Vizsgálatunk során' azt kívántuk feltárui, hogy területileg miként oszlanak el a hazánkba érkező "idegenek,,2, ésmilyen területi különbségek mutatkoznak a menekültek-kel szembeni előítéletekben. illetve amenekültek szociális támogatásában.
A vizsgálat egységének a települési, területi elemzésekben gyakran használt hat nagy gazdasági régiót választottuk. Tekintettel azonban a vizsgált probléma speciális szem-pontjaira. arégiókon belül elkülönítettük a határmenti övezeteket. Az alábbi táblázatból jól látható, hogy így viszont bizonyos esetekben az egy egységre jutó településszám nagyon kicsi.
1.táblázat
A határrnenti övezetek és a gazdasági régiók Településszám
1.Központi: Budapest, Pest megye 45
2.Északi: Nógrád, Heves ésBorsod megye 171 3.Észak-Alföld: Szabolcs-Szatmár-Bereg,
Hajdu-Bihar ésJász-Nagykun-Szolnok megye 75 4.Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Csongrád ésBékés megye 62 5.Dél-Dunántúl: Zala, Tolna ésBaranya me gye 113 6.Észak-Dunántúl: Vas,Veszprém,
Komárorn-Esztergoru ésFejér megye 183
33
11992 második negyedében (május-június) kérdeztük meg a polgármestereket amenekíiltekkel kapcsolatos véleményükról. Postán keresztül kézbesített önkitöltó rendszerú kérdöívünknek 30 százalékát kaptuk vissza. Így a továbbiakban 932 polgármester véleménye, illetve azáltaluk biztosított információk és atelepülések néhány paramétere alapján próbáljuk meg feltérképezni amenekültkérdés területi vonatkozásait. Azokat avizsgálatokat, amelyekhez atelepülések azonosítására volt szükség, technikai okok miatt csupán 709esetre tudtuk elvégezni.
Így az azonosított települések az ország településeinek 23 százalékát teszik ki. A beazonosíron települések aránya azosztrák határ közelében alegalacsonyabb (17%) ésizészaki régió (Borsod, Heves ésNógrád megyc) nem határmenti részein alegmagasabb (32%). Ezenkívül még alacsony Baranya, valamint Szabolcs megyében (18-19%) ésmagas Fejér, Nógrád ésCsongrád megyében (32-35%) (vö. 1.ábra).
2Akifejezés használatával hosszabban Ioglalkozom azekötetben megjelent másik tanulmányomban:
Apolgármesterek és az "idegenek"
Az adott körzetben található települések
'/,-ban _ 50,00-100,00
~ 36,00- 49,00
[[[II] 31,00- 35,00
~ 16,00- 30,00
~ 11,00- 15,00
~ 1,00- 10,00
D
0,00- 0,001. ábra. A válaszoló települések aránya
A kis esetszám miatt kénytelenek voltunk az attitúdkérdések vizsgálatakor az osztrák és a szlovák, illetve a román és az ukrán határ szakaszt összevonni.
1.Az "idegenek" Magyarországon
A polgármesterek 69 százaléka állította, hogy településén hazatért magyatok vagy más bevándorlók, egyszóval "idegenek" élnek, és 38 százalékuk számolt be menekültek helyi jelenlétéről. Tehát a települések több mint kétharmadát érinti a nemzetközi migráció, és egyharmaduk közvetlenül érintett a menekültek befogadásában (2. táblázat). A települések, amelyeket a nemzetközi migráció fokozottan megterhel, jól lokalizálhatók:
egyrészt a román határ menti sávban, másrészt az ország központi regiójában (Budapest és Pest megye körzete) találhatók:'. Ezeken a helyeken a települések körülbelül öó százalék élnek menekültek (2. és 3. ábra).
