az orvos jelenlegi mérése szerint
CÉLKITŰZÉS
4. Lipid csökkentő kezelés. Lipid parameterek a teljes vizsgált populációban és a
dyslipidaemia miatt kezeltek körében (átlag ± SD). A célértékeket elérő és azt el nem érők száma és aránya [%].
dc_900_14
2.3.
2.3. Metabolikus betegségek szűrése és gondozása az alapellátásban 60
Míg férfiaknál a diabeteszes és lipid célértékeket sikerült gyakrabban elérni, addig nőknél a megcélzott triglicerid szinteket.
A terápiában alkalmazott gyógyszer választékot az 5. táblázat sorolja fel.
Alkalmazott terápia
metformin 68,2 statin 85,8 imidazoline receptor antagonista 7,6
sulphonylurea 50,0 fibrát 18,4 alpha blocker 13,8
alpha glucosidase inhibitor 12 nicotinamid 0,5 beta blocker 62,2
thiazolidinedion 4,3 ezetimibe 9,7 calcium channel blockers 52,9
metformin+sulphonylurea 23,3 statin+fibrát 9,2 angiotensin receptor blockers 26,6
metformine+sulphonylurea+
alpha glucosidase inhibitor 6,8 statin +ezetimib 2,7 ACE inhibitor 59,1
insulin 27,5 statin+fibrát+ezetimib 0,9 diuretikum 48,0
metformin + insulin 11
5.Táblázat. Gyógyszerfelírás. A leggyakrabban rendelt gyógyszercsoportok, indikáció szerinti bontásban és arányban [%].
A HDL-cholesterin célértékeket a populáció ¾-e elérte, az össz-cholesterint szintet mindössze csak dyslipidaemiás betegek 1/7-e, míg az LDL- cholesterint célértékeknél 1/4-ük, tehát jobbak voltak az eredmények.
A CV megbetegedésben szenvedő és az igen nagy rizikójú betegeknek lényegesen magasabb LDL-choleszterin értékekkel rendelkeztek, mint a tünetmentes csoportba sorolható betegek.
6.Táblázat. Hypertonia.
A vérnyomásértékek (systolés, diastolés) átlagai és szórásai a célértéket elérők száma és aránya [%] a különböző rizikó csoportokban. Az ajánlott és nem ajánlott vérnyomáscsökkentő
gyógyszerkombinációval kezeltek száma és aránya a terápiás célérték elérésében.
2.3.
2.3. Metabolikus betegségek szűrése és gondozása az alapellátásban 61
A hypertonia miatt kezeltek közül mindössze 24 betegnél (10,7 %) alkalmaztak monoterápiát.
A hazai és nemzetközi ajánlások szerint nem javasolt és ajánlott gyógyszer-kombinációkat a 6. táblázat mutatja be, a vérnyomáscsökkentő kezelés eredményességével együtt. A nem ajánlott kombinációban kezelt betegek szignifikánsan kisebb arányban érték el a célértéket (p=0,029). A vérnyomásértékek sokkal jobbak voltak a CV tünetmentes, mint a nagy CV rizikójú csoportban. A nemek közötti különbség csekély volt, a szisztolés és diasztolés értékek átlaga magasabb volt a férfiaknál (134,8 ± 11,5 és 82,36 ± 7,2 Hgmm) mint a nőknél (132,7 ± 11,4 és 80,6 ± 6,6) Hgmm.
MEGBESZÉLÉS
A legfontosabb megfigyelés az utóbbi években lényegesen jobb arányú terápiás cél-érték elérés volt, mind a szekunder, mind a tertiaer prevenció területén. Ez látványos volt a magas vérnyomású, kevésbé a cukorbetegeknél és a lipid anyagcserezavarokban érintettek esetében.
Az utóbbi években ez egyre szélesebb körben és a generikus termékek dominanciája miatt jóval olcsóbban elérhető gyógyszerek nagyobb terápiás lehetőségeket jelentenek.
Nem megítélhető arányban ezek az értékek mások lehetnek az átlagos praxisokban, mint az adatokat szolgáltató oktató-háziorvosok körzeteiben, akik a szakma elkötelezettebb részét képviselik.
