I. melléklet a 7. utasításhoz
3. OLDALAK KICSERÉLÉSE ÉS HOZZÁADÁSA 1. Oldalak kicserélése
A közösségi bizonyítvány 1. oldalát soha nem szabad kicserélni. A többi oldal cseréje esetén a 2.4.2. vagy 2.4.3. pontban leírt eljárást kell alkalmazni.
3.2. Oldalak hozzáadása
Ha nincs elegendõ hely további bejegyzések beírásához a közösségi bizonyítvány 10., 12. vagy 13. oldalán, akkor beilleszthetõk további oldalak.
3.2.1. Az érvényesség meghosszabbítása/megerõsítése
Ha a bizonyítvány már hatszor lejárt és további hosszabbítás szükséges, a 10. oldal aljára be kell írni a „Folytatás a 10a.
oldalon” szavakat, és a 10. oldal után a nyomtatvány 10. oldalának újabb példányát kell beilleszteni, 10a. számozással.
A megfelelõ bejegyzéseket ezután a 10a. oldal tetején a 49. rovatba kell bejegyezni. A 10a. oldal aljára a „Folytatás a 11. oldalon” bejegyzést kell írni.
3.2.2. A cseppfolyósított gázzal üzemelõ berendezések bizonyítványának meghosszabbítása
A 3.2.1. pontban leírthoz hasonló eljárást kell alkalmazni, vagyis a 12. oldal után 12a. számozású oldalt kell beilleszteni.
3.2.3. A közösségi bizonyítvány melléklete
A 13. oldal alján piros tintával ki kell húzni „A szemlebizonyítvány vége” szavakat, a kihúzott „Folytatás a [*] oldalon”
szavakat piros tintával alá kell húzni, és utána be kell illeszteni egy 13a. számozással ellátott oldalt. Ezt a módosítást hivatalos bélyegzõvel le kell bélyegezni. Az újabb 13. oldalt 13a. számozással kell ellátni és be kell illeszteni a 13. oldal után. A 2.2. és a 2.3. pont rendelkezései értelemszerûen alkalmazandók a 13a. oldalra.
Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni minden további melléklet esetében is (13b., 13c. stb. oldal).
4. AZ EGYES ROVATOK MAGYARÁZATA
A magától értetõdõ rovatokat az alábbiakban nem említjük.
4.1. A 2. rovathoz:
Adott esetben illessze be az 1.01. cikkben megadott feltételeket. Az egyéb hajótípusokat az általánosan elfogadott megjelölés szerint kell bejegyezni.
4.2. A 15. rovathoz:
Ezt a szakaszt csak olyan hajók esetében kell kitölteni, amelyek esetében a 14. rovat 1.1., 1.2. vagy 3. pontjában foglalt adatoknak legalább az egyike nem került törlésre, ellenkezõ esetben az egész rovatot át kell húzni.
4.3. A 15.1 rovathoz:
A táblázat „Alakzat formája” oszlopába az ábrázolt alakzatok számozását kell beírni. A bejegyzést nem tartalmazó sorokat át kell húzni.
Az „Egyéb alakzatok” címszó alatt további alakzatok ábrázolhatók, 18., 19., 20. stb. számozással.
Ha a korábbi hajóbizonyítvány „alkalmas tolásra-vontatásra” bejegyzése alapján nem egyértelmû, hogy melyik alakzatok vannak engedélyezve, akkor a korábbi hajóbizonyítvány bejegyzése átvezethetõ az 52. rovatba. A táblázat
„jóváhagyott alakzatok” 1. sorába be kell írni a „Lásd az 52. rovatban” bejegyzést.
4.4. A 15.2 Csatoló-berendezések rovathoz:
Kizárólag a tolóhajó és a kötelék tolt része közötti csatoló-berendezés adatait kell bejegyezni.
