AZ EGYES OSZTÁLYOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
VILLANÓFÉNYPOR: UN 0094, 0305
3. A maró hatású gázok mérgezőnek is tekintendők és ezért a TC, a TFC vagy a TOC csoportba vannak sorolva
2.2.2.1.4 Ha a 2 osztálynak a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett valamely keveréke a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.5 pontban felsorolt kritériumoktól eltérőeket elégít ki, akkor ezt a keveréket ezen kritériumok szerint kell besorolni és a megfelelő m.n.n. tételhez hozzárendelni.
2.2.2.1.5 A 2 osztály azon anyagait és tárgyait (az aeroszolok és a nyomás alatti vegyszerek kivételével), amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.3 pont szerint a 2.2.2.3 bekezdésben felsorolt valamely gyűjtő-megnevezés alá kell besorolni. A kritériumok a következők:
Fojtó gázok
Olyan nem gyúlékony, nem gyújtó hatású és nem mérgező gázok, amelyek a légkörben rendes körülmények között jelen levő oxigént hígítják vagy kiszorítják.
Gyúlékony gázok
Olyan gázok, amelyek 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson
a) a levegővel alkotott, legfeljebb 13 térf.% gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékonyak (alsó robbanási határuk legfeljebb 13%); vagy
b) az alsó robbanási határuktól függetlenül a levegővel legalább 12 százalékpont terjedelmű robbanási tartománnyal bírnak.
A gyúlékonyságot vizsgálatokkal vagy számítással kell meghatározni az ISO által elfogadott módszerek (lásd az ISO 10156:2017 szabványt) szerint.
166
Ha nem áll elegendő adat rendelkezésre ezen módszerek használatához, a származási ország illetékes hatósága által elismert más, azonos értékű vizsgálati eljárások is alkalmazhatók.
Ha a származási ország nem valamely ADN Szerződő Fél, akkor ezeket a módszereket a küldemény által érintett első ADN Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie.
Gyújtó hatású (oxidáló) gázok
Olyan gázok, amelyek általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak, vagy más anyagok égését a levegőnél nagyobb mértékben elősegíthetik. Ezek olyan tiszta gázok vagy gázkeverékek, amelyek oxidáló képessége az ISO 10156:2017 szabvány szerinti módszerrel meghatározva nagyobb, mint 23,5%.
Mérgező gázok
Megjegyzés: Azokat a gázokat, amelyek részben vagy teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezőképesség kritériumait, mérgező gázokként kell besorolni. A maró hatás, mint lehetséges járulékos veszély kritériumait lásd a „maró gázok” címszó alatt is.
Olyan gázok,
a) amelyekről ismert, hogy az emberi egészséget veszélyeztető mértékben mérgezők vagy marók; vagy
b) amelyekről feltételezhető, hogy az emberre nézve mérgezők vagy marók, mivel a 2.2.61.1 bekezdés szerint vizsgálva az akut mérgezési LC50 értékük legfeljebb 5000 ml/m3 (ppm).
A gázkeverékek (beleértve a más osztályba tartozó anyagok gőzeit) esetében a következő képlet használható:
a mérgezõ (keverék) LC50 értéke =
=1 f T
i i 1 i
n
ahol
fi = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya;
Ti = a keverék i-edik alkotórészének toxicitási mutatója.
A Ti-érték egyenlő az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti LC50 értékkel.
Amennyiben az LC50 érték nem szerepel az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csoma-golási utasításában, a szakirodalomban található LC50 értéket kell használni. Ha az LC50 érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkező anyagok legalacsonyabb LC50 értéke alapján kell meghatározni, vagy – ha ez az egyetlen gyakorlati lehetőség – kísérleteket kell végezni.
Maró gázok
Azokat a gázokat és gázkeverékeket, amelyek teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezőképesség kritériumait, mint maró járulékos veszéllyel bíró mérgező gázokat kell besorolni.
Egy olyan gázkeveréknek, amely a maró és mérgező hatás kombinálódása folytán mérgezőnek tekintendő, akkor van maró járulékos veszélye, ha emberen szerzett tapasztalatok alapján ismert, hogy roncsolja a bőrt, a szemet vagy a nyálkahártyát, vagy ha a keverék maró alkotórészeinek LC50 értéke a következő képlettel számítva legfeljebb 5000 ml/m3 (ppm):
167 a maró (keverék) LC értéke50 =
=1 fc Tc
i i 1 i
n
ahol
fci = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya;
Tci = a keverék i-edik maró alkotórészének toxicitási mutatója.
