a küls®

Testet, küls®t ölt el®szörh®sünk, hiszen külseje össze nem téveszthet®en teszi egye-divé és állítja szembe a megszokottal. Kalmár György személye külsejében is üze-netet hordoz.

1Autográf vers(fordítás). A latin eredeti nyomtatásban megjelent a világnyelv-tervezet római kiadá-sában [53], a Kalmár-portré alatt, mellette a fordítással (a lapot 1993 és 2004 között kitépték):

Non mihi, •ed alii:

non alii, •ed mihi et mihi et alii:

nec alii nec mihi;

•ed DEO omnipotenti ac •umme mi•ericordi.

G.K.

Kazinczy aPályám emlékezeteírása idején veti papírra Toldy Ferencnek saját atalságára emlékezve a sokat idézett sorokat:

Nem magamat akarám festeni, hanem a' kort, mellyet éltem, 's annak jól vagy rosszúl nevezetes jait. A' Mikrológiát nem ker¶ltem; az ollyan a' mostani id®nek is már, igen kedves; hát majd a' kés®bbi századoknak.

Némellyeknek még portréjokat is adom, 's a' var a' Kalmár képén úgy essentiális portéka, mint lábán a' mályb®r csizma, 's fején a' belisztezett paróka.²

Kalmár személye a felidézett kor, az emlékezés szempontjából látszólag felértéke-l®dik, de ne feledjük, hogy Kazinczy itt a jól vagy rosszúl nevezetes jakat említi.

Fontos elemek a var, a csizma és a paróka. Kalmár tehátnevezetes , felt¶n® jelenség, de talán inkább rosszul, mint jól nevezetes.

APályám emlékezeteállítása szerint 1782-ben³Prónay Mihály barátjával együtt találkozik Kalmárral Budán, a nemrég odaköltöztetett Egyetemi Könyvtár közelé-ben:

[. . . ] egy gura tünék szemünk elébe, melyet el®lr®l, hátúlról, oldalt elrémült álmélkodással néze minden, a ki el®l találá vagy mellette el-ment; [. . . ] álmélkodásunk akkor lépe fel a legf®bb tet®re, mid®n az embernek öltözetét is láthatánk. Nadrágja, nem plundrija, sötét kék, a legdurvább posztóból, s falusi kontár szabása. Nyakán zsebkend®je, is-mét kék, de fehér csíkokkal és pettyekkel, csizmája májb®r és vásári. De kabátja barackvirágba csapó violaszín tafotából, egy sor gombbal, mi-lyet a külföld kanonokjai viselnek, fején sokfürt¶ kerek paróka, foltosan behintve liszttel, s hóna alatt három szög¶ nagy sz®r-kalap. Koponyá-jától messzire állott el parókája; jele, hogy azt, mint a selyemkabátot is, zsibvásáron vette vagy ajándékban. Feje kiaszott, arca szederjes, el-lepve pattanásokkal, melyekr®l itt-ott már hulladozék a var, némelyike veresedni még csak kezde.⁴

Valóban felt¶n® jelenség lehetett, ha Kazinczy negyven év távlatából is ilyen rész-letesen emlékezik rá.⁵ A legf®bb tet®re lép® elrémült álmélkodás kitörölhetetlen

2[58, XX, 4812.] Toldy Ferencnek, 1827. július 24.

3Valószín¶bb az 1781-es dátum.

4[59, 61.]

5De ez az emlékezet mintha csak a gurárakorlátozódna. 1825. február 24-én írja Dulházy Mihály-nak: Kalmár eránt teljesíteni fogom a' kívánságot, ha Horányiban fel®le találok valamit. [58, XIX., 4461., 303.]

emlékként maradt meg benne. Kéziratban maradt Kalmárra vonatkozó, pár évvel korábbi fogalmazványa, amelyben szintén említi az esetet. Riasztó alakúnak és öl-tözet¶nek nevezi, majd ruhájáról és a híres parókáról a következ®ket írja:

Kabátja violaszín selyem vala, hihet® eggy Amicus Romanus [ld. a külföld kanonokjait!] ajándéka, vagy zsípvásáron megvett maradék;

magyar szabású kék nadrágja két márjásos posztóból, csizmája máj-b®r, mint a' falusi Bíróké, 's parókáján, melly a' fülei körül nem ére koponyájához, eggy szörny¶ háromszeg¶ sz®r kalap.⁶

Kazinczy szemében Kalmár a környezetére ügyet nem vet® rút, s®t ijeszt® gura. Ru-házata, kivált parókája bár a kalap immár a fejre került nevetséges, valószín¶leg betegségt®l megkínzott arca szánalomra méltó. A rövid beszélgetésre visszaemlé-kezve Kazinczy mégis a következ®t jegyzi meg: Kevély szép nyugalma ®t el®ttünk tiszteletessé tevé. ⁷

Ezt követ®en a szakirodalom mindig Kazinczy hangulatos leírásához fordul, ha Kalmárról kell írnia: külsejében és életmódjában a czinizmusig men® egyszerüsé-get tanusitott , külsejében és életmódjában a cinizmusig egyszerü hazánk a , az excentrikus [!] viselkedés¶ Kalmár György , aki viselkedésében és gondolkodá-sában is egyaránt különc ⁸stb. Egyed Emesének igaza van, amikor a következ®ket írja: A kitagadottak közül való ez a Kalmár, hajlamos a mártíriumra, a riasztó külsej¶ bölcsek szerepébe szorították idehaza. ⁹

Az 1770-es évek elejér®l is fennmaradt két szemtanú leírása Kalmár külsejér®.

