a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a belügyminiszter
1. kategória
> 0–5
– lépésenként 3 azonos ivarú (általában nĘstény) állatot használnak
– 0, 1, 2, 3: az elhullásközeli állapotban lévĘ vagy elhullott állatok száma az egyes lépésekben – GHS: Globálisan harmonizált besorolási rendszer (mg / testtömeg-kg)
GHS
– : be nem sorolt
– vizsgálat 5000 mg / testtömeg-kg-nál: l.: 2. melléklet
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
5 mg/kg 3 állat
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
2. kategória
> 5–50 3. kategória
> 50–300 4. kategória
> 300–2000 5. kategória
> 2000–5000
LD50-határérték mg/testtömeg-kg
3 (50-nél) az 1. lépésben
egyéb
1C. melléklet
Vizsgálati eljárás 300 mg/testtömeg-kg kezdõdózis esetén
számEGÉSZSÉGÜGYIKÖZLÖNY93
Start
5 mg/kg 3 állat
1. kategória
> 0–5
– lépésenként 3 azonos ivarú (általában nĘstény) állatot használnak
– 0, 1, 2, 3: az elhullásközeli állapotban lévĘ vagy elhullott állatok száma az egyes lépésekben – GHS: Globálisan harmonizált besorolási rendszer (mg / testtömeg-kg)
GHS
– : be nem sorolt
– vizsgálat 5000 mg / testtömeg-kg-nál: l.: 2. melléklet
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
5 mg/kg 3 állat
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
2. kategória
> 5–50 3. kategória
> 50–300 4. kategória
> 300–2000 5. kategória
> 2000–5000
LD50-határérték mg/testtömeg-kg
3 (50-nél) az 1. lépésben
egyéb 3 (300-nál) az 1. lépésben
egyéb
1D. melléklet
Vizsgálati eljárás 2000 mg/testtömeg-kg kezdõdózis esetén
EGÉSZSÉGÜGYIKÖZLÖNY1.szám
Start
5 mg/kg 3 állat
1. kategória
> 0–5
– lépésenként 3 azonos ivarú (általában nĘstény) állatot használnak
– 0, 1, 2, 3: az elhullásközeli állapotban lévĘ vagy elhullott állatok száma az egyes lépésekben – GHS: Globálisan harmonizált besorolási rendszer (mg / testtömeg-kg)
GHS
– : be nem sorolt
– vizsgálat 5000 mg / testtömeg-kg-nál: l.: 2. melléklet
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
5 mg/kg 3 állat
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
2. kategória
> 5–50
3. kategória
> 50–300
4. kategória
> 300–2000
5. kategória
> 2000–5000
LD50-határérték mg/testtömeg-kg
3 (50-nél) az 1. lépésben
egyéb 3 (300-nál) az 1. lépésben
egyéb 3 (2000-nél) az 1. lépésben
egyéb 2 (2000-nél)
az 1. lépésben
2. mel lék let
A várhatóan 2000 mg/kg feletti LD50-értékkel rendelkezõ vizsgálandó anyagok vizsgálatok nélküli osztályozásának kritériumai
Az 5. ve szé lyes sé gi ka te gó ria kri té ri u ma it úgy ál la pí tot ták meg, hogy te gyék le he tõ vé azok nak a vizs gá lan dó anya gok nak a meg ha tá ro zá sát, ame lyek akut to xi ci tá si koc ká za ta vi szony lag ala csony, de bi zo nyos kö rül mé nyek kö zött ve -szélyt je lent het nek az ér zé keny po pu lá ci ók ra. Az ilyen anya gok orá lis vagy der má lis LD50-é rt éke vár ha tó an 2000 és 5000 mg/kg kö zöt ti tar to mány ban ta lál ha tó, vagy ezzel egyen ér té kû dó zi sok nak meg fe le lõ az egyéb be adá si mó dok ese -té ben. A vizs gá lan dó anya go kat az aláb bi ese tek ben kell a 2000 mg/kg < LD50 < 5000 mg/kg ve szé lyes sé gi ka te gó ri á ba (GHS 5. ka te gó ria) sorolni:
