók fizetése, de lehetnek a hosszú távú befektetési döntések vagy a vállalat osztalékpolitikájának következményei is, pl. befektetett eszközök állományának bővítése (beruházások), osztalékfizetés, hosszú lejáratú hitelek törlesztése stb. A kiadások tervezésének egy lehetséges struktúráját a 20. táblázatban foglaltuk össze..

20.. táblázat: A kiadások tervezése

me.: ezer Ft

Megnevezés Hónapok

Összesen I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

Anyagjellegű kiadások - Folyó vásárlásból - Szállítóállományból Személyi jellegű kiadások Egyéb kiadások

Eredményt érintő kiadások összesen Nyitó szállítóállomány

Záró szállítóállományból Visszaigényelhető ÁFA

Eredményt nem érintő egyéb kiadások Eredményt nem érintő kiadások összesen

KIADÁS MINDÖSSZESEN Forrás: Saját szerkesztés

Beszerzési kiadás = Nyitó szállítóállomány + Beszerzés – Záró szállítóállomány

4. Az időszak működési pénzáramát a folyó termelés bevételeinek és kiadásainak egyenlege adja. A nettó pénzáram a működési pénzáram és a nyitó pénzkészlet egyenlege.

5. A finanszírozási igény számszerűsítése, összhangban az előzőekben elmondottakkal két területet érint:

 a fejlesztés (beruházás) forrásigényét és

 a folyamatos működés forrásigényét.

A fejlesztés (beruházás) forrásigényének számszerűsítését a 3.2.7. alfejezetben már érintettük. A kapcsolódó kiadásokat a megvalósításnak megfelelően ütemezzük, havi bontásban (20. táblázat).

A forrásigény, azaz a finanszírozási igény számszerűsítésénél a nettó pénzáramot ha az negatív az úgynevezett minimális, vagy biztonsági pénzkészlet összegével korrigáljuk.

Amennyiben a felvett hitelek kamatfizetési kötelezettsége is fennáll azon időszakokban, amikor finanszírozási igény jelentkezik és a korrigált érték negatív, akkor a számszerűsített kamat és törlesztő részlet összegével korrekciót kell végrehajtani, növelni szükséges a forrásbevonás összegét. E módosított finanszírozási igény a kumulatív finanszírozási igény, azaz a felveendő hitel összege. Az elmondottakat a 21. táblázatban foglaltuk össze.

21. táblázat: A folyamatos működés forrásigényének számszerűsítése

me.: ezer Ft

Megnevezés Hónapok

Összesen I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

Nyitó pénzkészlet Működés pénzárama Biztonsági pénzkészlet Finanszírozási igény Fizetendő kamat

Kumulatív finanszírozási igény Hitelfelvétel

Záró pénzkészlet

Az előzőkben tárgyalt tervszámok birtokában kerülhet sor a teljes, illetve végleges pénzforgalmi terv összeállítására. A teljes pénzforgalmi terv a fejlesztés és folyamatos működés pénzforgalmát együttesen tartalmazza, összegzi mindazt, amit az előzőekben megfogalmaztunk. A vállalat pénzforgalmi tervének egy lehetséges struktúráját foglalja magába a 22. táblázat. A nettó pénzáram tehát a vállalat egészére vonatkozóan az összes bevétel és összes kiadás és nyitó pénzkészlet egyenlegeként definiálható. A vállalati szinten értelmezett kumulatív finanszírozási igény tartalma bővül az éven túli kötelezettségek esedékes kamatának és törlesztő részletének összegével. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a pénzforgalmi terv, az eredményterv és a vagyonmérleg egyes tételei között kötelező számszaki egyezőségek vannak. Ilyen egyezőség például; hogy a pénzforgalmi terv XII. havi záró pénzkészlete meg kell, hogy egyezzen a vagyonmérleg záró pénzkészletével; a rövid lejáratú hitelek záró állománya azonos kell, hogy legyen a pénzforgalmi tervben szereplő összes

22. táblázat: A vállalat pénzforgalmi terve

me.: ezer Ft

Megnevezés Hónapok

Összesen I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

Nyitó pénzkészlet Működés pénzárama Tőkebefektetés ÁFA egyenleg Nettó pénzáram Biztonsági pénzkészlet Finanszírozási igény Fizetendő kamat - Éven belüli hitel - Éven túli hitel Hitel törlesztése - Éven belüli hitel - Éven túli hitel

Kumulatív finanszírozási igény Hitelfelvétel

- Éven túli - Éven belüli

Záró pénzkészlet

felvett és törlesztett hitel összegének egyenlegével; a pénzforgalmi tervben a fizetett kamatok összege meg kell, hogy egyezzen az eredménykimutatásban szereplő pénzügyi műveletek ráfordításaival (pontosabban: ezeken belül a fizetett kamatokkal) stb.