AZ ARABOK ÉS AZ ISZLÁM

GOLDZIHER IGNÁC

AZ ARABOK ÉS AZ I S Z L Á M

THE ARABS A N D I S L A M

I .

BUDAPEST 1 9 9 5

A Z ARABOK ÉS A Z ISZLÁM

THE ARABS AND ISLAM

I.

BUDAPEST ORIENTAL REPRINTS

SERIES

A 7

EDITORS: E. S C H Ü T Z - É. APOR

G O L D Z I H E R IGNÁC

AZ ARABOK ÉS AZ I S Z L Á M

Válogatott tanulmányok

THE ARABS AND ISLAM

Selected Studies

I .

BUDAPEST 1 9 9 5

Library of the Hungarian Academy of Sciences — Csorna de Kőrös Society

Szerkesztette / Edited by Ormos István

Támogatóink: Sponsored by

a Komacu Csikó Alapítvány, the Komatsu Chiko Foundation, a Magyar Könyv Alapítvány, the Hungarian Book Foundation,

a Soros Alapítvány. the Soros Foundation.

ISSN 0139 — 4614 ISBN 963 7302 91 3

ISBN 963 7302 92 1 (összkiadás)

Az I. kötet tartalma*

Előszó X V A nemzetiségi kérdés az araboknál. Budapest, 1873, 64 p.

(MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből,

m . köt., 8. sz.) [Heller 30] 1 Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott

könyvekről tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten. Budapest, 1874, 42 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok

köréből, IV. köt., 5.sz.) [Heller 40] 65 Muhammedán utazókról. In: Földrajzi Közlemények 3

(1875) 91 - 1 0 2 , 148-170. [Heller 53] 107 A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében

összehasonlítva a keleti arabokéval. (Székfoglaló). Budapest, 1877, 80 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok

köréből, VI. k ö t , 4. sz.) [Heller 65] 141 A nyelvtudomány történetéről az araboknál. Irodalomtörténeti kísérlet.

In: Nyelvtudományi Közlemények 14 (1878) 309 - 375. [Heller 71],

(A sajtóhibák jegyzékét összeállította Dévényi Kinga.) 221 A Magyar Nemzeti Múzeumi Könyvtár keleti kéziratai.**

Budapest, 1880, 45 p. (Különnyomat a Magyar Könyvszemléből) [= Magyar Könyv-Szemle

5 (1880) 102-125, 222 - 243.] [Heller 79] 291 A népetymologiáról a keleti nyelvekben. In: Egyetemes

Philologiai Közlöny 5 (1881) 472-481. [Heller 88] 340 A muhammedán közvéleményről. In: Budapesti Szemle

30 (1882) 2 3 4 - 2 6 5 . [Heller 90] 350 A muhammedán jogtudomány eredetéről. Budapest, 1884, 23 p.

(MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből,

XI. k ö t , 9. sz. 1883.) [Heller 97] 383

* Az egyes címek után szögletes zárójelben megadjuk Heller Bernát Goldziher-bibliográfiá- jának megfelelő tételszámát, Id. XIX. o , 15. sz. jegyz.

** Ma: Országos Széchényi Könyvtár. Azóta a legtöbb kézirat jelzete megváltozott.

VII

Emlékbeszéd Fleischer Leberecht Henrik a M. Tud. Akadémia kültagja felett. Budapest, 1889, 44 p. (A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek,

V. köt., 4.sz.) [Heller 130] 415 Mekkai átázások. In: Budapesti Szemle 57 (1889) 1—31.

[Heller 132] 459 A költő a régi arabok fölfogásában. In: Hunfalvy-Album.

Budapest, 1891, 175-181. [Heller 144] 491 Az iszlám világi fejlődésének korszakai. In: Budapesti Szemle

70 (1892) 353-382. [Heller 152] 499

vm

A II. kötet tartalma

A pogány arabok költészetének hagyománya. Budapest, 1892, 69 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok

köréből, XVI. köt., 2. sz.) [Heller 158] 529 Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle

78 (1894) 1 - 2 0 . [Heller 168] 599 Muhammedán propaganda Amerikában. In: Budapesti Szemle

80 (1894) 4 5 - 6 0 . [Heller 169] 619 A történetírás az arab irodalomban.

Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179] 635 Az arab nyelvjárások legújabb irodalma. In: Nyelvtudományi

Közlemények 25 (1895) 9 0 - 9 6 . [Heller 182] 682 A mahdi országából. In: Budapesti Szemle

88 (1896) 161-194. [Heller 188] 689 Az egyiptomi iszlám. In: Egyiptom. Tanulmánykönyv. Szerk.

Körösi László. Budapest, 1899, 2 5 3 - 2 7 3 . [Heller 212] 723 Az iszlám az Omajjádok bukásáig. In: Nagy Képes

Világtörténet, IV. Budapest, 1900, 581-678. [Heller 220] 745 A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p.

(Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242], ... 861 Arabok. In: Egyetemes Irodalomtörténet, I. Szerk.

Heinrich Gusztáv. Budapest, 1903, 245-328. [Heller 246] 905 Emlékbeszéd Gróf Kuun Géza tiszt, és igazgató tag fölött.

Budapest, 1907, 33 p. (A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek,

XIII. köt., 4.sz.) [Heller 276] 997 Eri János. Budapest, 1908, 16 p. (MTA Értekezések a nyelv- és

széptudományok köréből, XX. köt., 7. sz.) [Heller 291] 1031

EX

külső tagok emlékezete. Budapest, 1909, 17 p. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, XIV. köt., 7. sz.) [Heller 299]

A koránmagyarázás különféle irányairól. Budapest, 1912, 24 p.

(Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére) [Heller 324],

Contents of Volume I*

Foreword XXII The Question of Nationality among the Arabs. Budapest, 1873, 64 p.

(Hungarian Academy of Sciences. Papers in Linguistics and

Moral Sciences, Vol. m , No. 8.) [No. 30 Heller] 1 Report on the Books Brought from the Orient for the Library

of the Hungarian Academy of Sciences with Regard to Printing Conditions in the Orient. Budapest, 1874, 42 p.

(Hungarian Academy of Sciences. Papers in Linguistics

and Moral Sciences, Vol. IV, No. 5.) [No. 40 Heller] 65 On Muhammadan Travellers. In: Contributions to

Geography 3 (1875) 9 1 - 1 0 2 , 148-170. [No. 53 Heller] 107 The Place of the Spanish Arabs in the History of the

Evolution of Islam as Compared with that of the Eastern Arabs. (Inaugural lecture). Budapest, 1877, 80 p. (Hungarian

Academy of Sciences. Papers in Linguistics and Moral

Sciences, Vol. VI, No. 4.) [No. 65 Heller] 141 On the History of Grammar among the Arabs. An

Essay in Literary History. In: Contributions

to Linguistics 14 (1878) 3 0 9 - 3 7 5 . [No. 71 Heller]

(With an index of errata compiled by Kinga Dévényi) 221 The Oriental Manuscripts in the Library of the Hungarian

National Museum.** Budapest, 1880, 45 p. (Off-print from Hungarian Book Review 5 (1880) 102-125, 222-243.)

[No. 79 Heller] 291 On Popular Etymology in the Oriental Languages. In: Universal

Journal of Philology 5 (1881) 472-481. [No. 88 Heller] 340

* The literal English translations of the titles of Goldziher's works appear here for the con- venience of the reader, as well as the English translations of the titles of periodicals, series or volumes in which they were published. Needless to say, the original titles are all in Hungarian only. The numbers in square brackets refer to Heller's bibliography, see p. XXVI, fn. 15.

** The National Széchényi Library at present. The shelfmarks of most MSS have been changed since Goldziher's days.

XI

Review 30 (1882) 234 - 265. [No. 90 Heller], .. 350

On the Origins of Muhammadan Jurisprudence. Budapest, 1884, 23 p.

(Hungarian Academy of Sciences. Papers in Linguistics and

Moral Sciences, Vol. XI, N o 9. 1883.) [No. 97 Heller] 383 Abulwalid. In: Hungarian Jewish Review 3 (1886) 1—8. [No. 113

Heller] 407 Commemorative Address in Memory of Heinrich Leberecht

Fleischer, External Member of the Hungarian Academy of Sciences.

Budapest, 1889, 44 p. (Commemorative Addresses Delivered in Memory of Deceased Members of the Hungarian

Academy of Sciences, Vol. V, No. 4.) [No. 130 Heller] 415 Journeys to Mecca. In: Budapest Review 57 (1889) 1—31.