a) ha az 1A–1D. mel lék let ben be mu ta tott, az el hul lá si gya ko ri sá gon ala pu ló vizs gá la ti sé mák bár me lyi ke sze rint ebbe a ka te gó ri á ba kell so rol ni,
b) ha hi telt ér dem lõ bi zo nyí ték van már arra, hogy az anyag LD50-é rt éke az 5. ka te gó ri á ban meg adott tar to mány ba esik; vagy más ál lat kí sér le tek vagy hu mán to xi kus ha tá sok sze rint a hu mán egész ség ügyi ve szély akut jel le gû,
c) ada tok ext ra po lá lá sá val, becs lé sé vel vagy mé ré sé vel, ha egy ve szé lye sebb osz tály ba való be so ro lás nem in do kolt, és
– hi telt ér dem lõ in for má ci ók em ber ben je len tõs to xi kus ha tá sok ra utal nak, vagy
– a leg fel jebb 4. ka te gó ri á nak meg fe le lõ ér té kek kel el vég zett orá lis be adá si mód dal tör té nõ vizs gá la tok so rán el hul lás tör tént, vagy
– ha a leg fel jebb 4. ka te gó ri á nak meg fe le lõ ér té kek kel el vég zett vizs gá lat alap ján a szak ér tõk vé le mé nye meg erõ sí ti a to xi ci tás szig ni fi káns kli ni kai tü ne te it, ki vé ve a has me nést, szõr me re de zést vagy gon do zat lan meg je le nést, vagy
– ha a szak ér tõk vé le mé nye meg erõ sí ti azo kat a hi telt ér dem lõ in for má ci ó kat, ame lyek más ál lat kí sér le tek ben ta pasz talt szig ni fi káns akut ha tá so kat va ló szí nû sí te nek.
2000 mg/kg fe let ti dó zi sok kal tör té nõ vizs gá lat
Az ál la tok jó lé té nek vé del me irán ti igényt el is mer ve nem aján lott, hogy ál la to kat az 5. ka te gó ria tar to má nyá ban (5000 mg/kg) vizs gál ják, és csak ak kor sza bad fon to ló ra ven ni, ha nagy a va ló szí nû sé ge, hogy az ilyen vizs gá la tok ered -mé nyei köz vet len je len tõ ség gel bír nak az ál la ti vagy em ber i egész ség vé del me szem pont já ból (10). Nem sza bad to váb bi vizs gá la to kat vé gez ni en nél ma ga sabb dó zi sok kal.
Ha vizs gá la tot kell vé gez ni, csak egy lé pés (azaz há rom ál lat), az 5000 mg/kg-os dó zis al kal ma zá sa szük sé ges. Ha az elsõ ke zelt ál lat el hul lik, ak kor az 1. mel lék let ben be mu ta tott fo lya mat áb rá nak meg fele lõen a ke ze lést a 2000 mg/kg-os dó zis sal kell foly tat ni. Ha az elsõ ál lat élet ben ma rad, két to váb bi ál la tot kell ke zel ni. Ha a há rom ál lat kö zül csak egy hul lik el, az LD50-é rté k vár ha tó an meg ha lad ja az 5000 mg/kg-ot. Ha mind két ál lat el hul lik, ak kor a vizs gá la tot a 2000 mg/kg-os dó zis sal kell foly tat ni.
