A politika szabta korlátok között az intézet intenzíven építette kapcsolatait, fo
lyamatosan kezdem ényezte a kapcsolatbővítést gátló akadályok felszámolását. A továbbiakban kiragadott példákon m utatjuk be a nem zetközi kapcsolatok válto
zását, szerepét.
1953. szeptem berben zajlott le az intézet első nem zetközi bemutatkozása, az I. M agyar Fizikuskongresszusra és a Békevilágtanács ülésére érkezett külföldi tudósok közül az intézetbe látogatott F. Joliot-C urie, L. Infeld, J. D. Bernal, A.
I. O parin. Az 1950-es évek közepétől szaporodó látogatók számára kezdetben m eglepetést jelen tett az intézet fejlettsége, a kutatások magas színvonala. 1958- ban a brüsszeli világkiállításon, ugyancsak 1958-ban az atomenergia békés fel- használásáról G enfben rendezett II. E N SZ -konferencián miaszereket állított ki az intézet. B em utatkozott a N em zetközi A tom energia-ügynökség kiállításán
1959-ben Bécsben, 1960-ban D ubnában volt sikeres m űszerbem utató.
Kezdetben országos csereegyezmények, együttm űködési megállapodások ke
retében, m ajd egyre inkább a közvetlen kapcsolatokra építve szerveződtek a ta
nulm ányutak, az együttm űködések. 1968-ban m ár 550 kiutazásra került sor, ezek egyötöde irányult nyugati országokba, hat hónapnál hosszabb tanul
m ányútra 12 fő indult szocialista, 8 fő nyugati országba. Az 1960-as évektől sok M agyarországon rendezett nem zetközi konferenciának társ- vagy főrendezője a KFKI, az évek során szinte valamennyi, a KFKI-ban m űvelt tudom ányterület nagy európai vagy világkonferenciáját m egrendezték, néhányat többször is. A legeredm ényesebb kutatók rendszeresen tagjai a nemzetközi konferenciák tu dom ányos testületeinek, külföldi és nem zetközi folyóiratok szerkesztőbizottsá
gaiban dolgoznak, magas tisztségeket töltenek be nemzetközi tudom ányos szer
vezetekben. N éhány kiragadott példa: az E N S Z N em zetközi A tom energia
ügynökség korm ányzótanácsának alelnöke Jánossy Lajos (1961), a N em zetközi Tiszta és Alkalmazott Fizikai U n ió (lU PA P) alelnökévé választotta Pál Lénárdot (1969), Kroó N o rb ert a European Physical Society elnöke volt, az IC S U Ű rk u tatási Bizottsága (CO SPA R) 9 tagú végrehajtó irodájának tagja volt Somogyi Antal (1982-90) és Szegő Károly (1990-98).
A KFKI történetében m eghatározó jelentőségűek voltak a kétoldalú magyar- szovjet kapcsolatok. A z atom reaktor építéséről kötött államközi szerződésnek m egfelelően 1956. szeptem berben m egkezdődött a magyar szakemberek kikép
zése a Szovjetunióban. Másfél év alatt 31 szakember járt több hónapos tanul
m ányúton szovjet tudom ányos intézetekben, szovjet szakértők segítették Csille
bércen a reaktor építését. A reaktorfizikai, term ohidraulikai kutatásokban a moszkvai Kurcsatov Atomenergia-intézet volt a fő partner, később intenzív
együtt-m űködés alakult ki szilárdtest-fizikai téegyütt-mákban és a szabályozott teregyütt-m onukleáris fiízió kutatásában is. Reaktorfizikai, magfizikai kutatásokban régi partner az obnyinszki Fizikai-energetikai Intézet. A Szovjetunió Tudom ányos Akadémiája (SZU TA) Fizikai Intézete (F IÁ N , Lebegyev Intézet) a kozmikus sugárzási, ké
sőbb a kvantum elektronikai, lézerfizikai kutatásokban volt meghatározó partner.
