A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABOKNÁL - AZ ARABOK ÉS AZ ISZLÁM

(Olvastatott, a m. t. akadémia 1878. jan. 7-én tartott ülésen.)

I .

M u h a m m e d vallási a l k o t á s a l e g j e l e n t é k e n y e b b mozza-n a t a i mozza-n a k egyike, — de melyet sem a kultur- sem a vallás-történet nem emel ki eléggé, — azon kosmopolitikus eszme, mely t a n a i n a k l e g k ö z v e t l e n e b b kifolyása és m e l y n e k kifeje-zése által a k e l e t i és közelebbről az arab világot gyökeres-tül r e f o r m á l t a . Mi volt az a r a b nép az iszlám fellépése előtt? Csupa kisebb n a g y o b b törzsekből álló, és csak a közös nyelv és a k ö z ö s mekkai szentély által bizonyos laza e g y s é g b e fűzött n é p h a l m a z ; a törzsek m i n d e g y i k e csak s a j á t k ü l ö n é r d e k e i t hordta szivén, anélkül h o g y m i n d n y á -j u k a t valami közös eszme kötötte volna egybe. E z e n közös eszmét Muhammed ébreszté b e n n ü k legelőször: az iszlám volt az.

Rendesen azon nézet u r a l k o d i k — és ezt R e n a n hozta divatba — h°gy^{a z} a r a b p r o p h é t a vallási a l k o t á s a által a s é m i g e n i u s l e g h í v e b b k i f e j e z ő j e v o l t . E z t tagadni m e r n é m . Muhammed, az a r a b o k sémi k u l t u s a i n a k refor-mátora, azon nézetek helyébe, melyeket mint sémi nép birtak, tökéletesen u j és az a r a b o k közt hallatlan tételeket állított, és igy e g y e n e s e n m e g t ö r t e azt, a mit földiéi mint sémiek vallottak. ') D e nem t ö r h e t e t t tökéletesen szokásaival

') Muhammed előtt tisztább monotheistieiis eszméket az arabok közt csak ritkán hirdetett vagy vallott v a l a k i ; az arab történetírók név-szerint emiitik fel ezen kivételes szellemű embereket. E név-szerint alig

«oldzihkr..

és nézeteivel azon k ö r n e k , m e l y n e k tanítására és meggyő-zésére irányult t ö r e k v é s e . Neki természetesen é r d e k é b e n állott, azt hitetni el véreivel, hogy ő semmi u j a t n e m mond, és hogy csak a régi igaz vallást állítja, helyre — de a kritika ezen mesterfogással számoloi n e m köteles.

A monotheismuson kívül, azon eszme, melynek kimon-dása által merev ellentétbe h e l y e z k e d e t t a sémi világnézettel általában és az a r a b b a l k ü l ö n ö s e n , azon kosmopolitikus világnézet, m e l y n e k sorsa a k ö v e t k e z ő l a p o k b a n fog ben-n ü ben-n k e t f o g l a k o d t a t ben-n i . A sémieket politikai tekiben-ntetbeben-n jellemzi az exclusivitás egy j ó k o r a a d a g a ; a származás,

a genealógia a politikában épen u g y mint a társadalmi élet-ben a l e g l é n y e g e s e b b tekintetek k ö z é tartoznak. A Genesis X . fejezete, az ú g y n e v e z e t t n e m z e t i s é g i t á b l a (Völker-tafel), hol az e m b e r e k legelőször osztatnak fel származásuk szerint, és hol legelőször találkozunk azon nézettel, hogy az e m b e r e k e g y része — a sémi és a j a p h e t i származásúak — előkelőbb a n n a k e g y másik részénél, a c h á m i t á k n á l , vala-mint azon nagy n y o m a t é k , mely ezen fölötte fontos törté-neti o k m á n y b a n az e g y e s n é p e k „családjaik, nyelveik, és nemzetségeik" szerinti felosztására fektettetik: c s u p á n csak a sémi n é p e k emiitett szempontjából érthető á t a n n a k egész l é n y e g e szerint.

A h é b e r e k n é l a sémi exclusivitás nem a n n y i r a társa-dalmi t e k i n t e t e k b e n mint i n k á b b a nemzetközi viszonyok-b a n j e l e n t k e z e t t — oly pont, mely mint ezen előadás keretéviszonyok-be nem tartozó, itt csak röviden érinthető. Az exclusivitás társadalmi k ö v e t k e z m é n y e i a z o n b a n sehol sem lépnek any-nyira előtérbe mint az a r a b o k n a k iszlám előtti történetében.

Minden törzs a másiknak t e r m é s z e t e s ellensége; az arab t ö r t é n e t emiitett része nem egyéb mint az arab törzsek

egy-helyeselhető azon e s z m e , melyet legújabban Kwald mondott ki egy érte-kezésében ( U e b e r d i e g e s c h i c h t l i c h e F o l g e d e r s e m i t i s c h e n S p r a c h e n . G ö t t i n g e n 1871 p. 61): „Nun ist aber unverkennbar, dass

„Muhammeds Auftreten und Wirken selbst nur der letzte und gewaltigste

„Schwung einer lange fortgesetzten grossen geistigen B e w e g u n g war,

„welche sich von der übrigen Welt bis z u m Schlüsse v ö l l i g unbeachtet

„in jenen weiten W ü s t e n vollzog."

[4]

A N E M Z E T I S É G I K É R D É S A Z A R A B O K N Á L . 6 másközti h á b o r ú i n a k j e g y z ő k ö n y v e . ') I I a a h é b e r e k a többi nagy n é p e k i r á n y á b a n kiváló szerepet tulajdonítottak ö n m a g u k n a k , ú g y az a r a b o k t o v á b b m e n t e k ; az előbb-revalóság k é r d é s é t u g y a n az egész arab f a j j a v á r a döntöt-ték el, de aztán m e g i n t e g y e s törzseik között nem szűntek meg u g y a n a z o n k é r d é s t f e s z e g e t n i , és ebbeli szűkkeblű n é z e t e i k n e k k ö l t e m é n y e i k b e n kifejezést adni. Különösen az éjszaki és déli törzsek ( K a h j a n és 'Adnfin ivadékai) t ö r e k e d t e k e g y m á s t g ú n y o l n i , és az ethnographiai elsőbb-séget egymástól m e g t a g a d n i .²) L á t k ö r ü k sokkal s z ű k e b b volt, és egyéb n é p e k k e l sokkal r i t k á b b a n j ö t t e k érintkezésbe, semhogy ezen nemzetiségi k ö v e t e l é s e k e t egészen idegen szár mazásu f a j o k ellenében emelhették volna. I n n e n érthető, hogy az iszlám előtti a r a b s á g t u d o m á n y a i között a g e n e a -l ó g i a t u d o m á n y a n a g y s z e r e p e t vise-lt, mert épen ezen tudományból meritették azon a n y a g o t és azon a d a t o k a t , m e l y e k r e az egyes törzsek alapiták követeléseiket.

