40. §.
Előzmény.
Roma nem számított, hogy 171 év mulva Erdély új hódító keze alá jő. Vérző szívvel hagyhatá itt építményeit, s gyarmatosai egy részét.
274-ben az északról lenyomuló goth leve úr e hazán , ki itt épen egy századig dult, rabolt, pártoskodott. Végre a keresztény vallás miatt belháboruba keveredett : s e közben lepte meg őket a hím.
374-ben léphetett Erdély földére e magyar faj. A gothok egy része elvonult, más meghódolt, s megalapult a hűn birodalom.
Hogy e birodalom a Feketctengertől fogva Bécsen fe lül terjedt, *) azt tudjuk : de hol volt középpontja , homály fedi.
Magyarhon Budán keresi, az erdélyi hagyományok a székelyföldön.
Ethele neve itt igen ismeretes. Igénylik, hogy innen járt csa táira. Hogy ő Theodosius napkeleti császárt adófizetőjévé tette volt, az bizonyos; s hogy a tőle kapott adó aranyait Erdély földére szál-liták, arra korunkban azon esemény merűlt fel , mikép a Firto-son Ethele igényelt udvarhelye szomszédában 1831-ben egy ösfa kidőlt, s teméntelen Theodosius-aranyat hoza napfényre.
Azért, hogy a húnokról ránk valami maradt volna, történeti
*) Meynert's Gesohichte Oesterreichs 5. 1.
€2 A HUNOK RELIQUIÁI.
hiteleséggel nem állithatjuk. Trkditio után beszélve, némely reli-quiákat említhetünk.
E reliquiák a székelyföldön esnek, mint a húnok maradékai földén. A magyar törzs ezen harczos faja, történetíróink nyomán, Ethele birodalma elpusztulásakor maradt itt. Csak abban látszik történészeinknél kevés különbözés, hogy három vagy harmincze—
zeren maradtak-e? Ok a húnok legszebb, leghitelesebb reliquiái.
Akarja ugyan a hagyomány azt is tudni, hogy Bánfi-hunyad neve is a húnoktól jöne le, kik iit magokat besánezolták volt ; va lamint a Maros balpartján, Balamér nevü falu nevét is Balambér hún vezértől szeretik szármoztatni ; e két hagyomány helye a ma gyar földre esnék.*
41. §.
Csík-szentmiklóson,
A templomról azt igénylik, hogy falán egy felirat volt, mely valóságos hún betűkkel lett volna. Ma a templomban ezen felirat nak «emmi nyoma, a mult században még fen volt. Történetbuvá-raink lejegyzése szerint a felirat e vala : Urnk mgt tggy fogvan irnk zr öt száz gy sztenőben Matys Janos Stytam Kovats tsealtk.
Matyas mestr Grgly tsealtk. Hogy egyébaránt a húnoknak saját be-tűalakjok igazán lett volna, azt bebizonyítani még nem tudák.
.: 42- §•
Kadicsfalvát,
Ezen Udvarhely mellett eső falu nevét, onnan kivánják szár moztatni , mintha Kadicha, hún vezérnek udvara e faluban lett vol na, közel az Udvarhelyen követelt Ethele udvarához.
43. §.
R é t y n é 1,
Háromszéken egy nagyszerű árok kezdődik, s Magyaros felé a Bodzának tart : ezt a nép homárkának, történetbuváraink húnok árkának szokták nevezni.
Ma az árok sánczozata betölt , csak a földhányás ölnyi ma gas emelkedése jeleli az árok futását.
Benkő Jósef, legnagyobb buvárunk, róla ugy vélekedik, hogy
A HUNOK RELIQWÁI. 63 az Udvarhely felé folytatódott; mi Vargyasnál csakugyan látszik is, s kakasborázda név alatt ismeretes. Sőt szerinte kiment Magyar honba, s egyesült azzal, mit ott a nép ördög-árkának, a történészek pedig avarok- árkának neveznek. *)
Hogy itt hajdonában csakugyan árok, s tekintélyes árok hu zodott el , azt a mellette fekvő faluk nevei bizonyítják. Ily falune vek Erdélyben : Árkos , Áropátak ; Magyarhonban Árokszállás, Ároktő, s a t.
