N. KOLLÁR KATALIN
IV. NEVELÉSELMÉLETI MUNKAÉRTEKEZLET
Negyedszer hívta egybe munkaértekezletre a Magyar Pedagógiai Társaság a neveléselmélet szakembereit Zánkára 1987. IX. 4 — 9 . között. A tanácskozás résztvevői — szintén hagyományosan "kevert" összetételben — a nevelómunka különböző "frontjain" működő pedagógusok, oktatáspolitikai szakemberek, ku-tatók, okku-tatók, tanácsadók, igazgatók, tanítók a "gazdasági-társadalmi ki-bontakozás" , a "reform" és a pedagógia, elsősorban a neveléselmélet viszonyá-nak fontos kérdéseiről cserélhettek eszmét.
Ennek a viszonynak egyik kulcsszava a bevezető referátum, Mihály Ottó nagy visszhangot keltett előadása szerint is — a felzárkózás; a felzárkózás elodázhatatlan szüksége.
Mit mondhatunk a "reform" és a pedagógia találkozásának közvetlen előz-ményeiről? A résztvevők nagy része még élénken emlékezett a munkaértekezlet 3 év előtti elődjére, arra a III. munkaértekezletre, ahol a tervezet napi-rendet jóformán félretolván — az oktatásügyi kormányzat közvetlen megrende-lésére — az ún. "közoktatásfejlesztési program tervezetét" vitatták meg.
E program aztán elkészült. A "szakma" úgy értékelte, hogy az pedagógiai tar-talmát illetően meglehetősen eklektikus, a realitásoknak megfelelően a léte-ző pedagógiai irányzatok, iskolakoncepciók meglehetősen absztrakt konszenzu-sának mértékén, "legnagyobb közös osztójának" mértékén fogalmazódott meg. So-kan sejtették, hogy ez a konszenzus nem bizonyul tartósnak, ez az absztrak-ció nem lesz igazán hatékony. A gazdasági-társadalmi folyamatoknak a krízis felé haladásáról szóló értékelései aztán hamar szétfújták a közoktatási ki-bontakozás reményeinek e markánsnak alig mondható dokumentumát. A két kon-ferencia közötti időben a fenti dokumentum absztrakt konszenzusát meghazud-tolóan éles viták zajlottak a szaksajtóban. E viták és az oktatásügy számára romló feltételek közepette jelent meg az oktatási törvény, melynek szinte minden alaptétele a különbözőségek tudomásulvételére, az iskolák szakmai ön-állóságára, a konkrét kihívásokra szuverén módon pedagógiai transzmissziót fogalmazó nevelőtestületekre, a nevelés helyi rendszereire épült.
A viták tanulságait, egyben más társadalomtudományok válaszkereső fej-lődésének tapasztalatait összegezte Mihály Ottó az "elméleti paradigmavál-tás" szükségének elodázhatatlanságaként. A klasszikus tételek, akár a fejlő-dés extenzív szakaszában kialakított szocializmuskép gondolati körein belül maradó megoldáskeresés helyett a valóság megannyi új kérdésfeltevését fag-gató elmélet megalkotása, az elmélet újraalkotása mellett szállt síkra.
A "paradigmaváltás" szükségének, olykor nem könnyű interiorizációjának
"verejtékezése" jellemezte a vitákat. A fiatal pedagógusnemzedék kemény kri-tikájával nézhetett szembe az, aki nem volt képes a valóságos társadalmi fo-lyamatok elemzésének kényszeréhez igazítani szavait.
A munkaértekezlet "második szólamát" a "Makarenko-év" nyitánya jelentet-te. Egyebek mellett jeles külföldi — keleti és nyugati — vendégek méltat-ták az alighanem "világelsőként" bekövetkezett eseményt, a munkaértekezlet programjába iktatott "Makarenko-szimpoziumot". A legizgalmasabb ezekben az előadásokban az a nemzetenként hol eltérő, hol egybehangzó periodizáció volt, amelyek hazájuk és Makarenko viszonya alakulásának korszakait jellemezték. A szovjet Frolov például 1959 és 1975 között "Makarenko körüli csendről" be-szélt, Gáspár László a magyar pedagógiatörténetben bekövetkezett két "Maka-renko-reneszánszról" tud, 46—48 közt volt az első, s a hatvan-hetvenes évek fordulóján a második, egyben egy új, az érdeklődés fokozódásával jellemezhe-tő fellendülési időszak eljövetelét jövendölte. A hallgatóságot Makarenkóról szólván is az izgatta, van-e üzenete (s ha van, mi az) a Hősköltemény alko-tójának a "gazdasági-társadalmi kibontakozás" feladatait fontolgató magyar neveléselméletnek.
