A Ptk. megalkotásának szükségességét mi sem indokolta jobban, minthogy mind társadalmi, mind jogpolitikai szempontból már a rendszerváltozás óta megvolt az igény egy új és időtálló törvénykönyv kidolgozására. Ellentétben eme általános közakarattal, számos oka volt annak, hogy ez a kezdeményezés, ahogy Sárközy Tamás fogalmazott „csöndesen elhaljon”111. Habár a Ptk. törvényszövegét hatálybalépése óta a jogalkotó 19 alkalommal112 módosította113. Ezen többszöri módosítások dacára nemzetközi viszonylatban is példaértékű kodifikációról volt szó. A kodifikáció során a jogalkotó a már meglévő magánjogi elemekre támaszkodva merített a nemzetközi jogalkotás eredményeiből, hogy ezzel megfeleljen mind az Európai Unió magánjogi szabályainak, mind a hazai jogrendszer „elvárásainak”. A Ptk.-t megelőzően hatályos régi Ptk. közel negyven főbb módosítással volt hatályban a rendszerváltozásig.114 Ezt követően szükségessé vált egy új és a gazdasági-piaci berendezkedésnek megfelelő magánjogi kódex megalkotása. E folyamat azonban lassan háttérbe szorult, mivel a „1988-1989-ben hozott társasági és átalakulási, illetve más gazdasági törvények felülvizsgálata került a jogalkotás előterébe, illetve az 1990 végén indult ún. Kupa program nyomán különböző jelentős gazdasági törvények meghozatalára került sor.”115 Az akkori Horn-kormány 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozatának nem titkolt célja volt, hogy kidolgozzon egy nemzetközi gyakorlatnak is megfelelő új polgári törvénykönyv.116 A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság megalakulásakor tagjai között volt az igazságügy-miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, valamint a
111 SÁRKÖZY Tamás (1): Az új Polgári Törvénykönyv előkészítésének folyamata - újdonságai – utóélete, Magyar Jog, 2017/11., 657.
112 2021. február 14. napján ellenőrzött módosítások száma.
113 Mind közül talán a legemlékezetesebb módosítás a zálogjoggal kapcsolatos a teljes jogszabályszöveg átfogó módosítás volt. Vékás Lajos 2016. január 8.-án nyílt levelet írt Trócsányi László igazságügy-miniszternek a zálogjoggal kapcsolatban, amelyben kifejti, hogy a Ptk.-ban a teljes zálogjogi fejezet revízióját
„életveszélyesnek” tartja. (https://jogaszvilag.hu/napi/nyilt-level-trocsanyi-laszlo-igazsagugy-miniszternek-a-ptk-vedelmeben/) (2020.11.02.); BODZÁSI Balázs: Az új Ptk. esetleges módosításáról, Magyar Jog, 2016/2., 67-69.; SZALÓKI Gergely: Szükséges-e módosítani a Ptk. zálogjogi szabályozását?, Magyar Jog, 2016/4., 193-202.; BODZÁSI Balázs (szerk.): Hitelbiztosítékok, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2016, 37-44.; GÁRDOS Péter: Dologi biztosítékok a Ptk. módosítását követően, In.: GÁRDOS -OROSZ Fruzsina – MENYHÁRD Attila (szerk.) Az új Polgári Törvénykönyv első öt éve, Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest, 2019, 239-250.
114 WELLMANN (szerk.) KECSKÉS (2013), i.m. 23-24.
115 SÁRKÖZY 1(2017) i.m. 658.
116 SÁRKÖZY Tamás (2): Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának menetéről, In.: Az Igazságügyi Minisztérium iratanyaga a 2013-as Polgári Törvénykönyv előkészítésével és hatályba léptetésével kapcsolatban I. kötet, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2017, 12.
33 Magyar Jogász Egylet elnöke.117 A Főbizottság munkájának118 segítése érdekében létrehozták a Kodifikációs Szerkesztő Bizottságot, amelynek vezetője szintén Vékás Lajos volt. Ezen bizottság már jóval kevesebb tagból állt és emiatt több bírálatot is kapott, hogy számos polgári jogi tanszékvezető nem szerepelt soraiban. A Főbizottság és a hozzárendelt Kodifikációs Szerkesztő Bizottság munkáját a régi Ptk. szerinti jogágak felosztásának megfelelő munkacsoportok is segítették, amelyek úgynevezett részkoncepciókat dolgoztak ki.119 Ezek a munkák később a Polgári Jogi Kodifikáció címmel indított szaklapban sorra közzétételre kerültek. A politikai „színtér” a Kodifikációs Bizottság működése alatt folyamatosan változott, azonban a Bizottság összetételére ez nem volt és nem is lehetett hatással.120 2001 végére elkészült egy új polgári törvénykönyv általános koncepciója. Ezt a Kormány a 1009/2002. (I.