[No. 132 Heller] 459 The Poet as Perceived by the Ancient Arabs. In:

Hunfalvy Album. Budapest, 1891, 175-181. [No. 144 Heller] 491 Periods of the Secular Evolution of Islam. In:

Budapest Review 70 (1892) 353-382. [No. 152 Heller] 499

xn

Contents of Volume II

The Tradition of the Poetry of the Heathen Arabs. Budapest, 1892, 69 p. (Hungarian Academy of Sciences.

Papers in Linguistics and Moral Sciences,

Vol. XVI, No. 2.) [No. 158 Heller] 529 The Collection of Papyri of Archduke Rainer. In: Budapest

Review 78 (1894) 1 - 2 0 . [No. 168 Heller] 599 Muhammadan Propaganda in America. In: Budapest Review

80 (1894) 4 5 - 6 0 . [No. 169 Heller] 619 Historiography in Arabic Literature.

Budapest, 1895, 49 p. [No. 179 Heller] 635 The Latest Literature on Arabic Dialects.

In: Contributions to Linguistics 25 (1895) 9 0 - 9 6 . [No. 182 Heller], . 682 From the Country of the Mahdi. In: Budapest Review

88 (1896) 161-194. [No. 188 Heller] 689 Egyptian Islam. In: Egypt. A Volume of Essays and Studies.

Ed. László Körösi. Budapest, 1899, 253-273. [No. 212 Heller] 723 Islam up to the Fall of the Umayyads. In:

The Large Illustrated History of the World,

Vol. IV Budapest, 1900, 5 8 1 - 6 7 8 . [No. 220 Heller] 745 The Influence of Buddhism upon Islam. Budapest, 1902,

44 p. (Lectures in Memory of Alexander Csoma

de Kőrös, No. II.) [No. 242 Heller] 861 The Arabs. In: Universal History of Literature,

Vol. I. Ed. Gusztáv Heinrich. Budapest, 1903,

2 4 5 - 3 2 8 . [No. 246 Heller] 905 Commemorative Address in Memory of Count Géza Kuun,

Honorary Member and Member of the Board of Directors.

Budapest, 1907, 33 p. (Commemorative Addresses Delivered in Memory of Deceased Members of the Hungarian Academy

of Sciences, Vol. XIII, No. 4.) [No. 276 Heller] 997

xni

of Sciences. Papers in Linguistics and Moral

Sciences, Vol. XX, No. 7.) [No. 291 Heller] 1031 In Memory of the External Members Adrién C. Barbier de Meynard

and Michael Jan de Goeje. Budapest, 1909, 17 p. (Commemorative Addresses Delivered in Memory of Deceased Members of the

Hungarian Academy Sciences, Vol. XIV, No. 7.) [No. 299 Heller]. . 1047 The Various Trends in Quranic Exegesis. Budapest, 1912, 24 p.

(Lectures in Memory of Alexander Csorna de Kőrös)

[No. 324 Heller] 1067

ELŐSZÓ

Jelen kiadványunkkal, amely Goldziher Ignácnak (1850 — 1921) az ara- bokkal és az iszlámmal kapcsolatos, eredetileg magyarul íródott műveiből, írásaiból tartalmaz bő válogatást, a hazai tudományosság kimagasló értéke- it szeretnénk könnyen hozzáférhetővé tenni a szakemberek számára, vala- mint a művelt nagyközönség figyelmét újfent ráirányítani ezekre a rendkívül izgalmas, ugyanakkor többnyire különösebb előképzettség nélkül is érthető írásokra. A szélesebb nagyközönség előtt ezek a művek korunkra már csak- nem teljesen ismeretlenné váltak. Ez pedig annál sajnálatosabb, minthogy itt azzal a meglehetősen ritka esettel állunk szemben, amikor egy teljességgel nemzetközi tudományterület elismerten egyik, ha nem a valaha is élt legjelen- tősebb képviselőjének a tollából állnak eredeti magyarnyelvű cikkek, írások a rendelkezésünkre, amelyek a magas tudományos színvonal által állított szi- gorú követelményeket ötvözik a tartózkodó, szerény előadásmóddal, és — ha szemléletükön, tartalmukon itt-ott nyomot hagyott is az azóta eltelt idő — a bennük foglalt gazdag tényanyag, valamint megközelítésmódjuk okán ma is haszonnal forgathatók és számos aspektusát hozzák közelebb egy olyan világ- nak, amely iránt az utóbbi időben jelentősen megnőtt az érdeklődés.

Goldziher kutatásainak jelentőségét már kortársai is jól látták: az egyik, ha nem a legnagyobb élő iszlámkutatót tisztelték benne. Ez is kimagasló tel- jesítmény, ám rendkívülinek inkább az a tény tűnhet, hogy az azóta eltelt idő ellenére Goldziher megtartotta kivívott helyét, jóllehet időközben a tudomá- nyos kutatás jelentősen előrehaladt, terjedelmét tekintve szinte már határta- lanná duzzadt, ugyanakkor azonban a korábbihoz képest összehasonlíthatat- lanul könnyebbé is vált. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy Goldziher művei egyre-másra jelennek meg utánnyomásban, valamint új fordításban.

Ám Goldziher nem csak tudományos eredményei révén tart számot a tudo- mányos világ érdeklődésére: újabban megkülönböztetett figyelem övezi Gold- ziher életútját, Goldzihert az embert, Goldzihert mint jelenséget. Az elmúlt másfél évtized ehhez a tárgykörhöz kapcsolódó bő terméséből kiemelhetjük felnőttkori Naplójának szenzációszámba menő kiadását1, ezt követte a Ke- leti Naplóm angol fordítása², ami a Pesti Egyetem 23 éves magántanárának

1873—74-ben Keleten (Isztambul, Bejrút, Damaszkusz, Jeruzsálem, Kairó)

1 Ignaz Goldziher: Tagebuch. Hrsg. v. Alexander Scheiber. Leiden, 1978; Goldziher Ig- nác: Napló. Válogatta, sajtó alá rendezte, az előszót írta és a jegyzeteket készítette Scheiber Sándor, fordította Scheiber Sándorné Bernáth Lívia. Budapest, 1985.

2 Raphael Patai: Ignaz Goldziher and His Oriental Diary. A Translation and Psychological Portrait. Detroit, 1987 (magyar fordítása még várat magára); v.o.: Lawrence I. Conrad: The

XV

címlapot) magyarul íródott fontos és élvezetes dokumentum. Goldziher elké- pesztő terjedelmű levelezése³ is egyre inkább magára vonja a tudós világ fi- gyelmét: P. Sj. van Koningsveld kiadta Christiaan Snouck Hurgronje (1857 —

1936) holland arabistának Goldziherhez írott leveleit4, majd pedig Simon Róbert gondozásában látott napvilágot egy jelentős válogatás Goldzihernek Theodor Nöldeke (1836 — 1930) német orientalistával folytatott levélváltása- iból5. Goldziher személyiségének egyes aspektusaival, életútjával, szellemi fejlődésével, lelki habitusával kapcsolatban Simon Róbertnek6, Raphael Pa- tainak⁷ és Lawrence I. Conradnak⁸ köszönhetünk figyelemreméltó, további kutatásra, továbbgondolásra serkentő tanulmányokat.

Mint ismeretes, alapvető műveit Goldziher németül írta.9 A magyar nyelven írt művek egy része a nagy művek előtanulmányának tekinthető, má- sik részük azonban olyan kérdéseket tárgyal, amelyekkel Goldziher később

Near East Study Tour Diary of Ignaz Goldziher. In: Journal of the Royal Asiatic Society (JRAS) 1990, 105-126.

3 A Goldziher által kapott mintegy 13.700 levelet („Goldziher-levelezés") az MTA Könyvtá- rának Keleti Gyűjteménye őrzi.

4 Scholarship and Friendship in Early Islamwissenschaft. The Letters of C. Snouck Hurgronje to I. Goldziher. From the Oriental Collection of the Library of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest. Published by P. Sj. van Koningsveld. Leiden, 1985 (Abdoel-Ghaffar. Sources for the History of Islamic Studies in the Western World, Vol. 2). Goldziher Snouck Hurgronjéhoz írott leveleit az MTA szerette volna megszerezni nem sokkal Goldziher halála után, ám Snouck Hurgronje az MTA kérését udvariasan elutasította. Az ő halálát követően özvegye elküldte a leveleket Goldziher fiának, Károlynak Budapestre, minden bizonnyal azzal az intencióval, hogy azok kerüljenek a többi levélhez az Akadémiára. A levelek bizonyíthatóan megérkeztek Goldziher Károlyhoz, ám a továbbiakban nyomuk vész. Valószínűleg elkallódtak vagy megsem- misültek Budapest ostroma alatt Goldziher műveinek kézipéldányaival együtt. Ld.: Goldziher:

Napló..., 5 (Scheiber előszava).

