HASZNALHATÓ VARAK
V- OVESIVIT PRESVL VIRTVTE GEORGIVS AMPLA HEC ARMA ET TITVLOS NATVS DE STIRPE CROATA
HIC VNICORNO VT CORVUM PREBERE ALIMENTA CERNIS SIC FIDE ET CVRIS VIGILANTIBVS APTVS ASSIDVE REGI STVDVIT SERVIRE IOHANNI ET POSVIT IMPENSIS LONGEVE HEC PREMIA FAME.
M. D. XL. II.
Magyarul : György főpap ki horvát eredetü, e pompás czí-mert s czímeket erényével szerezte. Miként itt a hollót az egy szarvunak eledelt szolgáltatni látod : aképen ö mint hív és folytonos gondoskodásra alkalmas , szünet nélkül törekszett János királynak szolgálni. S költségesen állítá fel hosszas hirének e jutalmát.
A belső udvarra belépve , balra , az épület alatt , fűlkében , basrelief metszéssel , a Martinuzzi mellszobra áll. Feje hosszukó szegletes ábrázatra mutat , magas homlokkal , melyen ott látszanak a gondolkodás redői. Haja sürü, szemei nagyok és hosszukok, or ra rendes , szája nagy , s hasonló az álla is. A fő jobb felé ügyel , parancsolólag. Nyaka meztelen ; alább palást fedi.
A püspöki lak külső ajtójánál az ismeretes czímereket látjuk ismételve.
Ennyi feliratot , czímer-metszvényt hagya fen Martinuzzi e várban. S mégis hiányzik benne egy , mit legméltóbban fel lehet vala reá irni , például : Congeries lapidum multis congesta rapinis.
Azonban vannak későbbkori feliratok is : ilyen az , mely a püspöki pinczegátor oldalában igy hangzik :
128 HASZNÁLHATÓ VÁRAK.
REST: HOC POMER. FELIC. REG: SEREN PRIN: - DO.
GABRIELÉ : II : D. G. P. T : PP. H : D. ET S. C CAPI : GIO GIEROFI : PROVI : 10. ZOLIOMI : CASTEL : . . . STEP VAMOS :
■ET FRANCISCO BORZÁSI EXISTEN: . . . ANN: M. D. C. X. IX.
E felirat egészen kiírva igy hangzik : Restauratum hoc po-moerium feliciter regnante serenissimo principe domino Gabrielé 2-do , Dei gracia Principe Tranniae , partium Hungariae domino et Siculorum Comite, Capitaneo Georgio Gyeröfi, provisore Ioanne Zo lyomi, castellanis Stephano Vámos et Francisco Borzási existentibus.
Magyarul ezt teszi : Megújittatott ezen kőfal melléke , dicső ségesen uralkodó fenséges fejdelem második Gábor ur , isten ke gyelméből Erdély fejedelme, magyarországi részek ura , és széke lyek ispánja alatt ; lévén kapitán Gyerőfi György , felügyelő Zolyo mi János, várnagyok Vámos István és Borzási Ferencz. 1619.
A mint a hídról az első udvarba léptünk , egy emeletes épü letet emliténk, a Rákóczi épületét. Rajta, az emelet ablakrámája fe lett, kőben a következő betük vannak:
A. D. 1653. Ezzel egy irányban jobbra ez : S. B. P. I. Balra : G. R. P. t.
Az ablak alatt pedig e van irva :
REGNAN SSO AC CELSISSIMO TR ANNIÉ P . . . E GEORGIO RAKOCI D. DM NOBIS CLEMENISSO ANO 1653.
I EMFORE PROVIS STEPHANI FABIAN DE MARUS SZ.
IMRE.
Magyarul : A mi legkegyelmesebb urunk Rákóczi György Er délynek fenséges fejdelme uralkodása alatt 1653-ban, maros-szt-ímrei Fábián István felügyelő idejében.
Ez irat alatt későbbi korból: Ren. Ano 176 ... Az utolsó szám nem ismerhető. Csak annyit látunk belőle, hogy 1760 után is megújíták.
E vár legfényesebb korát kétségkivül Martinuzzi teremtette.