4.5. A 17–20. rovathoz:
A köbözési bizonyítvány 17–19. pontjában szereplõ adatokat két tizedesjegy pontossággal, a 20. pont adatait pedig tizedesjegy nélkül kell megadni. A teljes hosszúság és a teljes szélesség megadja a hajó legnagyobb méreteit, az összes kinyúló rész figyelembevételével. Az L hosszúság és a B szélesség megadja a hajótest maximális méreteit (lásd az 1.01.
cikket: Meghatározások).
4.6. A 21. rovathoz:
A teherszállító hajó tonnában megadott hordképessége a köbözési bizonyítvány szerint, a 19. pontban megadott maximális merüléshez.
Más hajók esetében a vízkiszorítást m3-ben kell megadni. Köbözési bizonyítvány hiányában a vízkiszorítást a teltségi tényezõ, valamint a vízvonalon mért L hosszúság, valamint B szélesség és a legnagyobb merülésnél adódó átlagos merülés eredményeként kell kiszámítani.
4.7. A 23. rovathoz:
A utasok számára rendelkezésre álló ágyak száma (ideszámítva a lehajtható ágyakat és a hasonló berendezési tárgyakat is).
4.8. A 24. rovathoz:
Csak a hajó teljes szélességében átnyúló, vízmentes, keresztirányú válaszfalakat kell figyelembe venni.
4.9. A 26. rovathoz:
Adott esetben a következõ kifejezéseket kell használni:
– kézi mûködtetésû nyílásfedelek, – kézi mûködtetésû görgõs nyílásfedelek, – kézi mûködtetésû eltolható nyílásfedelek, – mechanikus mûködtetésû eltolható nyílásfedelek, – mechanikus mûködtetésû nyílásfedelek.
Az egyéb nyílásfedél-típusokat az általánosan elfogadott megjelölés szerint kell bejegyezni.
A nyílásfedéllel nem rendelkezõ rakodótereket fel kell sorolni, például az 52. pont alatt.
4.10. A 28. rovathoz:
Tizedesjegy nélkül kell kiszámítani.
4.11. A 30., 31. és 33. rovathoz:
A közös burkolatba beépített csörlõk egy csörlõnek számítanak, függetlenül a hozzájuk csatlakoztatott horgonyok vagy vontatókötelek számától.
4.12. A 34. rovathoz:
Az „Egyéb felszerelések” alatt kell bejegyezni a kormánylapátot nem használó rendszereket (például kormánypropeller, cikloidál-propeller, orr-sugárkormány).
Ezenkívül be kell írni a kézi mûködtetést segítõ minden elektromos segédmotort.
Orr-sugárkormány esetén a „távirányítású” kifejezés kizárólag azokra az orr-sugárkormányokra vonatkozik, amelyek a kormányállásból vezérelhetõk.
4.13. A 35. rovathoz:
Csak a 8.08. cikk 2. és 3. pontja, a 15.01. cikk 1. pontjának c) alpontja és a 15.08. cikk 5. pontja szerinti elméleti értékeket kell bejegyezni, és csak azoknál a hajóknál, amelyeknek hajógerincét 1984. december 31. után fektették le.
4.14. A 36. rovathoz:
Az egyértelmûség érdekében vázlatra lehet szükség.
4.15. A 37. rovathoz:
Csak a 10.01. cikk 1–4. pontja szerinti csökkentés nélküli elméleti értékeket kell bejegyezni.
4.16. A 38. rovathoz:
Csak a 10.01. cikk 10. pontja szerinti minimális hosszúságokat és a 10.01. cikk 11. pontja szerinti minimális szakítószilárdságot kell bejegyezni.
4.17. A 39., 40. rovathoz:
Csak a 10.02. cikk 2. pontja szerint újraszámított minimális hosszúságokat és minimális szakítószilárdsági értékeket kell bejegyezni.
4.18. A 42. rovathoz:
A szemlebizottság további tételeket is felvehet a szükséges felszerelések listájára. Ez esetben igazolni kell nélkülözhetetlenségüket a hajó biztonsága szempontjából, az adott hajótípus vagy annak mûködési körzete esetében. A kiegészítéseket be kell jegyezni az 52. rovatba.
