Csaknem minden felnőttkori tevékenységnek, amelyet kedvelünk, a gyerekkorban vannak a gyökerei. Az olvasás moti
vációi is idenyúlnak vissza.
Jean-Paul Sartre gyerekkori élményeinél időzve említi, ko
rán ránevelték arra, hogy a tanári pályát papi hivatásnak, az írást szenvedélynek tekintse "Olvasni még nem tudtam, de a felnőtte
ket majmolva máris követeltem saját könyveimet. Nagyapám elment ahhoz a csirkefogó kiadójához s elkérte tőle Maurice Bou- chor, a költő meséit, ezeket a népi motívumokból gyermekek számára feldolgozott elbeszéléseket, amelyek szerzője, mint na
gyapám mondotta, még mindig gyerekszemmel nézte a világot.
Haladéktalanul neki akartam kezdeni a birtokbavétel szertartá
sának: kezembe vettem a két kis könyvet, megszagoltam, megta
pogattam, fölényesen felütöttem "éppen a jó helyen..." *
Hrabal pedig így vall Zsebcselek c. könyvében: "Miután megtanultam olvasni, kaptam egy furcsa könyvet, amelynek Rendetleni Rendetlenke volt a címe: ez egy utálatos és rossz kölyökről szólt, akiből végül is rendes fiú lesz. De én éppenséggel nem annak a rendes fiúnak a helyébe képzeltem bele magam, és az a vásott Rendetlenke akartam lenni. Nyilván szeretnem kellett ezt a könyvet, mert még mindig megvan, rajtam kívül senki sem olvasta, és mégis teljesen elnyűvődött."**
* Sartre, J. P.: A szavak és más elbeszélések. Bukarest, 1967, Irodalmi Könyvkiadó. 29. p.
** Hrabal, B.: Zsebcselek (Interjúregény). Budapest, 1992, Kalligram. 9. p.
Azokról, akik apedagógus pályát választják, feltételezhet
jük, hogy nincsenék rossz viszonyban az írással, olvasással. Ki
váncsiak voltunk arra, hogy a pedagógusjelölteket elkísérik-e gyerekkori olvasmányaik, van-e emlékezetes olvasmányélmé
nyük általános iskolás korukból?
A székelyföldiek jelentős többségének (kb. 93%) van olyan könyvélménye, amelyre szívesen gondol vissza, a Nyitrán tanu
lók 87%-ának is. A jászberényi tanítóképző hallgatói között két
szer akkora azok aránya, akiknek nincs gyerekkori emlékezetes olvasmányuk, mint az erdélyiek között.
Megkérdezettjeink szülői hátterét visszaidézve, az erdé
lyiek esetében alegnagyobb afelsőf okú végzettséggel rendelke
ző szülők aránya, Nyitra e tekintetben a közbülső helyet foglalja el, a Jászberényben tanulók körében volt a legmagasabb a kétke
zi munkás, általános iskolát végzett szülők száma.
A könyvolvasás, az otthoni könyvek használata a szülői viselkedésmodellek nyomán alakul ki, más kutatások is bizo
nyították, hogy ahol talál a gyermek nyomdaterméket, ott hozzá is nyúl, forgatja, a könyvet örömforrásnak tekinti. A másodlagos szocializáció, az iskolás évek ki is alakíthatják ezeket az értéke
ket, de meg is erősíthetik, a rendszeres olvasóvá válás kettős hatás nyomán a legvalószínűbb.
A gyerekkori emlékezetes olvasmányok típus szerint
Székely Nyitra Jász Összesen
udvarhely berény
% % % %
mese 12,4 15,6 17,8 15,1
kalandos 4,1 8,9 2,4 5,2
ifjúsági
regény 47,4 37,8 47,6 44,3
klasszikus 25,8 16,7 16,7 19,9
modern 1,1 0,4
vers 1,0 2,2 1,2 1,5
egyéb 3,1 5,5 2,4 3,7
nincs válasz 6,2 12,2 11,9 9,9
összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
150
A gyerekkori emlékezetes olvasmányok közel felét (44%) teszik ki az if júsági regények, a klasszikusok pedig az egyötödét, a mesekönyv aránya: 15%.
A leggyakrabban (34-szer) említették Gárdonyi Géza: Egri csillagok c. könyvét. Egy székelyudvarhelyi tanítójelölt azért őrizte meg emlékezetében, "Mert csodálatosan le van írva, aho
gyan a magyarok megleckéztetik a betolakodó törököt." Móricz:
Légy jó mindhalálig tíz, Molnár: Pál utcai fiúk szintén tíz emlí
tést kapott. Az erdélyiek közül többen, a szlovákiaiak közül ke
vesebben említették. Saint Exupery Kis hercegéről írja egy nyit- rai diák: "Olyan, mint hívőnek a Biblia". A Winnettou emléke szubjektív okokból így kísért el egy szlovákiai pedagógusjelöl
tet: "Mert az általános iskola első osztályában, amíg a többiek a betűket tanulták, én a pad alatt ezt a könyvet olvastam, és a taní- tónénim észrevette." Kastner: Két Lotti tizenkét felidézője kö
zött több a Nyitrán és a Jászberényben tanuló.
