az 1848 49, évi magyar h a d s e r e g főpapjának
e m l é k e z é s e i a s z a b a d s á g h a r c r ó l . (Első k ö z l e m é n y . )
Br. M e c l n y á n s z k y C é z á r m i n t a z 1848/49. évi f e l s ő d u n a i h a d -sereg t ö r z s l e l k é s z e B u d a v á r a b e v é t e l é i g r é s z t v e t t G ö r g e y t á b o r n o k m i n d e n h a d m ű v e l e t é b e n . A k á p o l n a i , t á p i ó b i e s k e i , isaszegi és s z ő n y i c s a t á k b a n , B u d a v á r a o s t r o m á n á l és m á s ü t k ö z e t e k b e n m a g a s r a e m e l t k e r e s z t t e l h a l a d t a r o h a m o s z l o p o k élén az ellenség golyói z á p o r á b a n . A m i n t 1849 m á j u s v é g é n G ö r g e y h a d ü g y -m i n i s z t e r is lett, k e d v e l t t ö r z s l e l k é s z é t -m i n i s z t é r i u -m a e g y i k oszt á l y f ő n ö k é v é és a z egész m a g y a r h a d s e r e g f ő p a p j á v á n e v e z -t e -t -t e ki.
A világosi k a t a s z t r ó f a u t á n M e d n y á n s z k y C é z á r k é t o s z t r á k t á b o r n o k — f r a n c i a s z ü l e t é s ű a n y j a régi hódolói — és a bécsi f r a n c i a n a g y k ö v e t s é g segítségével k ü l f ö l d r e m e n e k ü l t . I t t h o n h a l á l r a í t é l t é k , k ü n n p e d i g a n n y i sok k a l a n d o n és v i s z o n t a g s á g o n esett át, h o g y élete — m i n t m o n d a n i s z o k t á k — v a l ó s á g o s r e g é n y . P á r i z s b a n t a g j a v o l t a t i t k o s m a g y a r C o m i t é n a k és K o s s u t h L a j o s m e g b í z á s á b ó l a f r a n c i a n e m z e t g y ű l é s b a l o l d a l á n s z e r z e t t ö s s z e k ö t t e t é s e i a l a p j á n d i p l o m á c i a i t é r e n f á r a d t h a z á j a f ö l s z a b a d í t á s á n a k é r d e k é b e n . Az 1851. é v i d e c e m b e r i f r a n c i a o r s z á g i á l l a m -c s í n y u t á n m á s f é l é v e n á t v é g i g h a j ó z o t t a k é t l e g n a g y o b b ó -c e á n o n és b e j á r t n é g y v i l á g r é s z t . A l i g h a r m i n c h á r o m éves k o r á b a n h a l t m e g m i n t s z á m ű z ö t t és t r a g i k u s m ó d o n 1857 á p r i l i s 19én a f r a n -cia R i v i é r á n .
E m l é k e z é s e i t és V a l l o m á s a i t b a j t á r s a i n a k és n e m z e t é n e k h a g y t a e m l é k ü l . „ H a d d s z ó l a l j o n m e g h a m v a i b ó l ez a h a n g , h o g y v a l a m i e m l é k e m m a r a d j o n n e m z e t e m n e k . " A h a l á l a u t á n i é v b e n , 1858-ban, b a r á t a i k i a d t á k L o n d o n b a n n é v t e l e n ü l , de S z é c h e n y i I s t v á n é t , B a t t h y á n y L a j o s é t . K o s s u t h é t és G ö r g e y é t k i v é v e s z i n t e a z összes e g y é b s z e r e p l ő s z e m é l y e k n e v é t is e l h a l l g a t t á k . Ó v a t o s a k v o l t a k és k í m é l e t e s e k a szerző h o z z á t a r t o z ó i és a t ö b b i s z e r e p l ő i r á n t , k i k a k k o r i b a n m é g é l t e k . M a g u k n a k sem a k a r t a k k e l l e -m e t l e n s é g e t szerezni.1