4.19. A 42. rovat bal oldali oszlopának 3. és 4. sorához:
A személyszállító hajó esetében az elõbbi helyen szereplõ szöveget át kell húzni, az utóbbi helyre pedig a lépcsõnek szemlebizottság által megállapított hosszát kell beírni. Minden egyéb hajó esetében a második helyen szereplõ szöveget át kell húzni, illetõleg – ha a szemlebizottság a 10.02. cikk (2) bekezdésének d) pontjában elõírtnál kisebb hosszúságot engedélyezett – félig át kell húzni, és a lépcsõ hosszát be kell írni.
4.20. A 42. rovat bal oldali oszlopának 6. sorához:
Ide a 10.02. cikk 2. pontjának f) alpontja és a 15.08. cikk 9. pontja szerinti elõírt kötszerdobozok számát kell beírni.
4.21. A 42. rovat bal oldali oszlopának 10. sorához:
Ide a 10.02. cikk 1. pontjának d)–f) alpontja szerint elõírt tûzálló tartályok számát kell beírni.
4.22. A 43. rovathoz:
Az egyéb biztonsági rendeletek, például a veszélyes anyagok rajnai szállításáról szóló rendelet (ADNR) által megkövetelt hordozható tûzoltó készülékeket itt nem kell bejegyezni.
4.23. A 44. rovat 3. sorához:
A 2010. január 1. elõtt – illetõleg a 24a. fejezet alkalmazása esetén 2025. január 1. elõtt – meghosszabbítandó közösségi engedélyek esetében át kell húzni „az EN 395:1998 vagy 396:1998 szabvánnyal összhangban” szövegrészt, ha nincs a fedélzeten e szabványoknak megfelelõ mentõmellény.
4.24. A 44 rovat 4. sorához:
A 2015. január 1. után – illetõleg a 24a. fejezet alkalmazása esetén 2030. január 1. után – meghosszabbított közösségi engedélyek esetében vagy, ha új csónak kerül felszerelésre, át kell húzni az „egy pár evezõvel, egy szapollyal és egy kikötõkötéllel” szövegrészt. „Az EN 1914:1997 szabvány szerint” szövegrészt át kell húzni, ha nincs a fedélzeten e szabványnak megfelelõ csónak.
4.25. A 46. rovathoz:
Általános szabály, hogy a folyamatos mûködtetés nem jegyezhetõ be, ha nincs elegendõ fekhely, vagy ha túl magas a zajszint.
4.26. Az 50. rovathoz:
A szakértõ csak akkor írja alá, ha saját maga töltötte ki a 11. oldalt.
4.27. Az 52. rovathoz:
Itt lehet megadni az esetleges kiegészítõ korlátozásokat, mentességeket és magyarázatokat vagy más hasonló megjegyzéseket, amelyek az egyes pontok alatt beírt bejegyzésekre vonatkoznak.
5. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
5.1. Meglévõ közösségi bizonyítványok
A 2.09. cikk 2. pontja kivételével a meglévõ közösségi bizonyítványok tovább már nem hosszabbíthatók meg.
5.2. Idõszakos szemle utáni csere
E rendelet 5. mellékletében meghatározott mintának megfelelõ közösségi bizonyítvánnyal még nem rendelkezõ hajó idõszakos szemléje után a hajó számára ki kell bocsátani közösségi bizonyítványt. A 2.09. cikk 4. pontját és a 2.17. cikket kell alkalmazni.
12. UTASÍTÁS
Üzemanyag-tartályok az úszó munkagépeken
[E rendelet 2. melléklete 8.05. cikkének 1. pontja és 17.02. cikke 1. pontjának d) alpontja]
A 8.05. cikk 1. pontja szerint a üzemanyag-tartályokat a hajótest szerves részeként kell kialakítani, vagy szilárdan rögzíteni kell a hajótesthez.