Róbert Simon: Ignác Goldziher. Hi? Life and Scholarship as Reflected in His Works and Correspondence. Budapest—Leiden, 1986, 157 — 447.

6 Simon Róbert: Goldziher Ignác. Adalékok a nemzeti és a polgári fejlődés antinómiáinak és egy tudomány születésének közép-kelet-európai összefüggéseihez. In: Magyar Filozófiai Szemle 1982. 3 3 6 - 3 7 9 ; angolul Simon: Ignác Goldziher. His Life..., 1 1 - 7 6 (Chapter One:yí Paradig- matic Life); uő.: Goldziher Ignác — hetven év múltán: régi-új problémák és tanulságok. In: 2000.

1991 december, 4 6 - 5 7 .

' Patai: i.m., 13—79 (Introduction: „The Great Goldziher,"A Psychological Portrait).

8 Lawrence I. Conrad: The Dervish's Disciple. On the Personality and Intellectual Milieu of the Young Ignaz Goldziher. In: JRAS 1990, 225 — 266; uő.: The Pilgrim from Pest. Goldziher's Study Trip to the Near East (1873—74). In: Golden Roads. Migration, Pilgrimage and Travel in Mediaeval and Modem Islam. Ed. by Ian Richard Netton. Richmond, 1993, 110—159.

9 Ezek közül az Előadások az iszlámról c. munkán kívül, ami még Goldziher életében, 1912- ben megjelent Magyarországon Heller Bernát fordításában, ma már több fontos mű hozzá- férhető magyarul is a Simon Róbert gondozásában megjelent kétkötetes Goldziher-válogatás

XVI

nem foglalkozott. Idézzük Heller Bernátot: „Az iszlámkutatás számos igazsá- ga, az arab irodalom történetének nem egy új megállapítása legelébb magya- rul szólal meg. A nagy német művek az eredményeket lehiggadt rendszerbe foglalják. A magyar tanulmányok ellenben kiválnak a friss felfedezésnek lük- tető erejével, lendületes közvetlenségükkel. A magyar értekezések in poten- tia, csírájában magukban foglalják a nagy összefoglaló műveket. A nemzetiségi kérdés az araboknál praeformálja a Muhammedanische Studien, sőt a Vorle- sungen über den Islam műveit; A költő a régi arabok felfogásában, A pogány arabok költészetének hagyománya praeformálja az Abhandlugen zur arabischen Philologie első kötetét a költőnek és a költészetnek tulajdonított bűvös erőről.

A koránmagyarázás különféle irányairól c. Körösi Csorna előadás praeformálja Goldziher utolsó nagy művét: Die Richtungen der islamischen Koranauslegung.

Számos fontos értekezés csakis magyarul van meg, pl.: Muhammedán utazók- ról, A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében, A nyelvtu- domány történetéről az araboknál, A muhammedán jogtudomány eredetéről, A történetírás az arab irodalomban (kiválóan jelentős), A buddhizmus hatása az iszlámra, a mythologiáról, a sémi tanulmányok történetéről szóló számos ér- tekezés, a nagy orientalisták (Fleischer, Renan, gróf Kuun Géza, Uri János, Barbier de Meynard, De Goeje) emlékének szentelt akadémiai beszédek"10.

Az a tény, hogy Goldziher műveinek egy része csak magyarul olvasható és ezért a tudományos kutatás elől rejtve marad,11 már régóta bosszúsággal vegyes szomorúsággal tölti el a nemzetközi tudós társadalmat. 1881-ben az alábbi szavakkal adott hírt Németországban August Müller A nyelvtudomány történetéről az araboknál c. dolgozat megjelenéséről: „Gern würden wir uns des Überblicks erfreuen, welchen der zu einem solchen besonders berufe- ne Goldziher schon 1878 über die Entwicklung der sprachwissenschaftlichen Studien bei den Arabern gegeben hat, wäre die Abhandlung nicht in einer jener interessanten Nationalsprachen abgefasst, welche dutzendweis neben allen sonstigen Arbeiten zu erlernen jetzt von uns, hoffentlich überall ver- geblich, verlangt zu werden scheint". („Szívesen örülnénk annak az áttekin- tésnek, amelyet már 1878-ban adott az erre különösen elhívatott Goldziher

jóvoltából, ld.: Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája. Művelődéstörténeti tanulmányok. Válo- gatta, szerkesztette, a bevezető tanulmányokat és a jegyzeteket írta, a fordításokat ellenőrizte Simon Róbert. Budapest, 1981.

1 0 Heller Bernát: Goldziher Ignác. In: Emlékkönyv a Ferenc József Orsz. Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877—1927., 13. kötet. Kiadják: Blau Lajos stb. Budapest, 1927, 49 (lényegtelen rövidítésekkel — a szerk.). A német és a magyar nyelvű művek viszonyához ld.

még Simon Róbert fejtegetéseit: Goldziher: Az iszlám kultúrája..., 73 — 75; és Conrad: The Pilgrim..., 146.

1 1 Ritka kivételnek számít pl. Schacht, aki hivatkozik A muhammedán jogtudomány eredetéről c. műre, sőt még azt is megtudjuk, hogy ki fordította le számára az értekezést, ld. Joseph Schacht: The Origins of Muhammadan Jurisprudence. Oxford, 1950, VII, 83 (3. lábj.). Újabban Conrad idéz rendre magyar nyelvű írásokat, ld. feljebb a 2. és 8. jegyzetben említett cikkeket.

xvn

ama érdekes nemzeti nyelvek egyikén íródott volna, amelyeknek tucatszámra való elsajátítását mindenféle egyéb munkák mellett, úgy tűnik, most tőlünk, remélhetőleg igencsak hiába, elvárják"12). 1885 decemberében így ír Nöl- deke Goldziherhez az esetleges prágai professzori kinevezés kapcsán: „Ich wünschte sehr, Sie gingen nach Prag, wenn Sie irgend leidliche Bedingungen erhalten. Dass Sie dann nicht mehr magyarisch arbeiten können, ist um so besser. Zum Volkslehrer sind Sie nicht gemacht, und wozu sonst in einer Sprache schreiben, die niemand ausser Ungarn versteht und verstehen wird, sehe ich nicht ein?" („Nagyon szeretném, ha Prágába menne, ha valamennyi- re is tűrhető feltételeket kap. Hogy akkor többé nem dolgozhat magyarul, an- nál jobb. Maga nem néptanítónak született, és különben miért írjon egy olyan nyelven, amit Magyarországon kívül senki sem ért és nem is fog, nem lá- tom be?"1 3) A Goldziher elhunyta alkalmából megjelentetett nekrológjában Anthony Ashley Bevan cambridge-i arabista érinti a magyar nyelven íródott művek kérdését is: „Most of Goldziher's writings were published in German, but unfortunately some of them remain shrouded in the impenetrable obscu- rity of the Hungarian language. It is most earnestly to be wished that all his contributions to learning should, as soon as possible, be rendered generally accessible to Orientalists, for even his briefest articles have a permanent va- lue". („Goldziher legtöbb írása németül jelent meg, ám közülük néhányat to- vábbra is a magyar nyelv áthatolhatatlan sötétsége borít. A legkomolyabban kell kívánnunk, hogy mindaz, amivel csak gazdagította a tudományt, a lehető leghamarabb általánosan hozzáférhetővé váljék az orientalisták számára, hi-

1 2 Ad. Erman, E Praetorius, August Müller: Arabien und der Islam. In: Wissenschaftlicher Jahresbericht über die Morgenländischen Studien im Jahre 1879. Hrsg. v. E. Kuhn, A. Müller.

Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft, Supplement zum 33. Bande. Leip- zig, 1881, 144.

Ezt a levelet idézi — téves dátummal — Simon és Conrad; Goldziher: Az iszlám kultúrá- ja..., 74; Simon: Ignác Goldziher. His Life..., 89; Conrad: The Pilgrim..., 111. E levelet valójában

David Heinrich Müller írta Döblingből 1885. december 23-i dátummal Nöldekének, ő pedig azt

— minthogy a levél Goldziher prágai kilátásaival foglalkozik — néhány mondat sietős odaka- nyarítása után továbbküldte Goldzihernek. — Rendelkezésünkre áll most ezekhez a sorokhoz egy párhuzamos modern levél, amelyben az orientalisztika egyik nagy öregje annak a remé- nyének ad kifejezést, hogy ifjú magyar kollégája nem anyanyelvére fogja alapozni nyelvészeti vizsgálódásait: „Da ich an und für sich von Hetzron viel halte, obwohl er über-'brilliant' (im amerikanischen Sinne) ist, bin ich bereit, sein MS anzusehen; hoffentlich stützt er sich nicht auf das Ungarische." („Minthogy valójában nagyra tartom Hetzront, bár túlságosan is 'szipor- kázóan okos' (amerikai értelemben), kész vagyok megnézni a kéziratát; remélhetőleg nem a magyarra támaszkodik".) (Hans Jakob Polotsky Edward UUendorffnak Hetzron Róbertről egy 1971. december 23-án keltezett levélben). H. J. Polotsky (1905-1991): Ausgewählte Briefe. In- troduced, edited and annotated by Edward Ullendorff. Stuttgart, 1992, 76—77 (Äthiopistische Forschungen, Band 34).

