Nyelvhasználat

A családi nyelvhasználat értékelésénél a válaszadók nyilatkozhattak arról is, gyerekkorukban milyen nyelvet használtak a családi kommunikáció során, illetve jelenleg mely nyelvet vagy nyelvek

0%

nőtlen/hajadon nős/férjezett élettárs elvált özvegy homogén magyar homogén többségi vegyes nyelvű

családi állapotházasság típusa

vagy óvodai csoportba 54,8%-uk járt – ebből az ukrán óvodás

A megkérdezett szülők többsége házastársi kapcsolatban él (89,3%), körülbelül minden huszadik (5,8%) adatközlőnek élettársa van. A családi állapotuk

egy százalék azok aránya, akik még nincsenek kapcsolatban senkivel, s akiknek már nincs társuk (ti. nőtlen/hajadon – özvegy), illetve a kérdésre válaszolók

A gyerekek családi hátterét vizsgálandó nyelvi szempontból összevetettem a vről adott megnyilatkozásait. Eszerint a vizsgálatban érintett gyerekek közül majdnem minden ötödik (18,4%) vegyes házasságból

érkezett. A szülők 43,8%-a homogén magyar, s kicsit több mint

%) homogén többségi (csak ukrán, csak orosz, esetlegesen a kettő vegyessége) házassági vagy élettársi kapcsolatban él (lásd 8. ábra).

. Az adatközlők családi állapotának (N=327), illetve anyanyelvi szempontú csoportjainak megoszlása

A családi nyelvhasználat értékelésénél a válaszadók nyilatkozhattak arról is, gyerekkorukban milyen nyelvet használtak a családi kommunikáció során, illetve

vagy nyelveket használják. Ez alapján elmondható, hogy

0% 20% 40% 60% 80%

68 ebből az ukrán óvodások

A megkérdezett szülők többsége házastársi kapcsolatban él (89,3%), körülbelül minden huszadik (5,8%) adatközlőnek élettársa van. A családi állapotuk szerint a szülők egy százalék azok aránya, akik még nincsenek kapcsolatban senkivel, s özvegy), illetve a kérdésre válaszolók

l összevetettem a vizsgálatban érintett gyerekek (vagy élettársi a homogén magyar, s kicsit több mint

%) homogén többségi (csak ukrán, csak orosz, esetlegesen a kettő

, illetve

megoszlása (N=320)

A családi nyelvhasználat értékelésénél a válaszadók nyilatkozhattak arról is, gyerekkorukban milyen nyelvet használtak a családi kommunikáció során, illetve . Ez alapján elmondható, hogy a

80% 100%

gyerekkort követően az adatközlők

meg a vegyes és a többségi (ti. ukrán és orosz is) házasságuk, társas kapcsolataik nyelvi t

kérdőívben eredetileg csak 6 válaszlehetőség volt, de két adatközlő a családban használatos nyelvként egy kárpátaljai dialektust, az ún.

„pozákárpátszki”, azaz „kárpátaljai”

oszlopba kerültek a besorolásnál többségi nyelvet használók körét bővíti.

9. ábra. Nyelvek használata családon belül (A kérdésre válaszolók %

AK és gyerek(ek) N=307; Társ és a gyerek(ek) N=294)

A nyelvhasználattal kapcsolatban érdemes kiemelni azokat az adatközlőket, akik magyar anyanyelvűnek vallották magukat.

a csak többségi nyelvhasz családjaikban (vö. 10. ábra)

fennmaradni, amíg használják, továbbadják.

0,0%

Gyerekkorban AK és társa AK és gyerek(ek) Társ és a gyerek(ek)

Gyerekkorban

csak magyar 43,4%

inkább magyar 13,1%

egyformán vegyes 7,3%

inkább többségi 8,3%

csak többségi 27,5%

egyéb 0,3%

kárpátaljai 0,0%

az adatközlők (AK) nyelvhasználatában hangsúlyosabban jelen vegyes és a többségi (ti. ukrán és orosz is) nyelv – ennek oka a későbbi házasságuk, társas kapcsolataik nyelvi típusával is magyarázható (vö.

kérdőívben eredetileg csak 6 válaszlehetőség volt, de két adatközlő a családban használatos nyelvként egy kárpátaljai dialektust, az ún. „ponasomu

”, azaz „kárpátaljai” (vö. MÁRKU 2011) változatot jelölte meg, ők külön kerültek a besorolásnál, összességében véve azonban e két válaszadó is a többségi nyelvet használók körét bővíti.