Az úszó munkagépeket hajtó motorok üzemanyag-tartályait nem szükséges a hajótest szerves részeként kialakítani vagy szilárdan rögzíteni a hajótesthez. Mobil üzemanyag-tartályok felhasználhatók, amennyiben megfelelnek a következõ feltételeknek:
1. Ezen tartályok térfogata nem haladhatja meg az 1000 litert.
2. Lehetõvé kell tenni a tartályok kellõ szilárdsággal történõ rögzítését és földelését.
3. A tartályokat megfelelõ falvastagságú acélból kell elkészíteni, és csepegtetõtálcával kell felszerelni. A csepegtetõtálcát úgy kell felszerelni, hogy a szivárgó üzemanyag ne szennyezhesse be a vízi utakat. A csepegtetõtálca elhagyható, ha kettõs falú tartályokat alkalmaznak, amelyek szivárgásvédelemmel vagy szivárgásra figyelmeztetõ rendszerrel fel vannak szerelve, továbbá amennyiben a tartályok kizárólag automatikus nyomószeleppel tölthetõk fel. A 3. pont rendelkezései teljesítettnek tekintendõk, amennyiben az üzemanyag-tartály kialakítását valamely tagállam rendeletei szerint minõsítették és engedélyezték.
A közösségi bizonyítványba be kell jegyezni a megfelelõ bejegyzést.
13. UTASÍTÁS
Uszályok legkisebb külhéj lemezvastagsága (E rendelet 2. melléklete 3.02. cikkének 1. pontja)
A kizárólag vontatott úszólétesítményként üzemeltetett uszály esetében a 2.09. cikk szerinti idõszakos szemléi során a hatóság engedélyezhet kisebb eltéréseket a 3.02. cikk 1. pontja b) alpontjában meghatározott értékhez viszonyítottan, a test héjazatának minimális lemezvastagsága tekintetében. Az eltérés nem lehet nagyobb 10%-nál, és a minimális héjazatvastagság nem lehet kevesebb 3 mm-nél.
Az eltérést be kell jegyezni a közösségi bizonyítványba.
E rendelet 5. mellékletében szereplõ közösségi bizonyítvány 14. rovatában meghatározott minõsítés:
„6.2. gép nélküli hajóként”.
E rendelet 5. mellékletében szereplõ közösségi bizonyítvány 14. rovatának 1–5.3. és a 6.1. pontjában foglalt minõsítések a kizárólag vontatott úszólétesítményként üzemeltetett uszály esetében törlendõk.
14. UTASÍTÁS (Üres)
15. UTASÍTÁS
Önerõvel történõ hajózás
[E rendelet 2. melléklete 10.03b cikke 2. pontjának a) alpontja, 15.07. cikkének 1. pontja, 22a.05. cikke 1 pontjának a) alpontja]
1. Hajó kormányképességi sebességével kapcsolatos minimális követelmények
Önerõvel történõ hajózás esetén az úszólétesítmény sebessége kielégítõnek tekinthetõ, amennyiben az orr-sugárkormánnyal felszerelt úszólétesítmény és az esetlegesen hozzá csatolt úszólétesítményekbõl álló kötelék a 10.03b cikk 2. pontjának a) alpontja, 15.07. cikk 1. pontja és 22a.05. cikk 1. pontjának a) alpontja szerint – az orr-sugárkormány használata mellett – eléri a vízhez viszonyított 6,5 km/h sebességet, s az úszólétesítménynek a vízhez viszonyítottan 6,5 km/h sebességgel történõ haladása mellett a 20°/perc fordulási sebesség létrehozható és fenntartható.
2. Hajózási próba
A próba során teljesíteni kell az 5.03. és 5.04. cikk követelményeit.
