A kár és a szerződésszegés közötti okozatosság mélyreható szemrevételezése közben megállapíthatjuk, hogy az Egyezmény alapvetően a conditio sine qua non elvét veszi alapul és adekvátként kezeli az ezen elven nyugvó kijelentést, miszerint a szerződésszegés és az annak eredményeképpen bekövetkező kár között összefüggés van. Ezt a következtetést vonja le Fuglinszky is tanulmányában az Egyezménnyel kapcsolatban. Következtetése szerint az Egyezmény „egyértelműen és tudatosan lemond” az okkiválasztó és ahhoz hasonló elméletek
519 Ptk. 6:141. §.
520 BORONKAY Miklós: Kártérítés fedezeti szerződés alapján, Magyar Jog, 2015/5., 274-282.; BERGENDI-RÁCZ (2018-2019) i.m. 85.
521 MOHAI Máté: A fedezeti szerződésről, Gazdaság és Jog, 2019/1., 18.
126 alkalmazásáról. 522 Természetesen a szerződésszegés és ezáltal a szerződéstől várt eredmény elmaradása nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett károkra is vonatkozik, így azok esetében is megállapítható az okozati összefüggés, amelyből következően a felelősség fennállásának ezekben az esetekben csak az előreláthatósági klauzula képes „gátat szabni”.523 A Ptk.-ban újdonságként alkalmazott előreláthatósági klauzulával kapcsolatban még hatálybalépése előtt 3 évvel Fuglinszky akként fogalmazott, hogy „[A] Bécsi Vételi Egyezmény 74. cikkében foglalt előreláthatósági klauzula524 egyike a kártérítési jog legfontosabb újításainak, amelyet az új Polgári Törvénykönyv kodifikációja során keresztül vinni terveznek.”525 A régi Ptk. még a szerződéssel okozott károkért való felelősség tekintetében akként rendelkezett, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.526 A Ptk. szerint azonban a mentesülés már sokkal összetettebb. A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség esetben a Ptk. akként rendelkezik, hogy aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.527 Ugyanakkor a Ptk. előbb idézett paragrafus második mondatában megtalálhatjuk a felelősség alóli a kimentést, amely a Ptk. előreláthatósági klauzulája. Az előreláthatósági klauzula alkalmazásának egyik célja, hogy a szerződő felek a szerződéskötéskor tájékoztassák egymást egy esetleges szerződésszegés várható következményeiről, ezzel is kvázi előre megosztva egymás között a szerződésből eredő kockázatviselés mértéket.
Ahogy a Ptk. előkészületei során Indokolásában is olvasható volt: „Az előreláthatósági klauzula alkalmazása azt jelenti, hogy a következménykárok és az elmaradt haszon megtérítendő összege nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott, vagy amelyet előre kellett látnia azon tények
522 FUGLINSZKY Ádám: Az előreláthatósági klauzula egyes kérdései, avagy kinek, mikor és mit kell előre látnia, Magyar Jog, 2011/7., 412-425.
523 Sieg EISELE: Remarks on the Manner in which the UNIDROIT Principles of International Commercial Contracts May Be Used to Interpret or Supplement Article 74 of the CISG, 2004, http://www.cisg.law.pace.edu/cisg/principles/uni74.html (2020.04.09.); SÁNDOR-VÉKÁS (2005) i.m. 435.
524 Egyezmény 74. cikke: A fél szerződésszegése következményeként járó kártérítés összege megegyezik azzal a veszteséggel, amely a szerződésszegés következtében a másik felet érte, ideértve az elmaradt hasznot is. Ez a kártérítés nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott vagy amelyet előre kellett látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekről, mint a szerződésszegés lehetséges következményeiről az említett időpontban tudott vagy tudnia kellett.