1 A mű kézirata elkallódott. Londoni kiadását sem kaphatni sehol.
Régi nagy könyvtárainkban semmi nyoma. Sok utánjárása dacára csak két példányára akadt e sorok írója. A londoni British Museum könyv-tárában lévő példányhoz ő szolgáltatta a szerző ott addig ismeretlen személyi adatait. Országunk egyik ú j a b b könyvgyűjteményében meg-találta azt a példányát, melyen kívül tudtával Magyarországon más
E h e l y ü t t m a g y a r f o r d í t á s b a n k ö z l ö m a m ű é r d e k e s e b b n é l nincs és mely — megállapítása szerint — Szumrák Ernő 1848/49-es honvédszázados és londoni emigráns hagyatékából való.
A kéziratot véleményem szerint a párizsi emigráció megbízásá-ból a nemzetsége köznemesi ágámegbízásá-ból származott és szintén emigrált Mednyánszky Sándor alezredes neje. sziil. Birkbeck Anna angol írónő
rendezte sajtó alá. Ő osztotta a hátramaradt följegyzések szövegét tizenkét fejezetre és tőle való a londoni kiadás hiányos címe: The Con-fessions of a Catholic Priest. A kéziratban előfordult igazi nevek helyett kevés kivétellel költötteket használt. Több helyen jelzés nélküli kiegé-szítéseket és néhány helytelen adatot is közbe szúrt az eredeti szövegbe.
E könnyen fölismerhető betoldásoktól eltekintve a névtelen londoni szöveg hiteles műve br. Mednyánszky Cézárnak.
Döntő tanú erre az akkor Londonban élt Rónay Jácint kormány-biztos és későbbi pozsonyi prépost, ki a boldogtalan hazafit jól ismerte és a róla írt essayjében a londoni szövegből mint hiteles hagyatékból bőséges idézeteket közölt. (Magyar Sajtó, 1861. évf., 108. sz. és Napló-Töredékek, 1883/89. II. k.) Szumrák Ernő honvédszázados az anonim mű megjelenésekor mint könyvkereskedő szintén Londonban élt. Bár a szerző nem említi, ő is útitársa volt. mikor Ausztráliából visszatért Európába. A példányához írt széljegyzetei azt bizonyítják, hogy a volt első tulajdonosa és hogy ő is hitelesnek tartotta szövegét. A mű sajátos tartalma és hangja, a sok egyéni jellegű élmény és megjegvzés is kétségtelenné teszi a szöveg hiteles voltát.
Nézetem szerint Mednyánszky Cézár nem angol, hanem magyar, illetve francia nyelven írta följegyzéseit. A londoni szöveg csak angol fordítása a másnyelvfi eredetinek. (A művet „Br. Mednyánszky Cézár pályája és műve" cím alatt ismertettem a Pr. Sz.-ben, 1927. sz'ept. sz.)
2 Steier Lajos: Kossuth és Görgey, 1924. — Az 1849. évi trónfosztás, 1925. — Paskievics és Havnau, 1926.
H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k . — I.
Az utolsó pozsonyi országgyűlésen.
A liberálisok és konzervatívok minden erejükkel készültek az 1847/48. évi pozsonyi országgyűlésre. Agitációjuk már több mint húsz év óta mind izgalmasabb lett.
A liberális párt törvényes reformokat kívánt s elsősorban a jobbágyok fölszabadítását és a kormányzatnak Bécstől való függetlenségét óhajtotta megvalósítani. Nagy többséggel akart megjelenni a követek tábláján. Törekvését a kormány meggátolni igyekezett és mindenütt szembeszállt jelöltjeivel.
A kis- és középnemesség nagyobb része liberális volt. Az ud-vari arisztokrácia, a hivatalnokok serege és a papság túlnyomó többsége a konzervatív párthoz tartozott. A nemzet zömét alkoto jobbágyok a liberális pártért lelkesedtek. Amint a kormány min-den befolyását latba vetette, hogy a konzervatív jelöltek győzze-nek. úgy a liberálisok nem riadnak vissza semmiféle áldozattól, csakhogy elérhessék céljaikat. A választók fegyveresen vonultak a vármegyeházára és néhány helyen véresen ütköztek össze. Az ellenzék győzött. Minden tagja érezte, hogy ők képviselik az ország akaratát.
