Az ú j a b b történelmi k u t a t á s , az eddig féltő gonddal őrzött családi levéltárak a d a t a i n kívül, t a n u l m á n y o z á s á n a k keretébe belevonta azon figyelemre alig méltatott anyag-tömeget, mely levelezésekből, gazdasági feljegyzésekből stb.
áll, s abból számos olyan k ö r ü l m é n y t tárt fel, melyek által a m á r eddig k ö z t u d a t b a á t m e n t eseményekre, az a z o k b a n szerepelt személyekre, ú j a b b f é n y h a t á s o k a t csoportosítva, mint v a l a m i f é n y k é p f e l v é t e l előhívására, előtűnnek azok is, a k i k r ő l mindeddig csak azt t u d t u k , hogy részök volt azok létrejöttében. Mennyit n y e r t ezáltal a művelődés, a gazdaság-történet; m e n n y i t a c s a l á d t a n nem egy homályos részlete?
T u d j á k mindazok, kik részletesen foglalkoznak vele. De j u t o t t belőle a m a g y a r n a k , mint kitűnőleg katona nemzet-nek, m ú l t j á r a vonatkozó t u d á s u n k n a k is.
Ez utóbbi szempontból érdekes O e s k a y G á s p á r pozsonyi f ő k a p i t á n y s á g a , melyről a l á b b ó h a j t o k írni.
O e s k a y G á s p á r azon régi nyitramegyei nemes család-ból származik, mely hatszáz évnél t o v á b b bírta a D u d v á g mellett f e k v ő Ocskó falut, melyről nevét í r j a . A t y j a O c s k a v János, a n y j a Anna, nagyluchei Lipchey G á s p á r és petro-v i n a y P ü s k y Zsófia gyermeke. Ő a c s a l á d n a k azon ágából származott, mely a n a g y o b b elszaporodás u t á n nem t u d v á n megélni az öröklött kis birtokrészen, tisztséget — j o b b á r a v á r n a g y s á g o t — vállalt a szomszédos nagybirtokosoknál. így t u d j u k az Ocskóval keletnek szembefekvő Temetvény v á r á b a n O c s k a y Mihály (1426), Léván (1553) O c s k a v Imre.
Vág-Besztercén u g y a n a z (1560), O l á h Miklós esztergomi érsek, h e l y t a r t ó n á l (1564). Majd U n g n a d n é n á l , N y i t r á n O c s k a y János, ki később u g y a n e z e n megyének a l i s p á n j a lett.
G á s p á r születési évét nem t u d j u k , csak azt, hogy a I hurzók u d v a r á b a n született s ott is nevelkedett fel, a többi ú r f i a k k a l együtt. A T h u r z ó k r ó l t u d j u k , hogy temérdek sokat tettek a hazai műveltség érdekében, s hol se szeri se száma azon jele-seknek. akik az ő k e n y e r ü k ö n éltek és kiket ők t a n í t t a t t a k .1 Innen m a g y a r á z h a t ó az a n a g y ragaszkodás, mely O c s k a y G á s p á r t T h u r z ó Elek fiaihoz, de kivált Kristófhoz fűzte.
1 Takáts Sándor: Rajzok a török vil. I. 39.
Nagyon i f j a n került a h a r c t é r r e és esett török fogságba,2 Eger t á j é k á n ,3 melyből a család csak úgy t u d j a kiváltani, hogy lemondott a T h u r z ó örökösök és birtokos e l ő d j e i k : az U j l a k y a k ellen több mint másfélszázadig folytatott birtok-perről.4
Az imigyen s z a b a d d á lett G á s p á r ú r f i visszakerült a T h u r z ó u d v a r b a és T h u r z ó K r i s t ó f n a k lett belső bizalmas embere.5 m a j d pedig halála u t á n özvegyének E r d ő d y Zsu-z s á n n á n a k m e g h a t a l m a Zsu-z o t t j a , kinek képviseletében résZsu-zt vett a nádor elnöklete alatt 1614-ben, N a g y s z o m b a t b a n tartott birtokrendező értekezleten és ő intézte el a n n a k pénzügyi részét.6
Korán nősült. N e j e A r a n y a d y Zsuzsánna, kivel tekinté-lyes hozományt kapott, mely lehetővé tette, hogy az előző rossz évek alatt idegen kézre került ősi j a v a k a t vissza-szerezze és m á s ú j a k k a l is gyarapítsa.7 G y e r m e k e i : János, Zsigmond, G á s p á r , Kristóf és Ferenc. Mint hitbuzgó lutherá-nus, résztvett a zsolnai és szeredi evangélikus gyűléseken.
T h u r z ó Kristóf halála u t á n Szaniszló mellé került, ki n a g y r a b e c s ü l t e a művelt és kiváló szónoki képességgel bíró f é r f i ú t . Az ő h a t h a t ó s a j á n l a t á r a Nyitra megye ismételten választotta követül s ezen minőségben 1620 j ú n i u s 10-én ő fogadta szónoklattal az érkező Bethlent. U g y a n c s a k T h u r z ó Szaniszló. a nyitrai fölkelt h a d a k vezére mellé őt választot-ták meg a lovasok k a p i t á n y á v á , ki híven követte Bethlent
Pozsony felé.