525 FUGLINSZKY (2011) i.m. 412.
526 A régi Ptk. 339.§
527 Ptk. 6:142. §
127 és körülmények alapján, amelyekről, mint a szerződésszegés lehetséges következményeiről, az említett időpontban tudott vagy tudnia kellett. Magától értetődő, hogy az előreláthatósági klauzula alkalmazására sor kerül akkor is, ha az elmaradt vagyoni előnyt, illetve következménykárt – szerződésszegéssel okozott – személyhez fűződő jogsértés idézi elő.”528 A Ptk., hasonlóan az Egyezményhez, objektíven alkalmazza ezen klauzulát, mivel azt egy hasonló helyzetben lévő, gondosan eljáró személyre vonatkoztatva kell érteni. A Ptk. tehát abban tér el a régi Ptk.-tól, hogy a szerződő fél a szerződés nem szerződésszerű teljesítése miatt a másik fél kárának megtérítésére (abban az esetben is) igényt tarthat, ha a szerződésszegő úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. 529
A Ptk., mindamellett, hogy átvette az Egyezményben használt fent ismertetett feltételek egyenértékűségének elvét, Indokolásából arra lehet következtetni, hogy a klauzula átvétele ellenére a hosszú évek alatt kialakított magyar bírói gyakorlat során a „jogi értelemben vett okozatosság” ezután is vizsgálandó, tehát nem feltétlenül elegendő az okozatosság fennállásának igazolásához, hogy a „kár a szerződésszegés nélkül nem következett volna be”.530 A Legfelsőbb Bíróság az ok-okozati összefüggéssel kapcsolatban megállapította, hogy az oksági láncolatban az a meghatározó ok, amely az események rendszerinti lefolyása mellett - az általános élettapasztalat szerint - alkalmas az eredmény létrehozására. Az oksági láncban figyelembe veendő szakasz tartamát döntően befolyásolja, hogy a károkozásra vezető eseménysor elindítója látta-e, illetve láthatta-e a bekövetkező eredményt.531A bizonyítási kötelezettség az ok-okozati összefüggés tekintetében a jogosultat terheli, mindamellett a jogi értelemben vett okozatosság gyakran bírói mérlegelést kívánó kérdés, tehát annak fennállásáról vagy fenn nem állásáról a bíróság dönt. A Ptk. 6:143. § (2) bekezdése szerinti előreláthatóság is kiterjed olyan jogkérdésekre is, amelyekben a bíróságnak döntenie kell. Ebből következően mindig vizsgálni kell az okozatosság és az előreláthatóság kérdéskörét is.532 Csöndes Mónika megállapítja, hogy a jogpolitikai cél az előreláthatósági korlát bevezetésével elsősorban az volt, hogy a szerződő felek, még a szerződéskötésük előtt képesek megítélni az abból eredő és vállalandó kockázatot, amelyhez igazítani tudják szolgáltatásuk - ellenszolgáltatásuk egymáshoz viszonyított arányát. Mindamellett, hogy a szerződésben foglalt szolgáltatás árának meghatározására sok minden hatással lehet (és van), megállapítható, hogy a felek az árakat úgy
528 Indokolás (2012) i.m. 588.
529 GADÓ et al. (2014) i.m. 335.; BERGENDI-RÁCZ (2018-2019) i.m. 83-84.
530 BÍRÓ et al. (2013) i.m. 230.
531 BH 2008.11.299.
532 PETRIK (szerk.) (2020) i.m.; FUGLINSZKY (2015) i.m. 109-111.
128 határozzák meg, figyelemmel az addigi tapasztalataikra és a szerződés sajátosságaira, hogy a szerződésszegés előrelátható következményeit jórész beleszámítják.533 A Ptk. előreláthatósági szabályában a törvényszöveg „előre látható volt” fordulattal érzékelteti, hogy benne foglaltatik a tényleges és az elvárható előreláthatóság is, amelyre tekintettel az Indokolás úgy fogalmaz, hogy „a szerződést megszegő fél felelőssége ezért nemcsak az általa ténylegesen előre látott károkra terjed ki, hanem mindarra, amit egy, az ő helyében észszerűen és gondosan eljáró személy előre látott volna”.534