16. UTASÍTÁS (Üres)
17. UTASÍTÁS
Megfelelõ tûzriasztó rendszer
(E rendelet 2. melléklete 10.03b cikkének 3. pontja, 15.11. cikkének 17. pontja, 22b.11. cikkének 1. pontja) A tûzriasztó rendszerek akkor tekinthetõk megfelelõnek, amennyiben a következõ feltételek teljesülnek:
0. ALKOTÓELEMEK
0.1. A tûzriasztó rendszerek a következõ alkotóelemekbõl állnak:
a) tûzérzékelõ rendszer;
b) tûzjelzõ rendszer;
c) vezérlõpult,
valamint külsõ áramforrás.
0.2. A tûzérzékelõ rendszer felosztható egy vagy több tûzzónára.
0.3. A tûzjelzõ rendszerhez egy vagy több tûzjelzõ készülék tartozhat.
0.4. A vezérlõpult a tûzriasztó rendszer központi vezérlõegysége. Ez tartalmazza a tûzjelzõ rendszer elemeit is (vagyis a tûzjelzõ készüléket).
0.5. Egy tûzérzékelési zónához egy vagy több tûzérzékelõ készülék tartozhat.
0.6. A tûzérzékelõk lehetnek:
a) hõérzékelõk;
b) füstérzékelõk;
c) ion-érzékelõk;
d) lángérzékelõk;
e) kombinált érzékelõk az a)–d) pontban felsorolt érzékelõk közül kettõ vagy több kombinációja.
A hatóság engedélyezhet olyan tûzérzékelõt, amely más tényezõre reagálnak a tûz kitörésekor, amennyiben érzékenységük eléri az a)–e) pontban felsorolt érzékelõk érzékenységét.
0.7. A tûzérzékelõk felszerelhetõk:
a) egyéni azonosítóval, vagy b) egyéni azonosító nélkül.
1. KONSTRUKCIÓS KÖVETELMÉNYEK
1.1. Általános rész
1.1.1. A kötelezõ tûzriasztó rendszereknek folyamatosan mûködõképeseknek kell lenniük.
1.1.2. A 2.2. pont értelmében megkövetelt tûzérzékelõknek automatikusan kell mûködniük. Kiegészítõ, kézi mûködtetésû tûzérzékelõk felszerelhetõk.
1.1.3. A rendszernek és alkotóelemeinek képeseknek kell lenniük elviselni a hajókon megszokott feszültségingadozásokat, túlfeszültséget, környezeti hõmérséklet-változásokat, rezgést, nedvességet, rázkódást, ütést és korróziót.
1.2. Energiaellátás
1.2.1. A tûzriasztó rendszer mûködéséhez szükséges energiaellátásnak és elektromos áramköröknek önellenõrzõknek kell lenniük. Bármely bekövetkezõ hibának látható és hallható, a tûzriasztástól megkülönböztethetõ figyelmeztetõ jelzést kell mûködésbe hoznia a vezérlõpulton.
1.2.2. A tûzriasztó rendszer elektromos részét legalább két áramforrásra rá kell kötni, amelyek közül az egyiknek egy vészhelyzeti energiaellátó rendszernek kell lennie (vagyis vészhelyzeti áramforrás és vészhelyzeti kapcsolótábla). Két különálló tápellátásnak kell rendelkezésre állnia kizárólag erre a célra. Ezeknek egy, a tûzriasztó rendszer vezérlõpultjában vagy annak közelében elhelyezett automatikus kapcsolóhoz kell vezetniük. Az egynapos utazásokra alkalmas hajókat, amelyeknek vízvonalon mért L hosszúsága legfeljebb 25 méter, valamint a önjáró áruszállító hajókat elegendõ egy különálló vészhelyzeti áramellátással felszerelni.
1.3. Tûzérzékelõ rendszer
1.3.1. A tûzérzékelõket tûzérzékelési zónák szerint csoportosítani kell.
1.3.2. A tûzérzékelõ rendszerek más célra nem használhatók. Eltérés alkalmazásával az ajtóknak a 15.11. cikk 8. pontja szerinti bezárása és a hasonló funkciók aktiválhatók és kijelezhetõk a vezérlõpulton.