Bethlen G á b o r és kora elég bő irodalommal bír. Legutóbb is a ,.Századok"-ban h á r o m k i t ű n ő dolgozat foglalkozott vele:s m i n d h á r o m b a n megemlékeznek O c s k a y G á s p á r r ó l , de országos h í r ű dolgokat nem írnak róla. Pedig egyik
jelenté-keny tényezője ama nevezetes időknek. Mint előbb jeleztem, követ, l o v a s k a p i t á n y , s végül Pozsonynak előbb helyettes s később f ő k a p i t á n y a . Részletesen foglalkozván az O c s k a y -család m ú l t j á v a l , m ó d o m b a n van róla részletesebben szól-hatni.
A Pozsony k ö r n y é k é n lezajlott harci események nem vol-tak a legkedvezőbbek. Elült m á r a lelkesedés; az évek óta
2 Ezt Thurzó György nádornak R a j e c f ü r d ő b e n 1615. évi jún. 12-én kelt adományleveléből és a családi iratokból t u d j u k .
3 Ocskay Zsigmond végrendelete, melyben kéri az atyafiságot, vál-tanák ki szegénv Gáspárt.
4 Orsz. Ltár: N. R. A. 58/42 és 47/59. ^
5 Thurzó Kristóf: „kedves k o m á j á n a k " nevezi.
6 A családi levéltárban: Erdődy Zs. nyugtatója.
7 Pl. Eőrvistyén a Hodossy-féle biitokrész.
8 Szádeczku-Kardoss Lajos: Bethlen és Trencsén vármegye. (Szá-zadok, 1915. é\i.)
Peltz Béla: A hainburgi béketárgyalások. (Századok. 1914. évf.)
t a r t ó küzdelemben való kimerülés n y o m á n csüggedés állott be. A z u t á n meg h a n y a t l ó b a n volt m á r Bethlen szerencse-csillaga. Békét ó h a j t o t t a k . A bécsi u d v a r megkezdte bevált módszerét: a vesztegetést és a visszavonásnak általa elvetett magvai m á r csíráztak.
A n a g y l á t ó k ö r ű Bethlen, ki csak igen kevés embert mondhatott őszinte hívének, n a g y o n megválogatta azokat, kiket f ő b b állásokba helyezett, sőt azok mellé is rendelt vicéket, nehogy megcsalják. í g y tett Pozsonyban, hol Zay Lőrinc f ő k a p i t á n y mellé O c s k a y G á s p á r t rendelte vicének, m a j d pedig a viszonyok a l a k u l á s a f o l y t á n 1621 j a n u á r 4-én a város f ő k a p i t á n y á n a k , míg Zay pusztán a v á r b a n parancs-nokolt.9 Ez a l k a l o m m a l megszabja fizetését, mely személyére m i n d e n h ó r a fl. 100: m i n d e n lovasainak egy-egy hóra 4 fl.
fizetése lesz tizenhat lóra,10 de egyben ellátja u t a s í t á s o k k a l , melyekben részletesen e l ő í r j a mindazt, mit hivataloskodásá-tól elvár. í g y k ö r ü l í r j a a két k a p i t á n y egymáshoz való viszo-n y á t ; m e g h a g y j a m i viszo-n d k e t t ő viszo-n e k , hogy egymással egyértel-műen ügyeljenek és ha szükség f o g j a kívánni, egyik a má-sikat segítse.11 Maga a kirendelés is érthető. Akkor i n d u l t a k meg a b é k e t á r g y a l á s o k , melyek eredményétől sokat v á r t a k m i n d k é t félen; de éppen ez az állapot kívánt sok éberséget, mert a n n a k a k o m o l y s á g á b a n és a fegyverszünetben egvik fél sem hitt őszintén, mint ahogy ezt a későbbi t é n y e k igazolták.
Pozsonyban azon időben, melyben elbeszélésünk tör-ténik. j e l e n t é k e n y h a d e r ő volt összevonva. Leszámítva a vár-őrséget, állott ez
a) h á r o m h a d n a g y , névszerint: K a j d á c s y Gergely, Békey G á s p á r és Dorongh János alatt álló m a g y a r k o p j a s lovasból Nr. 200;
b) m a g y a r gyalog a v á r m e g y é k gyalogságával 1500;
c) gyalog m u s k é t á s 600: s végül a városbeliek és a kör-n y é k beszorult kör-népe 3672. Tehát 5972.12
E k k o r a h a d e r ő n e k összevonása és fegyelmezése n a g y éberséget és gondosságot k í v á n t . U t a s í t á s á b a n Bethlen rész-letesen m e g í r j a , mit és miként t e g y e n ? J á r j a meg a strázsa-helyeket, s azokat úgy állítsa fel, hogy k i á l t á s u k a t a fő-strázsa is meghallhassa. Elrendeli, hogy a városban Szent Mihály k a p u j a előtt, v a l a m i n t a város fokain állandó őrség legyen. Nehogy kémek és á r u l ó k a D u n á n átjöhessenek, arra vigyáztasson, és senkit az ő híre és t u d t a nélkül át ne e n g e d j e n e k . Sőt még h a a nádor küldene is át levelet, az is
9 Lukinich Imre: Bethlen Gábor és Pozsony. (Századok, 1921. évf.)
10 Az utasításból, illetve Ocskay feljegyzéséből.
12 u: o.'
csak a f ő k a p i t á n y t u d t á v a l történhessék; nézéssé meg a jövő-menők m á l h á j á t , írásait. A halászok ne mehessenek ki az ő t u d t a nélkül. Városbeli lakása előtt állandó őrség legyen, ügyeljen a város lakosságára, nehogy valami titkos dolgokat m ű v e l j e n e k . A hadi életre, az ellenségre ü g y e l j e n , p u h a t o l j a ki a n n a k állapotát, szándékait, készülődésit s erről g y a k o r t a k ü l d j ö n jelentést a fejedelemnek. Tartson megbízható kéme-ket. J a n u á r 14-én pedig értesíti a b r u c k i tanácskozásról (jan.
