OLVASÓI SZOKÁSOK ÉS ÉRTÉKVILÁG

Az erdélyi magyarság értékrendjét és életviszonyait erősen befolyásolja a magyar nemzettől való elszakított helyzete. Az eddigi kutatások kimutatták, hogy "a kisebbségi identitástudat önmaga erősítése céljából hajlamos erőteljesebben támaszkodni a hagyomá­

nyokra, a kulturális és vallási értékekre, miközben regionális jegyeket is felmutat". (Gereben 1999: 27.)

Az értékrendet a nevelési értékelvek segítségével vizsgáltuk. A kérdőívben a Noelle-Neumann-féle nevelési értékteszt szerepelt. A 16 értékelvet tartalmazó listából 5-öt kellett kiválasztani az interjúalanyoknak az alapján, hogy mit kell egy gyereknek a szülői házban megtanulnia, mely értékeket kell egy gyermeknek a későbbi életére útravalóul adni. (4. sz. táblázat)

Mivel az 1998-as reprezentatív erdélyi vizsgálat során a kutatók másfajta értéktesztet használtak, ezért a zetelaki adatokat a 2000-es reprezentatív magyarországi és korábbi határontúli adatokkal tudjuk összehasonlítani, bár az összevethetőség itt is korlátozott.

Magyarországon az utóbbi évtizedekben csökkent a hagyomá­

nyos, közösségi-önkorlátozó értékek (takarékosság, munkaerkölcs

Olva sá siszokásokésértékrendaszékelyföldizetelakán 181 stb.) presztízse, viszont nőtt az anyagias szemléletre, az individualizációra, a pragmatikus-racionális beállítottságra való hajlandóság, de a kreativitásra, az információ-éhségre, sőt a toleranciára utaló jegyek szaporodtak. (Gereben 2 0 0 3 : 9.)

4 . sz.táblázat

Nevelési értékelvek (a kérdezettek százalékában)

Nevelési értékelvek Zetelaka

2002

Magyarország*

2000 Munkáját rendesen és

lelkiismeretesen végezni 79,5 65,9

Egészséges életmód 71,1 53,2

Udvariasság és jó magaviselet 61,4 47,7

Pénzzel takarékosan bánni 55,9 45,1

Érvényesülni, ne hagyja magát

könnyen legyőzni 38,2 44,4

Emberismeretet a megfelelő barátok

és barátnők kiválasztásához 34,1 32,6

A rendbe beilleszkedni,

alkalmazkodni 33,3 27,3

Szilárd hit, szilárd vallási kötődés 31,9 11,2 A másképpen gondolkodókat

tisztelni, toleránsnak lenni 22,8 30,2

Szerénynek és tartózkodónak lenni 17,4 20,8 Tudásszomj, vágy a szellemi

színvonal állandó emelésére 15,4 28,9

Örömet találni a könyvben, szívesen

olvasni 14,9 14,2

Technikai szakértelem, a modern

technika megértése 6,9 7,1

A sok tévénézés mérséklése 6.7 6,6

Kedvét lelni a művészetekben 6,4 8,5

Érdeklődés a politika iránt, a

politikai összefüggések megértése 3,6 5,0

Összesen: 499.5 448,7

N= 390 1035

* Forrás: Kerkai Intézet kutatása (Gereben 2003: 11.)

A magyarok lakta régiók közül Erdély (és Kárpátalja) értékvilága a legarchaikusabb. Kiemelt fontosságú több tradicionális érték (pl.

a vallásos hit), viszont átlagosnál alacsonyabb szintet ér el a toleranciára való készség. A kultúrához, tudáshoz való viszonyulás azonban Erdélyben kedvezőbb, mint Kárpátalján. (Gereben 1999:

41.)

Zetelakán 2002-ben, akárcsak a '90-es években minden közép­

európai magyarok lakta régióban, a munka, az egészséges életmód és az udvariasság5 állt a rangsor elején. (Gereben 1999: 39.) A takarékoskodás szorosan felzárkózott Zetelakán az udvarias magaviselet mögé. Új fejleményként az érvényesülési vágy is viszonylag nagy jelentőséget kapott, bár ez elmarad a magyar- országi mutatótól.