A Tci-érték egyenlő az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti LC50 értékkel.
Amennyiben az LC50 érték nem szerepel az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csoma-golási utasításában, a szakirodalomban található LC50 értéket kell használni. Ha az LC50 érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkező anyagok legalacsonyabb LC50 értéke alapján kell meghatározni, vagy – ha ez az egyetlen gyakorlati lehetőség – kísérleteket kell végezni.
2.2.2.1.6 Aeroszolok
Az aeroszolok (UN 1950) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:
A fojtó;
O gyújtó hatású;
F gyúlékony;
T mérgező;
C maró;
CO maró, gyújtó hatású;
FC gyúlékony, maró;
TF mérgező, gyúlékony;
TC mérgező, maró;
TO mérgező, gyújtó hatású;
TFC mérgező, gyúlékony, maró;
TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.
A csoporthoz rendelés az aeroszol csomagolás tartalmának tulajdonságaitól függ.
Megjegyzés: Aeroszol csomagolások hajtóanyagaként nem használhatók a 2.2.2.1.5 pont kritériumai szerint mérgező gázok, ill. az ADR 4.1.4.1 bekezdés P200 csoma-golási utasítás 2. táblázat c) lábjegyzete által „piroforosnak tekintendő”
gázok. Azok az aeroszolok, amelyek tartalma mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében a I csomagolási csoportnak felel meg, a szállításból ki vannak zárva (lásd még a 2.2.2.2.2 pontot is).
A kritériumok a következők:
a) az A csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom a következő b) – f) pont szerinti, egyetlen más csoport kritériumainak sem felel meg;
b) az O csoporthoz kell hozzárendelni, ha az aeroszol a 2.2.2.1.5 pont szerint gyújtó hatású (oxidáló) gázt tartalmaz;
c) az F csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom 85 tömeg% vagy annál több gyúlékony alkotórészt tartalmaz és a kémiai égéshő 30 kJ/g vagy annál nagyobb.
168
Nem kell az F csoporthoz hozzárendelni, ha a tartalom 1 tömeg% vagy annál kevesebb gyúlékony alkotórészt tartalmaz és a kémiai égéshő 20 kJ/g-nál kisebb.
Egyéb esetekben az aeroszol gyúlékonyságát a „Vizsgálatok és kritériumok kézi-könyv”, III. rész 31. fejezetében leírt vizsgálatokkal kell meghatározni. A vizsgálat szerint „rendkívül gyúlékony”, ill. „gyúlékony” aeroszolokat az F csoporthoz kell hozzárendelni.
Megjegyzés: A gyúlékony alkotórészek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, III. rész 31.1.3 szakaszához fűzött 1 – 3. megjegyzésben meghatározott gyúlékony fo-lyékony anyagok, gyúlékony szilárd anyagok, ill. gyúlékony gázok és gázkeve-rékek. Ez a meghatározás nem terjed ki a piroforos, az önmelegedő és a vízzel reaktív anyagokra. A kémiai égéshőt a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: ASTM D 240, ISO/FDIS 13943: 1999 (E/F) 86.1 – 86.3, ill.
NFPA 30B.
d) a T csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozik;
e) a C csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, kielégíti a 8 osztály II vagy III csomagolási csoportjának kritériumait;
f) ha az O, F, T és C csoport közül egynél több kritériuma teljesül, akkor az esettől függően a CO, FC, TF, TC TO, TFC vagy TOC csoporthoz kell hozzárendelni.
2.2.2.1.7 Nyomás alatti vegyszerek
Nyomás alatti vegyszerek (UN 3500 – 3505) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:
A fojtó;
F gyúlékony;
T mérgező;
C maró;
FC gyúlékony, maró;
TF mérgező, gyúlékony.
A csoporthoz rendelés a különböző halmazállapotú összetevők a hajtóanyag;
a folyadék; vagy a szilárd anyag
veszélyes tulajdonságaitól függ.
Megjegyzés: 1. Nyomás alatti vegyszerek hajtóanyagaként nem használhatók a 2.2.2.1.5 pont kritériumai szerint mérgező vagy gyújtó hatású gázok, ill. az ADR 4.1.4.1 bekezdése P200 csomagolási utasítás 2. táblázatának c) lábjegyzete által „piroforosnak tekintendő” gázok.
2. Azok a nyomás alatti vegyszerek, amelyek tartalma mérgezőképesség vagy