Az alkalmazott módszer és a vizsgálat tervezése megegyezett az EUROASPIRE III.
Study-ban alkalmazott eljárással. A hazánkban szokásos személyi közreműködés eltért a nemzetközi gyakorlattól, hiszen nem volt lehetőségünk szakképzett kutató-asszisztens alkalmazására, Magyarországon ez többnyire még ma is az orvosok feladata.
Nálunk nem volt központi laboratórium bevonva, hanem az egyes praxisokkal kapcsolatban álló, de szakmailag akkreditált és bizonyára egységes metodikát alkalmazó több laboratórium elemezte a mintákat.
Az általunk bemutatott 679 beteg nagyobb arányt képviselt, mint a nemzetközi vizsgálatban résztvevő 12 országban vizsgált 4.366 beteg átlaga, viszont a bevontak fele a nagyon magas, míg 36%-uk a tünetmentes nagy kockázatú csoportba tartozott. Ezekből az országokból származó adatok szerint átlagosan a hypertoniások 26,3%-a, a dyslipidaemiások 30,6%-a érte el a célértéket, míg a diabeteszesek között alig 40%-nak volt 6,1% alatti HbA1c értéke. Az éhomi vércukor célértéket a magyar cukorbetegek 11,4%-a érte el, míg a nemzetközi átlag mindössze 7,4%-os volt [228].
A tünetmentes nagy rizikójú kategórián belül, az össz-cholesterin célérték elérésben a nemzetközi átlag 31%-os volt, míg ugyanezen magyar csoportnál mindössze 20,4%, ami mindig jobb a korábbi hazai felmérés 15%-os arányánál. Ugyanezen vizsgálattal összehasonlítva, a triglicerid célérték elérés 31,1%-ról 37%-ra javult [232].
A rendelkezésre álló terápiás választék nyilvánvalóan jelentősen befolyásolhatja az eredményeket. Míg a korábbi európai vizsgálatokban a statin használat aránya 47%- volt, ez jelen vizsgálatunkban már a betegek 82%-ának volt felírva [228].
dc_900_14
2.3.
2.3. Metabolikus betegségek szűrése és gondozása az alapellátásban 62
A vérnyomáscsökkentő kezelés eredményességét befolyásolta az ajánlott kombináció alkalmazása és ez elsősorban a háziorvosok folyamatos szakmai továbbképzésével fejleszthető.
3.
A nagy rizikójó cardiovasculáris állapotú betegeknél a merevedési zavar (ED) az egyik leggyakoribb tünet/panasz, amelyre a vizsgáló orvosnak rá kellene kérdeznie. Ez azonban gyakran elmarad, ahogyan a szexualitásra vonatkozó kérdések sem épültek még be a hazai orvosi gyakorlatba.
A merevedési zavar nagyfokban befolyásolja, terápia nélkül gyakran lehetetlenné teszi a nemi életet, ami (mindkét nemben) az életminőséget, és a férfi betegek önbecsülését, pszichés állapotát nagyfokban rontja.
Közép és időskorú popolációban végzett vizsgálatok nagy számban igazolták az ED jelenlétét, azonban alig található irodalmi adat a fiatalok korosztályáról. A fellelhető adatok legnagyobb része a szexuális aktivitásra vonatkozik, többnyire nem feltétlenül megbízható forrásokból, ellenőrizhetetlen önbevallásokból származnak.
Az antropometriai paraméterek, elsősorban az elhízáshoz társuló eltérések esetén, hatással lehetnek a fiatalkori szexuális aktivitásra is
Egyik vizsgálatunk témája az volt, van-e összefüggés a szexuális aktivitás (heti közösülési gyakoriságban meghatározott) értékei és egyes mért antropometriai paraméterek (testtömeg, magasság, BMI, derékkörfogat) között. Vizsgáltuk azt is, hogy a fiatalkorban, - kétségkívűl kisebb gyakoriságban - jelenlévő, metabolikus megbetegedések befolyásolják-e a nemi élet gyakoriságát [234].
Vizsgálatainkat andrológiai rendeléseken, többnyire családtervezési tanácsadás céljából megjelent, elsősorban 45 év alatti férfiakon végeztük, az - itt nem részletezett- andrológiai paraméterek mellett, rákérdezve szexuális aktivitásukra is.