A szekcióüléseken egy elméleti és egy gyakorló szakember társelnöksége alatt a résztvevők a "neveléselmélet kívánatos felzárkózása" jegyében cserél-tek eszmét a mai iskola működési zavarairól, a fejlesztés programjának kulcs-kérdéseiről: az alternatív iskolafejlesztésről, a közösségről, a differenci-ált személyiségfejlődésről, az értékek vdifferenci-áltozásairól, az önkormányzó isko-lákról.
A megoldáskeresés fontos, szinte vitán felül álló jegye volt, hogy e megoldásokat csakis alternatív iskolakoncepciók egymásmellettiségében lehet keresni, hogy az alternatív iskolakoncepciók léte nem szükségképpen elméleti elbizonytalanodás tükre, hanem a bonyolult, strukturált társadalmi folyama-toké. Az alternatív iskolafejlesztési koncepciók közül a szentlőrinci munka-iskola-kísérlet (és örvendetesen egyszersmind megfontoltan gyarapodó számú adaptáció), a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ, illetve a tisza-kécskei, helyi tanterv kimunkálásán fáradozó kísérlet felelős vezetői vállal-ták esti beszélgetéseken a bemutatkozást.
A IV. Neveléselméleti Munkaértekezlet tanulságai három pontban foglal-hatók össze:
— a kívánt társadalmi megújulás elképzelhetetlen az iskolára, a neve-lésre fordított fokozott figyelem nélkül;
475
— ehhez a szakma jobb, erőit, érdekeit hatékonyabban egyesítő önszerve-ződésére van szükség;
— ugyanakkor elodázhatatlan egy szakmailag igényesebb, aktív nevelésel-mélet kikristályosodása — a tudományág felhalmozott eredményeiből és belső vitákban érlelt önvizsgálatából.
Trencsényi László
M A G Y A R P E D A G Ó G I A
Quarterly Review of the Educational Committee of the Hungárián Academy of Sciences
Editor-in-Chief: Sándor Köte, Professor of Pedagogy Editorial Office: Eötvös-University, Rákóczi út 5.
H-1088 Budapest, Hungary
ENGLISH S U M M A R I E S
József SZARKA: FOLLOWING EDUCATIONAL FACTS
The author presents the different ways of interpreting educational facts in didactics and in educational research methods, on the basis of Soviet and Hungárián professional literature. It is his opinion that educational facts are emerging from the field between effects and their results. He alsó touches the theoretical and methodological problems of confusing and inden-tifying data and facts. The study is followed by an annotated bibiiography.
\
Klaus HALFPAP: ESSENTIAL FEATURES DF AN ACTION-DIRECTED CONCEPT OF DIDACTICS - "DYNAMIC ACTION-DIRECTED LEARNING"
The main characteristic of dynamic action-directed learning is the res-ponsible participation of students at all stages of planning and performance.
This type of learning is structured by the active role students take. Because of its importance for personality development, regulation, and efficiency of learning, activity is the central category of this concept of didactics which is to be understood as a theory concerning the relevant processes in training and education. Componenjs of this action-directed concept of lear-ning are the operatíve internál depiction system, the current plan of action, and the execution. Combined these components determine learning and the de-velopment of the ability to act. Action-directed education is subject-orlen-tated, activity-structured, experience-related, emphasizing the importance
477
of ínteraction and favouring holistic approaches. This concept of didactics has found a marked expression in the concept of vocational learning to qua-lify for various fields of work. Action in different situations of life are a didactic starting-point for curriculum development and the structuring of lessons.
