között az egyik házastárs hátrahagyása gyakoribb. Anémeteknek jó esélyük van átmen-teni teljes családjukat egy nagy fogadókészségű országba, ezért nekivág hat az egész család az útnak, illetve bízhat a gyerekek családegyesítésen keresztüli kijuttatásában. A
1A magyarok esetén is ezt találtuk a menekülés okait kutatva. Ugyanakkor az irodalomban elfogadott tétel.
hogy a magasabb iskolai végzettségűek mozgékonyabbak az átlagnál.
románoknak viszont arra kell berendezkedniük, hogy a hátrahagyott családtöredék hosszabb távon is meg tudjon élni, ésinkább valaki előre jön felderíteni a terepet. A családtöredéket hátrahagyő menekülés lehet természetesen annak is ajele, hogy a család szétesése készteti menekülésre az egyik felet, illetve, hogy a menekülés politikai ellehe-tetIenülés miart válik elkerülhetetlenné.
Máshol már
kímurattuk",
hogy a legális és illegális határátlépók társadalmi jellemzői és menekülési módja sok szempontból eltérő. Van-e eltérés a legális és illegális menekültek rétegén belül a nemzetiségek között? A szociodemográfiai jellemzőket vizsgálva azt ta-láljuk, hogy amagyar és a nem magyar illegális menekültek semmiben nem térnek el egy-mástól, amagyar ésanem magyar legális menekültek viszont két szempontból iseltérőek.A nem magyarok között magasabb a családtagot otthon hagyók és afelsőfokú iskolai vég-zettségűek aránya (37 százalék a 29 százalékkal és 19 százalék a 10százalékkal szemben).
Tehát az e téren már leírt eltérés a nemzetiségek között teljes mérrékben alegális menekül-tek közötti eltérésnek tulajdonítható. Ez azt is jelenti, hogy az illegális menekültek nem-zetiségi mivoltuktól független
sirarégiával
rendelkeznek. Ezzel szemben alegális menekül-tekközül
a nemmagyárok
gyakrabban választják a kockázatosabb szétválási megoldást, s több lehet közöttük a politikailag nehezebb helyzetból szökó is a magyarokhoz képest.II. A román származású menekültek beilleszkedése - 1992 1I.l. A szervezeti háttér
Hólabda rendszerű mintavétellel interjút készítettünk nunden fontos állami hivatallal, amenekültügyi és népjóléti területen működő jelentősebb nem állami szervezetekkel, az egyházakkal. valamint azokkal a nem állami szervezetekkel, amelyek kifejezetlen a román nemzetiségűekkel, illetve acigányokkal foglalkoznak:'. Ebből az interjú-sorozatból az derült ki, hogy e szervezetek közül gyakorlatilag egy sem foglalkozik román nemzetiségűekkel. Némelyikük (a Rommüa Libera", aKatolikus Egyház", illetve
2SíkE.: Menekültek ésmenekülthullámok. TÁRKI Gyorsjelentések. No. 1.[1989]
3Megkérdezenek. a Belügyminisztérium Menekultügyi Főosztálya, a Magyar Vöröskereszt vezetősége, a Máltai Szeretetszolgálat, az ortodox, akarolikus és areformátus egyház vezető szernélyiségei, polgárjogi szervezetek: aRaoul Wallenberg Egyesület, illetve azAmalipe és a Phralipe (azelső állalában a kisebbségek-kel,amásik keuö pedig a cigányság jogaival foglalkozik), továbbá több olyan egyesület, polgárjogi szervezet, amely az erdélyiek problémáival törődik
4 A Románia Libera politikai és egyéni kivándorlással foglalkozó szervezet voll. Vezetői gyakran cserélödtek, mivel Nyugatra mentek Gyakorlati tevékenységük abból állt, hogy Nyugaton megteremtsék tagjaik újéletének Ieltételeit >- Romániából korábban kivándorolt személyek, barátok ésrokonok segítségével.
Kifelé olyan polgárjogi mozgalomnak tűntették fel magukat, amely a szabad ésdemokratikus Romániaért kuzd. Adiktátor bukása után aszervezet széiesett. éstagjai elhagyták Magyarországot.