Erre az (utolsó rendi) országgyűlésre 1847 novemberében Pozsonyba utaztam, hogy elfoglaljam helyemet a főrendi táblán.
Teljes számban összegyűlt ott az előkelő magyar társaság.3 A két tábla tagjai nemcsak tanácskoztak, hanem mulattak is és szórakoztak. Élvezték a zenét és táncoltak, tréfálkoztak és kártyáztak.
Fiatal voltam és társaságbeli férfiú, sok családdal rokon vagy ismerős. Ritkán mulasztottam el egy derűs összejövetelt vae;y kellemes estélyt. A pozsonyi társaság egyik legvidámabb tagja lettem.
í g y t e l t el a z 1847/48. évi tél. (.VIint t a n u l n i v á g y ó f i a t a l -e m b -e r ) a p o l i t i k a i é l -e t b -e n n -e m v -e t t -e m részt s z -e m b -e t ű n ő -e n . C s a k v é g i g h a l l g a t t a m az országgyíílési v i t á k a t és ő s z i n t é n s z a v a z t a m p á r t o m m a l .
Családom mindig konzervatív volt. A papság túlnyomó többsége, elsősorban a főpapok, szintén e párthoz tartozott.
Természetes, hogy én is a főrendi tábla konzervatív tagjai közt ültem.
Mikor a Párizsból és Bécsből kisugárzott magnetikus erő befolyásolni kezdte Magyarország politikai életét, a liberálisok ellenállhatatlan lelkesedéssel előretörtek. A konzervatívok mind-inkább engedni kényszerültek. Vezéreim példáját követtem, {mikor én is lassan-lassan a liberálisok felé kanyarodtam).
Fiatal (— még huszonnégy éves sem —) voltam és a (pappá szentelésem előtt otthon) átélt érzelmek visszahatását még érez-tem. Alkalmas voltam, hogy bármilyen magasabbrendű lelkesedés magával ragadjon. Konzervatív is csak úgy lettem, ahogy a papi
3 Az országgyűlés felsőtáblájának ülésein való részvételre kész-ségesen megadták a korengedélyt és így királyi meghívót küldtek azok-nak a főnemeseknek is, kik egy év híján még nem voltak huszonnégy évesek, de kikről föltételezték, hogy m a j d támogatják a kormányt. így került a fiatal Mednyánszky Cézár is Pozsonvba. (Br. Pochnaniczky Fr., Napló-Töredékek,' 1887/8.' I. k.)
pályára léptem. Nem volt módomban, hogy önállóan választ-hassam álláspontomat és hivatásomat. Csak az az óhaj fejlődött ki bennem mindenkori vezérelvemként, hogy Magyarország nagy és boldog legyen.
A párizsi forradalom híre mély hatást tett rám. Nem voltam ugyan még Franciaországban, de ösztönszerűen szerettem. Vájjon anyám szülőhazája nem egyúttal második hazám? Vájjon nem hallottam már bölcsőmben a dallamos francia szót?4
A francia köztársaság kikiáltása után — március 4-én — Kossuth fölülkerekedett az országgyűlésen. Néhány nap múlva kitört a bécsi forradalom. Metternichet elbocsátotta uralkodója.
Ezek az események nálam idősebb férfiakat is magukkal so-dortak. Nem csoda, hogy addigi politikai közömbösségem lelke-sedésbe csapott át. Az általános politikai lázban a forradalom lehelete átjárta és megtermékenyítette lelkemet.
Megújult szívvel hallgattam a liberális vezérek beszédét.
Bár kiváltságos nemesek voltak, a jobbágyok politikai és gaz-dasági felszabadításáért harcoltak. Az akkori viszonyok igazság-talanságának tudatában készek voltak a megváltoztatásukkal járó nagy anyagi áldozatra. Azért is küzdöttek, hogy hazánk felelős minisztériummal és nemzeti hadsereggel bíró független állam legyen.