Az iszlám által h á t t é r b e szorult az a r a b o k n e m z e t i oldala. Muhammed küldetését kiterjeszté az általa ismert világ valamennyi népeire, és azon példátlan siker által, mely törekvését és közvetlen utódaiét koronázá, azt vitte ki, hogy az iszlám t a r t o m á n y a i b a n nein szóltak sem arab-ról, sem perzsáarab-ról, sem t a t á r r ó l ; hanem szóltak m u h a m m e d á n r ó l . Az a r a b nyelv n a g y szerepe az iszlámot valló valamennyi néptörzs között, bizonyos e g y ö n t e t ű s é g e t kölcsön-zött ezen hatalmas n é p t ö m e g n e k , mely d a c z á r a annak, hogy sémi, altaji és i n d o g e r m á n elemekből állott, mégis

•) A z arab törzsek e g y m á s h o z ! viszonyát, igen csinosan irja le Klemer: G e s c h i c h t e d e r h e r r s c h e n d e n I d e e n d e s I s l a m (Leipzig 1868) p. 342—360. Muhammedet igen találóan nevezi „Arábia Cavour-jának" (u. o. 348. 1.)

J) Ezen vetélkedés az arabokat Spanyolországba i s . elkísérte, hol sokféle egyenetlenségnek volt oka az arab hóditök között. L. egy neve-zetes példát a l - M a k k a r i n á l II. kötet. lap. Ugyanott a (f lapon említtetik, hogy azon egyenetlenség, melyet. Spanyolországban Abu-1-Chatär szított az éjszaki és déli származású arabok között, oly harczimk szol-gáltatott okot, „melynek párja sem keleten sein nyugaton nem fordult elő soha. Odáig ment a dolog, hogy fegyvercikot eldobták, egymás hajába kaptak és e g y m á s t pofozták".

[5]

6 uoldzihkr.

China határától a K ö z é p t e n g e r i g , Mekkától a n é g e r e k i g egy nagy e s z m é b e n találkozott. Ez az eszmék egyesítő hatalma. Ezáltal törte m e g M u h a m m e d az a r a b particula-rismust. K ü l d e t é s é t ő e g y e t e m e s n e k , az egész emberiséget átötelőnek vélte; nem az a r a b o k p r ó p h é t á j a k é n t a k a r fel-tűnni, hanem a v i l á g a r a b a j k u p r ó p h é t á j a ként.. IIa n é p é-r ő l (^Ool) szól, nem véé-reié-re, hanem híveié-re gondol. „ E n g e m küldött Allah a f e h é r e k h e z és f e k e t é k h e z e g y a r á n t " igy jellemzi hatáskörének t e r j e d e l m é t . „Az igazhivők" igy szól egy traditionalis m o n d a t b a n „testvérek, k i k n e k v é r e tökéletesen egyenlő; ők u r a l k o d n a k e g y a r á n t azok fölött, kik kivülök v á g y n á k " . E g y k o r , így beszéli Muhammed egy életirója, egy aethióp e m b e r lép b e a próphétáboz, és igy szól h o z z á : í m e , ti a r a b o k felülmúltok minket minden t e k i n t e t b e n ; a l a k r a nézve s z e b b e k , szinre nézve c s i n o s a b b a k v a g y t o k ná-l u n k ; titeket méná-ltatott Aná-lná-lah arra, hogy p r ó p h é t á t ébreszszen közületek. Mit gondolsz? ha hiszek benned és a b b a n , mit hirdetsz, helyet foglalhatok-c aethióp l é t e m r e az igazhitű a r a b o k k a l e g y ü t t a p a r a d i c s o m b a n ? „ T e r m é s z e t e s e n , feleié a próphéta, sőt tündökölni fog az igazhitű a e t h i ó p n a k f e h é r testszine a n n y i r a , hogy ezer évnyi út t á v o l s á g á r a is reá i s m e r n e k " . ') A f e k e t é k , kik az a r a b o k által r e n d e s e n mint rabszolgák a l k a l m a z t a t t a k , M u h a m m e d ily nézetei által az u j tan erős t á m á s z a v á lettek. I r á n t u k való r o k o n s z e n v e mintegy ellensulyul szolgált azon lenézés ellen, mely-lyel az ősei n e m e s s é g é v e l büszkélkedő t ő s g y ö k e r e s a r a b mágnás déli szomszédai i r á n y á b a n viseltetett. N é m e l y k o r nem csekély ostentatióval m u t a t t a ki M u h a m m e d saját magaviselete által azt, hogy az ő birodalmában megszűnt a származás jogezimén bitorolt előbbrevalóság, és ilyenkor rendesen a f e k e t e f a j egyik p é l d á n y á n t ü n t e t t e ki azon oppositiót, m e l y b e az a r a b o k particularismusa ellen lépni szándékozott. „Mindenkor — így szól egy traditio — él a földön hét k e g y e s ember, k i k n e k k e d v e é r t Allah

fenn-1 iUrll ^ ö y j S ) \jcX-tr) ^ j d SCXaj ^>jú> ^ d J ! «

A N E M Z E T I S É G I K É R D É S AZ ARABDKNAI,. 7 t a r t j a a világot; lia ők nem léteznének, romba dőlne a föld lakosai bűnei miatt, és elpusztulna minden, mi r a j t a v a g y o n . ')"

C hal ál, ihn H ú r é i r a n e v é b e n azt beszéli az említett traditió-val k a p c s o l a t b a n : E g y k o r igy szólt hozzám Allah prophé-t á j a : „ L á s d ! ezen a j prophé-t ó n fog belépni hozzám egy férfiú, kiben e g y i k é t látandod azon hét f é r f i ú n a k , k i k n e k a világ fenn-állását köszöni", és b e l é p e t t egy aethiop, kire r e á m u t a t v á n M u h a m m e d igy szólt: „Ot v é l t e m " . 2).

