ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
2. Példák a keverékek és oldatok osztályba és csomagolási csoportba történő besorolására:
A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó fenolt a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzolban oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába kell besorolni; ezt az oldatot a fenol mérgező volta miatt a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 1992 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.
A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-arzenát és a 8 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-hidroxid szilárd keverékét a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3290 MARÓ, SZERVETLEN, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.
A 4.1 osztály III csomagolási csoportjába tartozó nyers vagy finomított naftalint a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzinben oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3295 FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N. tétel alá kell besorolni.
A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó szénhidrogének és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékeit a 9 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 2315 FOLYÉKONY POLIKLÓROZOTT BIFENILEK vagy az UN 3432 SZILÁRD POLIKLÓROZOTT BIFENILEK tétel alá kell besorolni.
A 3 osztályba tartozó propilén-imin és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékét a 3 osztályba, az UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT tétel alá kell besorolni.
135 2.1.4 Minták besorolása
2.1.4.1 Amennyiben egy anyag osztálya bizonytalan, ezért további vizsgálat céljából szállítják, akkor ideiglenes osztályt, helyes szállítási megnevezést és UN számot kell hozzárendelni a feladónak az anyagra vonatkozó ismeretei és
a) a 2.2 fejezet osztályozási kritériumai; és b) e fejezet előírásai alapján.
A választott helyes szállítási megnevezéshez tartozó legszigorúbb csomagolási csoportot kell alkalmazni.
Ha ezt az előírást használjuk, a helyes szállítási megnevezést ki kell egészíteni a „minta”
szóval (pl. UN 1993 gyúlékony folyékony anyag, m.n.n., minta). Abban az esetben, ha egy bizonyos besorolási kritériumoknak megfelelő anyagmintára létezik speciális helyes szállítási megnevezés (pl. UN 3167 túlnyomás nélküli, gyúlékony gázminta, m.n.n.), akkor ezt kell használni. Ha a minta szállításához m.n.n. tételt használnak, a helyes szállítási megnevezést nem kell kiegészíteni a műszaki megnevezéssel, amint azt a 3.3 fejezet 274 különleges előírása megköveteli.
2.1.4.2 Az anyag mintákat az ideiglenesen hozzárendelt helyes szállítási megnevezéshez tartozó előírások szerint kell szállítni, amennyiben:
a) az anyag nem tekinthető a 2.2 fejezet 2.2.x.2 bekezdései vagy a 3.2 fejezet alapján a szállításból kizárt anyagnak;
b) az anyag nem tekinthető az 1 osztály kritériumait kielégítő anyagnak, ill. fertőző vagy radioaktív anyagnak;
c) ha az anyag önreaktív anyag, illetve szerves peroxid, akkor megfelel a 2.2.41.1.15 pont, ill. a 2.2.52.1.9 pont előírásainak;
d) az anyagot kombinált csomagolásban szállítják, és a nettó tömege nem haladja meg a 2,5 kg-ot küldeménydarabonként;
e) a minta nincs más áruval egybecsomagolva.
2.1.4.3 Energiahordozó anyagok vizsgálati célú mintái
2.1.4.3.1 Azok a szerves anyag minták, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”
6 Függeléke (Szűrési eljárások) A6.1 és/vagy A6.3 táblázatában felsorolt funkciós csopor-tokat tartalmaznak, a 4.1 osztályba tartozó UN 3224 tétel (C típusú önreaktív szilárd anyag), ill. az UN 3223 tétel (C típusú önreaktív folyékony anyag) alatt szállíthatók, feltéve, hogy:
a) A minta egyáltalán nem tartalmaz:
– ismert robbanóanyagot;
– a vizsgálat során robbanó hatást mutató anyagot;
– olyan vegyületeket, amelyek arra a célra készültek, hogy hatásukat tényleges robbanás vagy pirotechnikai jelenség formájában fejtsék ki; vagy
– szándékos robbanóanyagok szintetikus prekurzoraiból álló összetevőket;
b) Az 5.1 osztályba tartozó szervetlen gyújtóhatású anyagok és szerves anyag(ok) keverékei, komplex vegyületei és sói esetén a szervetlen gyújtóhatású anyag koncent-rációja:
– 15 tömeg%-nál kevesebb, ha I csomagolási csoporthoz (nagyon veszélyes) vagy II csomagolási csoporthoz (közepesen veszélyes) van rendelve; vagy
– 30 tömeg%-nál kevesebb, ha III csomagolási csoporthoz (kevésbé veszélyes) van rendelve;
136
c) A rendelkezésre álló adatok nem tesznek lehetővé pontosabb besorolást;
d) A minta nincs egybecsomagolva más árukkal; és
e) A minta az ADR 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasítása és a PP94, ill. PP95 különleges csomagolási előírás szerint van csomagolva.