Láttam Pozsonyban Széchenyi Istvánt és Batthyány Lajost.
Hallottam Kossuthot és másokat. Egyikük sem tett rám akkora hatást, mint (Teleki László.5)
Az országgyűlésen közömbösen ült, mintha nem érdekelné semmi. Csak villogó fekete szeméből látszott, hogy benne nagy szellem lakozik. De mikor fölállt és beszélt, maró gúnyjával végig-gázolt a kormánypárti szónokok érvein. Szarkazmusától rettegtek ellenfelei és mindjobban fölbátorodott a főrendi liberális csoport.
A szónak legügyesebb harcosa ő s emellett a leglovagiasabb férfiú. Otthon már a nevét is megtapsolta a karzat. Itt a szám-kivetésben legméltóbb képviselője letiport hazánknak.
Batthyány Lajosnak oly nagy a hírneve, hogy nem kell magasztalnom. Politikai magatartását talán lehet bírálni, de ő vérével pecsételte meg ügyünket. Ez elég, hogy neve szent legyen minden magyarnak.
Széchenyi Istvánt tartom a mai Magyarország legnagyobb államférfiának.
A magyar reformmozgalom atyamestere hazánkat előbb gaz-daságilag akarta megerősíteni, hogy jövendő politikai szabad-sága annál biztosabb legyen. Leszállt a politikai arénából és az ország közgazdasági fölvirágoztatásához látott. Maga köré gyűj-tötte a fiatalokat és beléjük plántálta eszméit. Élőszóval és írás-ban oktatta, lelkesítette nemzetét.
4 Br. Mednyánszky Cézár a n y j a Eleonore Richert de Yhir volt, egy francia nemesi család sarja. A t y j a , József, mint h u s z á r k a p i t á n y a Nagy Napoleon elleni utolsó háború alkalmával még Franciaországban vette nőül.
8 Gr. Teleki László nevét nem jelezte a londoni kiadó.
Meg v a g y o k r ó l a g y ő z ő d v e , h o g y az 1848. évi e u r ó p a i f o r r a -d a l m a k v o l t a k é p e n s z e r e n c s é t l e n s é g e t h o z t a k h a z á n k n a k . H a Ma-g y a r o r s z á Ma-g t o v á b b f e j l ő d i k azon a z ú t o n , m e l y e n az i z Ma-g a t ó politi-k a i v e z é r e politi-k politi-k e l s z e m b e n h ó n á t óvó S z é c h e n y i vezette, n é h á n y é v a l a t t a n n y i r a m e g e r ő s ö d i k , h o g y n e m i g á z h a t t a v o l n a le s e m m i f é l e ellenség. M a g y a r o r s z á g d ú s g a z d a g a t e r m é s z e t k i n c s e i b e n , de S z é c h e n y i k é p t e l e n volt a r r a , h o g y e g y e d ü l e l v é g e z z e a g a z d a s á g i f ö l l e n d í t é s m u n k á j á t .
Nagy emberbarát volt s a nép érdekében fáradt szüntelenül, de arisztokrata maradt mindvégig. Nem bízott a nép erejében.
Azt tartotta, hogy a nép útján nem lehet maradandót alkotni.
Mikor a Batthyány-minisztérium megalakult, ő is részt kért a kormányzat munkájából. Miniszter lett.
Most már szabadon építhette tovább azokat a reformokat, me-lyeken huszonöt éven át dolgozott. Nem kellett a bécsi kormány akadékoskodásával vesződnie. Egyúttal őrködve és aggódva szem-lélte hónát, mialatt fiatalabb és tapasztalatlan társai lázasan lel-kesedtek a szabadságért.
Előre látta ő azokat a viharfelhőket, melyek hazánk fölött tornyosulni kezdtek. Hosszú pályáján megösmerte a bécsi udvar politikájának titkait. Félt a készülő reakció erejétől.
A fölkelő nap fényével szemben bizalmatlan volt. Előre érezte a háború viharát s nem bízott benne, hogy a fölszabadított pa-rasztság fölkel és szembeszáll az ellenséggel.