A vizsgált 531 fő antropometriai jellemzőit a 7.táblázat, míg a szexuális aktivitásukra jellemző heti közösülési szám életkor és a vizsgált antropometriai paraméterek szerinti megoszlását a 8. táblázat mutatja be. Látható, hogy a legmagasabb értékek a már vélhetően tartós párkapcsolatban élő 25-30 év közötti korosztályban fordulnak elő, míg az antropometriai paraméterek közül az átlagos testmagasságot és testtömeget nem meghaladó, a normális testtömeg index-szel és derék-körfogattal jellemezhető, cardiovasculáris megbetegedéstől még mentes csoportoknál fordul elő.
N=531 kor
[év] magasság
[cm] tömeg
[kg] BMI
[kg/m2] derék körfogat [cm]
átlag 35,01 179,10 89,65 27,93 95,23
SD 6,11 7,06 16,54 4,78 13,61
min-max. 20-54 159-198 58-175 18,39-54,01 66-155 7.Táblázat. Antropometriai paraméterek szerinti megoszlás
(átlag, SD, minimum és maximum értékek)
dc_900_14
2.3.
2.3. Metabolikus betegségek szűrése és gondozása az alapellátásban 63
átlag (±SD) N (%)
20 - 24 2,74 (±1,19) 17 (3,2)
25 - 29 3,02 (±1,27) 63 (11,9) 30 - 34 2,68 (±0,98) 174 (32,8) 35 - 39 2,30 (±0,95) 153 (28,8) 40 - 44 2,38 (±1,05) 75 (14,1)
45 - 49 2,81 (±1,43) 27 (5,1)
életkor [év]
50 - 54 1,22 (±0,81) 11 (2,1)
159-174 2,69 (±1,24) 132 (24,8) 175-177 2,32 (±0,95) 85 (16,0) 178-182 2,51 (±0,97) 163 (30,7) magasság [cm]
183-198 2,59 (±1,11) 151 (28,4)
58-77 2,74 (±1,18) 130 (24,5)
78-87 2,51 (±1,22) 129 (24,3)
88-99 2,45 (±0,95) 138 (25,9)
testtömeg [kg]
100-175 2,49 (±0,97) 133 (25,0) alultáplált 2,50 (±0,00) 2 (0,4) normális 2,74 (±1,16) 148 (27,9) túlsúlyos 2,45 (±1,07) 234 (44,1) BMI csoport
elhízott 2,50 (±1,01) 146 (27,5) normális 2,69 (±1,19) 270 (50,8) emelkedett 2,28 (±0,84) 91 (17,1) derék-körfogat
magas 2,46 (±1,00) 167 (31,5)
nincs 2,57 (±1,11) 483 (91,3)
cardio-metabolikus betegség
fennáll 2,31 (±0,79) 48 (9,0)
összesen 2,55 (±1,08) 531 (100,0) 8. Táblázat. Szexuális aktivitás. A heti együtlétek száma, az antropometriai
kategóriákban mért átlaga, metabolikus megbetegedés jelenléte.
Életkori csoportok 5 éves kategóriákban.
A CV rizikó alapján kialakított derék körfogat határértékek.
A vizsgált fiatal korosztályban tehát az antropometriai paraméterek és a metabolikus megbetegedések jelenléte még csekély, statisztikailag nem számottevő összefüggést mutat a szexuális aktivitással.
Természetesen ez a késöbbi években már változhat, az antropometriai paramétereknek az elhízáshoz közelítő változásai meghatározóak a merevedési zavar kialakulásában.
A cardiovasculáris megbetegedésben szenvedők háziorvosi gondozása során nem lehet megkerülni, álszeméremből kihagyni, a szexuális életre vonatkozó konkrét kérdéseket. A kérdés feltevése bizonyára meglepő néhány beteg számára, de többségük hálás, mert fontosnak tartja a témát, amelyet esetleg ő sem mert szóbahozni gondozó orvosának.
dc_900_14
2.4.
2.4 Táplálkozási tanácsadás diabeteszes betegeknek 64
2.4. TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSADÁS