NEUROTOXICITÁSI VIZSGÁLAT RÁGCSÁLÓKBAN 1. MÓDSZER

Ez a mód szer egyen ér té kû az OECD TG 424 (1997) mód szer rel.

En nek a vizs gá la ti mód szer nek az a cél ja, hogy meg kap juk egy ve gyü let fel nõtt ál la tok ra gya ko rolt ne u ro to xi ci tá si potenciáljának iga zo lá sá hoz vagy to váb bi jel lem zé sé hez szük sé ges in for má ci ó kat. A vizs gá lat vé gez he tõ más, az ismételt dó zi sú to xi ci tá si vizs gá la tok hoz al kal ma zott is mert vizs gá la ti mód sze rek kel együtt vagy ön ál ló vizs gá lat ként is.

Az e mód sze ren ala pu ló vizs gá la tok meg ter ve zé se kor aján la tos az OECD Ne u ro to xi ci tá si Vizs gá la ti Stra té gi ák és Mód -sze rek Út mu ta tó ját (1) is igény be ven ni. Ez kü lö nö sen ak kor fon tos, ha fon to ló ra vesszük a meg fi gye lé sek és vizs gá la ti el já rá sok mó do sí tá sát az e mód szer ru tin al kal ma zá sá hoz aján lot tak hoz ké pest. Az út mu ta tó az zal a cél lal ké szült, hogy elõ se gít se a konk rét fel té te lek ese tén al kal ma zan dó egyéb vizs gá la ti el já rá sok ki vá lasz tá sát. Ez a mód szer nem ter jed ki a fej lõ dé si ne u ro to xi ci tás ta nul má nyo zá sá ra.

1.1. Be ve ze tés

A ve gyü le tek to xi kus jel lem zõ i nek vizs gá la ta kor és ér té ke lé se kor fon tos fi gye lem be ven ni a ne u ro to xi kus ha tá sok le -he tõ sé gét. Már az is mé telt dó zi sú szisz té más to xi ci tá si vizs gá la ti mód szer is ma gá ban fog lal olyan meg fi gye lé se ket, amellyel a ne u ro to xi ci tás le he tõ sé gét szû rik. Ez a vizs gá la ti mód szer fel hasz nál ha tó olyan vizs gá la tok ter ve zé sé re, ame lyek kel to váb bi in for má ci ók sze rez he tõk az is mé telt dó zi sú szisz té más to xi ci tá si vizs gá la tok ban meg fi gyelt ne u ro to xi kus ha tá sok kal kap cso lat ban, vagy meg erõ sít he tik azo kat. Azon ban bi zo nyos ve gyü let cso por tok po ten ci á lis ne u ro to xi -ci tá sá nak mér le ge lé se azt su gall hat ja, hogy e mód szer al kal ma sabb le het ezek vizs gá la tá ra anél kül, hogy is mé telt dó zi sú szisz te más to xi ci tá si vizs gá la tok az adott anyag po ten ci á lis ne u ro to xi ci tá sát elõ re je lez nék. Ilyen meg fon to lá sok pél dá ul a kö vet ke zõk:

– ne u ro ló gi ai tü ne tek vagy ne u ro pat ho ló gi ai lé zi ók ész le lé se az is mé telt dó zi sú szisz té más to xi ci tá si vizs gá la tok tól el té rõ to xi ci tá si vizs gá la tok ban, vagy

– szer ke ze ti össze füg gé sek vagy más in for má ci ók, ame lyek kap cso lat ba hoz zák az anya got is mert ne u ro to xi kus anya gok kal.

Elõ for dul hat nak to váb bá más olyan ese tek is, ami kor ezt a mód szert ér de mes al kal maz ni. A to váb bi rész le te ket lásd az (1) hi vat ko zás ban.

E mód szert úgy dol goz ták ki, hogy an nak meg fe le lõ ki iga zí tá sá val egy ve gyü let egye di kór szö vet ta ni és vi sel ke dé si ne u ro to xi ci tá sá nak iga zo lá sá ra vo nat ko zó sa já tos el vá rá sok nak is meg fe lel jen, és te gye le he tõ vé a ne u ro to xi kus vá la szok jel lem zé sét és szám sze rû sí té sét.