1.3.3. A tûzérzékelõ rendszereket olyan módon kell kialakítani, hogy az elsõ kijelzett tûzriasztás ne akadályozza meg a többi érzékelõ által kiváltott riasztást.
1.4. Tûzérzékelési zónák
1.4.1. Ha a tûzérzékelõket nem lehet távolról külön-külön azonosítani, akkor a tûzérzékelési zóna legfeljebb egy fedélzetet figyelhet meg. Ez nem vonatkozik a zárt lépcsõházakat megfigyelõ tûzérzékelési zónákra.
A tûz kialakulásának észlelésében bekövetkezõ késlekedések elkerülése érdekében korlátozni kell az egyes tûzérzékelési zónákhoz tartozó zárt helyek számát. Egy-egy tûzérzékelési zónához legfeljebb ötven zárt hely tartozhat.
Ha a tûzérzékelõ rendszer egyes tûzérzékelõi távolról külön-külön azonosíthatók, akkor a tûzérzékelési zónák több fedélzetet és bármilyen számú zárt helyet megfigyelhetnek.
1.4.2. Azokon a személyhajókon, ahol a tûzérzékelõ rendszer egyes tûzérzékelõi távolról nem azonosíthatók, a tûzérzékelési zóna legfeljebb a 15.11. cikk 10. pontja szerint meghatározott területbõl állhat. Az ehhez a tûzérzékelési zónához tartozó egyes kabinokban felszerelt tûzérzékelõ aktiválódásának ki kell váltania egy fény- és hangjelzést adó jelzést a folyosón, a kabinon kívül.
1.4.3. A hajókonyháknak, motortereknek és kazánházaknak külön tûzérzékelési zónákat kell alkotniuk.
1.5. Tûzérzékelõk
1.5.1. Tûzérzékelõként kizárólag hõ-, füst- vagy ionérzékelõk alkalmazhatók. Más típusú érzékelõk kizárólag kiegészítõ érzékelõként használhatók.
1.5.2. A tûzérzékelõnek típusjóváhagyással kell rendelkezniük.
1.5.3. Az összes automatikus tûzérzékelõt úgy kell kialakítani, hogy megfelelõ mûködésérõl próbával meg lehessen gyõzõdni, és minden alkatrészcsere nélkül újból mûködõképessé lehessen tenni.
1.5.4. A füstérzékelõket úgy kell beállítani, hogy reagáljanak a láthatóságnak a füst által elõidézett 2–12,5 százalékos csökkenésére. A hajókonyhákban, motorterekben és kazánházakban felszerelt füstérzékelõknek az érzékenységi határukon belül kell reagálniuk, teljesítve a szemlebizottság követelményeit, tehát a nem eléggé vagy túlságosan érzékeny érzékelõk használatát kerülni kell.
1.5.5. A hõérzékelõket úgy kell beállítani, hogy a hõmérséklet 1 °C/min-nél lassúbb ütemû növekedése esetén 54 °C és 78 °C közötti hõmérsékleten reagáljanak.
Gyorsabb ütemû hõmérséklet-növekedés esetén a hõérzékelõnek olyan hõmérséklet-tartományon belül kell reagálnia, amellyel elkerülhetõ az érzékelõ nem kielégítõ vagy túlzott érzékenysége.
1.5.6. A szemlebizottság jóváhagyásával a hõérzékelõk engedélyezhetõ üzemi hõmérséklete 30 °C-kal megnövelhetõ a maximális hõmérséklet felett a motorterek és a kazánházak felsõ részében.
1.5.7. A lángérzékelõk érzékenységének elégségesnek kell lennie a lángok érzékelésére megvilágított háttérben.
A lángérzékelõket fel kell szerelni a hamis riasztások kiszûrésére alkalmas rendszerrel is.
1.6. Tûzérzékelési rendszer és vezérlõpult
1.6.1. A tûzérzékelõ aktiválódásának látható és hallható tûzriasztó jelzést kell mûködésbe hoznia a vezérlõpulton és a visszajelzõ készülékeken.