2.1.5 Tárgyak besorolása „veszélyes árut tartalmazó tárgyak, m.n.n.” tétel alá
Megjegyzés: Azokra a tárgyakra, amelyeknek nincs helyes szállítási megnevezésük és csak a 3.2 fejezet „A” táblázat 7a oszlopában feltüntett megengedett korláton belüli mennyiségben tartalmaznak veszélyes árut, az UN 3363 tétel és a 3.3 fejezet 301 és 672 különleges előírása alkalmazható.
2.1.5.1 A veszélyes árut tartalmazó tárgyak vagy a bennük lévő veszélyes áru helyes szállítási megnevezése alatt szállíthatók, ahogy az az ADN-ben máshol elő van írva, vagy e szakasz szerint.
E szakasz értelmében „tárgy” az olyan gép, berendezés vagy egyéb eszköz, amely egy vagy több veszélyes árut (vagy annak maradékát) tartalmaz, ami a tárgy beépített részét képezi, annak működéséhez szükséges, és a szállítás céljából nem lehet eltávolítani.
A belső csomagolóeszköz nem tekinthető tárgynak.
2.1.5.2 Az ilyen tárgyak emellett akkumulátorokat is tartalmazhatnak. Hacsak az ADN-ben nincs másként előírva (pl. a lítium akkumulátort tartalmazó tárgyak gyártási mintáira vagy a legfeljebb 100 ilyen tárgyból álló kisszámú gyártási sorozataikra) a tárgy beépített részét képező lítium akkumulátoroknak olyan típusúnak kell lennie, ami bizonyítottan megfelel a
„Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész 38.3 bekezdés vizsgálati követelményének.
2.1.5.3 Ez a szakasz nem vonatkozik az olyan tárgyakra, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázatában már szerepel egy pontosabb helyes szállítási megnevezés.
2.1.5.4 Ez a szakasz nem vonatkozik azokra a tárgyakra, amelyek az 1, a 6.2, a 7 osztályba tartozó veszélyes árukat vagy radioaktív anyagokat tartalmaznak. Ez a szakasz vonatkozik azonban azokra a robbanóanyagot tartalmazó tárgyakra, amelyek a 2.2.1.1.8.2 pont szerint nem tartoznak az 1 osztályba.
2.1.5.5 A veszélyes árut tartalmazó tárgyakat a jelenlévő veszélyeknek megfelelő osztályba kell sorolni, szükség esetén a 2.1.3.10 bekezdésben található veszélyességi rangsor táblázatát alkalmazva a tárgyban lévő mindegyik veszélyes árura. Ha a tárgyban 9 osztályba tartozó veszélyes áru van, akkor minden más benne lévő veszélyes árut nagyobb veszélyűnek kell tekinteni.
2.1.5.6 Járulékos veszélyeknek a tárgyban lévő többi veszélyes anyag főveszélyét kell tekinteni. Ha a tárgyban csak egyféle veszélyes anyag van, a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában feltüntetett járulékos veszély bárcák által jelzetteket kell járulékos veszélynek tekinteni. Ha a tárgy egynél több veszélyes árut tartalmaz, amelyek a szállítás során egymással veszélyesen reagálhatnak, akkor ezek mindegyikét egymástól el kell határolni (lásd a 4.1.1.6 bekezdést).
2.1.6 Az üres, tisztítatlan csomagolóeszköz-hulladékok besorolása
Azokat az üres, tisztítatlan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat és IBC-ket, illetve részeiket, amelyeket ártalmatlanítás, újrahasznosítás vagy anyagukban való hasznosítás (ide nem értve a felújítást, javítást, rendszeres karbantartást, átalakítást és az ismételt felhasz-nálást) céljából szállítanak, az UN 3509 tétel alá lehet sorolni, ha megfelelnek az erre a tételre vonatkozó követelményeknek.
137