A ne u ro to xi ci tást ko ráb ban azo nos nak te kin tet ték az ideg bán tal mak kal (ne u ro pá tia), be le ért ve az ideg kór ta ni bán tal ma kat vagy ideg mû kö dé si za va ro kat, így pél dá ul ro ha mo kat, bé nu lást vagy re me gést. Bár az ideg bán tal mak a ne u ro to xi -ci tás fon tos meg nyil vá nu lá si for má it je len tik, ma már vi lá gos, hogy az ideg rend sze ri to xi -ci tás nak szá mos olyan jele van (pl. a moz gás ko or di ná ció csök ke né se, ér zé ke lé si za va rok, ta nu lá si és me mó ria za va rok), ame lyek ne u ro pá ti ás vagy más tí pu sú vizs gá la tok ban eset leg nem je len nek meg.

E ne u ro to xi ci tá si vizs gá la ti mód szert úgy ala kí tot ták ki, hogy al kal mas le gyen a je len tõ sebb vi sel ke dés-ne u ro ló gi ai és ideg kór ta ni ha tá sok fel nõtt rág csá lók ban tör té nõ ki mu ta tá sá ra. Bár a vi sel ke dés be li ha tá sok még mor fo ló gi ai vál to zá sok hi á nyá ban is tük röz he tik az élõ szer ve ze tek re gya ko rolt ká ros ha tá so kat, nem min den vi sel ke dés be li vál to zás spe ci fi kus az ideg rend szer re. Így te hát min den meg fi gyelt vál to zást az ez zel össze füg gõ kór szö vet ta ni, he ma to ló gi ai vagy bio -kémiai ada tok kal, va la mint egyéb tí pu sú szisz té más to xi ci tás ra vo nat ko zó ada tok kal össze füg gés ben kell ér té kel ni.

Az e mód szer rel vég zett és a ne u ro to xi kus vá la szok jel lem zé sét, va la mint szám sze rû sí té sét cél zó vizs gá lat spe ci fi kus kór szö vet ta ni és vi sel ke dés vizs gá la ti el já rá so kat is ma gá ban fog lal, ame lyek to váb bi elekt ro fi zi o ló gi ai és/vagy bio ké mi ai vizs gá la tok kal is alá tá maszt ha tók (1) (2) (3) (4).

A ne u ro to xi kus anya gok egy sor cél pont ra hat hat nak az ideg rend sze ren be lül, és ha tás me cha niz mu suk is igen sok fé le le het. Mi vel nem lé te zik egyet len olyan vizs gá lat so ro zat sem, amely nek se gít sé gé vel az összes anyag ese té ben meg -határozható len ne a ne u ro to xi kus po ten ci ál, szük ség le het más, a meg fi gyelt vagy várt ne u ro to xi ci tás tí pu sá ra spe ci fi kus in vivo vagy in vit ro vizs gá la tok ra is.

Ez a vizs gá la ti mód szer arra is fel hasz nál ha tó, hogy az OECD Ne u ro to xi ci tá si Vizs gá la ti Stra té gi ák és Mód sze rek Útmutatójában (1) meg fo gal ma zott irány mu ta tás sal össze füg gés ben olyan vizs gá la to kat is le hes sen ál ta la ter vez ni, ame lyek cél ja, hogy ál ta luk to vább le hes sen jel le mez ni vagy nö vel ni a dó zisvá lasz össze füg gés szám sze rû meg ha tá ro zá sá nak ér zé keny sé gét an nak ér de ké ben, hogy job ban meg le hes sen be csül ni a nem ész lel he tõ ká ros ha tás szint jét, vagy iga zol ha tó le gyen a ve gyü let is mert vagy fel té te le zett ve szé lyes sé ge. Olyan vizs gá la tok is ter vez he tõk pél dá ul, ame lyek se gít sé gé vel meg ha tá roz ha tó(k) vagy ér té kel he tõ(k) a ne u ro to xi ci tá si me cha niz mus(ok), vagy ki egé szít he tõk a ren del ke -zés re álló, alap vi sel ke dés-ne u ro ló gi ai és ne u ro pat ho ló gi ai meg fi gye lé si el já rá sok al kal ma zá sá val ka pott ada tok.