Az űrfizikai kutatásokban a SZU TA Űrkutatási Intézete (7K7) töltött be ilyen szerepet. A szilárdtestfizikában 1973-tól a két akadémia magyar-szovjet közös bizottságot m űködtetett, ez szervezte és hangolta össze a közös kutatásokat, a magyar tagozat irányításában m indig vezető szerepet vittek a KFKI munkatársai, Pál Lénárd volt az első magyar társelnök. A kapcsolatok valamennyi területen rövid idő alatt egyenrangú partnerek érdem i együttműködésévé váltak, rengeteg témában folytak valóban közös kutatások. A közös tudom ányos program ok ki
alakításában a szovjet tudósok közül elsősorban A. P. Alekszandrov, A. M.
Prohorov és R. Z. Szaggyejev akadémikusok töltöttek be meghatározó szerepet.
A kozmikus sugárzás területén alakult ki az első szervezett együttműködés a szo
cialista országok között, 1955 tavaszán Drezdában, 1956 augusztusában Budapes
ten tartottak nemzetközi konferenciát. 1954-56-ban rom án és bolgár kutatók is hónapokig dolgoztak a Kozmikus Sugárzási Osztályon. M éréssorozatot szervez
tek, ennek során 1957-től Csillebércen, Romániában és Bulgáriában végeztek méréseket. Az atomenergia békés felhasználásáról 1955-ben rendezett első genfi nemzetközi E N SZ-konferencián nyugati kutatócsoportok együttm űködést kö
töttek a Szovjetunióval, az ND K-val, Csehszlovákiával és Magyarországgal a Pó völgyében a magas légkörbe ballonokkal feljuttatott magemulziós lemezek fel
dolgozására, a magyar résztvevő a Kozmikus Sugárzási Osztály volt. 1960-tól 1973-ig folytak közös m érések magyar berendezésekkel a bulgáriai Muszala csúcson. 1974-ben szovjet(FIAN)-magyar(ICFKI)-bolgár tudományos együtt
m űködési megállapodás született a galaktikus kozmikus sugárzás irányeloszlásá
nak közös vizsgálatáról, a Tien-Shan-hegységben levő tudom ányos megfigyelő- állomáson telepített magyar m érőrendszer közös üzemeltetéséről; az adatgyűjtés 1983-ban zárult le.
1956-ban alakult meg a Moszkvához közeli Dubnában az Egyesített Atomkutató Intézet (FAI). Magyarország az intézet alapító tagja. A dubnai intézet léte tette lehetővé szám unkra a kísérleti részecskefizikai kutatásokat. Magyar kutatók dol
goztak D ubnában az ottani nagy (esetenként a világon akkor legnagyobb) ré
szecskegyorsítók mellett végzett kísérletekben, ezzel párhuzamosan itthon folyt a Dubnából kapott adatok (emulziós lemezek, buborékkamra-felvételek) tudo
mányos feldolgozása. D ubna után Szerpuhovban épült m eg az akkor legna
gyobb energiájú részecskegyorsító, az EAI-n keresztül lehetőség nyílt az ottani kutatásokra is. A részecskefizika mellett magfizikai, neutronfizikai,
szilárdtest-n e m ze tk ö zi ka pcsolatok
fizikai kutatásokhoz is egyedülálló lehetőségeket nyújtott a dubnai kutatóköz
pont. A KFKI több m unkatársa töltött be magas tudom ányos vezetői tisztsége
ket a nem zetközi intézetben. 1990-től Kiss Dezső volt az igazgató, a dubnai intézetnek fennállása óta ő volt az első nem szovjet állampolgár vezetője. Ko
rábban Fenyves Ervin 1964-től és Kiss Dezső 1976-tól három éven át az intézet aligazgatója (igazgatóhelyettese) volt. Laboratórium i igazgatóhelyettesi tisztséget töltött be 3-3 évig a N eutronfizikai Laboratórium ban Kroó N o rb ert (1968) és C ser László (1975), a M agproblém ák Laboratórium ban Erő János (1977).
A nyugat-európai országok genfi részecskefizikai kutatóközpontjával (C E R N ) az első kapcsolatok dubnai közvetítéssel jö tte k létre. A D u b n a -C E R N együtt
m űködések keretében kezdtek G enfben is dolgozni magyar kutatók. Idővel fokozatosan kiépültek a közvetlen kapcsolatok, amelyek 1992-re elvezettek Magyarország teljes jo g ú CERN-tagságához. A C E R N -b en m ért adatok buda
pesti feldolgozásához egyre nagyobb inform ációtöm eg mozgatására volt szük
ség, a C E R N és a KFKI között fokozatosan kiépültek a közvetlen, nagy sebessé
gű adatátviteli lehetőségek.