16) és ez alkalomból elrendelt 12 napos fegyverszünetről.
Ám mindezen rendelkezések, utasítások ellenére B u q u o y f e b r u á r 22-én. E r d ő d y Zsigmond c s a p a t a i n a k segítségével, elfoglalta Dévényt. Elképzelhető a hatás, melyet a h í r kivál-tott. Bethlen természetesen goromba levelet írt a két kapit á n y n a k . melyben keserű szemrehányással illekapiti m i n d k e kapit kapit ő -jüket, „nem t u d j u k mire t a r t u n k két k a p i t á n y t a b b a n az helben, holott csak azt sem t u d j a egyik is közölük, Pozson-n a k az tövébePozson-n mik t ö r t é Pozson-n Pozson-n e k " . M e g h a g y j a , hogy rögtöPozson-n megtorló diseursiót tegyenek D é v é n y ellen. G y ú j t s á k fel azt, v a l a m i n t a H o r v á t - Ú j f a l u b a n levő u r a s á g i épületeket ,.ne legyen csak egy e m b e r n e k is hová szálljon az ellenség-nek." oda se szállhasson be az ellenség, m á s u t t is hol gon-dolnátok szükségesnek".
Személye szerint a z o n b a n nem vonta el tőle kegyeit, í g y a \ á g u j h e l y t á j á n telelő h a d a k fosztogatásai ellenében az azon a t á j o n fekvő birtokait, — nevezetesen Ocskót, ö r -vistyét, D u b o v á n t — oltalom levelével mentesíti a kiélés ellen, feszi pedig azon megokolással, hogy mivel O c s k a y
jelenléte Pozsonyban k í v á n a t o s és ezért a m a g a jószágaira gondot nem viselhet, m e g h a g y j a , hogy senki oda szállani, sem azok gondviselőit, cselédségét v a g y j o b b á g y a i t szemé-lyükben. m a r h á i k b a n s egyéb j a v a k b a n b á n t a n i , h á b o r g a t n i és károsítani, gabonás v e r m e k e t fölszedni, a szegénységet hódolásra erőltetni, v a g y azok a k a r a t j a ellen pénz nélkül valamit elvenni- ne merészeljen, mert ilyenért életével fizet.
A h a d a k élelmezése ebben az időben rettenetes lehetett.
A folytonos h á b o r ú k , az elvonuló h a d a k fosztogatása s az ismételt árvizek következtében nyomorgó nép nem b í r t a a beszállásolások terheit. Hogy ilyen helyzetben elszedték a szegénység utolsó betevő f a l a t j á t , k ö z t u d o m á s ú dolog.13 El-vitték még a m a g n a k szánt élelmet, bort, természetesen a szegény f u v a r o s i g á j á v a l együtt.1 4 í g y nélkülözött Pozsony
13 Bossányi í r j a Thurzónak, hogy a hadak élelmezése nyomorú-ságos. kenyerük zöld a penésztől stb. (Thurzó-iratok.)
14 O. L.: Dicalis conscript: „Nincs mit arassanak" í r j a az adó-szedő a Vágmelléki falvakról.
Thurzó György özvegye nem meri elszállíttatni borait Szomolyán-ról, nehogy elvegyék.
helyőrsége is, felélték a tél f o l y a m á n a gabona és t a k a r m á n y -készletet. Az élelemhiány következtében O c s k a y felterjesztést intézett Bethlenhez, ki azonnal intézkedett és elrendeli, hogy E b e r h a r d u r a d a l m a és Pethe G y ö r g y birtoka, a helyőrség élelmezésére fordíttassék ,.ne mondhassa ennek u t á n n a hogy nem volt kinek parancsolni, kivel a város körül való fogyat-kozásokat és szükséget véghez vihette volna". Ugyanezen a l k a l o m m a l értesíti, hogy a helyőrség pótlására Turóc 40.
Bars 47, Trencsén 47, Árva 47 és Zólyom 47 embert küld.
Dévény elvesztése miatt Tolnay J á n o s volt p a r a n c s n o k fogságba került. Ugye az országgyűlés előtt t á r g y a l t a t v á n , Bethlen m e g h a g y j a O c s k a y n a k . hogy kísérőket rendelvén melléje, k ü l d j e Nagyszombatba, „mentse magát mi előttünk és az ország előtt".15 N é h á n y a p r ó b b jelentőségű meghagyá-son k í v ü l (pl. metélő szabó küldése stb.) nincs más a d a t o m róla, mint az, hogy O c s k a y Bethlent d u b o v á n y i b i r t o k á n vendégül látta.