Nem félt a háborútól, de rettegett a rajtaütéstől. Megborzadt attól, hogy a háborúra készületlen ország összeomlik. Nem tud majd ellenállni, hogy legalább zálogot nyerjen a jövőre. A bará-tai előtt is megvallott kínos töprengése megzavarta elméjében.
Amint előre megmondta, az ellenséges hatalom rátámadt hazánkra. Kétszer tört be és kétszer kellett kitakarodnia az ország-ból. Mennyire örült volna ennek, pedig nem tudott róla semmit.
A harmadik megrohanás után hazánk elbukott és beállott a véres megtorlás. A nagy hazafi talán megmenthette volna nemzetünket, de semmit sem tudott a történtekről.
Hét éve immár, hogy szenved hazánk. Széchenyi ú j életre tudná kelteni, de nem hallja jajszavát. Anélkül, hogy tudná, bizo-nyára maga is könnyeit ontja. Többet szenvedett és szenved éret-tünk. mintha a halál agóniájában gyötrődnék.
Annyira lelkesedem Széchenyi Istvánért, hogy hódolatom ki-tört szívemből. Hálát adok Istennek, hogy megösmertem Pozsony-ban. Talán nem értettem meg akkor úgy, mint ma, de mindig csodáltam.
Mikor láttam, hogy Széchenyi István is összefog a liberáli-sokkal. követtem szívem óhaját s én is a liberális párttal szavaz-tam. Arisztokrata létemre megszavaztam a jobbágyok felszabadí-tását és pap létemre a papi tized eltörlését.
A párizsi és bécsi forradalom átcsapásától való félelem miatt a főrendi táblán általában megdőltek a pártkeretek és egymás után elfo-gadták a keneti tábla reformjavaslatait. Az európai forradalmak okozta kényszerhelyzetben a bécsi udvar is engedett. Y. Ferdinánd király szen-tesítette az országgyűlés által alkotott törvényeket.
(L. lond. szöv." 18—28. 1.)
Viharfelhők közt Pesten.
Az (utolsó rendi) országgyűlés föloszlása után az ország ú j poliitkai székhelyére, Pestre mentem. Ott is miséztem, minden-ben résztvettem és mindenhová jártam. Senki sem akadt meg azon, hogy egy arisztokrata pap a politikának és a társaságnak szenteli idejét.
Yaucluse-ban, a Petrarca által megénekelt forrásnál, csönde-sen bugyog a földből a víz, majd mihamar mint folyó végigvágtat a völgyön. Pest felé áradt úgy akkor az élet a nép szíve ezer és ezer forrásából mindenfelől. Ál int valami varázsvesszőre tört elő a fővárosban zajosan.
Éber szemmel figyeltem a politikai jogaival élő nép mozgal-mát. Magyar szívemmel találgattam, amit nem tudtam felfogni eszemmel.
Mint a fölvértezett Minerva Jupiter fejéből, úgy termett elő a márciusi törvényekből az éjjel-nappal dolgozó szabad sajtó.
Egymás után alakultak a politikai klubok. A nemzeti lelkesedés napról-napra nőtt. Tetőpontját érte, mikor július elején megnyílt az addiginál szélesebb alapon megválasztott képviselőház.
Nagy örömünkben nem vettük észre, hogy ezalatt a bécsi udvar ármányosan szőtte hálóit nemzetünk ellen, ügynökei útján a magyar kormány elleni lázadásra izgatta a szerbeket. Nem lát-tuk meg, hogy Magyarország megmentése végett meg kell szakí-tanunk minden kapcsolatot Ausztriával.
Egyedül járok most a Földközi-tenger p a r t j á n és elgondolko-zom a múlton. olt akkor egy államférfink, ki előtt meghajolt minden neves emberünk és ki megújíthatta volna a Rákócziak drá-máját. Azok közül való volt, kiket — úgy látszik — maga Isten koronázott meg. E férfiú Batthyány Lajos volt. Büszke volt és igazi nemes, de lelkét nem járta át soha nagyravágyás. Inkább Batthyány marad, semhogy államfői rangra törjön.