1966-ban hagyták jóvá a „szocialista országok együttm űködése a világűr bé
kés célú kutatásában, felhasználásában” nevű program ot, m egszületett az Inter- /20zm052r-együttműködés. A KFKI munkatársai az 1970-ben felbocsátott első magyar m űszert követően fokozatosan egyre nagyobb műszaki és tudom ányos feladatokat oldottak meg. A VEGA űrszondák felbocsátása előtti években M a
gyarország, a KFKI űrkutatási vezetői jelentős szerepet kaptak a nemzetközi űr
politikában. 1982-ben Magyarországon kötött egyezményt az amerikai űrügy
nökség, a NASA, a nyugat-európai űrügynökség, az ESA, és az Interkozm osz arról, hogy a VEGA szondák adatai segítségével irányítják az ESA Giotto szondáját a H alley-üstökös közvetlen közelébe (az akció sikeresen megvalósult). Amerikai kutatók több ízben magyar közvetítéssel kapcsolódtak be a VEGA programba. való bekapcsolódást az 1990-es években. Magyarország 1991-ben együttm űkö
dési szerződést kötött az ESA-val.
A nemzetközi együttműködésekben elteijedtté vált a mérőberendezések közös épí
tése. A big Science területeken (részecskefizika, űrfizika) nincs is más megoldás, kis ország csak részfeladatokat vállalva kapcsolódhat be a kísérleti kutatásokba.
É vtizedenként csak egy-egy példát kiragadva: 1959-ben a Kozmikus Sugárzási O sztályon lengyel kutatókkal együtt autom atikus buborékkam
rafelvétel-kiérté-kelő berendezést hoztak létre. A D ubnában üzem be állított berendezés elektro
nikája Varsóban, optikai-mechanikai része a KFKI-ban készült. 1973 óta üzemel az atom reaktor egyik vízszintes csatornájánál a szovjet kooperációban épített autom atizált neutronfizikai nagyberendezés, a három tengelyű kristályspektro
m éter. A berendezés párja a közös építésben partner Kurcsatov Atom energia
intézetben m űködik. 1989-ben ünnepélyesen avatták fel Saclay-ban a Francia Atom energia-bizottság és a magyar Országos Atomenergia-bizottság közötti egyezmény keretében létrehozott neutronspin-echo-spektrom étert. A Mezei Ferenc által felfedezett m ódszer alapján az O rphée reaktor egyik hidegneutron- csatornájánál épült berendezés 1/3 részben a KFKI hozzájárulásával (a KFKI- ban készített berendezésekkel) valósult meg. Ez a berendezés biztosította akkor a világon legnagyobbb energiafelbontású mérési lehetőséget.
1971. jú n iu s elején Keszthelyen ülésezett a KGST Atomenergia Állandó Bi
zottságának XX. ülése. Elhatározták, hogy ideiglenes kutatókollektwát hoznak létre, a KFKI-ban pedig felépítenek egy m odellreaktort (Z R -6 ). A kollektíva feladata, hogy pontos reaktorfizikai adatokat szolgáltasson az erőm űvi W E R reaktorok tervezéséhez és üzemeltetéséhez, ehhez számítási m ódszereket dolgozzanak ki és ezeket a zéróreaktoron ellenőrizzék. A hét KGST-ország kutatóiból álló ide
iglenes nemzetközi kutatókollektíva 1972 végén kezdte meg vizsgálatait a ZR -6 kritikus rendszernél. 1980-ban a kollektívához csatlakozott a Finn Műszaki Kutatóintézet és rajta keresztül a finnországi szovjet tervezésű atom erőm űveket üzem eltető Im atran Voima cég, valamint Kuba és Vietnam is. 1990 végén befe
jezettnek nyilvánították az igen eredményes programot, a reaktort 1991-ben leszerelték.
