A kívánt testsúlycsökkentés elérése és megtartása többnyire nagyon nehéz és kevéssé effektív.
A közvélekedéssel ellentétben az elhízás egy olyan állapot, amelyik állandó, krónikus kezelést igényel, általában életfogytiglan.
Úgy tűnik, az emberek között különbség van. Megalapozott megfigyelés, vagy inkább hipotézis, hogy az elhízásra hajlamos egyéneknél magasabbak a metabolikus jelek küszöbértékei a glukóz, leptin, insulin vonatkozásában, amelyek normál körülmények között megvédenek az elhízástól. Amikor az elhízást már elérték, az a folyamat irreverzibilissé válik, vélhetően a metabolikus szenzitivitású neuronhálózat kialakulása miatt. Az ideiglenes (szándékos vagy akaratlan) testsúlycsökkentés, a szervezet „visszaszerzési”
mechanizmusaival találkozhat, a homeostatikus feedback rendszer megvédi a végtagi zsírdepókat, visszaszerezni igyekezvén az elveszített tömeget. Ez alátámasztja azt a mindennapi gyakorlatból való megfigyelést, hogy a testsúlycsökkentés hatása addig tart, amig maga ez a folyamat. Talán az új gyógyszerek segítenek majd ebben [25].
Az elhízás kezelési indikációjának, a tanácsadásnak, a módszer megválasztásának és a
„menedzselésnek” mindig individuálisnak kell lennie. Kanadai munkacsoportok tapasztalatai alapján, az alapellátásban ez az 5 A vázlata alapján történhet (6. táblázat) [141].
Ask kérjünk engedélyt, hogy a testsúlyról és a változtatási készségről beszélgethessünk a beteggel
Asses határozzuk meg az egészségügyi veszélyeztetettséget (rizikót) és a testsúlygyarapodás potenciális okát
Advise adjunk tanácsot az elhízás veszélyeiről és a kezelési lehetőségek előnyeiről Agree jussunk egyetértésre a testsúlycsökkenés reális elvárásairól, a viselkedési,
életmódi célokról
Assist segítsük a motivációt és az akadályozó körülmények feltárását, biztosítsunk oktatást és ehhez való forrásokat, kérjünk konzultációt más szakorvostól, tervezzük és szervezzük meg a követést, a kontrolokat
6. Táblázat. Az „5 A” módszere és fázisai
dc_900_14
1.
1. Irodalmi áttekintés 29
Közösségi, alapellátási programok a testsúlycsökkentés támogatására
Azokban az országokban, ahol az elhízás komoly problémát jelent és a kormányzat a társadalommal együttműködő programokat kezdeményezett, vagy támogat, már látható sikereket értek el.
Az Egyesült Királyságban a közétkeztetés területén 2006-2009 között változások kezdődtek a gyermekeket megcélzó reklámok terén az általuk fogyasztott termékek összetevőinek megismertetése, táplálkozási ajánlások, hivatalos állásfoglalások, ajánlások kidolgozása irányában [142-144]. Nagyszabású alapellátási kampány is kezdődött, amelynek része az intervenciós programok tervezése, az orvosok és nővérek képzése, beteg-edukáció dietetikus bevonásával [145].
Szintén az alapellátásban a diétás tanácsadás mellett, mozgáslehetőséget is biztosítottak, a nagyon kövéreknek (40 kg/m2 < BMI ) terápiaként orlistat adásával, amit a már több szövődménnyel rendelkező betegek nagyon jól fogadtak. A programok során interaktív, software alapú dietetikai támogatást is nyújtottak [146].
PREVENCIÓ
A valóban hatásos prevenció már az iskolában, vagy már azelőtt is elkezdődik, a család bevonásával. Az elhízás gyakran észlelhető már gyermek, még inkább serdülőkorban, ahol a laboratóriumi és antropometriai értékeket is eltérően kell értelmezni, a lényegesen nagyobb (fiziológiás) szórások miatt [147].