ábra. Nyelvek használata családon belül

A kérdésre válaszolók %-ában. Gyerekkor N= 327; AK és társa N=315;

AK és gyerek(ek) N=307; Társ és a gyerek(ek) N=294)

A nyelvhasználattal kapcsolatban érdemes kiemelni azokat az adatközlőket, akik magyar anyanyelvűnek vallották magukat. Családon belül gyerekkorukban a vegyes és sználat alacsonyabb mértéket mutat, mint napjainkban, saját . ábra). Fontos ezt kiemelni azért is, mert egy nyelv addig tud fennmaradni, amíg használják, továbbadják. FISHMAN szerint (idézi ERDEI

20,0% 40,0% 60,0% 80,0%

Gyerekkorban AK és társa AK és gyerek(ek) Társ és a gyerek(ek)

43,4% 41,6% 44,3%

13,1% 10,2% 8,8%

7,3% 9,2% 9,1%

8,3% 7,3% 9,1%

27,5% 13,1% 28,0%

0,3% 0,0% 0,0%

0,0% 0,6% 0,6%

69 nyelvhasználatában hangsúlyosabban jelenik ennek oka a későbbi (vö. 9. ábra). A kérdőívben eredetileg csak 6 válaszlehetőség volt, de két adatközlő a családban ponasomu” vagy 2011) változatot jelölte meg, ők külön , összességében véve azonban e két válaszadó is a

és társa N=315;

AK és gyerek(ek) N=307; Társ és a gyerek(ek) N=294)

A nyelvhasználattal kapcsolatban érdemes kiemelni azokat az adatközlőket, akik Családon belül gyerekkorukban a vegyes és t, mint napjainkban, saját . Fontos ezt kiemelni azért is, mert egy nyelv addig tud

RDEI 2010: 145),

100,0%

Társ és a gyerek(ek) 44,6%

7,1%

8,5%

7,5%

31,6%

0,0%

0,6%

ha a család nyelvátörökítő

megállítása. Mindemellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy a nagyrészt édesanyáktól kapott válaszokból látható, hogy a magyar nyelv használati arányának változása gyerekkorban és most a saját gyerek

Az egyéb nyelvhasználati színterek közül kettő szerepelt a kérdőívben: barátok és munkahely. A barátokkal való kapcsolattartás és a munkahelyen vagy munka közben használt nyelv(ek) megoszlása szintén változó

megoszlásában nem mutat (l

További nyelvhasználati színterek nem szerepeltek a kérdőívben az óvodai tannyelv megválasztásának vizsgálódása okán.

10.ábra. Magyar anyanyelvűek (A kérdésre válaszolók %

AK és gyerek(ek) N=159

Fontos megjegyezni, hogy a nyelvhasználatra vonatkozó kérdésekben az ukrán és az orosz nyelv külön említve ugyan, de egy kategóriában, többségi nyelvként szerepelt a következő módon:

21. Gyerekkorában milyen nyelven beszéltek a családban?

1. csak magyarul

2. többnyire magyarul, de ukránul vagy oroszul is 3. mindkét nyelven ugyanannyit

0,0%

Gyerekkor AK és társa AK és gyerek(ek) Társ és gyerek(ek)

csak magyar inkább magyar egyformán vegyes inkább többségi csak többségi

ha a család nyelvátörökítő szerepe megszűnik, kritikussá válhat a nyelvcserefolyamat Mindemellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy a nagyrészt édesanyáktól kapott válaszokból látható, hogy a magyar nyelv használati arányának változása gyerekkorban és most a saját gyerekével – kis mértékben ugyan, de – pozitív irányú.

Az egyéb nyelvhasználati színterek közül kettő szerepelt a kérdőívben: barátok és munkahely. A barátokkal való kapcsolattartás és a munkahelyen vagy munka közben használt nyelv(ek) megoszlása szintén változó, ám túl nagy eltérést a nyelvek megoszlásában nem mutat (lásd 11. ábra).

További nyelvhasználati színterek nem szerepeltek a kérdőívben az óvodai tannyelv megválasztásának vizsgálódása okán.