Feloszlottak a h a d a k , v i s s z a v o n u l á s u k b a n rengeteg k á r t és pusztítást okozva. Azok k i k n e k Pozsony közelében voltak birtokaik, siettek behódolni. Elsőnek természetesen l h u r z ó Szaniszló. kit követtek a kisebbek. Szeptember h ó b a n O c s k a y m á r mint a n y i t r a i lovasság k a p i t á n y a k a p meg-hívót Bethlentől. Nem volt szükség reá Pozsonyban, vissza-került m e g y é j e lovasságának élére. Télire m á r otthon volt b i r t o k á n , néha-néha m e g f o r d u l t l h u r z ó u d v a r á b a n , de m á r nem volt a régi. Elfeledték. Vagyonát, melyet sok adósság terhelt, gyermekei csak később tisztázták. Pereskedéseit is azok vitték tovább, mert m á r 1628—29-ben nem élt. Még arra sincs pontos a d a t u n k , mikor és hol halt meg. Egy 1628—29.
évi p e r i r a t b a n olvasom, hogy a per lefolyása alatt mult ki.
S í r j á n a k nem t a l á l t a m n y o m á t sem a leszetei. sem a dubo-v á n y i t e m p l o m o k b a n . T a l á n Galgócon — hol háza dubo-volt — p i h e n n e k csontjai.
Follajtái• József.
15 1621. ápr. 1-ei levele.
A 2. hegyidandár átkelése az Albán-Alpokon, 1916. február havában.
A világháború a m a g y a r c s a p a t o k a t a legkülönbözőbb és legsúlyosabb f e l a d a t o k elé állította. Síkságon és magas hegy-ségben, őserdőben és mocsaras területen, a K a r s z t - f e n s í k o n és az olasz művelésű vidéken e g y a r á n t k i t ű n ő k a t o n á n a k bizonyult a m a g y a r . A sok nehéz f e l a d a t közül is k i e m e l k e d i k egy túlnyomórészt m a g y a r csapatokból álló seregtest — a cs.
és kir. 2. h e g y i d a n d á r — átkelése az Albán-Alpokon.
A B a l k á n ősidőktől kezdve s ű r ű h á b o r ú s események szín-helye volt. Évszázadok f o l y a m á n a legkülönbözőbb célokért vívott harcok keresztül-kasul szántották a Balkán-félszigetet.
Albánia helyzeténél fogva bőségesen kivette részét ezekből a harcokból. Nagyon is érthető tehát, hogy ismételten találko-zunk a történelemben kísérletekkel, a m e l y e k a r r a i r á n y u l t a k , hogy a vezetők n a g y o b b tömegekkel e l é r j é k a Mitrovica—
D j a k o v a — P r i z r e n — P r i s t i n a körül elterülő medencéből az onnan légvonalban alig 80 kilométer távolságban levő tenger-partot, v a g y m e g f o r d í t v a a t e n g e r p a r t r ó l a szóbanforgó me-dencét. Római, macedón, szerb, török, bolgár, görög f e g y v e r e s erők kísérelték meg az idők f o l y a m á n az Albán-Alpokon való átkelést, azonban n a g y o b b seregtesteknek az Albán-Alpokon való rendezett átvezetése nem igen járt sikerrel. A 2. hegyi-d a n hegyi-d á r volt az első számottevő seregtest, amely ezt a fel-adatot a legnehezebb viszonyok között — tél d e r e k á n — tel-jes egészében megoldotta.
A történelmi események ismertetésén k í v ü l szükségesnek látszik Albánia f ö l d r a j z i és politikai viszonyainak rövid leírása is, a m e l y nélkül az események megfelelően n e m érté-kelhetők. Ez a n n á l is i n k á b b érdeklődésre t a r t h a t számot, mert Albánia a legutóbbi évtizedekben az e u r ó p a i politika jelentős tényezőjévé vált.
A d a n d á r azzal, hogy a s a j á t h a d m ű v e l e t e részére lehető kedvező viszonyokat igyekezett teremteni, a lakosságot rész-ben a fegyveres erő szolgálatába állította és a közigazgatást helyenkint megszervezte, n a g y s z a b á s ú és k i h a t á s a i b a n n a g y jelentőségű k u l t u r m u n k á t végzett. Számos útat n a g y f á r a d -sággal kijavíttatott, h i d a k a t építtetett s felderített sok oly vidéket, ahol k u t a t ó még soha nem j á r t .
I.
Rövid történelmi visszapillantás Albánia múltjára. Jelenlegi politikai helyzete.
Albánia történelmét követve azt t a l á l j u k , hogy ez a kis ország egyrészt a Balkán-, másrészt az Appenin-félszigeten u r a l k o d ó hatalom birtokosai között kézről-kézre vándorolt.
A feljegyzések megemlékeznek a Krisztus előtti évszázadok-b a n Alévszázadok-bánia p a r t i v á r o s a i n a k (Skodra, Durazzo, Alessio, Antivari) fontos történelmi szerepéről, amikor Albánia gallok, illyrek, r ó m a i a k , macedónok és gótok h a r c a i n a k színtere volt.
A Krisztus u t á n i idők A l b á n i á r a nézve fontosabb törté-nelmi eseményei röviden az a l á b b i a d a t o k b ó l vehetők ki:
395-ben Illyra a keletrómai birodalomhoz tartozik.
396-ban a gótok A l b á n i á b a n ; Stilicho békére kényszeríti őket.
493-ban a l a p í t j á k a gótok Ostrolia alatt a P r ä v a l a t i n a bi-r o d a l m a t .
