5. Az óvodai nevelési nyelv megválasztása Kárpátalján – vizsgálatok
5.5. A kutatópontok
61
összesen 104 magyar nemzetiségű lakossal (l vizsgálat szempontjából lényegesebb
intézménnyel (intézményekkel) nem rendelkeznek. Az ötödik cluster 12 kárpátaljai települése közül szintén nem került be a kutatópontok közé helyszín
ukrajnai helyzetből fakadó nehézkes adatgyűjtés oká
4. ábra. M
(Készítette: Molnár D. István
A települések nemzetiségi arányain kívül fontos szempont volt még a kárpátaljai településtípusok reprezentálása
című alfejezet). A vizsgált két járás magyar lakosságának arányait két ábra mutatja be (5. és 6. ábra).
Az egyes kutatópontokr
Beregújfalu – lakossága 2015 tavaszán 2030 fő (a Beregújfalui Községi Tanács adatai alapján), ennek körülbelül háromnegyede magyar nemzetiségű. A Beregszászi járás keleti részén található, a várostól 16 km
beregvidéki magyarság végv
magyar nemzetiségű lakossal (lásd MOLNÁR–MOLNÁR 2005: 36), s ami a vizsgálat szempontjából lényegesebb: a tannyelv megválasztására lehetőséget adó intézménnyel (intézményekkel) nem rendelkeznek. Az ötödik cluster 12 kárpátaljai települése közül szintén nem került be a kutatópontok közé helyszín
ukrajnai helyzetből fakadó nehézkes adatgyűjtés okán.
ábra. Magyar nemzetiségűek Kárpátalján a 2001-es népszámlálás adatai alapján
(Készítette: Molnár D. István, forrás: MOLNÁR–MOLNÁR 2005: 28
A települések nemzetiségi arányain kívül fontos szempont volt még a kárpátaljai reprezentálása (vö. A kutatásokban részt vevők és a kutatási módszerek A vizsgált két járás magyar lakosságának arányait két ábra mutatja be
Az egyes kutatópontokra vonatkozó fontosabb adatok:
lakossága 2015 tavaszán 2030 fő (a Beregújfalui Községi Tanács adatai alapján), ennek körülbelül háromnegyede magyar nemzetiségű. A Beregszászi járás keleti részén található, a várostól 16 km-re. A település az egy tömbben élő beregvidéki magyarság végvára. Innen északra és keletre már csak ruszin, illetve ukrán 62 2005: 36), s ami a a tannyelv megválasztására lehetőséget adó intézménnyel (intézményekkel) nem rendelkeznek. Az ötödik cluster 12 kárpátaljai települése közül szintén nem került be a kutatópontok közé helyszín – főként az
2005: 28)
A települések nemzetiségi arányain kívül fontos szempont volt még a kárpátaljai vevők és a kutatási módszerek A vizsgált két járás magyar lakosságának arányait két ábra mutatja be
lakossága 2015 tavaszán 2030 fő (a Beregújfalui Községi Tanács adatai alapján), ennek körülbelül háromnegyede magyar nemzetiségű. A Beregszászi re. A település az egy tömbben élő ára. Innen északra és keletre már csak ruszin, illetve ukrán
községek találhatók. Beregújfalut, illetve a közsé
amelyek bekerített vadaskertjében több neves személyiség intézményeit tekintve magy
nyelvű elemi iskolával, valamint magyar tanítási nyelvű általános iskolával rendelkezik.
(Beregújfaluról bővebben lásd a
Beregszász – a Beregszászi járás közp
alárendeltségű város. A legnagyobb magyar közösség továbbra is Beregszászban él, lélekszáma megközelíti a 13 ezret.
óta a beregszászi magyarok száma 15,5%
pedig 50% alá esett. A relatív többséget azonban még sikerült meg MOLNÁR–MOLNÁR 2005: 37)
intézmények széles skálája áll a választás tekintetében mind az oktatási szinteket (óvodától felsőoktatásig), mind azok nevelési, oktatási nyelvét (magyar és ukrán, valamint egy iskolában orosz) figyelembe véve.
5. ábra. A magyar lakosság aránya a Beregszászi járás településein (Forrás:
k. Beregújfalut, illetve a község határát több oldalról amelyek bekerített vadaskertjében több neves személyiség vadászott már.
t tekintve magyar nevelési nyelvű óvodával, magyar és ukrán tanítási nyelvű elemi iskolával, valamint magyar tanítási nyelvű általános iskolával rendelkezik.
ásd a 6. fejezetet.)
Beregszászi járás központja, s 2001-től ismét
A legnagyobb magyar közösség továbbra is Beregszászban él, lélekszáma megközelíti a 13 ezret. Összlakossága 26 050 fő. Az
1989-arok száma 15,5%-kal csökkent, az összlakosságon belüli aránya pedig 50% alá esett. A relatív többséget azonban még sikerült megőrizni a városban
2005: 37). A beregszászi lakosok, a szülők előtt az oktatási intézmények széles skálája áll a választás tekintetében mind az oktatási szinteket felsőoktatásig), mind azok nevelési, oktatási nyelvét (magyar és ukrán, valamint egy iskolában orosz) figyelembe véve.