István BABOSIK: INTERPRETATION OF EDUCATIONAL PROCESS - EOUCATION AS ACTIVITY MANAGEMENT
This paper attempts to outline the structure of educational process by integrating international educational and psychological research results aimed at the problem of educational process directly or indirectly.
A detailed analysis is given about pupils' heteronomously regulated ac-tivity as a frame of educational process as well as about educational fac-tors, effects and methods.
Katalin N . KOLLÁR: SCHOOL PSYCHOLOGY: A NEW OR AN OLD FIELD OF RESEARCH The study comprises the history of school psychology in the U.S., in Francé and in England. There are three phases of school psychology in each of these countries. From the beginning of the century up to the 2nd World War school psychology's task was limited to psychometrical measurement. In the fifties the psychodiagnosis of problem children and the individual the-rapeutic work were emphasized. Realizing the shortcomings of these two phases today's attention is focused on improving social environment, preven-tion and complex methods of ability development.
The characteristics of these three approaches and school psychology's present tasks are detailed in this paper, with the advantages and disadvan-tages of each phases. The most promising approach is considered to be the environmental one utilizing social psychological knowledge as well. The at-titűdé and methods of this approach can be employed in the Hungárián school system as well.
Sándor KOMLÓSI: KINDERGARTENS IN PÉCS BEFGRE 1867
The first priváté kindergarten in Pécs run by János Koholzer ceased to function in February 1845, however, according to the report of the Magistra-te the priváté infant-care of János Siegrist was working as early as spring 1846 and functioned until 1858. The first two kindergartens in Pécs were practically preparatory schools for the teaching of writing, reading and arithmetic. By the end of the 1850-ies it had become accepted that a kinder-garten should not have the function of substituting normál school and pre-paring for school education, therefore, the founder of the third kindergar-ten, Joszef Szigriszt was required to present a cetrtificate to qualify him as head of a kindergarten in 1859 before the authorities would issue for him a permission of activity. After a long bureaucratic dispute, a permission was issued in 1860 by the K.u.K. Governor's Office in Sopron for opening a kindergarten exclusively for Catholic children with teachers and nurses of the same religion. Szigriszt hardly managed to run his kindergarten due to the very difficult financial circumstances: he constantly applied for grants and supports to different organizations in vain, organized balls and sold tickets for games to support the kindergarten. The fourth kindergarten was set up in the outskirt of Pécs, in the miners' district in 1866 by the Coal Company and Railway Company for the children of the miners. The above fin-dings are a result'of the author's archive research which corrects several statements made in the literature so far.
Erzsébet FEHÉR: HEALTH EDUCATION TEXTB00KS 1777-1868
The Englightenment had valuable achievements in Hungárián health educa-tion by the end of the 18th century. This can be well measured by the in-creasing number of textbooks concerning health education. From these books public school and secondary school teachers could get acquainted with the subject matter of health education and could convey this knowledge to their pupils and students thus having an effect on family health as well: namely, these schoolchildren could convey the principles of healthy way of living and hygienic regulations to their parents, sisters and brothers.
The analysed textbooks illustrate that the main material of health edu-cation textbooks took shape in the period surveyed. It comprises — even
479
today — the main topics of health education: air, nourishment, exercise, relaxation, dwelling, emotions and washing.
It can alsó be observed that this 19th century health educations was practice oriented. Although a great deal of hygienic principles were con-veyed by contemporary teachers, their main task remained to influence pu-pils to live healthily according to these principles.
Béla PUKÁNSZKY: TEACHER TRAINING INSTITUTION DR UNIVERSITY? -HOW THE UNIVERSITY IN KOLOZSVÁR MOVED TO SZEGED - 1 9 2 0 - 2 1 The University in Kolozsvár was founded in 1872. A secondary school teacher training institution was organized in the same year for the purpose of training teachers. Till the beginning of the war their development was constant, but after the Rumanians had occupied Kolozsvár the University and teacher training institution was forced to close their gates in May 1919.
A considerable number of professors had to leave the town, they worked in Buda till the autumn of 1921. Then the University moved to Szeged.
Somé professors, however, remained in Kolozsvár even after the occupa-tion, and, referring to the school founding rights of the Churches, kept on tutoring in Teachef Training Institution of the Faculty of Theology. Here work went on with the content and on the level of the University until the summer of 1921. At that time the Rumanian authorities closed the institution and the professors, joining their colleagues, moved to Szeged.