Ki ranggal születik e világra, viselje fitogtatás nélkül, de egyúttal őrizze meg hűségesen, mint ősei tiszteletreméltó örökségét és egyénisége részét. A kiváló tettekkel ékes férfiú manapság legfeljebb elfogadja, de nem keresi a koronát.
Batthyány Lajos nem volt nagyravágyó, hanem hűséges mi-nisztere a királynak. Hónát megtartotta a királya iránti hűségben.
Bár elárulták és megtámadták, az ország csak később mondta ki a trónfosztást.
A Széchenyi jósolta vihar kitört. A nemzetiségek közül elsők-nek a szerbek lázadtak föl az ú j alkotmányos élet ellen. Magyar-ajkú csapatok alig voltak az országban. Messze hazájuktól har-coltak az olasz nép ellen. A magyar kormány az alájarendelt német ezredeket, majd a frissen szervezett magyar csapatok egy-részét küldte a lázadók leverésére. Vezetésüket oktalan bizalom-mal osztrák tábornokokra bízta, kik a (Bécsből jött) titkos ellen-intézkedésekhez igazodtak. A fölkelőknek nyert ügyük volt. To-vább szervezkedtek.
(A horvátok is föllázadtak.) Mikor Jellachich bán összegyűj-tötte seregét, (hogy Pest ellen induljon), a király — bár elößb
a minisztérium kérésére árulónak nyilvánította — Magyarország teljhatalmú biztosának nevezte ki és ostromállapotba helyezte hazánkat. E hírre Pesten megdöbbenést láttam mindenki arcán.
A király által kinevezett minisztérium lemondott, váraink parancsnokai megbízhatatlanok voltak és a horvátok betörtek az országba. Az emberek Pesten félni kezdtek és menekültek.
Csak Kossuth Lajos volt az a férfiú, ki nem vesztette el fejét. Nem menekült, hanem kezébe vette az állam hajója kor-mánykerekét s fegyverre szólította a népet. Ez volt nézetem sze-rint pályájának legszebb pillanata. A honvédelem gyors megszer-vezése nagy érdeme.
A haza veszedelmének érzetében két lelkes nővér (Batthyány Lajosné és Károlyi Györgyné) otthagyta kényelmes lakását és Pest megerősítésének munkálataihoz sietett. Amint a nép meglátta a két fiatal dáma példáját, úgy sietett segíteni, mintha ünnepségről lett volna szó.
Az emberek visszanyerték lelki erejüket és már nem féltek a horvátoktól. A félig fölfegyverzett magyar újoncok Pákozdnáí legyőzték, majd az országból kiverték csapatjaikat. Jellachich és hada Bécs felé menekült.
(L. lond. szöv. 28—33. 1.)
Diadalmas csatákban.
A z 1848. é v t e l é n a m a g y a r h a d s e r e g m á r Bécs f e l é i n d u l t , d e W i n d i s c h g r ä t z t á b o r n a g y n a g y s z á m ú c s a p a t a i elől l é p é s r ő l l é p é s r e h á t r á l n i k é n y s z e r ü l t . B á r s z á m b a n n e m n a g y és f ö l s z e r e -l é s b e n h i á n y o s vo-lt, erőssé t e t t e k a t o n á i n a k b á t o r s á g a és ( G ö r g e y ) t á b o r n o k l á n g e s z e .
Mikor a teve a sivatagban haldoklik, körülröpködik a kese-lyűk s éhes szemmel lesik halálát. Hazánk ellenségei azt képzelték, hogy nemzetünk haldoklik. Nem voltak türelmesek, mint a kese-lyük. Minden oldalról megtámadták, hogy leteperjék. Azt hitték, hogy ellenállni képtelen.
Hadtesteink különböző irányt vettek, hogy a császári csapatokat részekre bontsák, illetve feltartóztassák. Időt kellett nyernünk, hogy tovább fejlesszük harci készségüket és ú j a b b seregeket is szervezzünk.
Görgey 150.000 honvéddel Vácon át Észak-Magyarországra indult.