3. melléklet
B.1c. Vizsgálati módszer: Útmutató az EU-rendszer szerinti besoroláshoz
a Globálisan harmonizált osztályozási rendszer (GHS) teljes körû bevezetéséig tartó átmeneti idõszakban [a (8) hivatkozásból]
Start
5 mg/kg 3 állat
1. kategória
> 0–5
– lépésenként 3 azonos ivarú (általában nĘstény) állatot használnak – 0, 1, 2, 3: az elhullásközeli állapotban lévĘ vagy elhullott állatok száma az egyes lépésekben
GHS
–: be nem sorolt
– GHS: Globálisan harmonizált besorolási rendszer (mg / testtömeg-kg)
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
5 mg/kg 3 állat
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
2. kategória
> 5–50
3. kategória
> 50–300
4. kategória
> 300–2000
5. kategória
> 2000–5000
LD50-határérték mg/testtömeg-kg EU vegyszerek Folyékony peszticidek EU szilárd peszticidek ENSZ folyadékok
ENSZ szilárd Svájc US EPA crk
Japán PDSCA Kanada/WHMIS/US OSHA US EPA peszticidek US CPSP Kanada peszticidek
Start
5 mg/kg 3 állat
1. kategória
> 0–5
– lépésenként 3 azonos ivarú (általában nĘstény) állatot használnak – 0, 1, 2, 3: az elhullásközeli állapotban lévĘ vagy elhullott állatok száma az egyes lépésekben
GHS
–: be nem sorolt – *: 1. lépésben
– GHS: Globálisan harmonizált besorolási rendszer (mg / testtömeg-kg)
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
5 mg/kg 3 állat
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
2. kategória
> 5–50 3. kategória
> 50–300 4. kategória
> 300–2000 5. kategória
> 2000–5000
LD50-határérték mg/testtömeg-kg EU vegyszerek Folyékony peszticidek EU szilárd peszticidek ENSZ folyadékok
ENSZ szilárd Svájc
US EPA crk
Japán PDSCA Kanada/WHMIS/US OSHA US EPA peszticidek
US CPSP
Kanada peszticidek
3* (50-nél) egyéb
Start
5 mg/kg 3 állat
1. kategória
> 0–5
– lépésenként 3 azonos ivarú (általában nĘstény) állatot használnak – 0, 1, 2, 3: az elhullásközeli állapotban lévĘ vagy elhullott állatok száma az egyes lépésekben
GHS
–: be nem sorolt – *: 1. lépésben
– GHS: Globálisan harmonizált besorolási rendszer (mg / testtömeg-kg)
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
5 mg/kg 3 állat
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
2. kategória
> 5–50 3. kategória
> 50–300 4. kategória
> 300–2000 5. kategória
> 2000–5000
LD50-határérték mg/testtömeg-kg EU vegyszerek Folyékony peszticidek EU szilárd peszticidek ENSZ folyadékok
ENSZ szilárd Svájc US EPA crk
Japán PDSCA Kanada/WHMIS/US OSHA US EPA peszticidek
US CPSP Kanada peszticidek
3* (50-nél) egyéb 3*
(300-nál) egyéb
Start
5 mg/kg 3 állat
1. kategória
> 0–5
– lépésenként 3 azonos ivarú (általában nĘstény) állatot használnak – 0, 1, 2, 3: az elhullásközeli állapotban lévĘ vagy elhullott állatok száma az egyes lépésekben
GHS
–: be nem sorolt – *: 1. lépésben
– GHS: Globálisan harmonizált besorolási rendszer (mg / testtömeg-kg)
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
5 mg/kg 3 állat
50 mg/kg 3 állat
300 mg/kg 3 állat
2000 mg/kg 3 állat
2. kategória
> 5–50 3. kategória
> 50–300 4. kategória
> 300–2000 5. kategória
> 2000–5000
LD50-határérték mg/testtömeg-kg EU vegyszerek Folyékony peszticidek EU szilárd peszticidek ENSZ folyadékok
ENSZ szilárd Svájc
US EPA crk
Japán PDSCA Kanada/WHMIS/US OSHA US EPA peszticidek
US CPSP
Kanada peszticidek
3* (50-nél) egyéb 3*
(300-nál)
egyéb 3*
(2000-nél)
egyéb 3*
(2000-nél)
3. számú melléklet az 56/2005. (XI. 29.) EüM–KvVM–BM együttes rendelethez B.1a. AKUT ORÁLIS TOXICITÁS – RÖGZÍTETT DÓZISÚ ELJÁRÁS 1. MÓDSZER
Ez a vizs gá la ti mód szer egyen ér té kû az OECD TG 420 (2001) mód szer rel.
