4. Kalmár-recepció 127
4.4. a nyelvelmélet
Az általam összegy¶jtött hivatkozásokban és utalásokban az a legfurcsább, hogy azok gyakorlatilag nem tör®dnek Kalmár valódi újításaival és felismeréseivel, nem vitatkoznak vagy értenek egyet pl. az általa javasolt s néha valóban elképeszt®
nyelvújítás nyelvelméleti megalapozottságával. Ennek oka feltehet®leg egyszer¶:
Kazinczy egy helyen bevallja, hogy nem érti Kalmár munkáit.
Mindebb®l következik, hogy egyáltalán nem meglep® módon világnyelv-terve-zetének hazai kortárs recepciójáról, netán kritikai vitájáról nem igen lehet szó.40
Így különös jelent®ségre tehet szert az az egy-pár említése a m¶nek, amelyek elszórtan felbukkannak.
Az egyik legfontosabb forrás a Preÿburger Zeitung. Az ebben megjelen® legels®
hirdetést a világnyelv-tervezet reklámozásán túl azért is fontosnak kell tartanom, mert a korábbi változatok ismeretére és a német változattal szembeni várakozásra is utal szövegének megfogalmazása:
Endlich sind des Hrn. Kalmars grammatikalische Regeln zur philosop-hischen oder allgemeinen Sprache, das ist der Sprache aller Völker, Zeiten und Lebensarten auch deutsch herausgekommen.41
Kalmár és az újság feltételezhet® jó kapcsolatára utal a tény, hogy még a német változat megjelenése el®tt a lap közöl egy hosszabb összeállítást Kalmár vállalko-zásának latin és olasz változata alapján. Ebben már beharangozza a bécsi német nyelv¶ megjelenést is, amelynek idejét a Mihály napi vásár idejére teszi. A szöveg szerz®je ebben az esetben sem ismert, de ismernie kellett Kalmárt pl. helyesen megadja a még meg nem jelent m¶ címét stb. , ezért fontos az annak kapcsolataira történ® utalása:
. . . damit nun die wahre Be•chaffenheit der Sache de•to bekandter erde, fand er [Kalmár] es nicht undienlich, dem Rathe gelehrter Freunde zu
40Nyugat-Európában persze más a helyzet ld. pl. a forrásokat , de mivel nem tartom valószín¶nek, hogy immár minden forrás a birtokomban lenne, ezért a külföldi recepciót most nem veszem
gyelembe.
41Nachrichten, Das 3. Stück. Mittwoch, den 11. Jäner, 1775. Mellesleg így azt is megtudjuk, hogy a német változat valamikor 1774 végén jelent meg. A hirdetés január 14-én és 18-án hasonló szöveggel újra megjelent. Tudni érdemes azt is, hogy a 1770-ben Kalmár Prodromusát szintén három alkalommal hirdeti az újság.
folgen, und jenen Entwurf [a világnyelv-tervezetek korábbi kiadásait]
auch in deutscher Sprache herauszugeben.42
Az ismertetés szerz®je egy rövid bekezdésben idézi ezután a tervezet római kiadá-sának nyelvelméleti bevezet®jét. Meg kell jegyeznem, hogy ezek az ún. idézetek németül olyannyira hasonlítanak a kés®bbi német változat megfogalmazására, hogy nem zárhatom ki, hogy ennek a több oldalas ismertet®nek a szerz®je maga Kalmár.
Er®síti az el®bbi feltételezést az is, hogy a folyóirat a fenti összefoglalás után a különböz® európai tudós folyóiratokban Kalmár m¶vér®l megjelent korábbi ismer-tetésekb®l közöl válogatást, s ez nagyon hasonló Kalmár eljárásához: a világnyelv-tervezet olasz és német változatában ® is megidézi ezeket a szövegeket.
Az el® zetési feltételek ismertetése után a könyv pozsonyi forgalmazója ezek szerint Landerer volt a szöveg végén Kalmár munkásságának egy eddig nem ismert oldaláról is tudósítást kapunk:
Ob übrigens H. K. in die•em vorläu gen Werke •eine geometri•che Zahl-Charaktere nicht bekannt machen will, •o wird er dennoch eine gewi••e arithmeti•che Zahl, welche er für vollkommener als die dekadis•che Zahlordnung hält, mittheilen.