XVIII

szen még legrövidebb cikkei is maradandó értékkel bírnak"¹⁴). Hasonlókép- pen, ám nyomatékosabban fogalmaz Hans Heinrich Schaeder a Goldziher- bibliográfia megjelenése alkalmából: „Während man sonst beim Durchlesen der Bibliographie eines imám al-casr, wie Goldziher es war, zur Hauptsache bekannte Titel findet und sich nur hier und da einen bisher übersehenen Auf- satz anmerkt, entnimmt man aus diesem Buche die bedrükkende Tatsache, dass ein sehr grosser und bedeutsamer Teil von Goldzihers Lebenswerk der internationalen Forschung bis zum heutigen Tage dadurch völlig unbekannt bleiben musste, dass er nur in ungarischer Sprache ans Licht getreten ist.

(...) Darüber hinaus ist es dringend zu hoffen, dass seine Arbeiten zum ara- bischen Islam, soweit sie nur ungarisch erschienen sind, möglichst vollständig in eine allgemeiner verständliche Sprache übersetzt werden." („Míg az em- ber egy imám al-casr [= az adott kor legfőbb tekintélye], mint ami Goldziher is volt, bibliográfiájának átolvasása során különben főleg ismert címeket ta- lál és csak itt-ott jelöl meg egy-egy olyan dolgozatot, amely addig elkerülte a figyelmét, addig ebből a könyvből az a nyomasztó tény tárul a szemünk elé, hogy Goldziher életművének egy nagyon nagy és jelentős része a nemzetkö- zi kutatás számára mind a mai napig szükségszerűen teljességgel ismeretlen maradt azáltal, hogy csak magyar nyelven jelent meg. (...) Ezen túlmenően sürgősen reménykednünk kell, hogy az arab iszlámmal kapcsolatos munká- it, amennyiben azok csak magyarul jelentek meg, a lehető legteljesebb mér- tékben lefordítják egy általánosabban érthető nyelvre"¹⁵). A magyar nyelvű művek angolul való megjelenését sürgeti nem sokkal később Somogyi József, Goldziher egyik legutolsó tanítványa is,16 ám ennek az óhajnak a beteljese- dése mind a mai napig várat magára: a Spanyolországi arabok...17, A törté- netírás... ¹⁸ és A muhammedán közvéleményről¹⁹ olvasható angol nyelven, s

1 4 Anthony Ashley Bevan: Professor Ignaz Goldziher. In: JRAS 1922, 144.

1 5 Bemard Heller: Bibliographie des oeuvres de Ignace Goldziher. Avec une introduction bio- graphique de M. Louis Massignon. Paris, 1927 (Publications de l'École Nationale des Langues Orientales Vivantes. VIe série — Vol. 1). Bespr. v. H. H. Schaeder. In: Orientalistische Literaturzeitung 31 (1928) 117—119; magyar, ill. angol fordításban idézi Simon Róbert, Id.

Goldziher: Az iszlám kultúrája..., 74; Simon: Ignác Goldziher. His Life..., 89.

1 6 Joseph de Somogyi: A Collection of the Literary Remains of Ignace Goldziher. In: JRAS 1935, 153.

1 7 Ignace Goldziher: The Spanish Arabs and Islam: The Place of the Spanish Arabs in the Evo- lution of Islam as Compared with the Eastern Arabs. Transl. by Joseph de Somogyi. In: The Muslim World 53 (1963) 5 - 1 8 , 9 1 - 1 0 5 , 178-184, 281-286; 54 (1964) 2 7 - 3 8 . Úgyszintén megjelent: Ignaz Goldziher, Gesammelte Schriften, I. Hrsg. v. Joseph DeSomogyi. Hildesheim, 1967, 370 - 423 (Collectanea 2/1).

1 8 Ignaz Goldziher: Historiography in arabic Literature. Translated by Joseph DeSomogyi. In:

Ignaz Goldziher: Gesammelte Schriften, III. Hrsg. v. Joseph De Somogyi. Hildesheim, 1969, 3 5 9 - 3 9 4 (Collectanea 2/3).

1 9 Ignaz Goldziher: Muhammadan Public Opinion. Translated with notes by J. Payne and P.

Sadgrove. In: Journal of Semitic Studies 38 (1993) 9 7 - 1 3 3 .

XIX

fordítása, amelyet Dévényi Kinga és Iványi Tamás készített.²⁰

Ugyanakkor Conrad fölhívta a figyelmünket a következő tényre is: „It is to be noted that in his edition of Goldziher's Gesammelte Schriften (Hil- desheim: Georg Olms, 1967—73) Joseph de Somogyi excluded all of his teacher's Hungarian studies. Such factors have encouraged the erroneous assumption that works written by Goldziher in Hungarian are either already translated or not worth reading". („Meg kell jegyeznünk, Goldziher Össze- gyűjtött írásainak kiadásából [Hildesheim: Georg Olms, 1967—73] Somogyi

József kihagyta tanára valamennyi magyar tanulmányát. Ilyen tényezők ered- ményezték azt a téves föltételezést, hogy Goldziher magyarul írt művei vagy már le vannak fordítva, vagy nem is érdemes elolvasni őket"21).

A nyelvi korlátot humorosan fogta föl Joseph Schacht, az iszlámjog ki- emelkedő kutatója: mintegy „ugratásként" föl szokta volt hívni tanítványai figyelmét arra, hogy a fiatal Goldziher által törökről magyarra fordított mű- vekből készült további portugál fordítás is és ez a rendelkezésükre áll „abban a felettébb valószínűtlen esetben, ha valaki netalántán nem értene magya- rul"22.

Szerettük volna Goldziher valamennyi magyarul íródott művét utánnyo- másban megjelentetni, ám erre terjedelmi okok miatt nem nyílt lehetőség.

Jelen kiadványunk bő válogatást tartalmaz Goldzihernek az arab kultúrával és az iszlámmal foglalkozó eredetileg magyar nyelvű írásaiból,23 egy fontos kivétellel: ki kellett hagynunk Az iszlám c. művet, amely annakidején is ön-

2 0 Ignaz Goldziher: On the History of Grammar among the Arabs. An Essay in Literary His- tory. Translated and Edited by Kinga Dévényi, Tamás Iványi. Amsterdam—Philadelphia, 1994 (Amsterdam Studies in the Theory and History of Linguistic Science m , 73).

2 1 Conrad: The Pilgrim..., 148 (4. lábj.)

2 2 Edward Ullendorff ismertetése: Alexander Scheiber (ed.): Ignaz Goldziher: Tagebuch. [...]

In: Bulletin of the School of Oriental and African Studies 42 (1979) 552 [= Edward Ullen- dorff: From the Bible to Cerulli. A Miscellany of Ethiopian and Semitic Papers. 'Stuttgart, 1990, 156 (Äthiopistische Forschungen, Band 32)]. Heller bibliográfiája (Id. a 15. sz. jegyzetet) és annak kiegészítései szerint a fiatal Goldziher két török mesét jelentetett meg magyar for- dításban a szerkesztőség által adott cím alatt: Egy tizenhatéves orientalista. In: Hazánk és a külföld 1866, 333—334 [Heller 2], ám erről készült további portugál fordításnak semmi nyoma.

Edward Ullendorff erről így ír a szerkesztőhöz intézett 1994. március 28-án kelt levelében:

„The operative word is 'tease', for Schacht meant to give another unlikely language; he could have mentioned (and sometimes did) Japanese or Navaho! He did not intend 'Portuguese' to be taken seriously". („A kulcsszó az 'ugratás', hiszen Schacht egy másik valószínűtlen nyelvet akart megnevezni; mondhatott volna (és meg is tette néha) japánt vagy navahót! A 'portugált' nem gondolta komolyan.")

2 3 Kötetünk mintájául Somogyi válogatása szolgált; Ignaz Goldziher: Gesammelte Schriften, I - V I . Hrsg. v. Joseph DeSomogyi. Hildesheim, 1967-1973 (Collectanea 2 / 1 - 6 ) .