A Jugoszlávia utódállamaival határos körzetben az ilyen települések aránya (44 százalék), alig haladja meg az országos átlagot. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy az
3Ez az adat megegyezik azzal, amitDovényi Zoltán egyéb forrásból állapít meg. L.Dövényi Z: A menekült-kérdés néhány területi aspektusa Magyarországon. Menekültek, vándorlók, szerencsét próbálók. MT A Politikai Tudományok Intézete, Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve 1991, Budapest, 1992. 84. old.
utódállamok területéről érkező menekültek, szemben például a Románia felől érkezőkkel, jórészt a hazatérés szándéká val jönnek, ígykevésbé szóródnak szét (még ahatárövezetben is),és viszonylag kevés számú településen koncentrálódnak."
2.táblázat
A települések hány százalékában fordul elő...
Válasz, % Összefoglaló adatok:
bánnilyen bevándodó>
bármilyen külföldi bevándorló"
69 63 Részletes adatok.:
bármilyen menekült
bevándorlá siengedéllyel rendelkezö személy vendégmunkás
hazatért magyar egyéb külföldi?
38 44 7 25 19
'/.-ban
~ 87,88-95,45
~ 80,30-87,88
ITIITIlI
65,15- 72, 78O
57,58-65,15 2. ábra. A települések hány százalékában élnek "idegenek"?4Ugyanakkor erreakérdésre avizsgálat lelje senpomosválaszt nem tudadni,rnert stm amcnckültek állam-polgárság szerinu összetétele, sem száma nem szerepelt akérdések kőzőtt.
5A 2.táblázat második felében szereplö csoportok együttesen.
6A 2.táblázat második felében szereplö csoportok a .Jrazatért magyarok" nélkül.
7Azok az"idegenek" kerültek ebbe a csoportba, akiket a polgármesterek azelőbbi négybe nemtudtak
besorol-·'.-ban
~ 57,36-68,57
~ 34,93-46,14
ITIIIIl
23,71-34,93O
12,50-23,71 3. ábra. A települések hány százalékában élnek menekültek?I.I. Az "idegenek" kulonbozá csoportjainak területi eloszlása
A menekültek és egyéb bevándorlók számát egy-egy településen nem tudjuk a vizsgálat adatai alapján megállapítani, arra viszont van lehetőség, hogy a bevándorlók, "idegenek"
különböző státusú csoportjainak területi megoszlását megvizsgáljuk.
3. táblázat
Az "idegenek" egyes csoportjainak aránya a régiók települései szerint
Esetszám Bármelyik Menekültek Bevándorlók Vendég- Hazatért Egyéb munkások magyarok külföldiek
Osszesen 659 68 37 44 -t, 25 19
Központi 30 94 68 82 27 41 30
Északi 97 59 28 39 3 17 18
Észak-Alföld 29 69 31 45 3 33 25
Dél-Alföld 40 82 58 58 13 30 21
Dél-Dunántúl 90 69 41 38 6 26 17
Észak-Dunántúl 107 65 33 43 11 27 15
Osztrák-szlov ak határ 132 67 27 41 3 28 21
Ukrán-roni.án határ 43 78 40 59 9 16 19
Déli határ 91 62 44 34 4 17 17
A 3.táblázatból kitűnik, hogy amenekűltek és abevándorlási engedéllyel rendelkezők oszlanak szét a legegyenletesebben az ország területén, a vendégmunkások a települések viszonylag kis hányadán, regionálisan erősen koncentrál tan élnek az országban.
'/,-ban
~ 21,82-27,27
~ 16,36-21,82
~ 10,91-16,36
n:IIIIIJ
5,45-10,91D
0,00- 5,454. ábra. A települések hány százalékában élnek vendégmunkások?
Szembeötlő, hogy a nemzetközi migráció kitüntetett célpontja a főváros éskömyéke".
Láthattuk, hogy a menekültek esetében ez az érték az országos nak csaknem a duplája.