Ezeket a kor híres lozófusa és egyben Kalmár pártfogója világnyelv-tervezetének kiadása során , Johann Heinrich Lambert levelezésében találjuk.¹⁰Abraham Jacob Penzel, a híres Sztrabón-fordító 1772-ben¹¹levélben fordul Lamberthez:

Tegnap este, úgy 5 óra körül, Dessauból gyalog érkezett ide egy ide-gen, magas testalkatú, er®s végtagú, a naptól igen lebarnult arcú fér . Könnyen összetéveszthetetlenné tette a két elképeszt® méret¶ gödör az arcán és a kiesett vagy kitört els® két foga. Ruházata gyalázatos volt:

6[57, 82b.]

7[59, 62.]

8Az idézetek sorrendjében: [96, 64.]; [73, 58.]; [97, 96.]; [98, 15.]

9[30, 16.]

10Körmöczi László könyve [73] hívta fel a gyelmemet a Lambert-levelezésre.

11A kiadásban 1771-es dátum szerepel, de az nem lehetséges.

egy szürke, rossz auszkabát, alatta fekete alsóruhát és mindkét olda-lon lyukas nadrágot viselt; és egy régi bodorítatlan, fésületlen paróka.

Kalapja és lábbelije hasonló; fehérnem¶je nagyon koszos volt, és hogy órája vagy bármi más értékes holmija lett volna, arra gondolni sem lehetett. Magyar református prédikátornak adta ki magát, akit Kalmár Györgynek hívnak. . .¹²

A levél megírásának oka, hogy a jeles Penzel mint híres grammatikust és tudóst, m¶veib®l ismeri Kalmárt és nem hiszi, hogy ez a csavargó azonos lenne azzal a szerz®vel. Összeegyeztethetetlennek tartja a m¶vekb®lismertKalmárt avalóságos gurával. Mivel acsavargóLambertre mint pártfogójára hivatkozott, gyelmezte-tésül írja meg levelét. Lambert válaszában aztán meger®síti az elképzelhetetlent:

A leírás Uram, amit Kalmár úrról tett, teljesen illik arra, aki el®z® télen itt tartózkodott. Javasoltuk neki, hogy tet®t®l talpig jobban és tisztábban öltözködjék. Nem akart, mert valamikor kirabolták, és a jobb öltözet újra csak azt eredményezné. Akarata szerint maradt tehát; de más dolgokban is eredeti ugra volt.¹³

Kalmár öltözködésér®l, külsejér®l és életmódjáról egy 1763-as levélben maga is nyilatkozik. Az ellene indult egyházfegyelmi eljárás során Tatai Csirke Ferenc szuperintendens egy már nem ismert levélben bírálja Kalmárt, annak védekezését, s ® erre reagál a következ®képpen:

Vagy azöltözetemért, vagy az élésemnek módjáért, vagy némelly kü-lönös sententziákért, vagy pedig mind az háromért mond Kegyelmed Phantastának. A mit azegészségemnek meg-tartására-valógond kiván-ja, és a mint atsekély érték engedi, ugy kell magamatruháznom, épen nem lehet másképen. [. . . ] A mi az élésemnek módját illeti: a nélkül nem lehetekjózanésvigyázó.¹⁴

Az ijeszt®, kiaszott fej és szederjes arc oka minden bizonnyal a valóban furcsa életmódon kívül az akkor még nem gyógyítható fert®z® betegség: az orbánc, amelyben már az 1760-as évek elejét®l szenved:

12Saját fordításomban. Ld. a forrást: 159. oldal.

13Ld. a forrást: 161. oldal.

14[40, II. levél, 122.]

Én rajtam még most-is bajoskodom valamennyire az Erysipelassal:

mellyet a tüzes szinére és azzal edjütt járó egyébSymptomákranézve, Ignis Sacernek-is szoktak hivni. Úgy gondolom, hogy ez az a nyavalya, a mellyetSz. Antal t¶zénekneveznek.¹⁵

A praktikus és kényszer¶ okokból választott és formálódott küls® stigmatizálja Kalmárt, állandó támadási felületet nyújtva személyes ésirodalmirosszakaróinak.

Híres parókája még egy 1781 körül ellene írt, kéziratban fennmaradt, többek által ismert¹⁶ és nem régen kiadott versben is felbukkan: De ám az Erd®nek tövise-is vagyon. / 'Ziros parókádban vigyázz ne akadjon. ¹⁷Már a kortársai számára is egy idegen világot képvisel, és ennek az idegenségnek az érzete hangsúlyozottan a hazi recepció során kiterjed m¶veire is.

Kazinczy írja 1821-ben Ponori Thewrewk Józsefnek: Megbecsülhetetlen aján-dékaid, s kivált a Kalmár György autographona, szívemet [. . . ] nyerte [. . . ] meg neked. ¹⁸ Nyilvánvalóan a személyes találkozás és a furcsaságok iránti vonzódása miatt nyeri meg szívét és nem eszét. Bármi, ami Kalmár Györgyt®l ered, Kalmár György személyén keresztül lesz értékessé vagy értéktelenné (furcsává) Kazinczy-nak.