Az elhízás kialakulásában kulcsszerepet játszó, az elhízásban közreműködő környezet
„obesogenic environment” módosításához együttműködés szükséges országokon belül és nemzetek között is. Szükség van a politikusok, az egészségügy szervezésért és működtetéséért felelős szakemberek megkérdezésére, az egészségügyi kormányzat bevonására is. Az egészséges ételválasztékért felelős gyártókat, az élelmiszer-technológia tervezőit, a közétkeztetés szervezőit is meg kell szólítani, beleértve az oktatásért és a megfelelő fizikai aktivitásért felelős, akár helyi szintű döntéshozókat is. Gyakran láttuk, hogy bár mindenki támogatólag áll hozza, de az első lépésekre és így a későbbi eredményekre még várni kell [148].
A magyar háziorvoslásban is szükséges lenne integrált prevenciós rendszer kialakítása, megfelelően szervezett rizikófaktor identifikáció, a szűrővizsgálatok, egészségnevelési és tanácsadási feladatok, nemek korcsoportok szerinti rendezése, természetesen mindez megfelelő finanszírozás és motíváció mellett [149].
Az emberi genom megfejtése során eddig legalább 20 olyan locust találtak, amely a diabetesért és az elhízásért felelős, vagy azzal kapcsolható össze. Valószínűtlen, hogy ezek a gének megfelelő környezeti hatások nélkül önmagukban cukorbetegséget vagy elhízást okozzanak, fizikai inaktivitás, élelmiszer túlfogyasztás nélkül. Megalapozott vélemények szerint megfelelő életmóddal teljesen kontroll alatt lehet tartani, illetve megelőzni ezt a két népbetegséget. Ha megoldható, személyre szabott intervenció szükséges, egyéni és közösségi programokkal, társadalmi szintű támogatással [150].
dc_900_14
1.
1. Irodalmi áttekintés 30
A prevencióhoz, az egészséges életmódhoz tartozik a megfelelő alvás is. Gyerekeknél is megfigyelték azt, hogy megfelelő alvásmennyiség mellett, lényegesen kisebb arányú a túlsúly kialakulása [151].
A társadalom fittségük szempontjából felső harmadának élet és egészségkilátásai 30-40%-al kedvezőbbek, mint a legkevésbé fitt harmadnak [77]. A magas vérnyomásban szenvedők mozgásterápiájában, illetve a betegség kialakulásának megelőzésére a közepes intenzitású aerob mozgásformákat kell ajánlani. Nem javasolhatóak a nagy erőkifejtést igénylő statikus sportok. A hypertoniás egyén is sportolhat, de a terápiát eszerint kell megválasztani. Ilyenkor elsősorban ACE-gátlók és az ARB-k ajánlottak [152].
A testmozgás az atherosclerosis prevenciójában is lényeges, mert az érrendszeri meszes elváltozások regenerációjában fontos őssejtek száma bizonyítottan nagyobb a rendszeresen mozgó személyeknél [153]. A fizikai aktivitás fontos a diabetes prevencióban is [154].
Közismert, hogy azoknak a személyeknek, akiknek felmenői körében előfordul a diabetes, nagyobb esélyük van a betegségre. Az egészséges életmódnak, fizikai aktivitásnak még ilyen esetekben is komoly preventív szerepe lehet, amikor a család idősebb generációjában már jelen van a betegség. Ezeket az embereket meg kell keresni, egy eddig még ki nem használt és nem eléggé koordinált, célzott prevenciós tevékenységben, egészséges étkezés, megfelelő fizikai aktivitás biztosítása mellett [155,156].
Alapvetően a 2-es típusú diabetes prevenciójára fokuszált a legtöbb epidemiológiai vizsgálat [157]. Megelőzésében jó eredményt értek el Xenical® adásával elhízott egyéneknél.