Iit tartá kincsét , s mikor meggyilkoltatott 1551-ben, itt 250,000 magy. forintot, 889 mark veretlen aranyat, 2453 mark ezüstet, 4000 Lysimak aranyat, négy magyar arany érteküeket, s 300 díszlovat találtak. Ezeken kivül feles arany ezüst edényeket arany lánczokat, drága öltönyeket, s egy asztalteritéket, mi királyt is megilletett volna.
HASZNÁLHA-VÁRAK. 129 Pár év mulva , 1553-bar Ferdinándnak két vajdája van Er délyben : Dobó István és Kflj Ferencz. A két férfi közit gyülölet fejlik ki, s a hon köztö{5ártra szakad. Kendi, a honból kiment Iza bellával kezd szöveü£ni ; Dobó Ferdinándnak maradt híve. Ezért az ellenpárt Dobó£ldözobe veszi } g Sz*mosujvárba huzódik ; s az ostrom elflj£uételek me]leit magát feladja. De a feltételeket
ílGiíl tíli'tíík \í\f
i , hanem megfogák , s ugyancsak itt nejével gyer-me eive ^^ q tetteté magát, mintha lába fájna, nem nagy gondot foiítottak reá. Honnan 1557. nov. 15-e éjjelén kötelen a
várból \r -■ •
ereszkedett , s kész lovakon Prágáig meg sem állt. '*) r
ízzel szinte elhagyhatnók a várat, ha egy borzasztó emléke idém újulna meg emlékünkben. A vérszomjas Báthori Zsigmond, nt tudjuk, 1594. augusztusa végén azon főurakat, kik a tö röktől elhajló politikájába nem egyeztek , elfogatta: Kolozsvárit be lölök lenyakaztat , s keltőt Gyaluba küld ; Báthori Boldizsár uno katestvérét pedig, és cancellár Kovacsóczi Farkast elküldi ide.
Kivégeztetvén a haza főbbjeit, Fejérvárra indul ; s Tordáról Ravaz-dihoz , e vár parancsnokához megirja : hogyha azon reá nézt ked ves munkát, melyet Benkner küldötte nyilvánitani fog, végrehajtja, mentől nagyobb titokban vigye véghez ; s róla kötelessége telje sítéseért egész életén megemlékezik.
Ravazdi értette mi legyen kedves, zsarnoka előtt, a setét tervhez azonnal hozzá lát. Vasárnap volt, sept. 11-e. Ravazdi Bá thori Boldizsár börtönébe lép , s inti , hogy készüljön halálra. A szerencséilen férfi reá emlékezett, hogy az általa elbukott Gálfinak is, kivégeztetése után a kegyelem megérkezett : időt akar nyerni.
De három fegyveres férfi rohant be , s — megfojtatott. Azon éjjen Kovacsóczit is azon sors érte. **)
A vár, hol e setét tény véghez ment, még jó karban áll , ki véve egy puskaporos bástyát, mely a Szamos felé mintegy külön fe küdt ; ez fel vagyon adva az enyészetnek.
E várban, mint Erdély egyetlen álladalmi börtönében, 1787 óta az ország foglyai tartatnak. Felügyelőjük egy várnagy.
*} Istvánfi Libr. XIX.
**) Wolf. de Bethlen Histor. Libr. VIII.
130 HAS/1.HATÓ VÁRAK.
6»$.
T örcs 4 i*•
Németül Tó'rzburg , románul Bran , latinul Lapis Titlrici.
Erdély délkeleti szögében , két nagy iitszoros visz a ha társzéli hegyek közt Oláhországba : c két használtabb útszoros másodika a törcsvári. Tájéka igen festői. Völgyületét néhány száz öl hosszu sziklarepedés , kőszirtbe metszett országút, az alatta csörgedező Törcs vize , mögötte a roppant hegyek, s vámházok:
a legfestőibb képpé várazsolják.
Törcsvár eleitől fogva egyik végszéli erősségünk. A csiki kronika traditioi szerint, Szt. László idejében már erősség, s minden hozzá tartozóival a vitéz Sándor Istvánnak van adományozva.