H a m e g g o n d o l j u k , hogy mily n a g y szerepet viseltek az aethiópok az iszlám első i d e j é b e n ; hogy o r s z á g u k b a n v e n d é g s z e r e t ő f o g a d t a t á s r a és biztos m e n h e l y r e találtak Mu-hammed üldözött apostolai a dölyfös a r a b o k engesztelhetlen dühe e l ő l ; hogy M u h a m m e d legelső társai között, mily dú-san van képviselve a fekete a e t h i ó p o k lii'í f a j a ; ha v é g r e m é g e g y é b érintkezési pontot v e s z ü n k szemügyre, mely az ifjú iszlámot az aethióp néppel összeköttetésbe h o z t a :^:l) — a k k o r nem fogjuk feltűnőnek találni, hogy Muhammed

niin-') E l l e n b e n .1 t a l m u d P r o v e r b . X. v. 28-lioz a z t j e g y z i m e g :

obip hd" pnan -IÖK3I» D^pna nSirn ii-in pna: 'rarca i'tbk pnv -ibk

.16 m á f o l . 38, b

2) L i p c s e i e g y e t e m i k ö n y v t á r , Kef. 357. sz. a.) J . I

3) V a l a m i n t a z t i s , liogy az a e t b i o p o k a k e r e s z t y é n v a l l á s h o z tar-t o z tar-t a k . Az a r a b n e m z e tar-t i s é g i e l b i z a k o d o tar-t tar-t s á g az iszlám első i d e j é b e n sok-kal k i s e b b m é r t é k b e n h o z a t o t t é r v é n y r e k e r e s z t y é n e k i r á n y á b a n m i n t ké-s ő b b , m i d ő n m á r i n k á b b v a l l á ké-s i t ü r e l m e t l e n ké-s é g m i n t nemzetiké-ségi e x c l u ké-s i v i t á ké-s f o r g o t t f e n n . N a g y o n é r d e k e s e z e n t e k i n t e t b e n a z o n t a p a s z t a l á s , h o g y a k e l e t r ó m a i b i r o d a l o m h á b o r ú j a a l k a l m á v a l a p e r s á k ellen, a m n l i a m m c d á n a r a b o k r o k o n s z e n v e a r ó m a i b i r o d a l o m m e l l e t t v o l t , inig a p o g á n y a r a b o k é a p e r s á k m e l l e t t . L . D u r r a t - a l - J ^ a w w á s p . | y f " JJL^TAU-ÍJI d J U ó .

v. ö. m é g a 1 - 1 5 e f d a w T - t I I . p. | » f

[33]

den a l k a l m a t felhasznált arra, hogy híveinek szivére kösse,•

miszerint az ő rendszere n e m ismer kiváltságos f a j o k a t , nem ismer oly k i v á l t s á g o k a t , melyek c s u p á n földrajzi és genealogicus k ö r ü l m é n y e k b e n találják a l a p j u k a t . — L e g -tisztább és l e g n y o m a t é k o s a b b k i f e j e z é s é t n y e r t e Muham-med ezen m e g g y ő z ő d é s e és tana, egy n e v e z e t e s beszédé-ben, melyet azon alkalomból mondott el, midőn halála előtt híveitől búcsút venne. E b e s z é d é t , mely szintén csak a traditióból és nem a koránból i s m e r e t e s , így z á r j a b e :

„O e m b e r e k ! í m e Allah eltávolította tőletek a gahillijja (tudatlanság, hitetlenség k o r s z a k a ) h i r e s k e d é s é t és a mazásra v o n a t k o z ó pöffeszkedést. M i n d n y á j a n Ádámtól szár-maztok, Ádám pedig porból v e t t e e r e d e t é t . Az arab nem bir semmiféle előbbrevalósággal a n e m - a r a b fölött; csak az Allahban való hit m é r t é k a d ó " . ') Sőt mi több, Muham-ined azon m e g g y ő z ő d é s b e n é l t , hogy csupán csak azért oszlik szét az egy szülőpártól s z á r m a z ó emberiség külön-féle n é p t ö r z s e k r e : hogy az e m b e r e k ezen t ü n e m é n y b ő l azon tanulságos k ö v e t k e z t e t é s t v o n j á k le, miszerint semmi k ö r ü l m é n y az egész e m b e r i s é g e g y ü v é t a r t o z á s á t nem za-v a r h a t j a meg. M a g á b a n a k o r á n b a n félrcérthctlen szaza-vak- szavak-ban ad ezen e s z m é n e k k i f e j e z é s t : „O e m b e r e k — úgymond isten n e v é b e n — mi t e r e m t e t t ü n k titeket férfitől és nőtől, és csináltunk belőletek n é p f a j o k a t és t ö r z s e k e t : miszerint e g y m á s i r á n y á b a n e l i s m e r j é t e k , hogy k ö z t e t e k a legneme-sebb a z , ki a l e g i s t e n f é l ő b b " .²) N ö l d e k e ezen vershez azon m e g j e g y z é s t f ű z i : „ E s ist sicher äusserst schwer zu bestimmen, auf wen g e r a d e ein Vers gehe, der einen der H a u p t c h a r a k t e r z ü g e aller echten A r a b e r betrifft, den Stolz oder die Eitelkeit auf ihren S t a m m "³); de ha összefüggésbe hozzuk ezen v e r s e t M u h a m m e d n e k e g y é b a k o r á n b a n és azon kivül a traditióban f e n n m a r a d t mondataival, neveze-tesen b ú c s ú b e s z é d é n e k imént idéztem z á r s z a v á v a l : a k k o r nem fogjuk s z ü k s é g e s n e k találni, hogy a kérdéses

korán-') A szöveget lásd a függelékben. It.

2) Sura X L I X v. 13.

3) N ö l d e k e T i v a d a r , Geschichte des Qoräns. (Göttiagen 1860) p. 160.