XX

álló kötetként látott napvilágot.24 A tartalomjegyzékben az egyes címek után megadtuk Heller Bernát Goldziher-bibliográfiájának a tételszámát.25

Köszönettel tartozunk Dévényi Kingának, aki a rendelkezésünkre bo- csájtotta A nyelvtudomány történetéről az araboknál c. mű sajtóhibajegyzékét, amit a mű angol fordításának elkészítése során állított össze. Ez a kötetünk- ben közvetlenül az adott mű után következik; magában a műben lapszéli szá- mok utalnak a jegyzék egyes tételeire.

Ormos István

2 4 Goldziher Ignác: Az iszlám. Tanulmányok a muhammedán vallás története köréből. Buda- pest, 1881. Ez a mű 1980-ban megjelent új kiadásban.

2 5 Ld. a 15. jegyzetet.

XXI

With our present edition of a wide selection of works which Ignaz Gold- ziher (1850 — 1921) wrote originally in Hungarian on the Arabs and Islam, we want to render some outstanding achievements of Hungarian scholarship eas- ily accessible to specialists. We also would like to draw the attention of the learned general public once again to these most exciting studies and essays, which can be understood without special previous training in most cases.

These works have become nearly completely unknown to the general pub- lic. This is all the more deplorable since in the present situation we are facing one of those rather rare cases when we have at our disposal origin- al Hungarian contributions from the pen of admittedly one of the foremost representatives — if not the foremost — of a completely international area of scholarly studies. These contributions amalgamate the serious requirements of high scholarly standard with a reserved, unpretentious and modest style of writing. Even if the long years that have since elapsed, have in some cases left their mark on the outlook as well as the contents of some of the works, they can still be perused with considerable benefit even today. This is due to their fresh approach as well as the rich material contained in them. At the same time these papers bring close numerous aspects of a world which has aroused considerable interest in recent years.

The importance of Goldziher's works was recognized by his contempor- aries even then: they respected him as one of the foremost Islamisants alive, if not the foremost one of all. This is no mean achievement by itself, yet what may seem extraordinary is the fact that Goldziher has retained his place in the orbit of scholarship. This has occurred notwithstanding the fact that scholarly studies have achieved considerable progress in the meantime, sur- passing in volume nearly all conceivable limits yet becoming easily accessible beyond all comparison at the same time. This is proved by the appearance of reprints and new translations of Goldziher's works among others. Goldziher can count on the interest of the scholarly world, however, not only regarding his works: particular attention has been focused lately on his life and career, on Goldziher as a person, on Goldziher the phenomenon. From the rich har- vest of the past one and a half decades, in this field of study we may pick out the sensational edition of his adult Diary1, which was followed by the English

1 Ignaz Goldziher: Tagebuch. Hrsg. v. Alexander Scheiber. Leiden, 1978; Goldziher Ignác:

Napló [Diary. Selection, edition, foreword and remarks by Alexander Scheiber, translation into Hungarian by Lívia Scheiber]. Budapest, 1985.

XXII

translation of My Oriental Diary,2 a thrilling and important document of the 1873 —1874 Near East study tour (to Istanbul, Beirut, Damascus, Jerusalem and Cairo) of the 23 year old Privatdozent of Pest University. Goldziher's vast correspondence3 has begun to attract the attention of the scholarly world: P.

Sj. van Koningsveld published Christiaan Snouck Hurgronje's (1857 — 1936) letters to Goldziher4, only to be followed by a highly important selection of Goldziher's correspondence with Theodor Nöldeke (1836 — 1930) edited by Róbert Simon5. We are indebted to Róbert Simon,6 Raphael Patai7 and Lawrence I. Conrad⁸ for remarkable studies, which will no doubt stimulate further research.

2 Raphael Patai: Ignaz Goldziher and His Oriental Diary. A Translation and Psychological Por- trait. Detroit, 1987; cf., Lawrence I. Conrad: The Near East Study Tour Diary of Ignaz Goldziher.

In: Journal of the Royal Asiatic Society (JRAS) 1990, 105-126.

3 The c. 13,700 letters received by Goldziher („Goldziher's Correspondence") are kept in the Oriental Collection of the Library of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest.

4 Scholarship and Friendship in Early Islamwissenschaft. The Letters of C. Snouck Hurgronje to I. Goldziher. From the Oriental Collection of the Library of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest. Published by P. Sj. van Koningsveld. Leiden, 1985 (Abdoel-Ghaffar. Sources for the History of Islamic Studies in the Western World, Vol. 2). Soon after Goldziher's death the Hungarian Academy made efforts to acquire Goldziher's letters to Snouck Hurgronje but the request was politely turned down by the addressee. After Snouck Hurgronje's death, however, his widow sent the letters to Goldziher's son, Károly, no doubt with the intention that they should be kept together with the other letters in the Academy. We know that the letters in fact were received by Károly Goldziher but no further trace can be found of them. It may be assumed that they got lost or were destroyed during the siege of Budapest in World War II together with Goldziher's author's copies of his own works. See Scheiber's foreword to Goldziher: Napló..., 5.

5 Róbert Simon: Ignác Goldziher, His Life and Scholarship as Reflected in His Works and Correspondence. Budapest —Leiden, 1986, 157 — 447.

6 Simon Róbert: Goldziher Ignác. Adalékok a nemzeti és a polgári fejlődés antinómiáinak és egy tudomány születésének közép-kelet-európai összefüggéseihez [Ignaz Goldziher. Contributions to the Central-Eastern European Relationships of the Antinomies of National and Bourgeois Deve- lopments to the Birth of a Scholarly Discipline], In: Magyar Filozófiai Szemle [Hungarian Review of Philosophy] 1982, 336-379; [in English:] id.: Ignác Goldziher. His Life..., 1 1 - 7 6 (Chapter One: A Paradigmatic Life); id.: Goldziher Ignác — hetven év múltán. Régi-új problémák és ta- nulságok [Ignaz Goldziher—After Seventy Years. Old yet New Problems and Lessons], In: 2000, 1991 December, 4 6 - 5 7 .

7 Patai: Ignaz Goldziher and His Oriental Diary..., 13—79 (Introduction: „The Great Gold- ziher, "A Psychological Portrait).

8 Lawrence I. Conrad: The Dervish's Disciple; On the Personality and Intellectual Milieu of the Young Ignaz Goldziher. In: JRAS 1990, 225 - 266; id.: The Pilgrim from Pest. Goldziher's

XXIII

man.9 The works written in Hungarian can in part be regarded as prepara- tory studies for the great fundamental works, but in part they deal with top- ics that Goldziher never addressed again. To quote Bernard Heller: „Many truths of Islamic studies and many a new statement in the history of Ara- bic literature were enunciated in Hungarian for the first time. The great German works incorporate the results of research into a systematic order.

On the other hand, the Hungarian studies are remarkable for their pulsating strength of fresh discoveries and their buoyant spontaneity. The Hungarian essays carry the germs of the great synthetic works: contain them in potentia.

The Question of Nationality among the Arabs prefigures certain chapters of Muhammedanische Studien and even of Vorlesungen über den Islam; The Poet in the Conception of the Ancient Arabs and The Tradition of the Poetry of the Heathen Arabs prefigure the first volume of Abhandlungen zur arabischen Phi- lologie, which deals with the magic force attributed to poets and poetry. The Csorna de Kőrös commemorative lecture The Various Trends in Quranic Exe- gesis prefigures Goldziher's last major work: Die Richtungen der islamischen Koranauslegung. Numerous important papers are extant only in Hungarian, e.g.: On Muhammadan Travellers, The Place of the Spanish Arabs in the Histo- ry of the Evolution of Islam, On the History of Grammar among the Arabs, On the Origins of Muhammadan Jurisprudence, Historiography in Arabic Literature (eminently significant), The Influence of Buddhism upon Islam, a number of essays on mythology and the history of Oriental studies as well as commemo- rative addresses in memory of the deceased members of the Academy".¹⁰

The fact that a considerable portion of Goldziher's scholarly output can be read only in Hungarian and is therefore not accessible to scholarship in general,11 has filled the scholarly public with indignation. In 1881 August

Study Trip to the Near East (1873 — 74). In: Golden Roads. Migration, Pilgrimage and Travel in Mediaeval and Modern Islam. Richmond, 1993, 110—159.

9 A number of these — apart from Vorlesungen über den Islam, which came out in Hungary in Heller's translation in Goldziher's lifetime in 1912 — are now accessible in Hungarian trans- lation in Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája. Művelődéstörténeti tanulmányok [The Culture of Islam. Studies in Cultural History. Selection, edition, introductory essays, commentaries and revision of the translations by Róbert Simon], Budapest, 1981 (two volumes).