Ugyanakkor ha minden bevándorló csoportot figyelembe veszünk (2.ábra), kitűnik, hogy azország (gazdaságilag jóval fejletlenebb) keleti határvidékére isakkora súly terhelődik (95százalék), mint aközponti körzetre (ahol a települések 94százaléka érintett). Minde-nekelőtt a menekültek, a bevándorlási engedéllyel rendelkezők ésaz "egyéb külföldiek"
azok, akik e térség településein rendezkednek be hosszabb-rövidebb távra. A hazatért magyarok a főváros és környéke mellett leginkább az Észak-Alföldet és az osztrák határ
8Egy másik tanulmányomban, amely az ország belső, települések közötti migrációjával foglalkozott, cseppet sem meglepö módon, hasonló következtetésre jutottam. Ott két számottevő "vándorlási irányt" véltern megkülönböztethetőnek: az egyik a régiókon belüli mozgások, amásik pedig aközponti régió irányába ható vándorlás. Abban is elég komoly hasonlóság mutatkozik akét vizsgálat eredménye között, hogya belföldi rnigrálók is elsősorban az agglomeráció kedvéért hagyják el a fővárost. Vö. Kovács Robert: Területi egyenlőtlenségek, területi feszültségek, TÁRKI, Budapest, 1992.
53
körzetét választják. Viszonylag nagy a menekültek által lakott települések aránya a mindkét nagy kibocsátó országból (Romániából és a volt Jugoszláviából) érkez6knek útjába eső Dél-Alföldön is.Ugyanakkor a külföldről érkezők többi csoportja inkább kerüli ezt a régiót. Az országos átlagnal kevesebb menekült él az osztrák és az ukrán határ mentén, ésa számuk meglehetősen alacsony az ország északi vidékein is (3. ábra). A ven-dégmunkások a központi körzetet, a román határ melletti településeket Észak-Dunántúlr és a Dél-Alföldet kedvelik (4. ábra). Az ország többi körzetét szinte teljesen elkerülik. Az
"egyéb StálUSÚ külföldiek" területi megoszlása is különbözik némileg a menekültek és a bevándorlási engedéllyel rendelkezőkétől. Sok észak-alföldi és Szlovákiával szomszédos, határmenti településen élnek "egyéb státusú külföldi bevándorlók", noha ezek a körzetek általában kiesnek a többi hazánkba imrnigráló útjából. A hazatérő magyarok leginkább a déli, keleti határvidékeket és az északi régiót (Borsod, Heves, Nógrád megye) kerülik (5. ábra).
'/,-ban
~ 35,67-41,18
~ 30,16- 35,67
~ 24,66-30,16
DJIID
19,15-24,66D
13,64-19,15 5. ábra. A települések hány százalékában élnek hazatért magyarok?Mindent összevetve tehát, a korábbi vizsgálatok eredményeivel összhangban adataink-ból jól látható, hogy a Románia felől érkező menekültek nem maradtak egy-egy határ-menti befogadóközpontban, ugyanakkor az immáron tartózkodási engedéllyel rendelke-zők aránya is meghatározó maradt az óhazával szomszédos térségben. Hiszen nem csupán arról van szó, hogy a határ közelében lévő települések közel kétharmada érintett a
mene-46,08
%-ban
m
71,74-82,86~ 49,51-60,62
!IIIIIlI38,39-49,51
D
27,27-38,39 6. ábra. A települések hány százalékában élnek bevándorlási engedéllyel rendelkezők?kültek fogadásában, hanem az is látható, hogy a főváros és környéke mellett ebben a tér-ségben a legmagasabb a bevándorlási engedéllyel rendelkezők által lakott települések ará-nya. Az is látható, hogy az engedéllyel rendelkezők némileg jobban szétszóródtak, több településen laknak (6. ábra). A Románia felől érkező "idegenek" között jelentős számban akadnak olyanok is, akik kizárólag (legális vagy illegális) munkavállalás céljából érkez-nek hozzánk, hiszen a "vendégmunkások" aránya is kiemelkedő ebben a térségben.
Kevéssé valószínű, hogy a más térségeket is megjárt "idegenek" próbálják meg megke-resni a kenyérre valót ezen az elmaradott vidéken.