Az elhízást ugyan csak egyik kóroki tényezőnek tekintik ebben a kórképben, de a prevenciójuk közös. USA-ban széles körű („community involvement”) prevenciós programokat szerveznek, amelynek része a fizikai aktivitási program, tanácsadás az életmódban és táplálkozásban. A betegeknek, a veszélyeztetett populációnak, minőségbiztosítási elemekkel megtámogatott, szervezett programokra van szüksége valójában, ahol az egész család és az iskola is megfelelő támogatást tud nyújtani [158,159].
dc_900_14
2.1.
2.1. Időskorúak táplálkozása. Különbségek nemek között 31
2.1. IDÖSKORÚAK TÁPLÁLKOZÁSA KÜLÖNBSÉGEK NEMEK KÖZÖTT
Az utóbbi évtizedekben több vizsgálat történt a férfiak és nők közötti különbségek felmérésére, beleértve az életmódi, magatartási és szociális eltéréseknek, valamint a külső környezetnek az egyén biológiai fejlődését, egészségét befolyásoló holisztikus hatásainak (wholeistic biology) tanulmányozását is. Az alapkutatások a celluláris és molekuláris különbségeket is igyekeztek feltárni [160].
A férfiaknak általában nagyobb a testtömegük, gyorsabb az anyagcseréjük, nagyobb az étvágyuk, másképpen viszonyulnak bizonyos ízekhez és szagokhoz [161].
A chemosensoros érzékelés és ízlelés, a szagok, az ízek preferálása az életkorhoz és az általános egészségi állapothoz is kapcsolódik [162].A szagok felismerése és meg-különböztetése nagyfokban módosulhat az idősödés hosszú folyamata során. A fiatalok inkább az édest és/vagy a sósat kedvelik, gyakrabban édesítenek és sóznak, mint a felnőttek, de utána 64 éves korig bezárólag, nem találtak különbséget az egyes felnőtt életkori csoportok között [163].
Életkori sajátosságaikból adódóan az időseknek nagyobb az esélyük a diabeteszre illetve a magas vérnyomás betegségre, kevesebb energiára van szükségük. Azon idős személyeknek, akiknek orvosi okokból, „diétázással” a só és cukorbevitelt csökkenteniük kell, az íz-választás és ennek táplálkozási vonatkozásai miatt egészségügyi következményekkel is számolniuk kell.
Az étkezési szokásokat és az étvágyat befolyásolhatják még a különböző életkori szakaszok, a pszichés változások, a műveltségi/iskolázottsági szint, és a fizikai aktivitás [164,165,166]. A legtöbb eltérés, amit az idősek táplálkozási állapotában találhatunk, többnyire következménye valamely külső oknak. Betegségek, orvosi kezelés, trauma vagy az életkörülményekben bekövetkezett változás egyaránt magyarázat lehet [167]. Jelenlegi ismereteink az idős szervezet valós tápanyag igényéről nem mindig megalapozottak, táplálkozási eltéréseik nincsenek megfelelően dokumentálva, kivizsgálva. Tekintettel az idősek gyakori inadekvát, nem megfelelő táplálkozására, ha klinikailag megbízható bizonyíték nem áll rendelkezésre, még a szakirodalomban publikáltakat is kellő óvatossággal lehet csak figyelembe venni.
A születéskori várható élettartam bár nőknél 6 évvel hosszabb, ez a különbség az idősebb korban mindössze 2-3 évre csökken. Hogyan lehet ezt a különbséget magyarázni? Az alapvető genetikai és élettani eltérések, kombinálva a külső környezet behatásával, a viselkedésben és a kognitív funkciókban is eltérő változásokat eredményezhet férfiaknál és nőknél. Úgy tűnik, még az agyuk is különböző módon működhet [168]. Időskorban a szokások nagy(obb) része már kialakult és rögzült, mások nem változnak, ugyanakkor bizonyos jellegzetességek is megmaradhatnak, amik jellemzőek lehetnek nemcsak az egyénekre, hanem a nemükre is.