1.6.2. A vezérlõpultot és a visszajelzõ készülékeket olyan helyen kell felszerelni, ahol állandóan tartózkodik a legénység vagy a fedélzeti személyzet valamely tagja. Egy visszajelzõnek lennie kell a kormányállásban.
1.6.3. A visszajelzõ készülékeknek legalább azt a tûzérzékelési zónát jelezniük kell, amelyben a tûzérzékelõ aktiválódott.
1.6.4. A tûzérzékelõ készülékeken vagy azok közelében el kell helyezni egyértelmû információkat a megfigyelt körzetekrõl és a tûzérzékelési zónák helyérõl.
2. Felszerelési követelmények
2.1. A tûzérzékelõket olyan módon kell felszerelni, hogy ezzel biztosítsák a rendszer lehetõ legjobb mûködését. Kerülni kell az olyan helyeket a fedélzeti talpgerendák és a szellõzési tengelyek közelében vagy más olyan helyeket, ahol a légáramlás kedvezõtlenül befolyásolhatja a rendszer mûködését, valamint azokat a helyeket, ahol ütések vagy mechanikai sérülések érhetik a készülékeket.
2.2. A mennyezetre szerelt tûzérzékelõket a válaszfalaktól legalább 0,5 méterre kell elhelyezni. A tûzérzékelõk és a válaszfalak közötti távolságot a következõ táblázat szerint kell meghatározni:
A hajózási hatóság jóváhagyhat más távolságokat olyan szemle alapján, amelynek során az érzékelõk tulajdonságairól kellõen meggyõzõdik.
Tûzérzékelõ típusa Tûzérzékelõre esõ megengedett legnagyobb padlóterület
Tûzérzékelõk közötti megengedett legnagyobb távolság
Tûzérzékelõ és a válaszfalak közötti megengedett legnagyobb távolság
Hõ 37 m2 9 m 4,5 m
Füst 74 m2 11 m 5,5 m
2.3. A tûzriasztó rendszer elektromos kábelei csak akkor vezethetõk el a motortereken és kazánházakon vagy más tûzveszélyes helyeken keresztül, ha ez szükséges a tûzérzékeléshez az említett helyeken vagy a megfelelõ áramellátáshoz történõ csatlakoztatáshoz.
3. Vizsgálat
3.1. A tûzriasztó rendszereket szakértõnek meg kell vizsgálnia a) a felszerelés után;
b) rendszeresen, de legalább kétévente.
A motorterek és a kazánházak esetén ezeket a vizsgálatokat változó mûködési és szellõzési feltételek mellett kell elvégezni.
3.2. A szakértõ aláír egy vizsgálati tanúsítványt, amelyen feltünteti a vizsgálat dátumát.
18. UTASÍTÁS
Sérült hajótest úszóképességének, hosszanti úszáshelyzetének (trimmjének) és stabilitásának meghatározása
(E rendelet 2. melléklete 22a.05. cikkének 2. pontja, 22.02. és 22.03. cikkével összefüggésben)
1. A 22a.05. cikk 2. pontjának a) alpontja szerint az elválasztott hajórészek úszóképességének, trimmjének és stabilitásának meghatározásakor azt kell feltételezni, hogy az elválasztást megelõzõen mindkét rész részben vagy teljesen terheletlen volt, vagy hogy a raktérnyílás-kereten túlnyúló konténereket megfelelõen rögzítették megcsúszás ellen.
2. Az egymástól elválasztott mindkét rész esetében teljesíteni kell a következõ követelményeket a 22.03. cikk szerinti stabilitás számítás esetén (A stabilitás igazolásának peremfeltételei és számítási eljárás rögzített konténerek szállítása esetén):
– az metacentrikus magasság (MG) legalább 0,50 m, – 100 mm maradék szabadoldal magasság, – 7 km/h sebességet kell figyelembe venni, – 0,01 t/m2szélnyomással kell számolni.