1 0 Heller Bernát: Goldziher Ignác. In: Emlékkönyv a Ferenc József Orsz. Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877—1927, II. kötet. Kiadják: Blau Lajos stb. [Jubilee Volume for the Fifty Years anniversary of the National Franz Joseph Rabbinical School 1877—1927., Vol. 2. Ed.

by Ludwig Blau et al.]. Budapest, 1927, 49 (abridged). Cf. also Simon: Ignác Goldziher. His Life..., 88ff.; Conrad: The Pilgrim..., 146.

1 1 A rare exception is Schacht, who cites Goldziher's Hungarian paper „ On the Origins of Mu- hammadan Jurisprudence" and we are even told who translated it for him, see Joseph Schacht:

The Origins of Muhammadan Jurisprudence. Oxford, 1950, VII, 83 (fn. 3). Recently Conrad has been citing Hungarian works; see the papers referred to under Nos. 2 and 8 above.

XXIV

Müller announced the appearance of On the History of Grammar among the Arabs in the following words: „Gern würden wir uns auch des Überblicks

erfreuen, welchen der zu einem solchen besonders berufene Goldziher schon 1878 über die Entwicklung der sprachwissenschaftlichen Studien bei den Ara- bern gegeben hat, wäre die Abhandlung nicht in einer jener interressanten Nationalsprachen abgefasst, welche dutzendweis neben allen sonstigen Ar- beiten zu erlernen jetzt von uns, hoffentlich überall vergeblich, verlangt zu werden scheint"12. In connection with Goldziher's eventual appointment to Prague, Nöldeke wrote to him the following lines in December 1885: „Ich wünschte sehr, Sie gingen nach Prag, wenn Sie irgend leidliche Bedingungen erhalten. Dass Sie dann nicht mehr magyarisch arbeiten können, ist um so besser. Zum Volkslehrer sind Sie nicht gemacht, und wozu sonst in einer Sprache schreiben, die niemand ausser Ungarn versteht und verstehen wird, sehe ich nicht ein?"¹³ In his obituary of Goldziher, Anthony Ashley Bevan of Cambridge touched on the question of the Hungarian works as well: „Most of Goldziher's works were published in German, but unfortunately some of them remain shrouded in the impenetrable obscurity of the Hungarian lan- guage. It is most earnestly to be wished that all his contributions to learning should, as soon as possible, be rendered generally accessible to Orientalists, for even his briefest articles have a permanent value".14 Similar ideas are expressed, although with more emphasis, by Hans Heinrich Schaeder in his review of Heller's bibliography of Goldziher's works: „Während man sonst beim Durchlesen der Bibliographie eines imäm al-casr, wie Goldziher es war, zur Hauptsache bekannte Titel findet und sich nur hier und da einen bisher übersehenen Aufsatz anmerkt, entnimmt man aus diesem Buche die bedrük- kende Tatsache, dass ein sehr grosser und bedeutsamer Teil von Goldzihers Lebenswerk der internationalen Forschung bis zum heutigen Tage dadurch völlig unbekannt bleiben musste, dass er nur in ungarischer Sprache ans Licht

1 1 Ad. Erman, E Praetorius, August Müller: Arabien und der Islam. In: Wissenschaftlicher Jahresbericht über die Morgenländischen Studien im Jahre 1879. Hrsg. v. E. Kuhn, A. Müller.

ZD MG. Supplement zum 33. Bande. Leipzig, 1881, 144.

1 3 This letter is cited — with a false date — by Simon and Conrad; Goldziher: Az iszlám kultúrája..., 74; Simon: Ignác Goldziher. His Life..., 89; Conrad: The Pilgrim..., 111. This letter dated Döbling 23th December 1885 was in fact written by David Henrich Müller to Nöldeke, who, having hastily added a few lines on the top of the first page, forwarded it to Goldziher because its contents concerned Goldziher's chances in Prague. — We have now a modern parallel to these lines where a great Orientalist is expressing the hope that his young Hungarian colleague will not base his linguistic investigations on his mother tongue: „Da ich an und für sich von Hetzron viel halte, obwohl er über-'brilliant' (im amerikanischen Sinne) ist, bin ich bereit, sein MS anzusehen; hoffentlich stützt er sich nicht auf das Ungarische." (Hans Jakob Polotsky to Edward Ullendorf! on Robert Hetzron in a letter dated 23th December 1971);

H. J. Polotsky (1905 — 1991): Ausgewählte Briefe. Introduced, edited and annotated by Edward Ullendorff. Stuttgart, 1992, 7 6 - 7 7 (Äthiopistische Forschungen, Band 34).

1 4 Anthony Ashley Bevan: Professor Ignaz Goldziher. In: JRAS 1922, 144.

t

XXV

ten zum arabischen Islam, soweit sie nur ungarisch erschienen sind, möglichst vollständig in eine allgemeiner verständliche Sprache übersetzt werden".15

The publication of these works in English was urged by Joseph de Somo- gyi, too, one of Goldziher's last pupils.16 This wish, however, has not near- ly been fulfilled: The Place of the Spanish Arabs...17, Historiography...19, and On Muhammadan Public Opinion19 are accessible in English and the English translation of On the History of Grammar among the Arabs prepared by Kinga Dévényi and Tamás Iványi has just been published20.

On the other hand, Conrad remarks: „It is to be noted that in his edition of Goldziher's Gesammelte Schriften, (Hildesheim: Georg Olms, 1967 — 73), Joseph de Somogyi excluded all of his teacher's Hungarian studies. Such fac- tors have encouraged the erroneous assumption that works written by Gold- ziher in Hungarian are either already translated or not worth reading".²¹

The language barrier was taken humorously by Joseph Schacht: the young Goldziher „published translations from Turkish into Hungarian; the late J. Schacht used to tease his students by drawing their attention to a fine Portuguese translation of this work — in the unlikely event that anyone failed to understand Hungarian".22

1 5 Bernard Heller: Bibliographie des oeuvres de Ignace Goldziher. Avec une introduction bio- graphique de M. Louis Massignon. Paris, 1927 (Publication de l'École Nationale des Langues Vivantes. VIe Série — Vol. 1). Bespr. v. H. H. Schaeder. In: Orientalistische Literaturzeitung 31 (1928) 117—119; cited in Hungarian and English translation by Simon, see Goldziher: Az iszlám kultúrája..., 74; Simon: Ignác Goldziher. His Life..., 89.

1 6 Joseph de Somogyi: A Collection of the Literary Remains of Ignace Goldziher. In: JRAS 1935, 153.

1 7 Ignace Goldziher: The Spanish Arabs and Islam. The Place of the Spanish Arabs in the Evolution of Islam as Compared with the Eastern Arabs. Transl. by Joseph de Somogyi. In: T h e Muslim World 53 (1963) 5 - 1 8 , 9 1 - 1 0 5 , 1 7 8 - 1 8 4 , 2 8 1 - 2 8 6 ; 54(1964) 2 7 - 3 8 . Also in: Ignaz Goldziher: Gesammelte Schriften, L Hrsg. v. Joseph DeSomogyi. Hildesheim, 1967, 370 — 423 (Collectanea 2/1).

1 8 Ignaz Goldziher: Historiography in arabic Literature. Translated by Joseph DeSomogyi. In:

Ignaz Goldziher: Gesammelte Schriften, III. Hrsg. v. Joseph DeSomogyi. Hildesheim, 1969, 3 5 9 - 3 9 4 (Collectanea 2/3).

1 9 Ignaz Goldziher: Muhammadan Public Opinion. Translated with notes by J. Payne and P.

Sadgrove. In: Journal of Semitic Studies 38 (1993) 9 7 - 1 3 3 .

2 0 Ignaz Goldziher: On the History of Grammar among the Arabs. An Essay in Literary Histo- ry. Translated and edited by Kinga Dévényi, Tamás Iványi. Amsterdam — Philadelphia, 1994 (Amsterdam Studies in the Theory and History of Linguistic Science HI, 73).

2 1 Conrad: The Pilgrim..., 148 (fn. 4.)