SA katotikus egyház aromanokat amissziös munka tárgyának tekintene. Ezért egyes papok a miséket és istentiszteleteket - az ortodox hagyományoknak megfelelöen - a hívők nyelvén tartották. A románok rendsze-resen látoganák az egyházat társadalmi kapcsolattartás és információcsere céljából. Ezek amenekültek -távozásuk vagy beolvadásuk következtében - elveszítették az egyházzal való kapcsolataikat. így az egyház fokozatosan felhagyou ezzel atevékenységgel.
az állami hatóságok) az első bevándorlási hullám idején (1988-ban és 1989 elején) aktív szerepet vállalt, tevékenységüket azonban beszüntették, mivel már egyetlen román nemzetiségű sem fordul hozzájuk segítségért; más szervezetek (például a Protestáns Egyház vagy a Roman-Magyar Egyesület) tudatosan hagytak fel ezzel a tevékenységgel, mert szeretnék megállítani a Romániából - főként Erdélyból - érkező további beván-dorlást. E szervezetek túlnyomó· többsége azonban soha nem is foglalkozott a román nernzetíségüek problémáival.
Miért szenteltek ilyen kevés figyelmet a románoknak ezek a szervezetek? A magyará-zat abban rejlik, hogy a bevándorlók egyfelől nem memek semmiféle hivatalos szervhez fordulni, másfelől erős személyes kapcsolatrendszerükből fakadóan nincs szükségük intézményes segítségre, tájékoztatásra vagy tanácsadásra.
Il.2. A román nemzetiségű menekültek beilleszkedése
Nyolc esettanulmány alapján próbáltuk megérteni, mit éreznek a román menekültek múltjuk, jelenük és jövőjük, illetve Románia és Magyarország iránt, igyekeztünk felderíteni problémáikat, illetve azt, hogy miképpen reagálnak az őket érő kihívásokra.
A következő pontokban a következtetéseinket összegezzük, aFüggelékben pedig az esettanulmányok legtanulságosabb részleteiból idézünk.
a) A bevándorló státus óhatatlanul nagyfokú bizonytalanságat jelent, ami a románok esetében Magyarországon - a nyelvi nehézségek és a történelmi-politikai körülmények folytán - még erősebb. Így hát nem meglepö, hogyaromán menekülteknek igen erősek az érzelmeik múltjuk (Románia) és jelenük (Magyarország) iránt, menekülésük okairól nem is beszélve. Jellemzöjük a Romániával szembeni erős kritika, sőt a kétségbeesett elutasítás és a Magyarország iránti ambivalencia. Románia számukra maga a pokol, ugyanakkor mégis a szülóhazájuk, Magyarország viszont az a hely, amelynek gyűlöle-tére nevelték őket, jelenleg azonban az otthonuk. E kettős ellentmondás szinte minden esettanulmányban fellelhető az ezzel kapcsolatos tipikus reakcióval együtt: elutasítják a múltat, és hangsúlyozzák a magyarországi élet anyagi előnyeit.
b) Ami Románia elhagyásánakés Magyarországra jövetelüknek okait illeti, némelyik román származású menekült a viszonylag magasabb magyar életszínvonalat, a fejlettebb fogyasztói társadalmat említi kizárólagos indítékként. A másik típus igen komoly ideo-lógiai érveket hoz fel Románia és a románok ellen. Az első típus bizonyos "gyennekes"
vonásokat mutat (hifit, bőrcsizmát. farmert akar vásárolni), és nincs semmiféle konkrét gazdasági stratégiája. A másik típus viszont igen elkeseredett, és oly mértékben elutasító Romániával, illetve a románokkal szemben, hogy ez némelyiküknél már a teljes érzelmi káosz határát súrolja.
e) A román nemzetiségűek viszonylag tehetősebb háttérból érkeznek, egyikük sem a szegénység elől menekül. Éppen ellenkezőleg: lakást, rnunkahelyet, takarékbetétet és taI1ÓS fogyasztási javakat hagynak ott. Románia sötét jövője, az egyre erősödő