3. A dõlésszöget (£5°) nem kell teljesíteni a hajó azon részeinél, amelyeket a 22a.05. cikk 2. pontja szerint leválasztottak, mivel ez a szög – amely a súrlódási együtthatóból származik – nem rögzített konténerek esetére került meghatározásra.
A szabad folyadékfelszínek hatásából eredõ billentõ nyomatékok karjait a 22.02 cikk 1. pontjának e) alpontjában szereplõ képlet szerint kell számítani.
4. A 2. és 3. pontban megadott követelményeket abban az esetben is teljesítettnek kell tekinteni, ha a Veszélyes Áruk Rajnai Szállításáról szóló Szabályzat (ADNR) 9.1.0.95.2. szakaszában szereplõ stabilitási követelmények a két rész mindegyikénél teljesültek.
5. A hajó elválasztott részei stabilitása biztosítottnak vehetõ azzal a feltételezéssel, hogy a terhelés egyenletesen oszlik el, mivel a terhelés egyenletes elosztása – amennyiben a terhelés egyenletes elosztása nem volt biztosítva – elvégezhetõ a leválasztás elõtt, vagy a hajó jelentõs részben könnyíthetõ.
19. UTASÍTÁS (Üres)
20. UTASÍTÁS
Az S1 és S2 szabvány szerint üzemelõ hajók felszerelése (E rendelet 2. mellékletének 23.09. cikke)
1. ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS
E rendelet 2. melléklete 23.09. cikkének 1. pontja szerint az S1 vagy S2 szabvány szerint üzemeltetni kívánt hajónak, meg kell felelnie a cikkben foglalt rendelkezéseknek. A 23.09. cikk 1. pontja szerint a hajózási hatóságnak a közösségi bizonyítványban, tanúsítania kell, hogy a hajó teljesíti ezeket a rendelkezéseket.
A 23.09. cikkben foglalt rendelkezések a közösségi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges kiegészítõ felszereléseket írnak elõ. A 23.09. cikk többféleképpen értelmezhetõ rendelkezéseit ez az utasítás segíti alkalmazni. Ennek megfelelõen a 23.09. cikk 1. pontjában foglalt rendelkezéseket a következõképpen kell értelmezni:
2. 23.09. CIKK
2.1. (1.1) a) – A propulziós rendszer elrendezése
Ha a hajó reverzálható fõgéppel van felszerelve, akkor a fõgép reverzálásához szükséges sûrített levegõs rendszert:
a) önmûködõen szabályozott kompresszorral folyamatosan nyomás alatt kell tartani, vagy
b) ha riasztás lép mûködésbe a kormányállásban, akkor nyomás alá helyezhetõ legyen egy, a kormányállásból elindítható segédmotorral. Ha a segédmotornak saját üzemanyag-tartálya van, akkor a további biztonságos mûködtetés érdekében – a 8.05. cikk (13) pontja szerint – lennie kell a kormányállásban egy figyelmeztetõ készüléknek annak jelzésére, hogy az üzemanyagszint nem elégséges.
2.2. (1.1) b) – Fenékvízszint a fõ motortérben
Ha szükség van orr-kormányrendszerre az 5. fejezetben szereplõ kormányképességi követelmények teljesítésére, akkor az orrkormányrendszert magában foglaló helyiséget is fõgép-térnek kell tekinteni.
2.3. (1.1) c) – Automatikus üzemanyag-ellátás
2.3.1. Ha a propulziós rendszerhez napi fogyasztásra töltött tartály tartozik,
a) a tartály tartalmának elegendõnek kell lennie a propulziós rendszer mûködésének 24 óra idõtartamú biztosítására, óránként és kilowattonként 0,25 liter fogyasztást feltételezve;
b) a napi fogyasztásra töltött tartály újratöltésére szolgáló üzemanyag-tápszivattyúnak folyamatosan kell mûködnie,
b) a napi fogyasztásra töltött tartály újratöltésére szolgáló üzemanyag-tápszivattyúnak folyamatosan kell mûködnie,