[8]

A N E M Z E T I S É G I K É R D É S A Z A R A B O K N Á L . 6 vers valami specialis a l k a l o m r a vonatkozzék, mint N ö l d e k e a k a r j a egy pár a r a b coinmentátor nyomán. ') Általános po-lémiának f o g j u k tartani az a r a b törzsek particularismusa ellen. E g é s z e n a mi f e l f o g á s u n k k a l niegegyezőleg értelmezi a k é r d é s e s verset m a g a egy a r a b exegeta, a l - B e i d á w í . a) A s z ó b a n forgó e s z m e azonfelül nincsen elszigetelve a k o -rán ezen egy bolyén ; a j ó z a n e x e g e t a v i s z h a n g j á t m é g a k o r á n egyéb helyein is fel f o g j a találni. •¹) Muhannned a prophetismus egyik f e l a d a t a k é p fogta fel ezen eszme való-sítását., azt tudniillik, hogy ott, hol fellép, a rideg politikai particularismus j e g é t m e g t ö r j e és egy általánosabb, egyete-m e s e b b világnézetet állítson a kizárólagos s z ű k k e b l ű s é g helyébe. „Az e m b e r e k — ú g y m o n d — egy né]) v a l á n a k (de k é s ő b b s z é t v á l t a k ) , és k ü l d ö t t e Allfih a p r ó p h é t á k a t mint intőket és hirdetőket és kinyilatkoztatta általuk a k ö n y v e t , hogy Ítéljen az e m b e r e k között azon d o l g o k a t illetőleg, melyekért szétváltak e g y m á s t ó l ; nem á g a z t a k szét az e m b e r e k közül a z o k , k i k h e z a k ö n y v küldetett, miután a világos jelek é r k e z t e k h o z z á j u k , más okból mint csupán gyűlölségből." ')

E z e n k o r á n h e l y e k e t csak azon összefüggés méitányolása után értjük á t egészen, mely k ö z t ü k és a m u h a m m e -dán traditio m á r idézett és m é g azokon kivül felhozható helyei között létezik. A traditio mondatai még j e l l e m z ő b bek mint azok, m e l y e k e t m a g á b ó l a k o r á n b ó l hoztunk fel.

') N. azt állítja, hogy az említett vers mindjárt Mekka meghódí-tása után mondatott el é s a Kurcisiták elbizakodottsága ellen irányul.

2) l i e i d h a w i i Commentarius in Corannm cd F l e i s c h e r II p. f y f

3) Sura V v. 5 3 ; X v. 20; X I v. 120; XVI v. 9 5 ; XXXIII v. 54.

4) Sura II. v. 2 0 9 . Kiemelem, hogy értelmezésem ellentmond a szokásos exegesisnek. É n úgy forditottam, mintha 5H közvetlenül -ra vonatkoznék ( i g y : J u u ' ^ j j e s.J-5>' i ^ t X J I atxi o Ü J é á . 1 Lo^

|V£ÁAJ l l * J Sit C d I á I a J I ^ Lo) l másként minden magyarázat elferdíti a vers józan értelmét. Nem tartom lehetetlennek, hogy a szer-kesztés alkalmával az szócska más helyre jutott, mint a mely azt joggal megilleti. Hisz níaguk az arab koránmagyarázók is elősorolják a koránhelyek egész rakását, melyek csak szóáttétel után magyarázhatók h e l y e s e n !

U g y gondolom, nem lesz fölösleges, ha a h a g y o m á n y b ó l m é g e g y - k é t j e l e n t é k e n y mondattal egészitem ki az eddi-gieket. „Ne szidjátok — ú g y m o n d M u h a m m e d — a per-zsát, inert a ki szidja őt, azon boszút vesz Allah a földi és. túlvilági é l e t b e n . " J)

Az arab n é z e t szerint az emberiség felosztatik : ara-b o k r a , n e m - a r a ara-b o k r a , és p á r t f o g o l t a k r a (azaz olyan idegen s z á r m a z á s u a k r a , k i k e t v a l a m e l y arab törzs m a g a k ö z é fel-vett). 2) É p e n ú g y mint M u h a m m e d az a r a b és á g a m közti különbséget megsemmisítette, épen ú g y m o n d o t t a ki a har-madik rend, a j l ^ - « , egyenjogúsítását, a patricius a r a b b a l :

„A pártfogolási viszony épen olyan mint a v é r r o k o n s á g b ó l származó" 3), „ A nép p á r t f o g o l t j a közüle való" 4), és ezen elvek szerint n e m c s a k egyenlő j o g o k k a l , hanem egyenlő k ö t e l e s s é g e k k e l is bir a s z a b a d arab e m b e r r e l .^s) Ugyanazon n é z e t n e k a d o t t M u h a m m e d kifejezést, midőn az E g y p -tom m e g h ó d i t á s á r a készülő híveinek szivére k ö t ö t t e , hogy az Egyptom lakosait ne n é z z é k l e , m e r t ők is dicseked-hetnek nemes s z á r m a z á s u k k a l .0)

') D e r v e r t r a u t e G e f ä h r t e d e s E i n s a m e n von at-Ta'älibi, ed.

. 5 f ^ Flügel (Wien 1822) Nr. 313 J ^ l

a i t

2) i b i d . p. 2GG Nr. 310 ^ y j O y ^ ^ ^ U x s l L l Ü J ^ l U l A-/, arabok szerint.: a inaulát. nem szabad n e m e s n e k nevezni, hanem

c s e l s z ö v ő n e k : ^Ij U T ^ T ^ S^Li j J

4) j v ^ á x ry i J I J y o

5) a t - T a ' f i l i b í ibid.

íl

J á k f t t geographiai szótára s. v. t_Jj-*Jt j»l I P- t"»1, 4

S j t X j l J ^ l X x 3 J ! Jj&l £ xÁJI Ü J U j - ^ x j v á ^ s ü j l l ö t ( j U l> 1*4-1 f ^ v l j e l b ^ á J I

[10]

A N E M Z E T I S É G I K É R D É S A Z A R A B D K N A I , . 11 E z e n s z e m p o n t b ó l kiindulva, k ö n n y ű m a g y a r á z a t á t f o g j u k fellelni M u h a m m e d egy igen nevezetes n é z e t é n e k , mely által az összes a r a b szellemmel h o m l o k e g y e n e s t ellen-kező helyzetbe j u t o t t . Már kiemeltük, hogy a régi, azaz az iszlámelőtti a r a b o k e g y i k l e g k e d v e l t e b b t u d o m á n y a volt a g e n e a l ó g i a . Őseiről, a mennyire csak lehet, s z á m o t adni, ez volt a régi keleti, de nevezetesen a sémi e m b e r n e k egy kiváló t ö r e k v é s e . E s ez igen természetes. Hisz ősei számá-tól és nemességétől f ü g g saját, egyéni értéke és becse.