S egy oltalmazási jelenetet beszél , miszerint a Sándor István ha lála után, egykor a vár ostromoltatik ; oltalmát hős neje, Erzsébet, intézte ; s annyira védette , hogy saját kezével öt ellenséget le szurt, s csak a hatodik kezétől esett el. A szülők elhunytával a vár fiok kezébe ment ; s ez is e vár oltalmáNn tatár kéztől esik el.
A mesés kronika utáni időkről tiszta történeti adataink van nak. Szerintök II. András, magyar király, Barczaságot 1211-ben a
HASZNÁLHATÓ VÁRAK. 131 német lovagrendnek adományozza. Ezek itt öt várat alapitnak , s köztök Törcs várát is. Ezt Ditrik nevü nagymesterük épit ményének mondják; azon Ditrikének kinek egy 1212-i oklevél tel jes nevét és czimzetét így adja : Frater Theodoricus crucifer hos-pitalis s Mariae de Acaron. *) Építette , s az ö nevéről aztán sokáig Detrichsteinnak is neveztetett. De miként felebb megjegyeztük, e rend a Barczát, s vele Törcsvárt , tiz és néhány év mulva a ki rályoknak lett nem engedelmeskedés miatt , elvesztette.
A Ditrik által épitett várról azt tartják, mikép csak fából lett volna ; s hogy nekik ide a kőböl épitést meg nem engedék. Törté netíróink szerint, ide a legelső kőböli vár, csak I. Lajos király idejé ben épült, 1377 körűl.**)
Épité pedig a Barczaság, saját költségén. ***) Miért I. Lajos király nekiek régi szabadalmaikat megerősité, s még új adományok kal is tetézé. A vár fentartására , s ótalmára Fejérmegye kilencz faluja csatoltatott. E kilencz faluból hetet Hétfalu név alatt isme rünk, saját nevök azonban Bácsfalu, Tűrkös, Csernátfalu, Hosszu falu, Tatrang, Zajzon, Purkerecz; a nyolezadik Krizba, a kilencze-dik Apácza.
A törcsvári királyi várparancsnokok Barczaságot sokszor sanyargaták. A panasz királyainkhoz mindegyre ment. S főleg ezen szempontból, II. Ulászló király 1498-ban e várat a vajdák hatalma alól kivette, s Brassó kezébe adta zálogjára , 3000 forintért. Vele együtt a faluk is Brassó kezébe mentek , de azon feltét alatt , hogy a város javítsa s lássa el őrséggel. E zálogosítás, melly előre csak 10 évre köttetett, csakhamar 25-re szaporittalott, s a zálogösz-veg is 6500 forintra pótoltaték.
Törcsvár birtokában Brassót a következett királyok is meg-hagyák, megerősiték.
János Zsigmond 1568-ban reá évenként 200 forint törökadót vet. Mignem bekövetkezett 1651-ben az, hogy II. Rákóczi György
*) Geschictliche Darstellung d. Deutschen Ordens in Siebenbürgen. v. A. gr.
Bethlen. 74. 1. ,„
**) Thuroczi Chron. Hung. P. III. Cap. 29. és Bonfin. Decad. II. Libr. X.
***) loiin Archidinconus de Kikullew. Cap. 33.
9*
132 HASZNÁLHATÓ VÁRAK.
fejdelem Törcsvárt és falvait, Brassónak örökös birtokába adá. *) S egyszersmind törvénybe igtattatott az, hogy a várat Brassó tarto zik fentartani és oltalmazni. S igy a vár és falvai a megyéktől el szakadva, Brassó vidékbe kebeleztetének.
Törcsvár a régi időknek sok szolgálatot tett. Az útszorost mely nek védelmére épült, sokszor megvédette. Folytonosan fentartá ma gát. 1612-ben is Báthori Gábor fejdelem, mikor az ellene fellázadt szászokat ostromolja, s a Barczaság várait bevette : Törcsvárt csak ugy vehette be, hogy parancsnokát Hans Heklicheszert megveszte gette. Miért Weisz Mihály is, a feladót leölette. Tököli beütésekor 1690-ben benne német várőrség marad. Cernirozó sergetküld alá, s szinte éhhalálra juttatá őket ; a vár magát mégis megtartá.
