A kérdezéskor, vagy az előtte legutóbb olvasott könyv be
szerzési forrása (illetve módja) legtöbbször a vásárlás volt (ld.
22. táblázat), ez különösen Csallóközben kapott fontos szerepet.
(Itt a legutóbbi olvasmányok 44%-át szerezték be családi vásár
lás útján, Székelyföldön 35, Magyarországon pedig 33%-át.) A könyvtári beszerzésben szintén Csallóköz, a baráti kölcsönzés terén - jelentős előnnyel - Székelyföld vezet. (A baráti kölcsönzés viszonylag nagy: 30%-os aránya megegyezik a Magyarországon a hatvanas évek első felében mért adattal* - de az utóbbi azóta már jelentősen csökkent.) A családi könyvtárak Hatvanban és környékén adták kézbe leggyakrabban az utolsó olvasmányt. A 22. táblázat adatai csak egy adott (kurrens) olvasmányanyag be
szerzési struktúrájára vonatkoznak. Rákérdeztünk arra is, hogy az egyes régiókban a kérdezettek mekkora hányada szokta - Iában igénybe venni egyik vagy másik beszerzési forrást.
Könyvet vásárolni a hatvani kérdezettek 90, a csallóköziek
91 és a székelyföldiek 8 5%-a szokott, a 7 éven felüli családta
gokkal is számolva - a fenti sorrendben - 72, 76 és 61 százalék.
Tehát - csekély különbséggel - Csallóközben találtuk a legtöbb, Székelyföldön a legkevesebb vásárlót. (De ez nem jelenti azt, hogy acsallóköziek veszik a legtöbb könyvet: a nagy mennyiségű - évi 20, illetve 50 kötet feletti - vásárlások terén egyértelműen Székelyföld vezetett, bepótolni igyekezvén a korábbi könyvín
ség kényszerű szellemi koplalását.)
Az egyes régiók könyvvásárlói arányszámai - az át lagosnál
"jobb" összetételű mintacsoportok miatt - magasabb lehet a va
lóságosnál. (Ez magyarországi viszonylatban azt jelenti, hogy a
* Ld. Mándi Péter: A könyv és közönsége Bp.. 1968. Közgazdasági és Jogi K. 20. p.
legutóbbi reprezentatív felmérés kisvárosi átlagértékével:73%- kal szemben Hatvanban és környékén 90%-ot mértünk.) Általá
ban a nőket, a húszon- és harmincéveseket, a magasabb végzett
ségűeket találtuk e három régióban a legintenzívebb vásárlónak.
22. sz- táblázat. A legutóbbi olvasmány beszerzési forrása (A könyvolvasók százalékában)
Hogyan szerezte be?
Hatvan és környéke
Duna- szerdahely és környéke
Székely
udvarhely és környéke Saját maga
(v. családtagja)
könyvtárból 21,0 24,5 12,3
Saját maga (v. családtagja) az olvasás előtt
vásárolta 33,1 43,6 34,9
Családi könyvtárból 19,5 10,2 10,3
Baráti kölcsönzés révén 20,3 16,3 30,2
Ajándékba kapta 3,8 5,4 5,5
Egyéb 2,3 - 6,8
Összesen 100,0 100,0 100,0
A felmérést megelőző év során vásárolt könyveknek túl
nyomó többsége magyar nyelvű kötet volt: Csallóközben a vásár
lók 69%-a, Székelyföldön 92%-a állította, hogy évi könyvvásár
lásának csaknem valamennyi kötete (90% fölötti arányban) ma
gyar nyelvű volt. Csallóköz nagyobb nyelvi nyitottsága és Szé
kelyföld intenzívebb ragaszkodása az anyanyelvű olvasnivaló
hoz - ezek immár visszatérő tapasztalataink.
72
A Szonda-Ipsos 1991 tavaszán végzett országos repre
zentatív vizsgálata szerint a felnőtt kérdezettek 94%-a élt olyan családban, ahol voltak könyvek. Ugyancsak 1991 tavaszán mi Hatvan városában és környékén 97%-ot; Csallóközben és Szé
kelyföldön egyenként 99%-ot mértünk, tehát felméréseinket gyakorlatilag házikönyvtárral rendelkező közegben végeztük.
A gyűjtemények átlagos nagysága a következőképpen alakult:
Hatvan és környéke: 398 kötet Dunaszerdahely és környéke: 356 kötet Székelyudvarhely és környéke: 443 kötet.