I n n é t m a g y a r á z h a t ó , hogy az Ü - T e s t a i n e n t o m b a n is oly nagy fontosságú s z e r e p e t visznek a genealógiai kimutatá-siak, és hogy a fogságból visszatérő zsidók is első gond-j u k k é n t tekintették, Babylonból m a g u k k a l hozni a hazába

genealógiai f e l j e g y z é s e i k e t és származási k i m u t a t á s a i k a t . ') A régi a e g y p t u s o k is hasonló gonddal j e g y e z t é k fel genea-lógiai kimutatásaikat, a miről az E g y p t o m keleti sivatagjá-ban talált h i e r o g l y p h e m l é k tesz t a n ú s á g o t , hol R a n u m b e t építész h u s z o n n é g y generatióig s z á m l á l j a elő őseit, inig ős-a n y j á i g , N o f r ős-a t n i u ős-asszonyig é r .²)

Az a r a b o k közt a genealógia m á r az iszlám előtt divott mint t u d o m á n y és az iszlám u t á n nagy irodalmi fontosságot vívott ki m a g a számára. L e g n e v e z e t e s e b b k é p v i -selői: 1 b n - a l - K e l b í , S a ' i d b. al M u s a j j a b , D a g f a l - a n n a s s á b a , A b u ' I J b e i d a , kik a régi traditió u t j á n meg-őrzött a d a t o k a t g y ü j t é k egybe. A genealogicus k ö n y v e k ezimeiből is k i t ű n i k , hogy n e m c s a k p u s z t a a d a t o k k a l foglal-k o z t a foglal-k , hanem hogy a z e g y e s törzsefoglal-k foglal-kiválóságánafoglal-k és előbb r e v a l ó s á g á n a k kiemelése legelső feladataik közé t a r t o z o t t ; mert m á r a c z i m e k b e n is: JoLóJ> u U ^ a z a z : „N. törzs kiválóságainak k ö n y v e " o l v a s h a t ó³) vagy J-lü,-á.ljLo c j L í '

') Nehemja VII. 5 OTM 1BD V. ö. J o s e p h u s F l a v i n s , Contra Apionem I. 7.

2) L e p s i n s . T h e Chronology of the Egyptians; (angol kivonat) a Letters from Egypt, Ethiopia etc. függeléke, ford. L e o n o r e and J o a n n a H o r n e r (London 1853) p. 458.

') A b n - l - B a c h t . a r i , Härfin ar-Rasíd kortársa, a/, összes J o L ó J t gyiijté egybe. J o L ó i J ! cz.imü müvében. F i b r i s t a l ' U l f u n ed. Flügel (Lipcse 1872) l p. ( . , , 22.

a z a z : „N. törzs d i c s e k v é s e " s a t .1) . A g e n e a l ó g i a i tudom á n y h o z t a r t o z o t t t o v á b b á a J o L á j n a k (kiválóság) tudom e g -felelőleg a , azaz a t ö r z s e k gáncsolása, m e l y irodalomá g n a k legfőbb k é p v i s e l ő j e ' A l l a n a s S u ' ű b í , ki H ä r u n -a r - I i -a s í d i d e j é b e n élt, és -az összes ,_JL£x> -az-az -a törzsek e g y m á s k ö z t i g á n c s o l ó d á s a i t e g y nagy k ö n y v b e n , _ J U J |^Á ^ I c W ! !²) g y ü j t é ö s s z e , m e l y b e n nem tisztán o b j e c t i v gytijtő volt, h a n e m s u b j e e t i v é r z e l m e i n e k is adott k i f e j e z é s t . — N a g y o n nevezetes, hogy s o k s z o r ezen genea-l o g o k , kik más e m b e r e k n e m z e t i s é g i t ö r z s f á j á t bogenea-lygatták, m a g u k épen l e g k e v é s b é d i c s e k e d h e t t e k a s z á r m a z á s nemes-s é g é v e l ; tán ép e z é r t a k a r t a k m á nemes-s e m b e r e k n e m e nemes-s nemes-s é g é n . inemes-s m i n d e n f é l e h i á n y t felfedezni. „ A b u ' U b c i d á h o z , a hires ge-n e a l o g h o z " — í g y tudósít I h ge-n N e d í m³) — „ e g y k o r igy szólt egyik t á r s a : T e az e m b e r e k e t s o r r a előszámlálod és n e m e s s é g ü k e t b o l y g a t o d ; hát a z isten s z e r e l m é é r t , u g y a n m o n d d meg n e k e m , ki volt a te a p á d és h o n n é t s z á r m a -zott ő ? E r r e a g e n e a l o g : „ E n g e m a p á m arról tudósitott, h o g y öreg a p á m m é g zsidó volt B á g c r w á n b a n . " E z e n nyilt v a l l o m á s a által a nemzetiségi tiszta s z á r m a z á s szigorú ellen-ő r z ellen-ő j e csak n e v e t s é g e s s é a k a r t a tenni azon elellen-őítéletet, mely-n e k k i a k mely-n á z á s á r a é p ü l t az ő s a j á t hírmely-neve.

M u h a m m e d k o s m o p o l i t i k u s eszméivel n e m fért össze egy oly t u d o m á n y művelése, m e l y , ha a g y a k o r l a t i életben a n n a k e r e d m é n y e i és elvei i r á n y a d ó k m a r a d n a k , ú t j á b a n áll az ő eszméi g y ő z e l m é n e k az a r a b o k k ö z ö t t . „A ki a ') F i h r i s t 1. <•. p. 14. — [Pv, 15 s ^ U * v j U í '

3 J l S U J Ü Í S ^ j U / i j

5) i b i d . p. v. ö. i b i d . p. |t"y, 8, bot A b u i l u s e i n M u h a m -m e d a d - D i -m a r t í -m u n k á j a : c_>»*Jt ^ j L w ^ >_Áa.ÖÍ v_*JL/wO uLxS^

emlittetik.