25.) Korm. határozatával vitára bocsátotta, amely vitasorozatokon keresztül formálódva és átdolgozását követően a 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozattal került elfogadásra. Ebben kijelölték a „kódex” első tervezet elkészítésének határidejét is, ami 2005. szeptember 30. napja volt, továbbá ennek felelőseként kijelölték az akkori igazságügyi minisztert. Sárközy kifejti, hogy ezen általános koncepcióban Vékás Lajos elméleti álláspontja érvényesült, amelynek lényege, hogy a kódex kizárólag anyagi polgári jogi tartalmú legyen, megfeleljen az 1945 előtti magánjogi hagyományoknak, valamint kódexjellegéből adódóan könyvekből álljon, továbbá mellőzze a részletszabályokat és csak az alapvető civiljogi rendelkezéseket tartalmazza.121
A készülő új polgári törvénykönyv ezen általános koncepcióját „egyértelműen a szociális piacgazdaság képezte, a magántulajdon és a szabad vállalkozás elve alapján”, amelynek jellemzője a 2011-es Alaptörvény122 hatálybalépését követően is megmaradt. Sárközy álláspontja szerint a koncepciónál alapvető volt az integratív szemléletmód, tehát, hogy a polgári jog minél szélesebb körben kerüljön kodifikálásra. A koncepció elfogadását követően kezdődött meg a végleges szövegtervezet kidolgozása. Az első szövegtervezet 2005 végére készült el, amelynek szakmai vitájára 2006-ban került sor. A vita során felmerült észrevételeket a Kodifikációs Bizottság feldolgozta123, azonban kialakult egyfajta vita a Kodifikációs
117 SÁRKÖZY 1 (2017) i.m. 659.
118 KISFALUDI András: A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság üléséről, Polgári Jogi Kodifikáció, 2006/1., 25-25.; KECSKÉS László: Beszámoló a magyar polgári jog kodifikálásának hányatott sorsáról és egy, a reményt újraébresztő tudományos ülésről, Magyar Jog, 2008/7., 505-507.
119 SÁRKÖZY 2 (2017) i.m. 12-13.
120 KISFALUDI András: A kodifikációs Szerkesztőbizottság üléseiről, Polgári Jogi Kodifikáció, 2001/2., 33.
121 SÁRKÖZY 1 (2017) i.m. 659-660.; BERGENDI-RÁCZ Diána: Sárközy Tamás: Az új Polgári Törvénykönyv előkészítésének folyamata - újdonságai – utóélete« című tanulmányáról recenzió, Miskolci Jogi Szemle, A Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának folyóirata XIII. évfolyam 2018. 2. szám 1. kötet, 159-161.