636-ban szláv törzsek bevándorlása.
A IX. század végével t a t á r o k és bulgárok bevándorlása.
X. század. A macedón császárság h a t a l m a kiterjeszkedik A l b á n i á r a .
XI. s z á z a d b a n Albánia Bizánchoz tartozik; csak Skodra m a r a d független Mihalil és Bodin szerb királyok alatt. Ostrom és \ elence szövetséget kötnek A l b á n i á n a k a n o r m a n n o k be-törései ellen való védelmére. A n o r m a n n o k bebe-törései siker-telenek.
1193-ban Ostrom á t a d j a albániai és macedóniai birtokait VI. H o h e n s t a u f e n i H e n r i k császárnak. Velence megszállja D u r a z z ó t .
1215. Albánia önálló lesz. D u r a z z o visszafoglalása.
1271—1272. 1. A n j o u Károly (Nápoly) elfoglalja Durazzót és Alsó-Albániát.
1305. A szerbek és An jouk h a r c a i n a k kezdete A l b á n i á b a n . 1331. D u s á n Stevan szerb császár Albánia és Macedó-nia u r a .
1389. A rigómezei c s a t á b a n az a l b á n o k a törökök oldalán h a r c o l n a k a szerbek ellen.
1443—1467. Kastriota G y ö r g y (Skander bég), mint Albá-nia önálló f e j e d e l m e a velenceiek támogatása mellett harcol a törökök ellen.
1479. A stambuli békében Velence Illyriát, D u r a z z o és A n t i v a r i kivételével, a töröknek átengedi.
1497—1503. D u r a z z ó és Antivari elfoglalása a törökök által.
1832. M u s t a f a Pascha, mint Albánia fejedelme függet-lenné n y i l v á n í t j a magát, de a törökök leverik.
1875. A Hercegovinái felkelés kezdete.
1876—78. Török—montenegrói h á b o r ú . Az a l b á n nemzeti-ségi kérdés első m e g n y i l v á n u l á s a .
1878. A boszniai felkelés leverése. Dervis p a s a h a d j á r a t a A l b á n i á b a n . Orosi elfoglalása.
1910—11. A malisszorok és m i r d i t á k felkelése a porta ellen, ezek leverése Torgut Sevket pasa által.
1912. A malisszorok a m o n t e n e g r ó i a k k a l szövetségben h a r c o l n a k a török ellen S k u t a r i n á l , de h a m a r o s a n cserben h a g y j á k szövetségesüket.
Mint a fenti n é h á n y a d a t b ó l is kiviláglik, Albánia m ú l t j a m o z g a l m a k b a n bővelkedik, ö n k é n t e l e n ü l felvetődik a kérdés, hogy miért t a n ú s í t o t t a k a Balkán- és Appenin-félsziget hatal-masságai oly élénk érdeklődést ezzel a nyomorúságos tarto-m á n n y a l szetarto-mben? Csakis szátarto-mos kedvező kikötővel rendel-kező t e n g e r p a r t j a , előnyös helyzete az A d r i á n és k a t o n á k n a k kiválóan a l k a l m a s e m b e r a n y a g a lehettek azok a vonzó erők.
a m e l y e k a figyelmet feléje f o r d í t o t t á k .
A XVI. század kezdetétől, amikor a törökök A l b á n i á b a n berendezkedtek, a török u r a l o m n a k a Balkán-félszigeten való végleges megszűntéig, tehát 400 éven át. Albánia török fen-hatóság alá tartozott, s a t a r t o m á n y b a n félig-meddig állandó jellegű viszonyok u r a l k o d t a k . A törökök, a katonai- és egész csekély mérvű adózási kötelezettségen kívül, az a l b á n
lakos-ságtól nem sokat követeltek. Az a l b á n törzsek teljes mérték-ben élvezhették s z a b a d s á g u k a t , mindazonáltal az ország ú j b ó l meg ú j b ó l b a n d á k és felkelők harcaitól visszhangzott. Az albánok történelmének legmozgalmasabb időszaka a török uralom megszűntével kezdődött, amikor Olaszország és Ausztria-Magyarország kezdtek a kis állam sorsának irányí-t á s á b a beavairányí-tkozni.
A velenceiek kiűzetése u t á n 1875-ben t a l á l k o z u n k először olasz törekvésekkel az Adria keleti p a r t j á n . Mindenesetre m á r a k k o r tervezte G a r i b a l d i s z a b a d c s a p a t o k n a k A l b á n i á b a való á t h a j ó z á s á t , hogy a s k i p e t á r o k a t felszabadítsa.
1877-ben Crispi Albániát Olaszországnak követeli, hogy ezúton az O s z t r á k M a g y a r Monarchia boszniai o k k u p á c i ó -j á é r t ..-jogos ellenszolgáltatást"' n y e r -j e n . Ez idő óta Olasz-ország az albán-kérdést n a p i r e n d e n tartotta, a m í g azt a leg-utóbbi időben s z á n d é k á n a k megfelelőleg nem rendezte.