A Rétynéli homárkában nem rég egy arany csákányt találtak, minek értéke 300 darab arany. Háromszék levéltárában van leléve.
'44. §.
A Rikában,
Ezen három Q mérlföldnyi erdőségben, az országút mellett, a Brassó felőli hegyaljban, patak partján , az út és patak között , a nép egy pár ölnyi széles és magas kődarabat mutat ; s azt mondja oda van temetve az Ethele neje.
Buváraink ide Ethelének Réka nevü nejét temettetik, ki itten halt el. S ez erdőség Rika nevét is Rékáról szármoztatják.
A kövön semmi vésőnyom , ugy van a mint termett. Igaz, hogy a biblia fenhagyta, mikép a hajdonkori sírkövek vésődtől ille-tetlen állítatának.
45. §.
Udvarhelytt,
Székely-udvarhelytt van a húnokróli népmondák fészke, kö zép pontja ; mint a melynek nevét onnan szármoztatják , mintha itt
lett volna Ethele hűn király udvara s királyi széke.
Ezen hagyományt egyszer azzal kivánják támogatni , mit a Réka s Kadicha emlékéből kivonhatnak. Másszor azzal , hogy itt a város határán, tőle északnyugotra várhely van , mit a nép Budvá-rának nevez. S ebből oda akarnak következtetni, mintha az a Buda, Ethele testvére vára lett volna.
Sőt a hagyomány , mit leginkább a csiki kronika alapit meg, s mi Székely nemzet constitutioi czimü könyvben van kinyomva, azt
*} Budai Esaiás Histor. I, 32—33 1.
64 A HUNOK RELNJUIÁI.
állítja, mikép a húnok ill maradt ivadéki. Udvarhelyt tovább is meg-tarták fő aryiilhel vöknek.
A kronika szerint a húnok maradékit rabonbánok , horkázok és gyulák kormányozták, s a főrabonbán székhelye a Budvárában lett volna. Ezen kronika c várat Bond-várának mondja, s ugy tartja, hogy azt Bonda Nabon Philein rabonbán épitette. S hogy utána min den fő-rabonbán itt lakott.
Van a Sándor család egyik ivadékánál ma is egy kokusdió kehely, s ugy tartják, evvel áldozott isteneinek a húnivadék, s hogy ezen áldozópohár ill e várban tartatott, s itt folyt az áldozat. Nem csak, sőt a Mátyás András hagyománya szerint, Zandírhám rabon bán innen megy Árpádhoz, elviszi a székely törvényeket , Árpád dal megerősítteti; s ugy hozza vissza ide kőre metszve. E rabon bán fia, Opulet, Csikban velt lakást. A várat 1039 tájt a tatárok elron-lák. Minek következtében Opulet utóda Sándor István főrabonbán a kehelyt e várból belől vitte a hét erdők havasain , Csíkba ; miért közte s a több tubusok közt véres harcz kerekedett. De jött Béla király 1063-ban, s lecsilapitá, s hogy a pogányhitről elvonja őket : eltörlé a rabonbánságot, s cl minden pogány szertartást ; s nyelvé szetünk pólolhatlan veszteségére, a faluk régi neveit szentek ne veire keresztelé. S ekkor kapá e nép polgári szerkezete mostani alakját, ez időben változa át székelylyé.
A húnok birodalma 454-ben, Ethele halálától 15 nap alatt feloszlott.
Erre Erdélyben a gépidák alkottak országot. Rájok jöttek a longobárdok, s folyt köztek a viszály ; erre 564-ben a magyarok második raja, az avarok megjelentek, s Erdélyt is magokhoz hóditák.
E nemzet birta 796-ig, mikor Nagy Károly önállóságuknak véget vele.
E vandal korszakat a történet jegyezni elfeledte ; sőt hagyo mányaink sincsenek. E négy század ugy vonult el Erdély felett, mint vad orkán, mely csak rombolt.
A történet és reliquiák fonala csak a magyarok beléptével, a IX. század végén kezdődik újra.
Mit épitett, mit hagyott a rákövetkezett tíz század , ezennel sorolni kezdjük.