1.2. A menekültekkel kapcsolatos problémák területi kidonbségei
Bevándorlók különböző csoportjaival kapcsolatos problémák (4. táblázat) természe-tesen ott fordulnak elő nagyobb 31"ányb311,ahol a menekültek és a bevándorlók nagyobb számban élnek: a központi régióban. a román határ mentén és a Dél-Alföldön (7. ábra).
Érdekes, hogy az Észak-Alföldön, bár jelenlétük aránya viszonylag alacsony, sok polgár-mester számol be különböző menekültekkel kapcsolatos problémákról. Mindenekelőtt a menekültek kitoloncolásával kellett minden más térségnél nagyobb arányban (10 száza-lék) foglalkozniuk. (Országosan csak a polgármestetek 2 százaléka adott számot ilyen
55
jellegű problémákról, a menekültek által sokkal sűrűbben lakott központi körzetben 6 szá-zalék, a roman határ környékének települései esetében is csak közel a fele ez az érték.)
4.táblázat
Kenett-e a menekültekkel kapcsolatban foglalkozniuk a ...
Válasz, % beilleszkedésseJ
ellátással kitoloncoJással
25 35 2
o'o-ban
~ 62,77-74,29
~ 51,24-62,77
~ 39,72-51,24
IITIJ]]
28,19-39,72LJ
16,67-28,19 7.ábra. A települések hány százalékában merültek fel problémák a menekültekkel kapcsolatban?II. Az "idegenek" különböző csoportjai val szembeni előítéletek területi különbségei"
ll.l .Az "idegenek" külöböző csoportjaival szembeni előítéletességJO
Bár a menekültek megjelenése leginkább az ország keleti határvidékein terheli meg a településeket, mégis ott a legnagyobb a fogadókészség és a tolerancia. Az egykori Jugoszláviával szomszédos övezet, ahol - mint az előbbiekben is láttuk - lényegesen kisebb az "idegenek" lakta települések aránya, éppen intoleranciájával emelkedik más.
térségek fölé (5. táblázat).
Úgy tűnik tehát, hogy - hacsak nem tekintjük eleve előítéletesebbnek az ország déli részén lakókat a keleti részen Iakóknál=-, a romániai és a jugoszláviai menekültek eltérő hatással vannak az"idegenekkel" szembeni általános attitűdökre. A rokonokhoz, barátok-hoz érkező és jobbára magyar származású menekültek inkább a toleranciát erősítik, a háborúból gyűjtőtáborokba kerülők és nem magyar származású menekültek (lehet bár-mennyire is indokolt az otthonuk elhagyása) inkább ellenséges érzületet szítanak az
"idegenekkel" szemben. Viszonylag magas az .Jdegenekkel" szembeni előítéletesség a központi régióban is,amely jellegénél (országos központ) ésviszonylag jobb helyzeténél fogva minden migráció célpontja.
Az ország határvidékeire. leszámítva az emlitett déli övezetet, a nagyobb befogadó-készség a jellemző, beljebb (mindenekelőtt az ország déli, keleti részein) a polgánnesterek kevésbé szívesen veszik tudomásul a menekültek megjelenését. Meglehetősen erős az észak-alföldi polgármcsterek elöítéletessége. A térségben - mint az eddigiekból is kide-lül- viszonylag alacsony azoknak a településeknek az aránya, amelyekben megjelentek a menekültek, a polgártnesterek mégis nagy arányban panaszkodtak velük kapcsolatos problémák jelentkezésére. A két déli régió és az Észak-Alföld menekültekkel szembeni türelmetlensége mögött az is meghúzódhat, hogy e térségek a határövezetek .Jiátor-szágaí".