Ez ószerü vár annyi század után, meredek csucsán ma is áll, és használatban van. Régi váraink legszebb példányai egyike. Nagy része azon alakban áll, mint századok előtt. A fél góth fél byzanczi stylben épült falak, még mind daczolnak az idővel. Ősz tornyát a byzánczi faragványok két sora , golyóktól rongáltan, ma is körülfolyja. Vassal bélelt kapuja az ősidőből, ma is lánczon jár, mint hajdonában ; a kis udvar, s az udvart körül folyó apró szobák ból több meg vagyon még . . . S a lovagkort , apáink harczos korát, mintegy előnkbe varázsolják.
Most egy várkapitány, s 12 katona teszi rendes őrségét.
63. §.
Verestorony.
Németül Rothenthurm, románul Turnu-rossu.
Verestorony, a csinos kis vár, a hason nevű utszoros torká ban emelkedik. E szoros, mely Szebenböl visz Oláhországba, eleitől hazánk legjártabb útszorosai közé tartozott. Itt jött be legtöbb el lenség, itt volt a legtöbb szorosbeli csata: honnan Verestorony igen sok vihart látott.
A vár , a szoros innenső torkában van , az utolsó falu déli végén, minek neve Boicza. Egy országút megy ki rajta Oláhhonba, s menöleg ép az út jobbfelén emelkedik, lábán egy roppant hegy nek, mely tőle aztán a fellegek felé nyulik fel. Tája gyönyörű. A
*) Approb. Const. P. 82. III. Titul.
HASZNÁLHATÓ VÁRAK. 133 vár alatt az út, azon belől az Olt vize kigyódzik kifelé ; az Oltan túl ismét a ketté metszett hegyláncz kezdi folytatását ; sbelöl rajta mindenfelé csak erdő.
A vár inkább bizarságával , mint nagyszerűségével lep meg.
Beléje kis oldalon lépdelünk fel. Udvarán jobbunknál a várparancs nok szép laka nyulik úthosszában ; a kaputól balra apróbb épüle tek. S ez épületek közepette emelkedik ki a torony , mely zsinde lyétől kezdve, tetőtől talpig veresre van festve ; miről nevezetét vette. E torony magassága 6, átmérője 5 ölnyi; földszint több apró szobát, emeletében pedig egy használható kápolnát tartalmaz. S mind a szobák, mind a kápolna ablakai , csak egy félláb szélesek s két lábnyi magosak.
Ezen különcz torony , az Olt mentére néz Oláhország felé.
Előtte hat ágyura való bástya , mely az útat ágyulövésre könnyen dominálja. Annyira, hogy Bem 1849. mart. 18-án, mikor a muszká kat itt kinyQmta , s a várban a LV. honvédzászlóaljat ott hagyta : az ágyuk első kerekeit , lovait, mint tökéletes feleslegest, magával elvitte.
Verestorony erőssége, az Olt felől, a meredekségre könyöklő épületek falaiban áll. Többi oldalát nem fenálló kőfal , hanem csil lagszegletekben környező sánczozat, s a sánczból kiemelkedő kőfal teszi erőssé. Honnan láthatni, mikép csillagszegletes, fenálló várfal nélküli várak dolgában csak ugy állunk , hogy Fejérvár mint ilyen első, s Vereslorony az utolsó : a többi mind antik modoru. Sánczá-ban most vetemény terem.
Az egész vár nem nagy. Oláhország felőli oldalából kőfal foly le, épen az Olt partjáig, mely az országutat átmetszi, s rajta csak kapun juthatni keresztül. Ezen kapu felett felirat áll, hirdetvén mikép Mária Teresia alatt épült.
E helyen régi időktől vár volt. Azonban nem mindig ez, s nem mindig e helyen. A régit 1533-ban az Olt árja elseperte. Régi vá rát 1453-ban V.László király a szász nemzetnek adományozta volt, Talmács és Latorvárral ; de 1678-ban I. Apafi fejdelem egyezmény útján ismét fiscalitássá tette ; s az mai napiglan.