A tiszai hadtest Debrecen körül helyezkedett el, hogy védje, fedezze a Pestről odavonult kormány székhelyét. Többi csapatunk Erdélyben és a Délvidéken harcolt sokféle ellenségünk ellen.
Idősebbik bátyám (László őrnagy és ellenőrző biztos) volt (Lipótvárott), hol a várat körülzárták a császáriak. A fiatalabbik, (Eduárd, novemberben) Görgey hadtestébe lépett mint honvédtiszt.
6 Br. Mednyánszky László — Görgeyvel és Klapkával együtt — nemes testőrtiszt volt Bécsben, m a j d Barsvármegye követe lett az 1847/48. évi országgyűlésen. A szabadságharc kitörésekor a kormány őrnagyi rangban a megbízhatatlan Ordódy Kálmán parancsnok mellé Lipótvárra rendelte ellenőrző biztosnak.
Amint a várat ostromolni kezdték a császáriak. Ordódy az őrség csekélységére hivatkozott és a vár föladását javasolta. A kormánybiztos
Vájjon azért, mert pap lettem, arra kárhoztassam magam, hogy nemzetem küzdelmét csak messziről nézzem? . . . Nem.'
Amint a liberális eszmék hívének szegődtem (s másrészt ellenségünk hazánkba tört), bennem is fölébredt a katonai ösztön.
Nem tudtam tovább elviselni, hogy ne legyek részese testvéreim dicsőségének. Azt éreztem, hogy ha veszélyben forog a hon, a fegy-verfogható fiatalság helye a harctéren van.
Mielőtt vágyamat megvalósítottam, hazarándultam (Beckóra).
Nemeslelkű anyám legott hozzájárult.
— Csak menj, fiam, — mondta. — Isten áldjon mindvégig!
Titkolt óhajomat teljesíted, mikor a harctérre indulsz.
Természetesnek találta, hogy mindhárom fiát fölajánlja ve-szélyben forgó második hazája oltárán.
Drága jó anyám! Nagyon szerettelek mindig, de még jobban szerettelek, amiért oly jól megértettél!
mindvégig ellenezte és jóidéig meg is gátolta. Ü j r a és ú j r a lelkesítette a várőrséget. A legutolsó haditanácson őt és egyetlen hívét, G r u b e r Eülöp főhadnagyot, leszavazták s a várat 1849 f e b r u á r 2-án föladták.
Mednyánszky Lászlót és társát a várba tóduló császáriak vasra-verték és Pozsonyban haditörvényszék elé állították. A vád szerint a kormánybiztos a maga állhatatos ellenállásával négy héttel kitolta Lipót-várának már-már elhatározott feladását. Ezzel megkönnyítette a m a g y a r hadsereg felsőmagyarországi visszavonulását s megakadályozta azt is, hogy a vár ostromával elfoglalt császáriak a Komáromot ostromló csa-patok segítségére siessenek. így közvetve oka volt annak, hogy az osztrákok nem vették be Komárom várát. A mentegetődző O r d ó d y is mindent ráhárított. Mednyánszky László büszke volt a vádra, sőt ki-jelentette, hogyha tőle függ, Lipótvárát nem a d j á k fel soha.
A haditörvényszék őt és társát halálra ítélte, de Windischgrätz, m a j d Weiden császári fővezérek nem h a j t a t t á k végre az ítéletet. Alig-hogy az iij vezér, H a y n a u táborszernagy, június 1-én átlépte a m a g y a r határt, rácsapott a két áldozatra. Elővétette a függőben lévő f ő b e n j á r ó ügyeket és a halálos ítéletnek császári helybenhagyása után hamarosan foganatosíttatta a megtorlást. Szokás szerint a halálra ítélt hadifoglyokat golyóval végzik ki. de Haynau a „lázadó" magyarok kivégzésére bitófát rendelt.
Június 5-én h a j n a l b a n három órakor Mednyánszky László és baj-társa karonfogva s nyugodtan beszélgetve mentek föl a Pozsony melletti Szamárhegyre. Katonai fedezet kísérte őket a vesztőhelyre. A kivégzésre összegyűlt nép sírt. Csak a császári katonák nevettek durván, amint összeveregették az alig kimúlt vértanuk bokáit.