A b a l k á n - h á b o r ú Albániát Törökországtól elvágta. A gö-rögök ennek a t a r t o m á n y n a k a déli, a montenegróiaik az északi részét S k u t a r i v a l egyetemben b i r t o k u k b a vették, míg a szerbek Közép-Albánián át az Adriai-tengerig terjeszked-tek. A szóbanforgó államok hosszú idők óta táplált v á g y a i k a t vélték ezzel a megszállással kielégíteni, a z o n b a n n e m sokáig
élvezhették a k ö n n y ű területnyereség örömeit, mert Albánia birtoklása m á s h a t a l m a k részére is igen n a g y fontossággal bírt. Nevezetesen Olaszországnak és az O s z t r á k - M a g y a r M o n a r c h i á n a k volt elsőrendű érdeke, hogy az Adriából a Földközi-tengerbe vezető k i j á r a t kérdése, a m e l y Albánia sor-sával szorosan összeforrt, m e g n y u g t a t ó módon rendeztessék.
Ezek az államok nem t ű r h e t t é k azt, hogy A l b á n i á b a n oly népek k e r e k e d j e n e k felül, amelyek szövetkezve másokkal, országuk érdekeit veszélyeztessék azáltal, hogy az a l b á n par-tok b i r t o k á b a n a Földközi-tengerre való k i j á r á s t kérdésessé tegyék. Egyrészt az érdekelt államok k í v á n s á g á r a , másrészt abból a meggondolásból kiindulva, hogy a rendezetlen állami berendezkedéssel bíró á l l a m a l a k u l a t , a m e l y számtalan érdek g y ú j t ó p o n t j á v á lett, a k i a l a k u l t helyzetben nem m a r a d h a t , e l h a t á r o z t á k az e u r ó p a i n a g y h a t a l m a k , hogy Albánia sorsát e u r ó p a i értekezlettel rendezik. í g y jött létre a n a g y k ö v e t e k 1913. évi londoni értekezlete, amelyen Németország, Anglia, Oroszország, Franciaország, Olaszország és az O s z t r á k -M a g y a r -Monarchia megbízottai A l b á n i á n a k , mint önálló á l l a m n a k életrehívását h a t á r o z t á k el.
A n a g y k ö v e t e k értekezlete elsősorban az Albániát meg-szálló szerb, görög és montenegrói csapatok visszarendelésé-ről intézkedett, m a j d az ú j á l l a m a l a k u l a t h a t á r a i n a k pontos m e g á l l a p í t á s a céljából bizottságokat k ü l d ö t t ki. A bizottságok m u n k á i t az érdekelt szerb, görög és montenegrói hatóságok r e n d k í v ü l megnehezítették és csak a n a g y h a t a l m a k ismételt fenyegető fellépése segélyével sikerült a megszálló c s a p a t o k a t Albániából visszatérésre kényszeríteni. A h a t á r m e g á l l a p í t á s i m u n k á l a t o k a t a világháború megszakította. Az 19i5. július 19-én kelt h a t á r o z a t o k i d ő p o n t j á t ó l mindaddig, amíg Wied Vilmos herceg Albánia t r ó n j á t elfoglalta (1914. március), a nemzetközi bizottság volt hivatva a belső rendet f e n n t a r t a n i és az ..ideiglens k o r m á n y " segélyével az ország ügyeit vezetni.
Ez idő alatt az ország p á r t h a r c o k színhelye lett. A jelentősebb városokban helyi k o r m á n y o k a l a k u l t a k a helybeli tehetősebb, erélyesebb birtokosok vezetése alatt (Valonában Ismail Kemal Bev, Alessioban Ded Zogu, Orosiban Prenk Bib Doba.
E l b a s s a n b a n Akif Pasa. T i r a n á b a n O m e r Pasa, D u r a z z ó b a n Essad Pasa Toptani). Ezek a k o r m á n y o c s k á k cselszövéssel, vesztegetésekkel és fegyveres erőszakkal igyekeztek befolyá-sukat, h a t a l m u k a t és h a s z n u k a t g y a r a p í t a n i . Magukat a kü-lönböző érdekelt h a t a l m a k szolgálatába állítván, részben azok titkos erkölcsi és a n y a g i támogatása mellett n a g y b a n hozzá-j á r u l t a k az a l b á n viszony szétziillesztéséhez. Idővel a hatal-m a s a b b helyi k o r hatal-m á n y o k e l n y o hatal-m t á k a gyengébbeket, sőt egyesek (Essad Pasa Toptani!) még Vilmos herceg trónra-lépése u t á n is f o l y t a t t á k m ű k ö d é s ü k e t .
A herceg tevékenysége trónralépésétől (1914. március 7.) kezdve mindaddig, amíg Albániát el nem h a g y t a (1914. szep-tember) a belső ellenségekkel (Essadisták, felkelők) vívott h a r c o k b a n és az ország ügyeibe beavatkozó h a t a l m a k befo-l y á s á n a k ebefo-lbefo-lensúbefo-lyozásában merübefo-lt ki. A közvetbefo-len szomszédos államokon (Montenegró, Szerbia és Görögország) k í v ü l főleg Olaszország és Ausztria-Magyarország f e j t e t t ki itt erőteljes tevékenységet. Azok az államok, a m e l y e k n e k nem volt Ínyére,
hogy egy német herceg intézze Albánia ügyeit, az a l b á n i a i elégedetlenek titkos támogatásával, valamint a felkelések állandó szításával és é b r e n t a r t á s á v a l igyekeztek az ú j ural-kodó helyzetét lehetetlenné tenni.
Hyen szétzüllesztett á l l a p o t b a n érte a v i l á g h á b o r ú Al-bániát.