1.1. Be ve ze tés
Az akut to xi ci tás meg ál la pí tá sá ra szol gá ló ha gyo má nyos mód sze rek ese té ben a vizs gá lat vég pont ját az ál la tok el pusz -tu lá sa je len ti. A Brit To xi ko ló gi ai Tár sa ság 1984-ben új meg kö ze lí tést ja va solt az akut to xi ci tás vizs gá la tá ra, amely egy sor rög zí tett nagy sá gú dó zis be adá sán ala pul (1). En nél a meg kö ze lí tés nél nem az ál la tok el pusz tu lá sa je len ti a vizs gá lat vég pont ját, ha nem a rög zí tett nagy sá gú dó zi sok va la me lyi ké nél meg fi gyelt egy ér tel mû mér ge zé si tü ne tek re tá masz kod -tak. Az Egye sült Ki rály ság ban (2) és nem zet kö zi leg (3) vég zett in vivo va li dá lá si vizs gá la tok után az el já rást 1992-ben hagy ták jóvá mint vizs gá la ti mód szert. Ezt köve tõen egy vizs gá la ti so ro zat (4) (5) (6) ke re té ben ma te ma ti kai mo del lek se gít sé gé vel meg vizs gál ták a rög zí tett dó zi sú el já rás sta tisz ti kai tu laj don sá ga it. Az in vivo és a mo dell vizs gá la tok együt -te sen iga zol ták, hogy az el já rás rep ro du kál ha tó, ke ve sebb kí sér le ti ál lat ra van szük ség hoz zá, és ke ve sebb szen ve dést okoz, mint a ha gyo má nyos mód sze rek, to váb bá ha son ló mó don ké pes mi nõ sí te ni az anya go kat, mint az egyéb akut to xi -ci tá si vizsgálati módszerek.
Ar ról, hogy egy adott cél ra me lyik a leg meg fe le lõbb vizs gá la ti mód szer, az Akut Orá lis To xi ci tá si Vizs gá la tok Út mu ta tó já ban (7) ta lál ha tó irány mu ta tás. Ez az út mu ta tó to váb bi in for má ci ó kat is tar tal maz a B.1a. vizs gá la ti mód szer al kal -ma zá sá val és ér tel me zé sé vel kap cso la to san.
A mód szer egyik alap el ve, hogy a fõ vizs gá lat ban csak kö ze pe sen to xi kus dó zi so kat al kal maz nak, és hogy ke rül ni kell az olyan dó zi sok al kal ma zá sát, ame lyek vár ha tó an le tá li sak. Nincs szük ség to váb bá olyan dó zi sok al kal ma zá sá ra sem, ame lyek kor ró zi ós vagy sú lyo san ir ri tá ló ha tá suk miatt ki fe je zett fáj dal mat vagy szo ron gást okoz nak. Az el hul lás kö ze lé ben lévõ ál la to kat vagy azo kat, ame lyek nyil ván va ló an fáj dal mak kal küsz köd nek, vagy sú lyos és tar tós szo ron gás je leit mu tat ják, hu má nus mó don ex ter mi nál ni kell, és ugyan úgy kell figye lembe ven ni õket a vizs gá la ti ered mé nyek ér tel me zé se kor, mint azo kat az ál la to kat, ame lyek el hul lot tak a vizs gá la tok so rán. A meg jó sol ha tó vagy kö ze li el hul lás fel is me ré sét se gí tõ irány mu ta tás, valamint az el hul lás kö ze lé ben lévõ vagy sú lyo san szen ve dõ ál la tok ex ter mi ná lá sá ra vonat -kozó dön té si kri té ri u mok egy má sik út mu ta tó ban (8) találhatók.
A mód szer ada to kat szol gál tat az anyag ve szé lyes tu laj don sá ga i ról és le he tõ vé te szi, hogy az anya got az akut to xi ci -tást oko zó anya gok be so ro lá sá ra szol gá ló Ve gyi anya gok osz tá lyo zá sá nak és cím ké zé sé nek egye te mes har mo ni zált rend szer e (Glo bally Har mo ni sed Sys tem, GHS) sze rint mi nõ sít sék és so rol ják be (9).