Amennyiben az egyes övezeteken belül hasonlítjuk össze a településeket, azt tapasz-taljuk, hogy ott, ahol nem élnek "idegenek", kisebb avelük szembeni ellenérzés, mint a menekültek által islakott településeken. Ez mindenekelött aközponti régióban, az
Alföl-91uaz.Jdegenckkel" szembeni előítéletek két típusát fogjuk vizsgélni. Egyrészt ahétcsoporttal (bűnözők, cigányok, négerek, arabok, románok, oroszok éskínaiak) szembeni visszautasító, illetve befogadó magatartást, másrészt amagyar nemzetiségű menekültekkel szembeni pozitiv, illetve negatív előítéletek iránti fogékonyság területi különbségeit vesszük nagyító alá. E mutatókat röviden bemutat juk az alfejezetek elején, részletes leíra-sukat azonban azekötetben található másik tanulmányomban találhatja meg az érdeklődő.
10Az "idegenek" meghatározott csoportjai valszembeni visszautasító, illelve befogadó attitűdöket az .~dege-nekkel" szembeni általános attitűdként értelmeztük, és egy olyan mutatóban dolgoztuk fel, amely az egyes csoportokkal szembeni elutasítás mértékének összegzéséveI jött létre. Mivel ez a mutató egy összeg el takar, amelynek skálája 7-lől 35-ig tart, az érhetőség kedvéért százalékos formában közöltük. így az ,~degenek"
elutasitásának mértékét mutatja. Ugyanezen okok miatt szerepelnek százalékok az erdélyi magyar menekül-tekkel kapcsolatos pozitív ésnegatív előítéletek (4-lől 20-ig tartó skála), illelve a támogatási hajlandóság (8-tói 40-ig terjedő skála) esetében.
dön (az észak-alföldi térségben) igaz, éskevésbé a déli határövezetben. Viszont az arány-lag toleránsabb román határ menti vidéken belül nagyobb az"idegenellenesség" ott, ahol nem élnek külföldiek, bevándorlók.
A befogadott és visszautasított csoportok számának térbeli eloszlását vizsgálva (5.
táblázat) azt tapasztaljuk, hogy az "idegenek" jelenléte által érintettebb központi és dél-alföldi
régíó,
valamint a migráció fő sodrából kieső északi határvidék polgármesterei a legtoleránsabbak. A legelutasítóbbak e tekintetben is a déli határövezet ésaz észak-alföldi régió polgármesterei. Noha a keleti határvidéken a polgármesterek az általános előítéle-tesség mutatója szerint a legtoleránsabbak között voltak, meglehetősen nagy náluk a visszautasíton CSOp0l10kszáma.5 táblázat
Az idegenekkel szembeni attitúdök átlagértékei településtípusonként ésövezetenként A befogadott A visszautasított
Esetszám Előítélet, % csoportok száma csoportok száma
Összesen 659 39 4,05 2,65
A település típusa
Város 32 31 5 2
Község 165 40 4 3
Övezetek
Kezponti 30 38 4 2
Északi 97 38 4 3
Észak-Alföld 29 46 ~ 3
Dél-Alföld 40 39 4 2
Dél-Dunántúl 90 43 4 3
Észak-Dunántúl 107 35 4 2
Osztrak-szlovak határ 132 36 4 2
Ukrán-román határ 43 32 4 4
Déli határ 91 45 3 3
11.2.Az erdélyi magyar nemzetiségű menekűltekkel szembeni pozitiv ésnegativ e/óítélelekll
A
negatív
előítéletek mindenekelőtt az ország északi felét jellemzik: az észak-dunántúli régióban, valamint a keleti határsav (elsösorban az Ukrajnaval szomszédos területek), az északi és az észak-alföldi régió polgármcsterei előítéletesek. A magyar nemzetiségű erdélyi menekültekkel szemben a negatív előítéletek mértéke a központi régióban aIIAmenekültek egyes csoportjaival szembeni attitűdjeik mellett megkérdeztük apolgármestereket az erdélyi magyar nemzetiségű menekultekkel kapcsolatos véleményükról is.A polgárrnesterek a következő nyolc állítás-ról (négy negatívról és négy pozitívról) mondtak ítéletet: a menekültek elveszik amunkát az itthoniaktól, a menekültek cserbenhagyják azotthon maradottakat, amenekültek mindent fe\esznek, amenekültek nem igazán magyarok, amenekültek fegyelmezettebbek nálunk, amenekültek erősítik az itthoniakban anemzeti érzést, segíteni kellanehézsorsúakon, arnenekülteknek köszönhető, hogy nem fogy anépesség.
legalacsonyabb. A pozitív előítéletek a keleti (mindenekelőtt a román) határ mentén és az északi régióban gyengék, a Dunántúlon erősek (6. táblázat). Úgy tűnik tehát, hogy bizonyos körzetekben mind a pozitiv, mind a negativ előítéletek erősek, ami nem meglepő, hiszen nem egymást kizáró álláspontokról van szó.