122 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
123 Külön említést érdemel jelen értekezésre tekintettel a Polgári Jogi Kodifikáció 2007/4. számában közölt kodifikációs folyamat eredményeként született szerkesztőbizottsági javaslatban megfogalmazott hibás
34 Főbizottság vezetője, Vékás Lajos és az Igazságügyi Minisztérium vezetői között, amelynek lényege abban állt, hogy több időre lett volna szükség a Bizottság szerint a normaszöveg véglegesítésére és a Parlament elé terjesztésére, amellyel az Igazságügyi Minisztérium nem értett egyet. Ennek eredményeként Vékás Lajos elhatárolódott a törvényjavaslattól, és a Kodifikációs Szerkesztő Bizottság szüneteltette a tevékenységét.124 A szüneteltetés azonban nem telt munka nélkül. Vékás Lajos elhatározta, hogy a Polgári Jogi Kodifikáció szerzőivel egyetemben a 2006-ban vitatott első szövegtervezetet átdolgozzák és azt könyv formában megjelentetik. Ennek eredményeképpen született meg Vékás szerkesztésében a Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez125 című „magánvélemény-gyűjtemény”
(amely lényegében a Ptk. indokolása) amellyel kapcsolatban Wellmann György kifejtette, hogy ezen mű „nem törekszik a mindenáron való változtatásra, hanem alapvetően az élő jogból indul ki és azon csak ott és annyiban kíván változtatni, ahol és amennyiben azt a gazdasági és társadalmi viszonyok mai követelményei elengedhetetlenül szükségessé teszik”.126
Fentiekből következhetett volna a Bizottság feloszlatása a Kormány részéről, azonban ez nem történt meg. Ehelyett a Kormány megszüntette a Bizottság elnökének és tagjainak a polgári jogi kodifikáció tekintetében vállalt felelősségét. Az irányítást ezt követően az akkori Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vette át, amelynek eredményeként a T/5949 számú törvényjavaslat127 2008. június 5-én benyújtásra került az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat általános vitája 2008. szeptember 18-án kezdődött128 el és 2008. december 8-án zárult le. Az
teljesítés és kellékszavatosság részletszabályai (Polgári Jogi Kodifikáció 2007/4., 15-19.), valamint az ehhez kapcsolódó tanulmányok: TAKÁCS József: Módosítási javaslatok az új Ptk. Vitatervezetének hibás teljesítésről szóló fejezetéhez, Polgári Jogi Kodifikáció 2007/4., 25-31; CZIRFUSZ György: Szavatosság és/vagy kártérítés a hibás teljesítés miatt; Polgári Jogi Kodifikáció 2007/4., 31-35.
124 KISS Anna: Vékás Lajos: Az új Ptk. hibái ellenére is sikertörténet; Jogászvilág, 2013. június 9, https://jogaszvilag.hu/szakma/vekas-lajos-az-uj-ptk-hibai-ellenere-is-sikertortenet/ (2020. 04. 06.)
125 VÉKÁS Lajos (1) (szerk.): Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez, Complex Kiadó, Budapest, 2008.
126 WELLMANN György: Az új Polgári Törvénykönyv Szakértői Javaslatának méltatása, Magyar Jog, 2008/7., 457-458.
127 Az elhamarkodott IMR döntés miatt ezen törvényjavaslatra tekintettel számos tanulmány készült: BODZÁSI Balázs: Az új Ptk. zálogjogi szabályai által felvetett elméleti és gyakorlati kérdések, Polgári Jogi Kodifikáció, 2008/5-6., 26-31.; CSEHI Zoltán: A jogi személyek szabályozása az új magyar Polgári Törvénykönyv tervezeteiben – egy kísérlet eddigi története, Polgári Jogi Kodifikáció, 2008/5-6., 4-13.; LEHOTAY Veronika:
Adalékok a jogalkotással okozott kár szabályozásának kérdésköréhez, Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII., 2010; 409-410.
128 Figyelemre méltó a vitára szabott rövid időn belül megjelent publikációk a Ptk. tervezetével kapcsolatban:
VÉKÁS Lajos (2): Bírálat és jobbító észrevételek az új Ptk. kormányjavaslatához, Magyar Jog, 2008/9., 577-590.; SZALMA József: Az új magyar Ptk. tervezetéről, Magyar Jog, 2008/11., 797-808.; VÉKÁS Lajos (3): Elvi kérdések az új Ptk. szakértői javaslatában, In.: DEZSŐ Márta -KUKORELLI István (szerk.): Ünnepi kötet Sári János egyetemi tanár 70. születésnapja tiszteletére, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2008.,411-422.; VÉKÁS Lajos: A Ptk. kodifikációjának folytatása. Korreferensek: Lábady Tamás - Kisfaludi András, In.: Huszonkilencedik Jogász Vándorgyűlés, Pécs, 2010. november 11-13, Magyar Jogász Egylet, Budapest, 2011.,169-204.
35 ezt követő közel egy évig tartó, több mint 400 módosító javaslatra figyelemmel Vékás Lajos levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez129, amelyben kifejtette, hogy a „törvényjavaslatot csak megfelelő átdolgozás után” tartja elfogadhatónak. A törvényjavaslatot végül 2009.
szeptember 21-én fogadta el az Országgyűlés, azzal, hogy hatálybalépése két lépcsőben zajlott volna: elsőként az első és a második könyv lépett volna hatályba 2010. május 1.-jén, majd a többi könyv 2011. január 1.-jén.130
Sólyom László akkori köztársasági elnök ezen elfogadott törvényjavaslatot nem írta alá és részletes indokolással ellátva azt, visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra. A módosítások többségének elfogadása után az Országgyűlés újból megszavazta a módosított normaszöveget, így az a 2009. évi CXX. törvényként került kihirdetésre a Magyar Közlönyben.