Az ilyen vizs gá la tok ese té ben nem szük sé ges olyan ada tok gyûj té sét meg is mé tel ni, ame lye ket az e mód szer nél aján lott

stan dard el já rá sok al kal ma zá sá val kap ná nak meg, ha az ilyen ada tok már ren del ke zés re áll nak, és azo kat nem tart ják szük sé ges nek a vizs gá lat ered mé nye i nek ér tel me zé sé hez.

Ez a ne u ro to xi ci tá si vizs gá lat – akár ön ál ló an, akár más vizs gá la tok hoz kap cso lód va vég zik – olyan in for má ci ó kat szol gál tat, ame lyek:

– meg ha tá roz hat ják, hogy a vizs gá lan dó ve gyü let tar tós vagy vissza for dít ha tó ha tá so kat gya ko rolt-e az ideg rend szer re;

– hoz zá já rul hat nak a ké mi ai ve gyü let tel tör té nõ ex po zí ci ó val járó ideg rend sze ri el vál to zá sok jel lem zé sé hez, il let ve az ezek hát te ré ben álló me cha niz mu sok meg is me ré sé hez;

– meg ha tá roz hat ják a dó zis- és idõ-vá lasz össze füg gé se ket a nem ész lel he tõ ká ros ha tás szint becs lé sé hez (ame lyet a ve gyü let biz ton sá gi kri té ri u ma i nak meg ál la pí tá sá hoz le het fel hasz nál ni).

En nél a vizs gá la ti mód szer nél a vizs gá lan dó anya got orá li san ada gol ják. Más (pl. a der má lis vagy in ha lá lá sos) be adá si mó dok ese ten ként meg fe le lõb bek le het nek, ame lyek hasz ná la ta ese tén szük ség le het a ja va solt el já rá sok mó do sí tá sá ra is. A be adá si mód ki vá lasz tá sá val kap cso la tos meg fon to lá sok a hu mán ex po zí ci ós pro fil tól és a ren del ke zés re álló to xi -ko ló gi ai és ki ne ti kai ada tok tól füg ge nek.

1.2. Fo ga lom meg ha tá ro zá sok

»Ká ros ha tás«: a nor mál hoz vi szo nyí tott bár mi lyen, a ke ze lés okoz ta el vál to zás, amely csök ken ti az élõ szer ve zet túl -élés re, sza po ro dás ra vagy kör nye zet hez való al kal maz ko dás ra való ké pes sé gét.

»Dó zis«: a vizs gá lan dó anyag be adott mennyi sé ge. A dó zist tö meg egy ség ben (g, mg), vagy a vizs gá lan dó anyag tö me gé nek és a vizs gált ál lat tö meg egy sé gé nek há nya do sá ban (pl. mg/kg), vagy a táp lá lék ban lévõ ál lan dó koncentrá -cióban (ppm) fe je zik ki.

»Ada go lás«: ál ta lá nos meg ha tá ro zás, amely a dó zist, va la mint az ada go lás gya ko ri sá gát és idõ tar ta mát fog lal ja ma -gában.

»Ne u ro to xi ci tás«: az ideg rend szer szer ke ze tét vagy mû kö dé sét érin tõ ká ros el vál to zás, ame lyet egy ké mi ai, bi o ló gi ai vagy fi zi kai ágens je len tet te ex po zí ció idéz elõ.

»Ne u ro to xi kus anyag«: bár mi lyen ké mi ai, bi o ló gi ai vagy fi zi kai ágens, amely ne u ro to xi ci tást tud okoz ni.

»NOAEL«: a nem ész lel he tõ ká ros ha tás szint jé nek (noob ser vedad ver se ef fect le vel) rö vi dí té se, amely azt a leg -magasabb dó zis szin tet je lö li, amely nél nem fi gyel he tõk meg ke ze lés sel össze füg gõ ká ros ha tá sok.