ábra. Magyar anyanyelvűek nyelvhasználata családon belül kérdésre válaszolók %-ában. Gyerekkor N= 171; AK és társa N=164;

AK és gyerek(ek) N=159; Társ és a gyerek(ek) N=156

megjegyezni, hogy a nyelvhasználatra vonatkozó kérdésekben az ukrán és az orosz nyelv külön említve ugyan, de egy kategóriában, többségi nyelvként szerepelt a

21. Gyerekkorában milyen nyelven beszéltek a családban?

magyarul, de ukránul vagy oroszul is mindkét nyelven ugyanannyit

0,0% 50,0% 100,0%

Gyerekkor AK és társa AK és gyerek(ek) Társ és gyerek(ek)

81,2% 76,8% 82,3% 79,4%

14,0% 12,8% 10,0%

2,9% 4,2% 5,0%

0,5% 1,8% 1,2%

1,1% 4,2% 1,2%

70 szerepe megszűnik, kritikussá válhat a nyelvcserefolyamat Mindemellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy a nagyrészt édesanyáktól kapott válaszokból látható, hogy a magyar nyelv használati arányának változása

pozitív irányú.

Az egyéb nyelvhasználati színterek közül kettő szerepelt a kérdőívben: barátok és munkahely. A barátokkal való kapcsolattartás és a munkahelyen vagy munka közben , ám túl nagy eltérést a nyelvek

További nyelvhasználati színterek nem szerepeltek a kérdőívben az óvodai

nyelvhasználata családon belül kkor N= 171; AK és társa N=164;

156)

megjegyezni, hogy a nyelvhasználatra vonatkozó kérdésekben az ukrán és az orosz nyelv külön említve ugyan, de egy kategóriában, többségi nyelvként szerepelt a

100,0%

Társ és gyerek(ek)

79,4%

8,9%

3,8%

2,5%

5,1%

71 4. többnyire ukránul vagy oroszul, de magyarul is

5. csak ukránul vagy oroszul 6. más nyelven

11.ábra. Nyelvek használata barátokkal (N=323) és munkahelyen (N=312)

Ugyanakkor a válaszadóknak lehetőségük volt az érintett nyelv jelölésére pl. a 25.

kérdésben: Hogyan ítéli meg nyelvtudását? (A megfelelő mellé tegyen X-et, illetve itt húzza alá, melyik nyelvre vonatkoznak későbbi állításai: ukrán vagy orosz!) Az esetek kb. 70%-ában azonban e lehetőséget vagy kérést figyelmen kívül hagyva töltötték ki a kérdőívet, így a későbbiekben az ukrán és az orosz nyelv előfordulásának gyakoriságát azok arányainak feltüntethetetlensége indokolta azok figyelmen kívül hagyását.

A 2012-ben végzett vizsgálódások során ebből kifolyólag semmilyen válaszreakció nem érkezett a kérdőívek feldolgozása során. 2015-ben – valószínűsíthetően az ukrajnai politikai, valamint a nyelvtörvényt követő helyzetből adódóan – egy-két beregszászi is, de főként nagyszőlősi adatközlők által adott válaszokban az ukrán nyelvnek az orosztól való kategorikus elkülönítése volt megfigyelhető áthúzásokkal, az ukrán kiemelésével stb., illetve a kérdőív végén – a hozzáfűznivalónak szánt 3–4 sorban – több megjegyzés érkezett erre vonatkozóan. Az esetek 98%-ában a megjegyző ukrán anyanyelvű volt. Ez a fajta identitásjelölés nem szokatlan jelenség napjainkban, hiszen ahogyan CSERNICSKÓ ISTVÁN ésFEDINEC CSILLA

is fogalmaznak (CSERNICSÓ–FEDINEC 2015a: 231), a nyelvkérdés Ukrajnában hagyományosan átpolitizált, érzelmileg telített, számtalan szimbolikus réteg rakódik rá.

0% 20% 40% 60% 80% 100%

baráti körben munka(hely)

baráti körben munka(hely)

csak magyar 28,2% 20,5%

inkább magyar 22,9% 26,0%

egyformán vegyes 8,7% 9,3%

inkább többségi 10,8% 13,8%

csak többségi 29,1% 29,8%

egyéb 0,3% 0,6%

Az ukrán és orosz nyelv státusa,

gazdasági, kulturális és ma már sajnos katonai konfliktusok

In document DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Ó (Pldal 68-72)