Hasonlóan zajlott le a Ptk. hatálybalépéséről szóló törvény elfogadása is, amelynek két leglényegesebb szabályát az Alkotmánybíróság az 51/2010. (IV. 28.) AB határozatával a jogbiztonság súlyos veszélyeztetése címén (felkészülési idő hiányának problémája miatt) alkotmányellenesnek minősített és megsemmisített. Az akkori kormány 1129/2010. (VI. 10.) Korm. határozata szerint beadott törvényjavaslat alapján az Országgyűlés által 2010. július 5-én elfogadott 2010. évi LXXIII. törv5-ény kimondta, hogy ez a polgári jogkódex nem lép hatályba. A jogalkotási folyamat tehát indulhatott elölről, azonban az addigi munka nem veszett kárba, mivel a Kodifikációs Szerkesztő Bizottság tagjaivá ugyanazon személyek kerültek kiválasztásra. Az alapvető változás a munkamódszerekben következett be. A jogtudományi életből került kinevezésre a miniszeri biztos Székely László személyében, valamint létrehoztak egy harmadik, úgynevezett Operatív Szakmai Bizottságot a munkamenet gyorsítása, feladatmegosztás célszerűsége és hatékonyságának elősegítése végett, amelynek vezetője, ahogy a korábbi másik két Bizottságnak is, Vékás Lajos lett.131 Végül a Kodifikációs Főbizottság 2011. december 16-án fogadta el a Ptk. törvénytervezetét, amelyet a Kormány 2012. február 15-én fogadott el. A társadalmi vitát követően 2012 nyarán a törvényjavaslat benyújtásra került az Országgyűlés elé. A meglehetősen hosszú vitát követően az Országgyűlés 2013. február 11-én fogadta el a Ptk.-t, amely csak 2014. március 15-ével lépett hatályba, ezzel is megfelelő felkészülési időt biztosítva a jogalkalmazó számára. A Ptk. megalkotásáról szóló kormányhatározat szerint „[az] új Polgári Törvénykönyv korszerű, európai uniós tagságunkból
129 Jegyzőkönyv az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának 2009. február 18-án, szerdán, 10.00 órakor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott üléséről (AIÜB-3/2009.) https://www.parlament.hu/biz38/bizjkv38/AIB/0902181.htm (2020. 04. 06.)
130 SÁRKÖZY 1 (2017) i.m. 661.
131 Az Igazságügyi Minisztérium iratanyaga a 2013-as Polgári Törvénykönyv előkészítésével és hatályba léptetésével kapcsolatban III. kötet, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018, 1334-1335.
36 származó kötelezettségeinknek megfelelő, a külföldi és hazai jogtudomány és joggyakorlat eredményeit hasznosító törvénymű legyen, amely képes betölteni a civilisztika alaptörvényének szerepét [...]”.132
Sárközy kiemelte, hogy „az új Ptk.-nak nem volt visszaható hatálya. Ott, ahol az új törvény a jövőre nézve a jogalanyok számára kedvezőtlennek minősíthető módosítást eszközölt, ott a Ptké.133 még további két év türelmi időt134 biztosított”, figyelembevéve, hogy a Ptk. hatályba lépése miatt számos jogszabályt kellett módosítani.135 Ahogy a Ptk. Indokolása fogalmaz „a szociális piacgazdaság társadalmi modellját tekinti mintának, s mindenekelőtt a magántulajdon teljeskörű elismerését és védelmét követeli meg.”136 A Ptk. jelen szerkezete, tagolása és tartalma is tükrözi a magyar polgári jog hagyományait és folytonosságát, továbbá egyesíti az európai civilisztika legújabb és legeredményesebb vívmányait akként, hogy az a jelenlegi és jövőbeli társadalmi, gazdasági helyzetekre alkalmazható legyen.
2. Eltérések és újítások a hibás teljesítés és a kellékszavatossági jog szabályozásában