1.3. A vizs gá la ti mód szer elve

A vizs gá lan dó ve gyü le tet egy dó zis tar to má nyon be lül több dó zis ban ada gol ják orá li san la bo ra tó ri u mi rág csá lók több cso port já nak. Ál ta lá ban is mé telt dó zi so kat kell al kal maz ni, és az ada go lá si rend le het 28 na pos, szubk ró ni kus (90 na pos) vagy kró ni kus (1 éves vagy an nál hosszabb). Az eb ben a vizs gá la ti mód szer ben le írt el já rá sok akut ne u ro to xi ci tá si vizs gá la tok hoz is fel hasz nál ha tók. Az ál la to kat olyan mó don vizs gál ják, hogy le he tõ ség le gyen a vi sel ke dé si és/vagy ne u ro ló gi ai rend el le nes sé gek ész le lé sé re vagy jel lem zé sé re. Min den meg fi gye lé si idõ szak ban egy sor olyan vi sel ke dést vizs gál nak meg, amely re ha tás sal le het nek a ne u ro to xi kus anya gok. A vizs gá lat vé gén az összes cso port ból és mind két nem -bõl ki vá lasz ta nak né hány ál la tot, ame lyek nél in situ per fú zi ót vé gez nek, és ame lyek bõl agyi, ge rinc ve lõi és pe ri fé ri ás ide gi met sze te ket ké szí te nek és vizs gál nak meg.

Ha a vizs gá la tot a ne u ro to xi kus ha tá sok meg ál la pí tá sát vagy jel lem zé sét cél zó ön ál ló vizs gá lat ként vég zik, a cso por tok ba tar to zó, per fú zi ó ra és ezt kö ve tõ kór szö vet ta ni vizs gá la tok ra (lásd 1. táb lá zat) fel nem hasz nált ál la to kat olyan spe -ci fi kus vi sel ke dés-ne u ro ló gi ai, ne u ro pat ho ló gi ai, ne u ro ké mi ai vagy elekt ro fi zi o ló gi ai el já rá sok hoz le het fel hasz nál ni, ame lyek ki egé szít he tik az e mód szer sze rint szük sé ges stan dard vizs gá la tok kal ka pott ada to kat (1). E ki egé szí tõ el já rá -sok kü lö nö sen ak kor le het nek hasz no sak, ha em pi ri kus meg fi gye lé sek vagy vár ha tó ha tá -sok a ve gyü let spe ci fi kus tí pu sú vagy spe ci fi kus cél te rü let re irá nyu ló ne u ro to xi ci tá sát jel zik. Más eset ben a fenn ma ra dó ál la tok egyéb ér té ke lé sek, így pél dá ul a rág csá lók ban vég zett is mé telt dó zi sú to xi ci tá si vizs gá la ti mód sze rek ben elõ ír tak cél já ra al kal maz ha tók.

Ha e vizs gá la ti mód szer el já rá sa it más vizs gá la ti mód sze rek el já rá sa i val kom bi nál ják, kel lõ szá mú ál lat ra van szük ség ah hoz, hogy mind két vizs gá lat meg fi gye lé si igé nyei ki elé gít he tõk le gye nek.

1.4. A vizs gá la ti mód szer is mer te té se 1.4.1. Az ál lat faj ki vá lasz tá sa

A pre fe rált rág csá ló faj a pat kány, bár meg fe le lõ in dok lás ese tén más rág csá ló fa jok is al kal maz ha tók. Ál ta lá no san hasz nált la bo ra tó ri u mi tör zsek bõl szár ma zó egész sé ges, fi a tal fel nõtt ál la to kat kell al kal maz ni. Olyan nõs té nye ket kell vá lasz ta ni, ame lyek még egy szer sem el let tek és nem vem he sek. Az ada go lást ál ta lá ban az el vá lasz tás után a le he tõ leg ha ma rabb meg kell kez de ni, le he tõ leg még az ál la tok hat he tes ko rá ig, de min den kép pen az elõtt, hogy el ér nék a ki lenc -he tes kort. Azon ban ha a vizs gá la tot más vizs gá la tok kal kom bi nál ják, a kor ra vo nat ko zó kö ve tel mé nye ket eset leg en nek meg fe le lõn mó do sí ta ni kell. A vizs gá lat kez de tén az al kal ma zott ál la tok kö zöt ti test tö meg-el té rés nem ha lad hat ja meg az egyes iva rok át la gá nak ± 20%-át. Ha egy hosszú távú vizs gá lat elõtt elõ ze tes vizs gá lat ként rö vid idõ tar ta mú is mé telt dó zi sú vizs gá la tot vé gez nek, mind két vizs gá lat ban azo nos törzs bõl és for rás ból szár ma zó ál la to kat kell hasz nál ni.