5 >

-') F i l i r i s t 1. c. p. ör 1 1 ^ b SlXjux Jo ^ J b "

i J Ü l ó 3 u - L U l ü / d tXs » t V - y x

^ S ^ - J b i i x j j ű l t o ^ ü J j j I ^ Ijao

í 9

^ I ^ L o b q ^ s b l

[34]

A N E M Z E T I S É G I K É R D É S A Z A R A B D K N A I , .

13

gáhilijja korszakából való őseit dicsekvőleg s z á m í t j a fel"

ú g y m o n d egy traditiómondatban „ a n n a k h á n y j á t o k sze-m é r e (szószerinti azt sze-m a r j á t o k sze-m e g ) apja g y a l á z a t á t . " ') E g y másik helyen igy szól: „A genealógia oly t u d o m á n y , melynek ismerete mit sem használ, és n e m t u d á s a mitseni á r t " , tehát egy szóval haszontalan valami. T ö b b s z ö r ö s e n h a z u g e m b e r e k n e k nevezi a g e n e a l o g o k a t , és n e m tűri kü-lönösen, hogy a n é p e k különböző származásáról szóljanak hivei. I b n C h a l d u n '2) , azon k e v é s m u h a m m e d á n történet-írók egyike, k i k r e a k r i t i k u s melléknevet lehet alkal-mazni, n a g y s z e r ű m u n k á j a II. k ö t e t é n e k elején igen töri f e j é t azon, hogy a M u h a m m e d n e k tulajdonított m o n d a t o k a t e g y e z t e s s e ki a későbbi praxissal, mely a genealógia tudo-m á n y á n a k igen előkelő helyet j u t t a t a t u d o tudo-m á n y o k sorában.

D e azok szerint, a miket k i m u t a t t a m , nem mondható feltűnőnek Muhammed viszonya a genealógia t u d o m á n y á hoz. I g e n t e r m é s z e t e s n e k találom, hogy azon e m b e r , ki nem ismer el tekintetbe v e e n d ő n e k másféle származási vi-szonyt, mint azt, mely m i n d n y á j u n k a t a bibliai paradicsom lakóira vezet vissza, mondom hogy ezen ember veszélyes-n e k és saját iráveszélyes-nyával ö s s z e f é r h e t l e veszélyes-n veszélyes-n e k m o veszélyes-n d j a azoveszélyes-n tudo-mányt, mely a törzsek és nemzetiségeknek e g y m á s irányá-b a n érvényesített irányá-biiszkélkedését istápolja. Hogy a későirányá-birányá-bi iszlámot a genealógia tekintetében más elv g y a k o r l a t á b a n t a p a s z t a l j u k , az nem z a v a r j a a k é r d é s e s traditio mondatok authentieus voltát,

') C o d . Lugd. Batav. Warner Nr. 697 fol. 134. ! ^jje x a j I s ^ á f i l i ä L l s e L i - ! <HjJCeL

2) A szöveget lásd a F ü g g e l é k b e n : II. — Megjegyzendő, bogy a későbbi praxis a genealógiát tiszteletbeli helyére, visszahelyezte, és eljárását Muhammednek egy mondatával igazolta, melynek azonban szin-tén meg van a tendentiája A chalifátnsban léteztek a mi slatistikai államhivatalaiuknak megfelelő gcnealogiens hivatalok, melyek berende-zéséről lásd a l - M í U v e r d T , Constitutione» politieae. ed. E n g e r (Bonn 1843) p . | 1 , c |V|

[33]

II.

M u h a m m e d utódai a z o n b a n nem fogták fel tökéletesen a p r ó p h é t a e s z m é i t ; hanem, mint az iszlám története e z e r bizonyitékkal m u t a t j a , csak egyoldalúkig é r v é n y e s í t e t t é k a z o k a t . Ok az iszlám uralma alá került n é p e k e t azáltal a k a r t á k e g y g y é tenni, hogy e l n y o m t á k minden az arabon kivüli nemzetiségeket. E szerint M u h a m m e d eszményei csak a n n y i b a n v a l ó s u l t a k , hogy a nemzetiségi k ü l ö n b s é g meg-szűnt a politikai életben s z e r e p e t játszani az iszlám hivei k ö z ö t t ; dc másfelől a nemzetiségi eszme m a g a nein tiint cl.

M u h a m m e d á n és a r a b k ö r ü l b e l ü l e g y b e v á g ó f o g a l m a k k á váltak '), elősegítve azon n é p e k ön t u d a t l a n s á g a által, melyek k ö z ö t t az iszlám t e r j e s z k e d e t t .

Ezen n é p e k n e m birták becsülni azon kincset, melyet n e m z e t i lételükben b i r t a k , és miután m á r lemondottak róla, későn é b r e d t b e n n ü k t u d a t a annak, h o g y mit áldoz-tak fel — m i é r t ?

D e nem s z a b a d másrészről t a g a d n u n k , hogy Mu-h a m m e d utódai é p e n ugy m i n t kortársai k ö z ö t t találko-z u n k a nemtalálko-zetiségi toleraritia és elismerés l e g s találko-z e b b jeleivel.

— Az á g a m ( n e m - a r a b ) m e g s z ű n t g ú n y n é v lenni'²); sőt a n n a k t a p a s z t a l a t a , hogy a n e m - a r a b elemek képviselik a m u h a m m e d á n t á r s a d a l o m b a n a t u d o m á n y t és finom művelt-s é g e t , ők lévén az irodalom főművelői éművelt-s k ü l ö n ö művelt-s e n magá-n a k az arab pbilologiámagá-nak l e g magá-n a g y o b b előmozdítói'') és a theologiai t u d o m á n y o k l e g j e l e s e b b képviselői azon szellemi m o z g é k o n y s á g n á l és ruganyosságnál fogva, mely őket oly előnyösen k ü l ö n b ö z t e t i meg a t u l a j d o n k é p e n i a r a b ember-től, az elismerés leplezetlen kifejezésére ösztönözték az ara-b o k legelőkelőara-bara-bjeit.

') Lásd: Beiträge zur Geschichte der Spracligelehrsainkcit hei den Arabern I. füzet 3 lap (jegyzet).

2) Ellenben v. ö. I h n A r a b s a i t Fákiliat al chulafä ed. Freytag (Bonn 1832) p. P M . 9 Nj ^ L Ä - ^ I a z a z : a nem-arab nem dicsekedhetik sent személyes érdemekkel sein pedig nemes származással.