A világháború alatt Albánia szerepe nem volt j e l e n t é k e n y . 1914. szeptember 20-án Essad szerb pénzzel és f e g y v e r e k k e l ellátva D i b r á b a érkezett s átvette a h a t a l m a t . O k t ó b e r 2-án 5000 fegyveressel bevonult D u r a z z ó b a . Törökországnak a köz-ponti h a t a l m a k h o z való csatlakozása a z o n b a n Essad h a t a l m á t megingatta, s csak az olasz h a j ó á g y ú k oltalma alatt volt ké-pes m a g á t a felkelők ellen D u r a z z ó b a n t a r t a n i .
T i r a n á b a n e l l e n k o r m á n y a l a k u l t , s az 1915. f e b r u á r i elbassani kongresszus ú j b ó l felkéri Wied herceget az albán trón elfoglalására. A világháború első évében a központi
ha-t a l m a k figyelme m á s felé ha-terelődöha-tha-t, s Olaszország oha-tha-thoniasan berendezkedett az a l b á n p a r t o k o n . Amidőn Olaszország is harcra kelt, a szerbek, görögök és montenegróiak elérkezettnek látták ú j b ó l az időt v á g y a i k kielégítésére. 1915. j ú n i u s á -ban a szerbek bevonultak A l b á n i á b a , a montenegróiak S. Giovanni di Meduát és S k u t a r i t , s végül a görögök Dél-albániát szállták meg. Az a l b á n o k főleg az északi törzsek (malisszorok, m i r d i t á k ) megkísérelték u g y a n <. f e g y v e r e s ellenállást, de gyenge, szervezetlen, kellő fegyverzettel és egy-séges vezetéssel nem rendelkező ellenállásuk véresen elnyo-matott.
Amidőn 1915. októberében a m a g y a r , osztrák és német erők átlépték a D u n á t és Szávát, az a l b á n lakosság n a g y öröm-mel várta f e l s z a b a d í t á s u k a t s a szövetséges c s a p a t o k a t támo-gatta is, m á r a m e n n y i r e tőle tellett.
I I .
Földrajzi viszonyok és lakosság.
Albánia kiterjedéséről pontos a d a t o k nem á l l a n a k ren-delkezésre, mert eltekintve attól, hogy a terület f ö l d r a j z i l a g megbízhatóan felmérve nincsen, a h a t á r o k végleges szabályo-zása sincs még befejezve.
44 NÉMETH JÓZSEF
A rendelkezésünkre álló a d a t o k szerint Albánia 28—32.000 négyzetkilométer kiterjedésű. A terület túlnyomórészt hegy-vidék. Az Albán-Alpok, n y u g a t i részén, északnyugat—délkeleti i r á n y b a n húzódó Dinari-Alpok á l t a l á b a n é s z a k - - d é l i irány-ban húzódó f ő g e r i n e v o n u l a t u k k a l kísérik az Adriát. Ez az északon 2500 m tengerfeletti magasságot is meghaladó vad, sziklás, meredek lejtőkkel eső, sok helyütt havasi jelleget öltő hegylánc kelet—nyugati i r á n y b a n rövid melléknyulvá-n y o k a t bocsát ki. Jelemelléknyulvá-ntősebb síkságai főleg a t e melléknyulvá-n g e r p a r t mel-lett h ú z ó d n a k és a következők:
É s z a k - é s K ö z é p-A l b á n i á b a n :
A T i r a n a i síkság, az Ismi mentén fsci-ig, a z u t á n a p a r t m e n t é n Alessio-ig,
a Siak síkság Durazzo és G u r i b r a c között, a S a d r i m a síkság Alessio és S k u t a r i között, végül a Mati síkság.
A l s ó-A l b á n i á b a n :
A Musachia síkság K a v a j a és Vojusa között, a Valonai síkság,
az O s s u m síkság Berat-nál és a Gorica—Delvimo-i síkságok.
f o n t o s a b b f o l y ó i , a m e l y e k k i v é t e l n é l k ü l t o r r e n s j e l l e g ű e k , a k ö v e t k e z ő k :
A Bojana, a m e l y mellett S k u t a r i van. Oboti-ig h a j ó z h a t ó . A Drin. A Fehér- és Fekete-Drin összefolyásából kelet-kezik. T o r k o l a t á n á l v a n Alessio.
A Mat (vagy Mati), amely, a Drin u t á n , Albánia leg-n a g y o b b f o l y ó j a .
Az Ismi, Arsen. Semeni. Skumbi, a m e l y a hegyvidékből való kilépésénél Elbassant érinti, végül a Vojusa, a m e l y n e k torkolatától délre kezdődik a Valonai tengeröböl.
A l b á n i a t a v a i :
A S k u t a r i - t ó (375 négyzetkm.), az Ochrida-tó (271 négy-zetkm.) és a Malik-tó.
K i k ö t ő h e l y e k :
San Giovanni di Medua, Alessio. Durazzo, Valona. Santi Q u a r a n t a és Butrinto.
F o n t o s a l ) L v á r o s a i :
S k u t a r i 35.000, T i r a n a 26.000, Elbassan 20.000. Berat 20.000, Ka v a j a 10.000. K r u j a 7000, D u r a z z o 3000, Yalona 5000 és Alessio 2000 lakossal.