So thus, a queer situtation came about: in the academic year of 1920—21 the professors of the same University tutored in two towns.
S Z E R Z Ő I N K
Bábosik István, egyetemi docens (ELTE BTK Neveléstudományi tanszék, Buda-pest); Fehér Erzsébet, főiskolai docens (Comenius Tanítóképző Főiskola, Sá-rospatak); Klaus Halfpap, tankerületi főigazgató (Schwerte, NSZK); Hortobá-gyi Katalin, tudományos munkatárs (OPI Iskolakutatási és Fejlesztési Köz-pont, Budapest); Hunyady Györgyné, főigazgató (Budapesti Tanítóképző Főisko-la, Budapest); Komlósi Sándor, főiskolai tanár (JPTE Tanárképző Kar, Pécs);
Kozéki Béla, tudományos főmunkatárs (MTA Pszichológiai Intézet, Budapest); 1
Mészáros István, egyetemi docens (ELTE BTK Neveléstudományi Tanszék, Buda-pest); M. Nádasi Mária, egyetemi docens (ELTE BTK Neveléstudományi.Tanszék, Budapest); N. Kollár Katalin, egyetemi tanársegéd (ELTE BTK Pszichológiai Intézet, Budapest); Porkolábné Balogh Katalin, egyetemi docens (ELTE BTK Pszichológiai Intézet, Budapest); Pukánszky Béla, főiskolai tanársegéd (Ju-hász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged); Szabolcs Éva, egyetemi tanársegéd (ELTE BTK Neveléstudományi Tanszék, Budapest); Szarka József, egyetemi tanár (ELTE BTK Neveléstudományi Tanszék, Budapest); Szövényi Zsolt, osztályvezető (Oktatási Minisztérium, Budapest); Trencsényi László, tudományos főmunkatárs (OPI Iskolakutatási és Fejlesztési Központ, Budapest).
481
I N H A L T
STUDIEN
József Szarka: Auf den Spuren der pádagogischen Tatsache 345 Klaus Halfpap: Die Grundzüge eines handlungstheoretischen
Unterrichts-modells 354 István Bábosik: Die Interpretation des Erziehungsprozesses — die
Er-ziehung als Aktivitátsorganisierung 367 Katalin N. Kollár: Schulpsychologie — neues oder altes Fachgebiet?... 379
Sándor Komlósi: Kindergárten vor 1867 in Pécs 392 Erzsébet Fehér: Lehrbücher für die hygienische Erziehung zwischen
1777-1868 408 Béla Pukánszky: Lehrerseminar oder Universitát? Die Umstánde der
Über-siedlung der Universitát von Kolozsvár nach Szeged (1919—1921) .. 424
Frau Zsuzsanna Hunyady: Frau Aranka Szebenyi 434
UMSCHAU
Mária M. Nádasi: Didaktische Richtungen in der BRD ' 436 Katalin Porkoláb-Balogh: Versuch in den Kindergárten zur Vorbeugung
der Lernschwierigkeiten 443
BUCHBESPRECHUNGEN
Erziehung und Kultur. Auswahl aus den Schriften von Lajos Szathmáry
(István Mészáros) 452 Herbert Enderwitz: Weltweite Bildungsreform — Möglichkeiten einer
realen Utopie (Katalin Hortobágyi) 457 A. C. Ornstein—D. V. Levine: Einführung in die Grundlagen der
Páda-gogik (Éva Szabolcs) 459 Noel Entwistle: Das Verstándnis des Schulstudiums (Béla Kozéki) 462
C H R O N I K
Zsolt Szövényi: IV. Gesamteuropáische Konferenz der Oirektoren der
Pá-dagogischen Institute ' 467 László Trencsényi: IV. Erziehungstheoretische Arbeitskonferenz 474
Englisch Summaries 477 Unsere Verfasser 480
A kiadásért felelős az Akadémiái Kiadó és Nyomda Vállalat főigazgatója Műszaki szerkesztő: Sándor István
Terjedelem: 12,6o (A/5) ív
87.17430 Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat, Budapest Felelős vezető: Hazai György