A vizs gá ló la bo ra tó ri um nak a vizs gá lat el vég zé se elõtt a vizs gá lan dó anyag gal kap cso la tos min den ren del ke zés re álló in for má ci ót figye lembe kell ven nie. Ilyen in for má ci ók az anyag meg je lö lé se és ké mi ai szer ke ze te; fi zi kaiké mi ai tu laj -don sá gai; bár mely más, az anyag gal el vég zett in vit ro vagy in vivo to xi ci tá si vizs gá lat ered mé nyei; szer ke ze ti leg ro kon anya gok to xi ko ló gi ai ada tai és az anyag vár ha tó al kal ma zá sa(i). Ezek re az in for má ci ók ra azért van szük ség, hogy min -den érin tett meg gyõ zõd jön ar ról, hogy a vizs gá lat re le váns az em ber i egész ség vé del me szem pont já ból, és elõ se gí ti majd a meg fe le lõ kez dõ dó zis kiválasztását.
1.2. Fo ga lom meg ha tá ro zá sok
»Akut orá lis to xi ci tás«: a vizs gá lan dó anyag egy sze ri vagy 24 órán be lül több szö ri dó zi sá nak szá jon át tör té nõ be adá sát köve tõen je lent ke zõ ká ros ha tá sok.
»Kés lel te tett el hul lás«: egy ál lat 48 órán be lül nem hull el, illetve nem tû nik el hul lás kö ze li ál la pot ban lé võ nek, de ké -sõbb, a 14 na pos meg fi gye lé si idõ szak so rán el pusz tul.
»Dó zis«: a vizs gá lan dó anyag be adott mennyi sé ge. A dó zist a vizs gá lan dó anyag nak a kí sér le ti ál la tok test tö megegy -sé gé re szá mí tott tö me gé ben (pl. mg/kg) fe je zik ki.
»Nyil ván va ló to xi ci tás«: a vizs gá lan dó anyag be adá sát köve tõen jól lát ha tó mér ge zé si tü ne te ket le író ál ta lá nos ki fe je -zés [a pél dá kat lásd a (3) hi vat ko zás ban], amely nél a kö vet ke zõ leg ma ga sabb rög zí tett dó zis ese té ben a leg több ál lat nál sú lyos fáj da lom vagy sú lyos szo ron gás tar tós je lei, el hul lás kö ze li ál la pot [az ezzel kap cso la tos kri té ri u mok a Hu ma ne End po ints Gu i dan ce Do cu ment ben (8) sze re pel nek], vagy va ló szí nû el hul lás várható.
»GHS«: Ve gyi anya gok osz tá lyo zá sá nak és cím ké zé sé nek egye te mes har mo ni zált rend sze re. Az OECD (em be ri egész ség és kör nye zet), az ENSZ Ve szé lyes Anya gok Szál lí tá sá nak Szak ér tõi Bi zott sá ga (fi zi kai-ké mi ai tu laj don sá gok) és az ILO (ve szély nyil vá nos ság ra ho za ta la) kö zös te vé keny sé ge, ame lyet a Szer ve ze tek kö zöt ti prog ram a ve gyi anya gok he lyes ke ze lé sé re (In te ror ga ni sa ti on Pro gram me of the So und Ma na ge ment of Che mi cals, IOMC) ko or di nál.
»Kö ze li el hul lás«: ami kor a leg kö ze leb bi ter ve zett meg fi gye lés idõ pont ja elõtt el hul lás kö ze li ál la pot ki ala ku lá sa vagy el hul lás vár ha tó. Rág csá lók ese té ben erre uta ló je lek le het nek a gör csök, az ol dal hely zet, a fek võ hely zet és a re me gés.
[A to váb bi rész le te ket lásd a Hu ma ne End po ints Gu i dan ce Do cu ment ben (8)].
»LD50: (kö ze pes le tá lis dó zis)«: a vizs gá lan dó anyag sta tisz ti ka i lag le ve ze tett egy sze ri olyan dó zi sa, amely orá li san be -ad va az ál la tok 50%-ának el hul lá sát okoz za. Az LD50ér té ket a vizs gá lan dó anyag nak a kí sér le ti ál la tok testtömegegy -ségére szá mí tott tö me gé ben (mg/kg) fe je zik ki.
»Ha tár dó zis«: egy, a vizs gál ha tó ság fel sõ ha tá rá nál lévõ dó zis (2000 vagy 5000 mg/kg).