A m á r nem Albániához tartozó D i b r a , Prizren és D j a k o v a városok lakosságának t ú l n y o m ó része skipetár, t e h á t határo-zottan albán származású.
L a k o s s á g :
A különböző a l b á n k u t a t ó k Albánia lélekszámát igen eltérő módon á l l a p í t j á k meg. 600.000—1,600.000-ig t e r j e d n e k a k u t a t ó k becslései. E n n e k a lakosságnak t ú l n y o m ó része mohamedán, a kisebb fele orthodox (gör. kel.) és katholikus.
A lakosság f a j i h o v a t a r t o z á s á n a k kérdésében az a l b á n k u t a t ó k é p p oly ellentétes nézeteket v a l l a n a k , mint a lélek-számra vonatkozóan. Mialatt Gopcevic a Skutari-tótól a Skumbi-folyóig t e r j e d ő területen élő lakosságot, az ettől délre
— az E p i r u s b a n — élőkkel szemben, egészen különálló nép-f a j n a k t a r t j a , addig Wirth Albániát, a lakosság n é p r a j z a szempontjából, mint a Balkán-félsziget legegységesebb álla-mát jelöli meg. Gopcevic szerint az A l b á n i a északi felében lakó gégák, az illyrek, liburniaiak, gallok, r ó m a i a k , gótok, normannok, olaszok, szerbek, görögök és t ö r ö k ö k keverékéből keletkeztek, míg az E p i r u s b a n lakó a l b á n o k az illyr, görög, római, szerb, gót, n o r m a n n , olasz és török f a j o k keveredése ú t j á n állottak elő.
Mindezek az állítások csak az elméleti k u t a t á s szempont-jából t a r t h a t n a k érdeklődésre számot. Való az. hogy a Skipe-tár nemzetség létezik, de számos törzsre és a l f a j r a tagozódik.
Ezek f o n t o s a b b j a i a k ö v e t k e z ő k :
Észak-Albániában a malisszorok. Ezek ú j ó l a g a l á b b i tör-zsekre oszlanak: a Klementák, Skrélák, G r u d á k , Bogák, K a s t r a t á k és Hotik. A kivétel nélkül k a t h o l i k u s vallású ma-lisszorok lélekszámát kb. 240.000 főre becsülik. E d d i g nem éltek rendezett állami életet, h a n e m m i n d e n törzs önálló volt.
A hosszú török uralom alatt is teljes szabadságot élveztek.
Jellemzésükre Gopcevic ezt m o n d j a :
„A malisszorok büszkék, szabadságszeretők és b á t r a k . A b a j t á r s i a s s á g és testvériesség erősen ki v a n n á l u k f e j l ő d v e és ha az egyik b a j b a j u t , a másik teljes m é r t é k b e n segítsé-gére van. Nagyon vendégszeretők és a „Bessa" — az adott szó
— n á l u n k szent és sérthetetlen."
A malisszorok táplálkozása r e n d k í v ü l szerény, de a pá-linkát n a g y mennyiségben élvezik. L a k ó h á z a i k az elképzel-hető legszegényesebbek és piszkosak.
4 b MÉMETH JÓZ^EF
További törzsek a p u l a t i k és posripák, amelyeket egyébként egyesek a malisszorokhoz s z á m í t a n a k . A pulatik f a n a -tikus katholikusok, r e n d k í v ü l b á t r a k , nyersek és v a d a k . A r a b l á s és fosztogatás második természetükké vált és a vér-bosszú erősen el v a n közöttük t e r j e d v e , a vendégszeretetük azonban magas fokon áll.
A p u l a t i törzshöz csatlakoznak a sala és soschi törzsek, a m e l y e k r e n d k í v ü l szegények.
A posripák és d u s m a n i k , bár nagyon t e r m é k e n y vidéken élnek, alárendelt szerepet j á t s z a n a k , mert nem j á r t a s a k a f e g y v e r f o r g a t á s b a n .
Megemlíthetők lennének még: a riolik, koplikik, m a r t u -rik, p u k á k . tasik, krisnitsik. gasik és hasik, mely utóbbi h á r o m túlnyomórészt m o h a m e d á n vallású és jó k a t o n á k n a k s z á m í t a n a k .
A községekben a főszemély a b a r j a k t a r , azaz a zászló-vivő. T a n á c s k o z á s u k n á l a b a r j a k t a r elnököl. Melléje van ren-delve a pletsina — az öregek t a n á c s a — (örökölhető hivatal) és a k u v e n t , azaz a népgyűlés.
A középalbániai törzsek közül a mirditák j á t s z á k a leg-fontosabb szerepet. Ezek, egy utódlási joggal bíró törzsfőnök vezetése alatt, zárt közületet a l k o t n a k . Általában azt l á t j u k , hogy minél i n k á b b eltávolodunk a d e m o k r a t a északtól, a n n á l erősebb a f e u d á l i s rendszer (Prenk Bib Doba a m i r d i t á k n á l ,
A középalbániai törzsek közül a mirditák j á t s z á k a leg-fontosabb szerepet. Ezek, egy utódlási joggal bíró törzsfőnök vezetése alatt, zárt közületet a l k o t n a k . Általában azt l á t j u k , hogy minél i n k á b b eltávolodunk a d e m o k r a t a északtól, a n n á l erősebb a f e u d á l i s rendszer (Prenk Bib Doba a m i r d i t á k n á l ,