ábra. A magyar lakosság aránya a Beregszászi járás településein (Forrás: MOLNÁR–MOLNÁR 2005: 88)
63 g határát több oldalról erdők övezik, vadászott már. Oktatási ar nevelési nyelvű óvodával, magyar és ukrán tanítási nyelvű elemi iskolával, valamint magyar tanítási nyelvű általános iskolával rendelkezik.
től ismét megyei A legnagyobb magyar közösség továbbra is Beregszászban él, -es népszámlálás az összlakosságon belüli aránya rizni a városban (vö.
szülők előtt az oktatási intézmények széles skálája áll a választás tekintetében mind az oktatási szinteket felsőoktatásig), mind azok nevelési, oktatási nyelvét (magyar és ukrán,
ábra. A magyar lakosság aránya a Beregszászi járás településein
Nagyszőlős – járásközpont, összlakossága 2001 3633 fő magyar nemzetiségű
között egy-egy magyar nevelési, illetve tanítási nyelvű intézményt is találunk.
Tiszaújlak – a Nagysz
településén, Tiszaújlakon a magyarság alkotja a többséget (2772 fő, az összlakosság 81%-a), de jelentős számú ukrán települt a helységbe az utóbbi 50 év foly Összlakossága 3422 fő. A leg
magyarok aránya meghaladja a teljes népesség négyötödét.
Tiszaújlakon magyarként összeírt népesség közel negyede (kb. 700 f magyarnak valló cigány (vö.
nyelvű, iskolái magyar és ukrán tannyelvűek.
6. ábra. A magyar lakosság aránya a Nagyszőlősi járás településein (Forrás:
Királyháza – a Nagyszőlősi járásban, Összlakossága 8064 fő, melynek
2001-ben (vö. MOLNÁR–M
hasonlóan vasúti csomópont, s szintén magyar település volt a korább
járásközpont, összlakossága 2001-ben 25 383 fő, melynek 14,3%
3633 fő magyar nemzetiségű (vö. MOLNÁR–MOLNÁR 2005: 84). Óvodái és iskolái egy magyar nevelési, illetve tanítási nyelvű intézményt is találunk.
a Nagyszőlősi járás magyar nyelvterületre eső
a magyarság alkotja a többséget (2772 fő, az összlakosság a), de jelentős számú ukrán települt a helységbe az utóbbi 50 év foly Összlakossága 3422 fő. A legutóbbi népszámlálás tanúsága szerint a helységben a magyarok aránya meghaladja a teljes népesség négyötödét. Megjegyzendő
Tiszaújlakon magyarként összeírt népesség közel negyede (kb. 700 f
magyarnak valló cigány (vö. MOLNÁR–MOLNÁR 2005: 38). Óvodája magyar nevelési nyelvű, iskolái magyar és ukrán tannyelvűek.
ábra. A magyar lakosság aránya a Nagyszőlősi járás településein (Forrás: MOLNÁR–MOLNÁR 2005: 89)
a Nagyszőlősi járásban, Nagyszőlőstől 9 km-re helyezkedik el Összlakossága 8064 fő, melynek 6,3%-a, 510 fő vallotta magyar nemzetiségűnek magát
MOLNÁR 2005: 84). Királyháza a beregszászi járási Bátyúhoz hasonlóan vasúti csomópont, s szintén magyar település volt a korábbi időkben, mígnem 64 383 fő, melynek 14,3%-a, Óvodái és iskolái egy magyar nevelési, illetve tanítási nyelvű intézményt is találunk.
magyar nyelvterületre eső városi típusú a magyarság alkotja a többséget (2772 fő, az összlakosság a), de jelentős számú ukrán települt a helységbe az utóbbi 50 év folyamán.
ága szerint a helységben a Megjegyzendő, hogy a Tiszaújlakon magyarként összeírt népesség közel negyede (kb. 700 fő) magát Óvodája magyar nevelési
ábra. A magyar lakosság aránya a Nagyszőlősi járás településein
re helyezkedik el.
r nemzetiségűnek magát Királyháza a beregszászi járási Bátyúhoz i időkben, mígnem
65 ruszinokkal hígították fel a lakosságát. A vasúti és közúti csomópontok településein élők jobban ki vannak téve a nyelvcserének egyébként is (vö. HILL–HILL 1977, idézi BORBÉLY 2001: 201), a lakosság nemzetiségi összetételének változtatásával ez csak fokozódhat. Óvodái közül egyik magyar nevelési nyelvű. Iskolái ukrán tannyelvűek.
Aknaszlatina – a Técsői járás egyik városi típusú települése, mely a román nyelvterületre esik. Az itteni magyarok száma 2001-ben 2193 fővel az összlakosság (8956 fő) negyedét (24,5%) tette ki (vö. MOLNÁR–MOLNÁR 2005: 84). A Felső-Tisza-vidékhez tartozó település magyarjai azonban nem tekintik magukat szórványbeli magyaroknak egy helyi adatközlő szerint. Az oktatási intézmények sorában magyar nevelési nyelvű óvoda, illetve magyar tannyelvű középiskola is található az ukrán és román tannyelvűek mellett.
Bustyaháza – szintén a Técsői járás egyik szórványtelepülése, lakossága 8506 fő, melynek 4%-a, 341 fő magyar nemzetiségű (vö. MOLNÁR–MOLNÁR 2005: 84). A magyarság egyik végvárának tekintett városi típusú településen a katolikus egyház által alapított magyar nevelési nyelvű óvoda képviseli a magyar intézményeket. Ezen kívül a gyerekek vasárnapi iskolában ápolhatják, illetve fejleszthetik magyar nyelvtudásukat, kultúrájukat.
66