Zetelakán több közösségi érték (lelkiismeretes munkavégzés, udvariasság) és posztmateriális érték (szilárd hit, vallási kötődés) hangsúlyosabb, mint 2000-ben Magyarországon. Ez elsősorban a zárt, tradicionális faluközösséggel és a vallás, illetve az egyház hangsúlyozott jelenlétével magyarázható.

Jelentősen kisebb az információkra és a másokra való nyitottság Zetelakán, ha a magyarországi adatokhoz mérjük. A művészetek és az olvasás szeretete, a kultúra Zetelakán és az anyaországban is kevésbé hangsúlyos a nevelés szempontjából. Korábbi vizsgálatok során kimutatták, hogy a hagyományos-közöségi értékek kevéssé járnak együtt az individuális „színezetű” „a humanista nyitottság”

értékeivel (tolerancia, művészetek, olvasás, közélet iránti érdek­

lődés). (Gereben 1999: 30-36.)

Nem meglepő módon az olvasás gyakoriságával együtt nő az olvasás szeretetét nevelési értékként megnevezők köre. És ez fordítva is kimutatható. Ugyanez elmondható a tudásszomj eseté­

ben is. A tudásszomj megnevezése nevelési értékként az értékesebb irodalmat olvasókra jellemző. A takarékoskodás, az udvariasság és alkalmazkodás említése fordítottan arányos az olvasási aktivitással.

5 Személyesen is tapasztaltuk, hogy az udvariasság követelménye erősíti az interperszonális kapcsolatokat Zetelakán. Elvárják, hogy az ember, ha ismerőssel találkozik az utcán, boltban stb., akármennyire siet is, szóljon pár szót hozzá a köszönésen kívül is.

Olva sá siszokásokésértékrendaszékelyföldizetelakán 183 Feltételeztük, hogy Zetelaka társadalmának értékrendje egy kezdődő átmeneti állapotot tükröz a hagyományos és a modern társadalom között.6

Már idéztük Fejes Ildikó megfigyelését, amelyben kiemeli Zetelaka sajátos vonásait, speciális helyzetét az erdélyi községek között. O úgy tapasztalta, hogy Zetelakán a turisták által beszüremkedik a modern gondolkodásmód, amitől a többi falu jobbára el van zárva. De ezek a változások az értékrendben még nem kimutathatóak az eltelt idő rövidsége miatt. Az értékteszt egy erősen tradicionális társadalom képét tárja elénk.

A zetelakiak életmódjában nagy változások történtek, és a zetelaki háztartások technikai felszereltsége nagyjából megfelel egy hasonló nagyságú magyarországi település felszereltségének.

Azonban — nem meglepő módon — a fogyasztási szokások és az életmód gyorsabban változtak, mint az értékrend. Zetelakán még kifejezetten erősek a közösségi és önkorlátozó értékek, még a '90-es évekbeli erdélyi adatokhoz képest is, nem lett hangsúlyosabb az individuális, önérvényesítő értékorientáció, de csökkent a humanista nyitottság értékeinek szerepe. Ez az olvasáskultúra szempontjából nem nevezhető szerencsésnek.

Az értékrend-vizsgálat azért fontos az olvasás szempontjából, mert az olvasás egyre inkább „premodern” értéknek tűnik. "Sajátos módon a kevésbé modernizálódott keleti térségek (Erdély, Kárpát­

alja) tradicionálisabb értékrendjének szellemi talaján nagyobb olvasási aktivitás terem, mint a modernizáltabb felvidéki, vagy délvidéki, valamint a magyarországi magyarság köreiben."

(Gereben 2002b: 96-97.)

6 A hagyományos és modern társadalom közti különbségekről, illetve az erdélyi társadalom állapotáról e szempontból részletesebben ld.: Gereben-Tomka 2 0 0 1: 35-46.

VI. ÖSSZEGZÉS HELYETT: A ZETELAKI