1983-ban az M TA és a KFKI közös irányítása alatt jö tt létre a N em zetközi Elméleti Fizikai Műhely (N E F IM ). E z intézményi keretet biztosít 1-6 hét időtar
tam ú munkamegbeszélésekre (workshop), amelyeken intenzív információcse
rével problém ákat oldanak meg az elméleti fizika kiválasztott területein. Az alapítás évében 3 w orkshopot tartottak 59 külföldi és 49 magyar résztvevővel:
relativisztikus atom m ag-atom m ag ütközések (igazgató Zim ányi József), elekt
romos terek üstökös környezetében (igazgató Szegő Károly), kvantum -krom o- dinamika rácson (igazgató Patkós András, ELTE). 1984-85-ben 6-6 w orkshopot rendeztek, 1987-től a N E FIM ösztöndíjat is meghirdetett. A N E FIM élén társ
elnökök állnak, az első társelnökök Marx György (ELTE) és Zim ányi József (későbbi társelnökök: Peijés Zoltán, Nagy Károly [ELTE]; Lovas István, Pócsik György [ELTE]).
Az 1980-as években a nemzetközi kapcsolatok kiteljesedéséhez jelentősen hozzájárultak a KFKI azon korábbi kutatói is, akik külföldön telepedtek le, és egyetemek, kutatóintézetek vezető munkatársai lettek. A hosszú névsorból D
o-n e m ze tk ö zi kapcsolatok
m okos G ábor, Fenyves Ervin, G om bosi Tamás, G rü n er György, Kuti Gyula, M ezei Ferenc, M ontvai István, N agy E lem ér szerepét em lítjük példaként.
Magyar-szovjet közös, a KFKI-ban m űködő kutatólaboratóriumok jö tte k létre.
1986-ban alakult m eg a KFKI és a Szovjetunió Tudom ányos Akadémiája Ű rk u tatási Intézetének közös nem zetközi kollektívája (Szovjet-Magyar Ideiglenes Űrku
tatási Kollektíva). Az R M K I-ban kialakított laboratórium ban elsősorban elektro
nikus jellegű feladatokon dolgoztak együtt, az űrszondákhoz kifejlesztett beren
dezések gyakorlati alkalmazása m ellett újabb űrm űszereket terveztek és építet
tek. 1987-ban a S Z U T A Általános Fizikai Intézete és a KFKI közös, budapesti telephelyű lézerfizikai tudományos-műszaki kutatókollektívát hozott létre. A cél olyan világszínvonalú lézereszközök fejlesztése, melyeket elsősorban anyagmeg
m unkálási és orvosi területeken (szemészet, sebészet, urológia, pulm onológia) kívántak alkalmazni.
1988-ban hozták létre az első nemzetközi vegyesvállalatot. Az IC O N Kft. svájci
magyar vegyesvállalatban 51% a KFKI tulajdonhányada. A KFKI ingatlant és készpénzt vitt a vállakózásba, a cég vámszabad területen m űködik a Felvinci úton. Az új cég lehetőséget terem t arra, hogy az M SZK I külkapcsolatai szélesed
jenek, a rendszerházként m űködő IC O N M SZK I term ékeket, a m érnöki tudást adja el (vezetője Salamon M árton). A cég 15 em berrel indult, m űködésének első (töredék) évében 400 ezer svájci frank árbevételt ért el. 1990-ben hozták létre a Digital E q u ip m en t C orporation, a KFKI és a SZAMALK közös vállalatát, a D E C H ungary Kft.-t, am elynek létrejötte nagy hatással volt a KFKI későbbi átalakulására.
M egkezdődik a bekapcsolódás a nagy európai programokba (ESA, C O S T , EUREKA), rendszerint m ár az ország hivatalos csatlakozását megelőzően. 1990- től vesz részt az SZTKI az E U R E K A Eurolézer 226 projektjében, több kilowatt teljesítm ényű ipari lézert fejlesztenek ki kanadai, francia, olasz, ném et és magyar együttm űködésben. 1991-ben írta alá Pungor E rnő tárca nélküli m iniszter M a
gyarország csatlakozását a C O S T (European C ooperation in the Field o f Scientific and Technical Research) európai tudom ányos és műszaki együttm ű
ködési szerződéshez. M ár korábban meghívást kapott a C O S T -226 program ba az RMKJ (1990), a program a számítógépes hálózatok szervezési kérdéseivel, a földi hang-, videó- és adatátviteli hálózatok közötti m űholdas összeköttetés m egterem tésével foglalkozik.