2 2 Edward UllendorfPs review of Alexander Scheiber (ed.): Ignaz Goldziher: Tagebuch... In:

Bulletin of the School of Oriental and African Studies 42 (1979) 552 [= Edward Ullendorff:

From the Bible to Cerulli. A Miscellany of Ethiopian and Semitic Papers. Stuttgart, 1990, 156 (Äthiopistische Forschungen, Band 32)] (punctuation slightly modified). Heller's Bibliographie

XXVI

We would have liked to publish all Hungarian works of Goldziher in reprint, but restrictions on volume forbade us to do so. The present pub- lication consists of a wide selection of Goldziher's works on Arab culture and Islam that were originally written in Hungarian,²³ with one important exception, however: we have been compelled to omit Islam which appeared originally as a separate volume.24 In the content list the titles are followed by the item number in Heller's Goldziher-bibliography25 for the convenience of the reader. We are indebted to Kinga Dévényi for putting at our disposal the list of errata in On the History of Grammar among the Arabs which she compiled during the preparation of the English translation of this work. The list has been attached to the end of this paper; numbers in the margin of the work itself refer to the respective items on the list.

István Ormos

and its supplements know of two Turkish tales which were translated by Goldziher into Hungar- ian and published in a journal under a title supplied by the editor: Egy tizenhatéves orientalista.

In: Hazánk és a külföld 1866, 3 3 3 - 3 3 4 [An Orientalist of 16. In: Our Country and the Foreign Lands 1866, 333—334] [No. 2 Heller], but no trace of a Portuguese translation of them could be found. Edward Ullendorf! informs me: „The operative word is 'tease', for Schacht meant to give another unlikely language; he could have mentioned (and sometimes did) Japanese or Navaho! He did not intend 'Portuguese' to be taken seriously." (Letter dated 28th March 1994.)

2 3 Our publication follows the example of Ignaz Goldziher: Gesammelte Schriften, I—VI.

Hrsg. v. Joseph DeSomogyi. Hildesheim, 1967-1973 (Collectanea 2 / 1 - 6 ) .

2 4 Goldziher Ignác: Az iszlám. Tanulmányok a muhammedán vallás története köréből [Islam.

Essays in the History of the Muhammadan Religion], Budapest, 1881 [No. 85 Heller], A new edition of this work appeared in 1980.

2 5 See fn. 15 above.

XXVII

A NEMZETISEGI KÉRDÉS

AZ ARABOKNÁL.

ARAB K Ú T F Ő K NYOMÁN

D

G O L D Z I H E R I G N Á C Z T O L .

B U D A P E S T , 1873.

E G G E N B E R G E R F É L E M. AKADÉMIAI K Ö N Y V K E R E S K E D É S .

(HOFFMANN ÉS MOLNÁR.)

A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ARABOKNÁL.

(Olvastatott, a m. t. akadémia 1878. jan. 7-én tartott ülésen.)

I .

M u h a m m e d vallási a l k o t á s a l e g j e l e n t é k e n y e b b mozza- n a t a i n a k egyike, — de melyet sem a kultur- sem a vallás- történet nem emel ki eléggé, — azon kosmopolitikus eszme, mely t a n a i n a k l e g k ö z v e t l e n e b b kifolyása és m e l y n e k kifeje- zése által a k e l e t i és közelebbről az arab világot gyökeres- tül r e f o r m á l t a . Mi volt az a r a b nép az iszlám fellépése előtt? Csupa kisebb n a g y o b b törzsekből álló, és csak a közös nyelv és a k ö z ö s mekkai szentély által bizonyos laza e g y s é g b e fűzött n é p h a l m a z ; a törzsek m i n d e g y i k e csak s a j á t k ü l ö n é r d e k e i t hordta szivén, anélkül h o g y m i n d n y á - j u k a t valami közös eszme kötötte volna egybe. E z e n közös eszmét Muhammed ébreszté b e n n ü k legelőször: az iszlám volt az.

Rendesen azon nézet u r a l k o d i k — és ezt R e n a n hozta divatba — h°gy ^{a z} a r a b p r o p h é t a vallási a l k o t á s a által a s é m i g e n i u s l e g h í v e b b k i f e j e z ő j e v o l t . E z t tagadni m e r n é m . Muhammed, az a r a b o k sémi k u l t u s a i n a k refor- mátora, azon nézetek helyébe, melyeket mint sémi nép birtak, tökéletesen u j és az a r a b o k közt hallatlan tételeket állított, és igy e g y e n e s e n m e g t ö r t e azt, a mit földiéi mint sémiek vallottak. ') D e nem t ö r h e t e t t tökéletesen szokásaival

') Muhammed előtt tisztább monotheistieiis eszméket az arabok közt csak ritkán hirdetett vagy vallott v a l a k i ; az arab történetírók név- szerint emiitik fel ezen kivételes szellemű embereket. E szerint alig

«oldzihkr..

és nézeteivel azon k ö r n e k , m e l y n e k tanítására és meggyő- zésére irányult t ö r e k v é s e . Neki természetesen é r d e k é b e n állott, azt hitetni el véreivel, hogy ő semmi u j a t n e m mond, és hogy csak a régi igaz vallást állítja, helyre — de a kritika ezen mesterfogással számoloi n e m köteles.

A monotheismuson kívül, azon eszme, melynek kimon- dása által merev ellentétbe h e l y e z k e d e t t a sémi világnézettel általában és az a r a b b a l k ü l ö n ö s e n , azon kosmopolitikus világnézet, m e l y n e k sorsa a k ö v e t k e z ő l a p o k b a n fog ben- n ü n k e t f o g l a k o d t a t n i . A sémieket politikai tekintetben jellemzi az exclusivitás egy j ó k o r a a d a g a ; a származás,

a genealógia a politikában épen u g y mint a társadalmi élet- ben a l e g l é n y e g e s e b b tekintetek k ö z é tartoznak. A Genesis X . fejezete, az ú g y n e v e z e t t n e m z e t i s é g i t á b l a (Völker- tafel), hol az e m b e r e k legelőször osztatnak fel származásuk szerint, és hol legelőször találkozunk azon nézettel, hogy az e m b e r e k e g y része — a sémi és a j a p h e t i származásúak — előkelőbb a n n a k e g y másik részénél, a c h á m i t á k n á l , vala- mint azon nagy n y o m a t é k , mely ezen fölötte fontos törté- neti o k m á n y b a n az e g y e s n é p e k „családjaik, nyelveik, és nemzetségeik" szerinti felosztására fektettetik: c s u p á n csak a sémi n é p e k emiitett szempontjából érthető á t a n n a k egész l é n y e g e szerint.

A h é b e r e k n é l a sémi exclusivitás nem a n n y i r a társa- dalmi t e k i n t e t e k b e n mint i n k á b b a nemzetközi viszonyok- b a n j e l e n t k e z e t t — oly pont, mely mint ezen előadás keretébe nem tartozó, itt csak röviden érinthető. Az exclusivitás társadalmi k ö v e t k e z m é n y e i a z o n b a n sehol sem lépnek any- nyira előtérbe mint az a r a b o k n a k iszlám előtti történetében.

Minden törzs a másiknak t e r m é s z e t e s ellensége; az arab t ö r t é n e t emiitett része nem egyéb mint az arab törzsek egy-

helyeselhető azon e s z m e , melyet legújabban Kwald mondott ki egy érte- kezésében ( U e b e r d i e g e s c h i c h t l i c h e F o l g e d e r s e m i t i s c h e n S p r a c h e n . G ö t t i n g e n 1871 p. 61): „Nun ist aber unverkennbar, dass

„Muhammeds Auftreten und Wirken selbst nur der letzte und gewaltigste

„Schwung einer lange fortgesetzten grossen geistigen B e w e g u n g war,

„welche sich von der übrigen Welt bis z u m Schlüsse v ö l l i g unbeachtet

„in jenen weiten W ü s t e n vollzog."

[4]

A N E M Z E T I S É G I K É R D É S A Z A R A B O K N Á L . 6 másközti h á b o r ú i n a k j e g y z ő k ö n y v e . ') I I a a h é b e r e k a többi nagy n é p e k i r á n y á b a n kiváló szerepet tulajdonítottak ö n m a g u k n a k , ú g y az a r a b o k t o v á b b m e n t e k ; az előbb- revalóság k é r d é s é t u g y a n az egész arab f a j j a v á r a döntöt- ték el, de aztán m e g i n t e g y e s törzseik között nem szűntek meg u g y a n a z o n k é r d é s t f e s z e g e t n i , és ebbeli szűkkeblű n é z e t e i k n e k k ö l t e m é n y e i k b e n kifejezést adni. Különösen az éjszaki és déli törzsek ( K a h j a n és 'Adnfin ivadékai) t ö r e k e d t e k e g y m á s t g ú n y o l n i , és az ethnographiai elsőbb- séget egymástól m e g t a g a d n i . ²) L á t k ö r ü k sokkal s z ű k e b b volt, és egyéb n é p e k k e l sokkal r i t k á b b a n j ö t t e k érintkezésbe, semhogy ezen nemzetiségi k ö v e t e l é s e k e t egészen idegen szár mazásu f a j o k ellenében emelhették volna. I n n e n érthető, hogy az iszlám előtti a r a b s á g t u d o m á n y a i között a g e n e a - l ó g i a t u d o m á n y a n a g y s z e r e p e t viselt, mert épen ezen tudományból meritették azon a n y a g o t és azon a d a t o k a t , m e l y e k r e az egyes törzsek alapiták követeléseiket.