1.4.2. Az ál la tok tar tá sá nak és ete té sé nek kö rül mé nyei

A kí sér le ti he lyi ség hõ mér sék le té nek 22 °C (± 3 °C)-nak kell len nie. Bár a he lyi ség re la tív pá ra tar tal má nak leg alább 30%nak kell len nie, il let ve a ta ka rí tás idõ tar ta má tól el te kint ve le he tõ leg ne ha lad ja meg a 70%ot, a ja va solt át lag ér ték nek 50 és 60% kö zött kell len nie. A vi lá gí tás le gyen mes ter sé ges; 12 órás vi lá gos és 12 órás sö tét pe ri ó du sok vált sák egy mást. Mi ni má lis ra kell csök ken te ni az idõ sza ko san je lent ke zõ erõs za jo kat. Az ete tés hez stan dard la bo ra tó ri u mi ta kar -mány al kal maz ha tó, kor lát lan mennyi sé gû ivó víz biz to sí tá sa mel lett. A ta kar -mány meg vá lasz tá sát az is be fo lyá sol hat ja, hogy ha a vizs gá lan dó anya got táp lá lék kal ad ják be, ak kor az meg fele lõen ke ve red jen el az éle lem mel. Az ál la to kat tart -hat juk egye di leg vagy azo nos iva rú egye dek bõl álló ki sebb cso por tok ban is.

1.4.3. Az ál la tok elõ ké szí té se

Az egész sé ges fi a tal ál la to kat vé let len sze rû en kell be osz ta ni a ke zelt és kont roll cso por tok ba. A ket re ce ket úgy kell el ren dez ni, hogy mi ni má lis ra le hes sen csök ken te ni a ket rec el he lye zé sé nek le het sé ges ha tá sa it. Az ál la to kat egye di azo no sí tó val kell el lát ni, és a vizs gá lat meg kez dé se elõtt leg alább öt (5) na pig a ket re cük ben kell õket tar ta ni, hogy hoz zá szok -has sa nak a la bo ra tó ri u mi kö rül mé nyek hez.

1.4.4. A be adá si mód és a dó zi sok elõ ké szí té se

Ez a vizs gá la ti mód szer konk ré tan elõ ír ja a vizs gá lan dó anyag orá lis al kal ma zá sát, amely tör tén het szon dán ke resz tül, táp lá lék vagy ivó víz út ján vagy kap szu lák be adá sá val. Más be adá si mó dok (pl. der má lis vagy in ha lá lá sos) is hasz nál ha tók, de e miatt eset leg mó do sí ta ni kell az aján lott el já rá so kat. A be adá si mód meg vá lasz tá sa függ a hu mán ex po zí ci ós pro fil tól és a ren del ke zés re álló to xi ko ló gi ai vagy ki ne ti kai in for má ci ók tól. A be adá si mód meg vá lasz tá sát meg kell in do

Ez a vizs gá la ti mód szer konk ré tan elõ ír ja a vizs gá lan dó anyag orá lis al kal ma zá sát, amely tör tén het szon dán ke resz tül, táp lá lék vagy ivó víz út ján vagy kap szu lák be adá sá val. Más be adá si mó dok (pl. der má lis vagy in ha lá lá sos) is hasz nál ha tók, de e miatt eset leg mó do sí ta ni kell az aján lott el já rá so kat. A be adá si mód meg vá lasz tá sa függ a hu mán ex po zí ci ós pro fil tól és a ren del ke zés re álló to xi ko ló gi ai vagy ki ne ti kai in for má ci ók tól. A be adá si mód meg vá lasz tá sát meg kell in do