A kötet ismeretében kijelenthet®, hogy sajnos nem osztotta meg velünk Kalmár ezt a bizonyos aritmetikus számot. Ennek rejtélyét feltehet®leg a revizori listán feltüntetettGeometriacím¶ kéziratának ismeretében oldhatnánk meg.43
Kempelen Farkas az emberi beszéd mechanizmusáról írt könyve elméleti bevezet®-jének 12. Ÿ-ában említi Kalmárt:
Itt jutott eszembe Kalmárnak az univerzális nyelvre vonatkozó javaslata.
Valóban megvalósulva láttam [. . . ] persze csak egy kicsiny csoportnál, hogy konvencionális kézjelekkel mindent el lehet mondani, hogy tehát konvencionális írásjelekkel is ugyanolyan jól közölhetjük gondolatain-kat másokkal, s egy ilyen nyelven írt könyvet mindenki, aki ezeket a jeleket ismeri, a saját nyelvén elolvashatná. A kottaírás az egész világon ugyanaz.44
42Preÿburger Zeitung 1774.
43Ejusdem [ti. Kalmár] Geometria Mss. [56, I. forrás, 96. tétel, 38.]
44[68, 50 51]
Kempelen tehát nem csak el® zet®je, de valóban olvasója is volt Kalmár m¶vé-nek. Az más kérdés, hogy félreértelmezi annak elméleti alapvetését, amennyiben a világnyelv-tervezet írásjeleitkonvencionálisnak nevezi a süketnémák kézjeleinek analógiájára ; bár Kempelen nyelveredettel kapcsolatos nézetei szerint azok csak olyanok lehettek. Egyébként a kottaírás metafora meglep®en találó, hiszen 1. a lejegyzett hangoknak önmagukban nincsjelentése, s 2. azegyszeri mindenkori jelentésnem érthet® meg az egymás mellé rendez®d® hangok tágak kontextusának
a dirigens, a zenekar, a körülmények stb. stb. a szem el®tt tartása nélkül.
A következ® század elején Gáti István kéziratos Steganographia vagy Öszve Vont Irás. . . cím¶ munkájánakPasigraphiafejezetében Kempelenhez hasonlóan fogal-maz:
E' valóba nehéz munka, de nem lehetetlen. Nem is valami boszorká-nyos mesterség, hanem természetes úton kész¶lhet ki. Mellyre mutattak is utat a' Musikusok, Mathematicusok, Khemicusok, és mások. Nem is ujj gondolat. Leibnitznek már megfordult az elméjében, de vénel-lette magát hozzáfogni. Angliába Vilkinsz, a' Magyarok közt Kalmár, a Frantzoknál némellyek a' számokkal, leg közelebb pedig Sikárd újj caracterekkel. . .45
Kalmár m¶vének külön paragraphust szentel. Ebben írja a következ®ket:
Kalmáregy hivatal nélkül való, de tsak nem minden Europai és Ásiai nyelvet ért® Predikátor volt Tapoltzaf®r®l Veszprém Vármegyéb®l, kit személyesen is esmértem 1768dikesztend®ben.
Ennek Pasigraphiája ide megyen ki. Választ az ideák jelentésekre 400 különböz® caractereket, mint gyökeres ideáknak jeleit. Ezekhez az ideák változtatásainak jelentesekre 40-et.46
Felsorolja Kalmár m¶vének hibáit is; a szövegnek ebb®l a részéb®l derül ki, hogy igazán ismerte a világnyelv-tervezetet bár azt nem tudjuk meg, hogy melyik kiadását:
Talám nem is Pasigraphia akart lenni, mert Philosophica lingva clavis-nak nevezi
45[42, 28.] A szövegrész Kempelen m¶vén túl Horányi Kalmár-címszavának ismeretére is utal.
46[42, 28.]
Természetes jelei elég jók, könny¶k (:a:) mert a' paraszt is megértheti, de a' tudósok jelei (:b:) és a' bet¶k (:c:) tsak igen tudosoknak, és sok nyelveket ért®knek valók
Nem egymásból folyók a' caracterek, hogy az egymásbol folyo, vagy egymáshoz közelit® Ideaknak kitalálásokra segithetnék az elmét. Ugyan azért még eddig ki se dolgozták a' tudosok, a' világ se fogadta el.47
A fenti idézetek legfontosabb tanulsága az, hogy Kalmár világnyelv-tervezetét, már-ha egyáltalán idézték vagy emlegették, a legtöbb esetben a lozófai nyelv eszmetör-ténetén belül tették, s nem mint a szerz® nyelvelméleti munkásságának részeként.