6. táblázat
Az erdélyi magyar menekültekkel szembeni attitúdök átlagérték ei településtípusonként és övezetenként (%)
Ill.A szociális támogatásra való hajlandóság területi különbségeiL2
A menekültek támogatásának kérdésében kicsik akülönbségek az egyes területi egysé-gek között (7. táblázat). A menekültek szociális támogatására leginkább a dél-dunántúli települések polgánnesterei hajlandóak, legkevésbé az északi régió (Nógrád, Heves és Borsod megye) és a keleti (román) határ körzetének polgármesrerei,
7.táblázat
Az idegenekkel szembeni támogatási attitúdök átlagértékei telepiJléstípusonként és övezetenként Esetszám Támogatási hajlandóság
12 A polgármestereknek a menekültek nyolcféle támogatási lehetőségéről kellen véleményt mondaniuk:
információ nyújtása, szociális segély, munkanélküli segély, átmeneti elhelyezés, kedvezményes lakás, GYES, kedvezményes tanulás, napi háromszori étkezés biztosítása.
Az "idegenekkel" szemben toleránsabbnak mutatkozó román határövezet településein kevésbé tartják fontosnak a menekültek szociális támogatását, mint az egyébként intole-ránsabbak közé sorolható Dél-Dunántúlon. E két térség a magyar nemzetiségű menekül-tekkel szembeni negatív előítéletek tekintetében azonos értéket kap, ugyanakkor viszony-lag komoly különbség mutatkozik .pozitív előítéletességükben". A Dél-Dunántúllal kap-csolatos megfigyelések a jugoszláv határzóna településeire is érvényesek. Megfigyelhető az is, hogy az állami forrást jelentő szociális támogatásokat nem a legérintettebb körzetek (a központi és a román határ menti), hanem a menekültáradat "második vonalában" lévő települések vezetői lennének hajlamosabbak megadni.
Az általános attitűdök vizsgálata mellett megkérdeztük, hogy mit képesek nyújtani az egyes települések a menekültek számára.
8.táblázat
A menekülteknek nyújtandó konkrét támogatások
Az .Jgen"válaszok százalékos megoszlása Tudnának-c állásra adni ..
menekülteknek?
magyar auelepulöknek?
Van-c esély az Önök településén menekültek elsz.illasolásara?
Jelenr-e gondot a menekültek egészségügyi.szocialis ellátása"
I 4 20 47
A bevándorlók, menekültek átmeneti szállással való ellátására nagyobb, a numkával való ellátásukra alig van hajlandóság (8. táblázat). Némileg nagyobb a hajlandóság az ország keleti vidékein, az alföldi településeken és az osztrák határ mentén. Az Ukrajnaval szomszédos területeken nem tesznek különbséget a magyar ésa más nemzetiségű mene-kültek között az alkalmazhatóságuk szempontjából, mindkét csoportot a
régió
települései-nek négy százaléka fogadná. A keleti és déli határ-vidéken csak magyar áttelepülóket alkal-maznának (8. és 9. ábra)A menekültek elszállásolására (10. ábra) a Szlovákiával szomszédos települések és a déli-keleti (a menekültek beáramlása szempontjábóllegérintettebb) régiók önkormányzati vezetői hajlamosabbak, míg az Észak-Alföldön és az Észak-Dunántúlon. valamint a központi régióban a polgánnesterek csak nagyon mérsékelten termék ezt.