Az iszlám által h á t t é r b e szorult az a r a b o k n e m z e t i oldala. Muhammed küldetését kiterjeszté az általa ismert világ valamennyi népeire, és azon példátlan siker által, mely törekvését és közvetlen utódaiét koronázá, azt vitte ki, hogy az iszlám t a r t o m á n y a i b a n nein szóltak sem arab- ról, sem perzsáról, sem t a t á r r ó l ; hanem szóltak m u h a m m e d á n r ó l . Az a r a b nyelv n a g y szerepe az iszlámot valló valamennyi néptörzs között, bizonyos e g y ö n t e t ű s é g e t kölcsön- zött ezen hatalmas n é p t ö m e g n e k , mely d a c z á r a annak, hogy sémi, altaji és i n d o g e r m á n elemekből állott, mégis

•) A z arab törzsek e g y m á s h o z ! viszonyát, igen csinosan irja le Klemer: G e s c h i c h t e d e r h e r r s c h e n d e n I d e e n d e s I s l a m (Leipzig 1868) p. 342—360. Muhammedet igen találóan nevezi „Arábia Cavour- jának" (u. o. 348. 1.)

J) Ezen vetélkedés az arabokat Spanyolországba i s . elkísérte, hol sokféle egyenetlenségnek volt oka az arab hóditök között. L. egy neve- zetes példát a l - M a k k a r i n á l II. kötet. lap. Ugyanott a (f lapon említtetik, hogy azon egyenetlenség, melyet. Spanyolországban Abu-1-Chatär szított az éjszaki és déli származású arabok között, oly harczimk szol- gáltatott okot, „melynek párja sem keleten sein nyugaton nem fordult elő soha. Odáig ment a dolog, hogy fegyvercikot eldobták, egymás hajába kaptak és e g y m á s t pofozták".

[5]

6 uoldzihkr.

China határától a K ö z é p t e n g e r i g , Mekkától a n é g e r e k i g egy nagy e s z m é b e n találkozott. Ez az eszmék egyesítő hatalma. Ezáltal törte m e g M u h a m m e d az a r a b particula- rismust. K ü l d e t é s é t ő e g y e t e m e s n e k , az egész emberiséget átötelőnek vélte; nem az a r a b o k p r ó p h é t á j a k é n t a k a r fel- tűnni, hanem a v i l á g a r a b a j k u p r ó p h é t á j a ként.. IIa n é p é- r ő l (^Ool) szól, nem véreire, hanem híveire gondol. „ E n g e m küldött Allah a f e h é r e k h e z és f e k e t é k h e z e g y a r á n t " igy jellemzi hatáskörének t e r j e d e l m é t . „Az igazhivők" igy szól egy traditionalis m o n d a t b a n „testvérek, k i k n e k v é r e tökéletesen egyenlő; ők u r a l k o d n a k e g y a r á n t azok fölött, kik kivülök v á g y n á k " . E g y k o r , így beszéli Muhammed egy életirója, egy aethióp e m b e r lép b e a próphétáboz, és igy szól h o z z á : í m e , ti a r a b o k felülmúltok minket minden t e k i n t e t b e n ; a l a k r a nézve s z e b b e k , szinre nézve c s i n o s a b b a k v a g y t o k ná- l u n k ; titeket méltatott Allah arra, hogy p r ó p h é t á t ébreszszen közületek. Mit gondolsz? ha hiszek benned és a b b a n , mit hirdetsz, helyet foglalhatok-c aethióp l é t e m r e az igazhitű a r a b o k k a l e g y ü t t a p a r a d i c s o m b a n ? „ T e r m é s z e t e s e n , feleié a próphéta, sőt tündökölni fog az igazhitű a e t h i ó p n a k f e h é r testszine a n n y i r a , hogy ezer évnyi út t á v o l s á g á r a is reá i s m e r n e k " . ') A f e k e t é k , kik az a r a b o k által r e n d e s e n mint rabszolgák a l k a l m a z t a t t a k , M u h a m m e d ily nézetei által az u j tan erős t á m á s z a v á lettek. I r á n t u k való r o k o n s z e n v e mintegy ellensulyul szolgált azon lenézés ellen, mely- lyel az ősei n e m e s s é g é v e l büszkélkedő t ő s g y ö k e r e s a r a b mágnás déli szomszédai i r á n y á b a n viseltetett. N é m e l y k o r nem csekély ostentatióval m u t a t t a ki M u h a m m e d saját magaviselete által azt, hogy az ő birodalmában megszűnt a származás jogezimén bitorolt előbbrevalóság, és ilyenkor rendesen a f e k e t e f a j egyik p é l d á n y á n t ü n t e t t e ki azon oppositiót, m e l y b e az a r a b o k particularismusa ellen lépni szándékozott. „Mindenkor — így szól egy traditio — él a földön hét k e g y e s ember, k i k n e k k e d v e é r t Allah fenn-

1 iUrll ^ ö y j S ) \jcX-tr) ^ j d SCXaj ^>jú> ^ d J ! «

A N E M Z E T I S É G I K É R D É S AZ ARABDKNAI,. 7 t a r t j a a világot; lia ők nem léteznének, romba dőlne a föld lakosai bűnei miatt, és elpusztulna minden, mi r a j t a v a g y o n . ')"

C hal ál, ihn H ú r é i r a n e v é b e n azt beszéli az említett traditió- val k a p c s o l a t b a n : E g y k o r igy szólt hozzám Allah prophé- t á j a : „ L á s d ! ezen a j t ó n fog belépni hozzám egy férfiú, kiben e g y i k é t látandod azon hét f é r f i ú n a k , k i k n e k a világ fenn- állását köszöni", és b e l é p e t t egy aethiop, kire r e á m u t a t v á n M u h a m m e d igy szólt: „Ot v é l t e m " . 2).

H a m e g g o n d o l j u k , hogy mily n a g y szerepet viseltek az aethiópok az iszlám első i d e j é b e n ; hogy o r s z á g u k b a n v e n d é g s z e r e t ő f o g a d t a t á s r a és biztos m e n h e l y r e találtak Mu- hammed üldözött apostolai a dölyfös a r a b o k engesztelhetlen dühe e l ő l ; hogy M u h a m m e d legelső társai között, mily dú- san van képviselve a fekete a e t h i ó p o k lii'í f a j a ; ha v é g r e m é g e g y é b érintkezési pontot v e s z ü n k szemügyre, mely az ifjú iszlámot az aethióp néppel összeköttetésbe h o z t a : ^:l) — a k k o r nem fogjuk feltűnőnek találni, hogy Muhammed niin-

') E l l e n b e n .1 t a l m u d P r o v e r b . X. v. 28-lioz a z t j e g y z i m e g :

obip hd" pnan -IÖK3I» D^pna nSirn ii-in pna: 'rarca i'tbk pnv -ibk

.16 m á f o l . 38, b

2) L i p c s e i e g y e t e m i k ö n y v t á r , Kef. 357. sz. a.) J . I

3) V a l a m i n t a z t i s , liogy az a e t b i o p o k a k e r e s z t y é n v a l l á s h o z tar- t o z t a k . Az a r a b n e m z e t i s é g i e l b i z a k o d o t t s á g az iszlám első i d e j é b e n sok- kal k i s e b b m é r t é k b e n h o z a t o t t é r v é n y r e k e r e s z t y é n e k i r á n y á b a n m i n t ké- s ő b b , m i d ő n m á r i n k á b b v a l l á s i t ü r e l m e t l e n s é g m i n t nemzetiségi e x c l u s i v i t á s f o r g o t t f e n n . N a g y o n é r d e k e s e z e n t e k i n t e t b e n a z o n t a p a s z t a l á s , h o g y a k e l e t r ó m a i b i r o d a l o m h á b o r ú j a a l k a l m á v a l a p e r s á k ellen, a m n l i a m m c d á n a r a b o k r o k o n s z e n v e a r ó m a i b i r o d a l o m m e l l e t t v o l t , inig a p o g á n y a r a b o k é a p e r s á k m e l l e t t . L . D u r r a t - a l - J ^ a w w á s p . | y f " JJL^TAU-ÍJI d J U ó .

v. ö. m é g a 1 - 1 5 e f d a w T - t I I . p. | » f

[33]