A könyvvásárlás szokása ugyan Csallóközben rendelkezik valamivel szélesebb társadalmi bázissal, de Székelyföldön a gya
rapítás az utóbbi időben rendkívül intenzív ütemű volt, s a na
gyobb (500 kötet feletti) házikönyvtárak terén is Székelyföld (és Hatvan vidéke) vezet. Nem okozhat meglepetést, hogy a Ma
gyarországon kívüli régiók közül Székelyföldön találtuk a házi könyvgyűjtemények nagyobb hányadát magyar nyelvűnek: a há
zikönyvtárak 84%-ában,(a csallóköziek 58%-ában) volt rendkí
vül magas - több mint kilenctizednyi - a magyar könyvek aránya.
Saját könyveiből kölcsönadni másoknak a magyarországi kérdezettek 80%-a, a csallóköziek 89%-a és a székelyföldiek 85%-a (többnyire csak ritkábban), míg másoktól kölcsönvenni a magyarországiak és a csallóköziek 80-80%-a, a székelyföldiek
nek pedig kilenctizedé szokott. Vagyis a családok közötti "köny
ves kommunikáció" - főleg a határon tűli magyarok körében - meglehetősen intenzívnek mondható. Ami pedig e kommuniká
ciónak verbális formáját: a könyvekről való beszélgetést illeti, a csallóközi és székelyföldi vizsgálati csoportok e téren is aktívab
bak voltak a hatvaniaknál. A családon belüli könyves beszélge
tésekre ugyan kb. egyforma mértékben került sor (gyakrabban a családok 40-40%-ában) Magyarországon, Csallóközben és Szé
kelyföldön, de munkahelyen és baráti körben egyértelműen a két utóbbi csoport hajlamosabb az olvasmányokról való kommuni
kációra: munkahelyen mintegy háromnegyedük (a hazaiak
60%-ával); baráti körben pedig 80-85%-uk (a hatvaniak kétharmadá
val szemben). Ez akommunkációs aktivitás arra enged következ
tetni, hogy a csallóközi és székelyföldi magyar családok általá
ban egymásra nyitottabban élnek, mint a Hatvan környéki (ugyancsak kisvárosi-falusi) emberek.
A magyarországi kisvárosok felnőtt népességre reprezen
tatív 19%-os átlagához képest a hatvani körzet válaszadóinak 32%-a mondta magát beiratkozott könyvtári tagnak, a csallókö
zieknek 46(!)%-a, a székelyföldieknek pedig csak 16%-a.
A családtagokra is kiterjesztett kérdezősködés hasonló tenden
ciájú -bár kisebb különbségeket produkáló - eredménnyel járt:
eszerint a 7 éven felüli 1420 megkérdezett közül Hatvanban és környékén 39% volt könyvtári tag, Csallóközben 43, Székelyföl
dön pedig 27 százalék.
A könyvtárhasználók Dunaszerdahelyen, Székelyudvar
helyen (és környékükön) inkább a nők, mindhárom régióban in
kább a fiatalok és a kvalifikáltak voltak. Az olvasóközönség de
rékhadát mindenütt a tanulók és a szellemi foglalkozásúak jelen
tették.
Ha a tagság időtartamát is figyelembe véve pontszámos mutatót alakítunk ki*, akkor a 0 és 5 között elhelyezkedő átlag
pontszám: Hatvanban 2,05,Csallóközben és Székelyföldön 1 ,44\ vagyis ismét a csallóköziek mutatkoztak a "legkönyvtár- közelibb" csoportnak. (Bár leggyakrabban viszont a hatvaniak fordulnak meg akönyvtárban: a könyvtárlátogatók27%-a heten
ként legalább egyszer.)
A szolgáltatások igénybevett spektruma is a gazdag könyvtári kínálatú Hatvanban (és környékén) a legszélesebb: itt a könyvtári tagok kétharmada szokott a kölcsönzésen kívül más szolgáltatásokat is igénybe venni, míg Csallóközben ez a tagok
nak csak 30, Székelyföldön pedig 36%-áról mondható el.
♦Aki soha nem volt könyvtári tag, az 0 pontot, a lemorzsolódók 1 pontot a 2 évnél "fiatalabb" tagok 3, a 2-1 0 éve tagok 4, és a több mint 10 éve tagok pedig 5 pontot kaptak.
74