Mednyánszky László holttestét a család egyik hűséges vadásza kiásta a bitófa alól és elvitte Beckóra. A családi sírboltban nyugszanak csontjai. (L. Szilágyi S.: A m a g y a r forradalom férfiai, 1850., Vámbéry Á.:
7 Miután Mednyánszky Cézár egy éven át mint szabad abbé a pozsonyi és pesti országgyűlésen részvétele alkalmával megismerte a magyar politikai életet és az előkelő magyar társaságot, hivatalos papi p á l y á j á n a k nyitánya gyanánt 1848 őszén egy Pozsonv melletti plébánia
\ezetesét vette át. Ott érte az o>ztrák csapatok betörésének híre.
Hogy hadilelkész lehessek, a (felsődunai) hadsereghez siettem, Üjév napján érkeztem a fővárosba, honnan már (a Felvidékre) vonulni készült.
A felsődunai hadsereg volt a honvédség élite-je. FarancsnoKa Görgey volt. Tisztikara nagyrészben régi császári tisztekből állt. A legénység lelkes volt és gyakorlott.
Görgey örömmel fogadott, mikor nála megjelentem s elő-adtam a bennem megfogamzott gondolatot.8 Hangsúlyoztam, hogy a friss katonai csapatok éltető ereje a harci lelkesség. Mennyire növelné elszántságukat, ha a csapat parancsnok mellett fegyver-telen pap is vezeti őket rohamra! Milyen fölemelő hatást tenne rájuk, ha egyik vezetőjük csak kereszttel kezében dacol a mind-nyájukat fenyegető halállal! Hadd tekintse a nép keresztes hábo-rúnak küzdelmünket!
Görgey praktikus ember volt és helyeselte eszmémet, liám-bízta hadserege lelkészségének megszervezését, majd mihamar törzslelkészi rangban táborkarába osztott.9
Sok pap jelentkezett. A haldoklók ellátására és a sebesültek vigasztalására késznek nyilatkozott mindegyik. De nekem elszánt, rendkívüli férfiakra volt szükségem. Dacolniok kellett a szuro-nyokkal és szembeszálIniok a golyókkal, viszont ne gerjedjenek föl bennük azok a vad indulatok, melyeket a vér látása ébreszt a katonákban.
(Erdősi Imre) piarista tanár az elsők közt jelentkezett. Magas termetéről és markáns arcáról láttam, hogy a keresett fajtából
8 Br. Mednyánszky Cézár testvérbátyja. László, j ó b a r á t j a volt Görgeynek. Együtt járták a tullni pionier-iskolát és mint nemes testőr-tisztek két évig szobatársak voltak Bécsben.
9 Mednyánszky Cézár, mint a magyar hadsereg minden lelkésze, Yidasics Ede jászó-prémontrei-rendi kanonoktól és 1849 j a n u á r közepe óta a hadügyminisztériumi lelkészeti osztály főnökétől a következő uta-sítást k a p t a :
— Ä tábori lelkészek pontos és lelkiismeretes működése nem cse-kély tényezője és előmozdítója győzelmeinknek. Noha rendületlen biza-lommal viseltetem az önök buzgósága iránt, mindazonáltal szükségesnek tartom figyelmükbe a következőket a j á n l a n i : I. Igyekezzenek minden fölött a vezérek és minden felsőbbség iránti engedelmességet és a katonai fegyelem szigorú megtartását idevonatkozó győző okokkal támogatott
— Ä tábori lelkészek pontos és lelkiismeretes működése nem cse-kély tényezője és előmozdítója győzelmeinknek. Noha rendületlen biza-lommal viseltetem az önök buzgósága iránt, mindazonáltal szükségesnek tartom figyelmükbe a következőket a j á n l a n i : I. Igyekezzenek minden fölött a vezérek és minden felsőbbség iránti engedelmességet és a katonai fegyelem szigorú megtartását idevonatkozó győző okokkal támogatott