3) L. épen emiitett munkámat I. c [14]

A N E M Z E T I S É G I K É R D É S A Z A R A B D K N A I , .

15

M u h a m m e d közvetlen u t ó d a A b u B e k r ugy látszik l e g j o b b a n fogta föl k ö z t ü k a tanitó eszméit. „ E g y k o r — igy szól a traditió — Muhammed azt álmodta, hogy ő u t á n a egy f e k e t e szinii j u h o k b ó l álló n y á j i n d u l , melyet m e g i n t f e h é r j u h o k követik oly n a g y számmal, hogy a f e k e t e j u h o k egészen elenyésznek a f e h é r e k s o k a s á g a mel-lett. „Mit j e l e n t ez á l o m ? " k é r d é A b u Bekr-től. „A f e k e t é k

— ú g y m o n d ez — az a r a b o k ; a f e h é r e k a n e m - a r a b o k , kik a m a z o k után fognak az iszlámra áttérni, oly számmal, h o g y az arab n e m z e t i s é g egészen elvész mellettük." ') ' O m a r , a m u h a m c d a n i s m u s ezen erőteljes kifejezése,

ám-b á r műveletlen f o r m á ám-b a n , de mégis közel j á r t Muhammed elveihez.2) S u l e i i n á n b. ' A b d - a l M e l i k , egy példás jószi-yiiségü fejedelem, kit az utókor „a j ó s á g k u l c s á n a k " (mif-tálj- al-cheir) nevezett el (megli. 99 h.), a persák érdemei m é l t á n y l á s á n a k igen praecis és félreérthetlen kifejezését adta, midőn igy szólt: „Csodálnunk kell ezen p e r s á k a t ;

') a t - T a ' A l i b í 1. c. Nr. 313. « o c U e £ p j L L o ^ j a U I < 5 ! ; }

Flügel felfogása épen ellenkezőjet fejezi ki annak, mit az egész össze-függés szerint várhatunk.

2) Helyén van itt kiemelni, mily helyesen fogta fel Voltaire O m a r jellemét épen a m i tárgyunk tekintetében, a midőn e szókat mon-datja el vele:

D i e Sterblichen sind gleich, nicht die Geburt, Die Tugend nur macht allen Unterschied.

Doch Geister giebts begünstiget vom Himmel Die durch sich selbst, sind, alles sind und nichts Den Ahnen schuldig.

I g . i ^Syé.' "to'8" szót, mely F l ü g e l ki adásában igy h a n g z i k é s igy van forditva „wegen ihrer Schlech-tigkeit" jónak láttam mé emendálni ( = sokaságuk miatt); inert

(G ft t h e : Mahomet I. felvon. 3. jelen.)

midőn ők birták a hatalmat, nem szorultak mi reánk, a r a -b o k r a ; most midőn mi u r a l k o d u n k ő fölöttük, mi nein lehet ü n k el nélkiilök; minden d o l o g b a n , m e g s a j á lehet a n y a n y e l -v ü n k elsajátításában is r e á j u k szorulunk" '), mit az a r a b irodalomtörténet b ő v e n erősit.

D e mint m o n d á m , minél i n k á b b t e r j e s z k e d e t t a mu-h a m m e d á n mu-hatalom Ázsiában és A f r i k á b a n és minél t á g a b b á vált Muhammed vallásának b i r o d a l m a : annál inkább fejlő-dött az oly r e n d s z e r r é , m e l y b e n az arab nemzetiség, á m b á r n e m voltak b e n n e feltalálhatók azon értelmi tényezők, me-l y e k a persa eme-lem föme-lé e m e me-l h e t t é k vome-lna, eme-lnyomta pome-liti- politi-kai önállóságával együtt n e m z e t i s é g é t is azon n é p e k n e k , m e l y e k önként v a g y a k a r d e r e j é n e k e n g e d v e , a k á r valósággal, akár csak külsőleg alávetették m a g u k a t a m u h a m -m e d á n kettős c r e d o n a k . Az iszlá-m á -m b á r eredetileg ne-m a k a r p r o p a g a n d a lenni az a r a b nemzetiség mellett, mégis i l y e n n é nőtte ki m a g á t a m ü v e i t persa elem rovására.

Van-e f é n y e s e b b bizonyíték arra nézve, hogy az isz-l á m későbbi fejisz-lődésében t ö k é isz-l e t e s e n o d a h a g y t a az aisz-lapító irányát, mint az, hogy egy k ü l ö n b e n társainál sokkal sza-b a d e l v ü e sza-b sza-b imám2) A b u T J a n í f a , kinek iskolája és egy-h á z j o g i r e n d s z e r e az oszmán birodalomban is u r a l k o d ó v á vált, a g i z j á r a n é z v e (türelemadó) azt határozza, hogy azt a r a b embertől m é g a k k o r sem szabad követelni, ha nem is lépett volna az iszlámra²), á m b á r M u h a m m e d nyíltan kijelenti, hogy az iszlámon belül az a r a b n e m z e t i s é g n e k mint ilyennek semmi j o g a k ü l ö n ö s k i v á l t s á g o k r a és kivéte-les k e d v e z m é n y e k r e ? Vagy idézhetnék e világosabb tanu-j e l e t az iszlám a r a b tanu-j a i n a k nemzetiségi t ü r e l m e t l e n s é g é r e

n é z v e , mint Z i j á d nyilatkozatát, melyet a l - A h n a f

irányá-') a t - T a ' á l i b í ibid.

J) Lásd P a l g r a v c , Essays on Eastern Questions (London 1872):

Islamisme in L e v a n t I.

3) a l - M á w e r d í Constitutione» politieae ed. Enger p. Pj^A

bfc(Á=>.L) | J j l ^ i K l ö ! j j l S ' ^ ^ l istAÁ-^ kftAÄa.