»El hul lás kö ze li ál la pot«: az eset le ges ke ze lés el le né re is az el hul lás kö ze lé ben lévõ ál la pot vagy túl élés re való kép -telenség. [A to váb bi rész le te ket lásd a Hu ma ne End po ints Gu i dan ce Do cu ment ben (8)].
»Meg jó sol ha tó el hul lás«: a kí sér let ter ve zett vége elõtt, a jö võ ben egy is mert idõ pont ban való el hul lás ra uta ló kli ni kai tü ne tek meg lé te, pél dá ul: a víz vagy az éle lem el éré sé re való kép te len ség. [A to váb bi rész le te ket lásd Hu ma ne End po ints Gu i dan ce Do cu ment ben (8).]
1.3. A vizs gá la ti mód szer elve
Azo nos ivar ba tar to zó ál la tok cso port ja i nak egy lép csõ ze tes el já rás so rán 5, 50, 300 és 2000 mg/kgos rög zí tett dó zi -sok al kal ma zá sá val kell be ad ni a vizs gá lan dó anya got (ki vé te les eset ben egy to váb bi, 5000 mg/kg-os rög zí tett dó zis is al kal maz ha tó; lásd az 1.6.2. sza kaszt). A ki in du lá si dó zist a dó zis be ha tá ro ló vizs gá lat alap ján kell meg vá lasz ta ni úgy, hogy az vár ha tó an mér ge zé si tü ne te ket ered mé nyez zen, de ne okoz zon sú lyos mér ge zést vagy el hul lást. A fáj da lom hoz, szen ve dés hez és kö ze li el hul lás hoz tár su ló kli ni kai tü ne te ket és ál la po tot rész le te sen egy kü lön OECD Út mu ta tó (8) is -mer te ti. A mér ge zé si tü ne tek meg je le né sé tõl vagy az el hul lás be kö vet kez té tõl vagy ezek el ma ra dá sá tól füg gõ en to váb bi ál lat cso por tok is ke zel he tõk ma ga sabb vagy ala cso nyabb rög zí tett dó zis sal. Az el já rást foly tat ni kell, amíg meg nem ta -lál ják azt a dó zist, amely nyil ván va ló to xi ci tást vagy leg fel jebb egy el hul lást okoz, vagy ha a leg ma ga sabb dó zis nál nem fi gyel nek meg sem mi lyen ha tást, vagy ha a leg ala cso nyabb dó zis nál el hul la nak állatok.
Azo nos ivar ba tar to zó ál la tok cso port ja i nak egy lép csõ ze tes el já rás so rán 5, 50, 300 és 2000 mg/kgos rög zí tett dó zi -sok al kal ma zá sá val kell be ad ni a vizs gá lan dó anya got (ki vé te les eset ben egy to váb bi, 5000 mg/kg-os rög zí tett dó zis is al kal maz ha tó; lásd az 1.6.2. sza kaszt). A ki in du lá si dó zist a dó zis be ha tá ro ló vizs gá lat alap ján kell meg vá lasz ta ni úgy, hogy az vár ha tó an mér ge zé si tü ne te ket ered mé nyez zen, de ne okoz zon sú lyos mér ge zést vagy el hul lást. A fáj da lom hoz, szen ve dés hez és kö ze li el hul lás hoz tár su ló kli ni kai tü ne te ket és ál la po tot rész le te sen egy kü lön OECD Út mu ta tó (8) is -mer te ti. A mér ge zé si tü ne tek meg je le né sé tõl vagy az el hul lás be kö vet kez té tõl vagy ezek el ma ra dá sá tól füg gõ en to váb bi ál lat cso por tok is ke zel he tõk ma ga sabb vagy ala cso nyabb rög zí tett dó zis sal. Az el já rást foly tat ni kell, amíg meg nem ta -lál ják azt a dó zist, amely nyil ván va ló to xi ci tást vagy leg fel jebb egy el hul lást okoz, vagy ha a leg ma ga sabb dó zis nál nem fi gyel nek meg sem mi lyen ha tást, vagy ha a leg ala cso nyabb dó zis nál el hul la nak állatok.