A székelyudvarhelyiek esetében a klasszikus regények az emlékezetes olvasmányok negyedét teszik ki. Különösen Jókai regényeihez tapad jó élmény a gyerekkori "olvasmány ízek"
visszaidézésekor. Benedek Elek meséi kiváltképp a székelyud
varhelyi gyerek-években tettek szert jelentőségre. "Az Arany mesekönyv, Kék liliom az első olyan könyvek voltak, amelyeket egymagám szedtem le a könyvespolcról és rájöttem, hogy nem
csak a borító és az illusztrációk szépek, hanem felejthetetlen szépségű meséket is tartalmaznak" - ahogy egy székelyudvarhe
lyi leendő tanítókisasszony fogalmazza. Könyvélmények mara
dandó nyomokat hagyhatnak bennünk szubjektív okokból, ez esetben a könyv reánk gyakorolt hatása a fontos, a tetszés, az erős emocionális hatás. Ilyenkor az "olvasó énen" van a hangsúly, a személyiség állapotához, érettségi fokához éppen megfelelő könyv a személyiségépítés eszközévé válik.
A könyv függetlenedhet is tőlünk, emlékezetünkben őriz
zük, maradandó élményként tarthatjuk számon a témaválasztá
sáért, az érdekes cselekményvezetésért, vagy koncentrálhatunk a hősök ábrázolására, arra, hogy a szereplők milyen értékeket
testesítenek meg. Ez esetben a könyv, mint az élmény objektív oldala hangsúlyozódik.
A z emlékezetben tartás okai
A megkérdezettek teljes köréből jelentősebb azoknak az aránya, akik a "könyv - objektumból" indulnak ki, s kisebb azok köre, akik szubjektív tényezőket említenek az emlékezetben tar
tás motívumaiként. A székelyudvarhelyi tanítójelöltek viszont kétszer olyan arányban említenek szubjektív tényezőket - s így a könyv rájuk gyakorolt hatásáról beszélnek - mint a jászberényi pedagógusjelöltek. Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk olvasása nyo
mán keletkezett élményéről mondja egy erdélyi diák: "Mert egyetlen könyv, amelynek olvasása után kiesett a szememből a könny." "Olyan időszakban voltam, amikor a gyermekekhez von
zódtam és nem csodáltam a felnőtteket. A könyvbeli kis Öcsi is a mesevilágba menekült" - írja Török Sándor: Hahó Öcsi c. köny
vére hivatkozva egy székelyudvarhelyi diák. Egy szlovákiai pe
dagógusjelölt véleménye pedig Hrabal érzéseivel cseng össze egy kicsit: "Úgy látszik, már akkor kedveltem a lehetetlen
hely-152
zeteket". Mary Poppins és Harisnyás Pippi a komikus és groteszk pillanatokra érzékenyítette ifjú olvasóját.
Míg az erdélyiek csaknem 40%-a emlékszik arra, hogy na
gyon tetszett az a könyv, amelyet gyerekkori emlékei között őriz, a jászberényiek 16%-a, a szlovákiaiak 21 %-a említi a tetszés motívumát.
A megkérdezettek jelentősebbik fele tehát a könyvről be
szél, negyed részük a témát, történetet, a cselekményt idézi fel, mint emlékezetest, s közel 15%-uk pedig a hősöket. A témához, történethez csaknem egyforma aránybanhorgonyozzák le emlé
keiket, nincs különbség ebben határon innen, határon túl. A mű nyelve, a stílus ritkán kerül szóba, még leginkább a Jászberény
ben tanulóknál.
. Romhányi József: Szamárfül "A rímek és a gyerekszemlé
lete miatt" ragadta meg olvasóját, Az ezeregyéjszaka meséit em
líti egy nyitrai diák: "A költészet csíráira ezekben a mesékben találtam rá".
A homályos, a bizonytalan, a titok is vonzó. József Jolán:
A város peremén c. életrajzi regényére emlékszik egy székely
udvarhelyi diák: "Mert nem nagyon értettem meg, de mégis na
gyon el akartam olvasni". "Úgy éreztem, mikor V III. osztályban olvastam ezt a könyvet, hogy ezzel az olvasmánnyal három évet nőttem, hisz már az ókori bölcseket is ismerem" - jegyzi meg másikuk Lengyel Dénes: Az ókori bölcsek nyomában c. munká
jára emlékezve.