A N E M Z E T I S É G I K É R D É S A Z A R A B D K N A I , . 17 b a n tett, miszerint neki az volna k e d v e n c z eszménye, hogy a v ö r ö s ö k ( p e r s á k ) felét megölje, másik felét pedig csak a z é r t kímélje m e g , hogy a vásártól ne m a r a d j o n el azon h a s z o n , melyet a vállalkozó p e r s a a k e r e s k e d ő szellemű a r a b n a k h a j t h a t ?1)

D e a p e r s a és egyéb n e m - a r a b elem sem tűrte ellent-állás nélkül az a r a b o k részéről tapasztalt elnyomást. Ellent-á l l Ellent-á s u k a t vallEllent-ási schismEllent-ák Ellent-á l c z Ellent-á j Ellent-á b a burkoltEllent-ák, és az irEllent-áni elem visszahatását e g y t ő s g y ö k e r e s arab e m b e r személyé-hez f ű z t é k : ' A l í - é h o z . R é g i s m e r t d o l o g , hogy azon sok-szorosan feltűnt és mindég ismétlődő vallásos mozgalmak, melyek eleinte c s a k az e g y s z e r ű s í ' i z m u s - b ó l kiindulva, k é s ő b b az i n c a r n a t i o eszméje körül csoportosulnak, nem j e l e z n e k e g y e b e t mint az á r y a elem visszahatását az iszlám

a r a b i s m u s a ellen. Az indogermán e m b e r vallásos érzelmeinek a p u s z t a p r o p h e t i s m u s nem n y ú j t kielégítést; az indoger-mán genius panthcisticus i r á n y a , mint azt az e k ö r b e tar-tozó vallások t ö r t é n e t e eléggé bizonyitja és mint azt u j a b b időben B u r n o u f E m i l újból k i e m e l t e²) , az incarnatio fel-tevése felé h a j l i k . É s midőn az irániak között időről időre újból és újból a z imámféle tanok és az incarnatio eszmé-j é b ő l kiinduló felekezetek m i n d e n üldözés és elnyomás da-c z á r a léptek e l ő : ez nem volt egyéb, mint az iranismus visszahatása az arabismus által gyakorolt nemzeti túlsúly e l l e n é b e n . B á b c k hivei, a K a r m á t h o k , Iszmailiták, Mezdaki-t á k , JezidiMezdaki-t.ák saMezdaki-t. a persa n é p közMezdaki-t mindig l a p p a n g ó iráni

A p e r s á k néha f e h é r e k n e k neveztetnek arab Íróknál, más-kor v ö r ö s ö k n e k ^ , • mely kifejezés sokszor a fehér-rel felváltva for-dul elő, a mint ezt különösen H a r i r i Durrat al-gavväs; ed. T h o r b e c k e p. |Pa emeli ki.

2) L a s c i e n c e d e s r e l i g i o n s . Paris 1872.

> á

[33]

visszahatás e g y e s j e l e n t é k e n y e b b kitöréseit j e l e z t é k , és in-k á b b nemzeti j e l e n t ő s é g g e l b i r n a in-k , mint vallásival; utób-bit C h w o l s o h n á l l i t j a , ki ezen v a l l á s r e n d s z e r e k e t mint a régi p o g á n y s á g m a r a d é k a i t f o g j a fel. ')

E g y é b ü t t a nemzeti visszahatás a c h á r i £ i t á k feleke-z e t é b e n lelte t á m a s feleke-z á t , mely á m b á r oppositiója nem tisfeleke-ztán nemzeti jellegű, mint az a r a b chalifatus elleni oppositió szívesen felkaroltatott azon k ö r ö k által, hol a nemzetiségi ö n t u d a t k i f e j e z é s é r e egy ellenzéki testülethez való szcgő-dés mulhatlan s z ü k s é g l e t k é n t mutatkozott. K r e m e r Al-f r e d szellemdús m u n k á j á b a n²) azon eszmét állítja föl, hogy a régi babyloni birodalom lakói a z é r t voltak utalva az imámféle t a n o k r a , mert ősidőktől fogva földmivelő nép lévén, mindig despoticus á l l a m f o r m á k n a k voltak alávetve, mely k o r m á n y f o r m á t most az iszlámon belül a nem ke-vésbé szolgalelkekhez forduló f e l e k e z e t e k³) é r v é n y e s í t e t t é k ; mig másrészről a charigita tanok az é j s z a k a f r i k a i b e r b e r t ö r z s e k nomád é l e t m ó d j a által nevelt életnézeteknek ked-vezett.

E z e n igen s z é p e n kigondolt m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t azon-ban a történelein nein igazolja. Maga K r e m e r a d j a elő k ö n y v e egy k é s ő b b i f e j e z e t é b e n a si'ismus és irnanjismus t e r j e d é s é t az é j s z a k a f r i k a i törzsek között. Másrészről, ha K r e m e r a régi B a b y l o n l a k o s a i n a k „ a r a m a e u s származásá-b a n " leli a si'ismus k e l e t k e z é s é n e k m a g y a r á z a t á t , ezzel mái-a n n y i b mái-a n sem é r t h e t ü n k egyet, m e r t nézetünk szerint, me-lyet röviden k i f e j t e t t ü n k a f e n n t e b b i e k b e n , az imámita tano-k a t az i n d o g e r m á n genius visszahatására tano-kell vissza-vezetni.

A z iráni elem az arabismus ellen még egy másik, nem k e v é s b é j e l e n t é k e n y módon g y a k o r o l t hatalmas reactiót.

') D i e S s a b i e r u n d d e r S s a b i s m u s . (St. Petersburg 1856.) I. p. 284—296.

2) G e s c h i c h t e d e r h e r r s c h e n d e n I d e e n d e s I s l a m s (Leip-zig 1868) p. 362.

3) „Einer also verkommenen Bevölkerung mussten die shiytischen Lehren mit ihrem starren Legitimitätsprincipc, mit ihrer Vergötterung der Nachkommen Alys als e t w a s ganz naturgemässes erscheinen" i b i d .

[ 3 4 ]

A N E M Z E T I S É G I K É R D É S A Z A R A B D K N A I , . 19 A schismaticus visszahatás által a nemzeti czélzat nem j u t o t t közvetlen k i f e j e z é s r e ; de j u t o t t ilyenre egy rendszer

megalapítása által, melynek a l a p e s z m é j e épen az volt: hogy az a r a b s nemzeti követelések tökéletesen j o g t a l a n o k ; azon álli-t á s u k , hogy n e k i k j u álli-t o álli-t álli-t minden egyéb n e m z e álli-t i s é g előálli-tálli-t egy kiváló világtörténeti hivatás és küldetés, tökéletesen alap-talan. Azon iskola, m e l y b e n ezen n é z e t e k tápláltattak,

In document AZ ARABOK ÉS AZ ISZLÁM (Pldal 33-137)