A központi régió a fogadókészség szempontjaból egyébként is meglehetősen "tartóz-kodó" álláspontot képvisel. Minden tekintetben az országos átlag alatti a hajlandóság, és meglehetősen magas azoknak a polgármestereknek az aránya, akik a menekültek egész-ségügyi és szociális ellátásának nehézségei miatt panaszkodnak (11. ábra). Ez a központi régión kívül csak az északi régióban és az ukrán határ mentén jelent még komolyabb prob-lémát. E magatartás mögött feltehetően arégió túlterheltsége áll.
·/.-ban
~ 7,62-9,09
~ 6,15-7,62
~ 4,69-6,15 [[[]]]] 3,22-4,69
D
1,75-3,22 8.ábra. A települések hány százalékában alkalmaznának áttelepült magyarokat?'/,-ban
~ 4,85-6,06
~ 3,64-4,85
~ 2,42-3,64
lIIIll]
1,21- 2,42D
0,00-1,21O'o-ban
~ 24,17-27,27
~ 21,07-24,17
~ 17,96-21,07
D
11,76-14,86 10. ábra. A települések hány százalékában látnak lehetőséget a menekültek elszállásolására?Települések,o'o-ban
~ 61,21 -66,67
~ 55,76-61,21
mrrn
44,85-50,30D
39,39-44,85IV. Összefoglalás
A menekültek, bevándorlók magyarországi jelenléte - földrajzilag visszonylag jól behatárolhatóan -leginkább a román határ menti sávban, illetve Budapesten és kömyékén érzékelhető, de jelentős a számuk a dél-alföldi körzetben is. Magas, de nem kiemelkedő a menekültek által is lakott települések aránya a déli határ körzetében, illetve a Dél-Dunán-túlon. Feltételezhető, hogy a háború elől menekülők viszonylag kisszámú településen, koncentráltan élnek, és a hazatérés reményében nem próbálnak integrálódni a magyar társadalomba. Így némileg "rejtve" maradnak mutatónk elöl.
A menekültekkel szembeni attitúdök magyarázata szempontjából a regionális különb-ségek tűntek a legfontosabbnak. A központi régióban. a Szlovákiával és Romániával hatá-ros övezetben fokozott toleranciával találkozunk, az Észak-Alföldön és a volt Jugosz-láviával határos térségben pedig viszonylag nyugtalanabb hangokat hallani Azt kell tehát megállapítani, hogy két OIYéUl térség van, amely viszonylag jól viseli (bár a központi régióban a telítódés jelei mutatkoznak) a nemzetközi migráció hazai jelentkezését. Ugyan-akkor az a térség, amelynek a több lllint egy éve dúló polgárháború következtében a prosperáló szomszéd haszonélvezőjéből a megrokkant felebarát rámaszáva kellett válnia, meglehetősen nyugtalanul veszi tudomásul új helyzetét.
Ellentétben az idegenekkel szembeni fenntartások és előítéletek vizsgálatakor tapasz-taltakkal. a menekültek támogatása éppen az északi régió, valamint a központi és a román határ menti települések vezetői körében talál hűvösebb fogadtatásra, és adél-dunántúliak a bőkezűbbek (ide csak kismértékben áramlanak menekültek, általában a szükséges engedélyek birtokában a komolyan letelepedni szándékozók érkeznek). A menekültek számára biztosítandó szállás- és munkalehetóségeket a főváros éskömyékének települései ajánlották fel a legkisebb arányban, ele az ország egész területéről iscsak meglehetősen visszafogott válaszok érkeztek.
Látható tehát, hogy sok szempontból komoly különbségek mutathatók ki a két (a Romá-nia és a volt Jugoszlávia felől érkező) menekülthullám jellege (a határövezetek érintett-sége) és helyi fogadtatása között. A nyilvánvalóan jelentkező feszültségek és területi eloszlásbeli egyenlőtlenségek orvoslására Dovényi Zoltán már idézett tanulmánya köz-vetlen központi beavatkozást javasol. Mi ezzel szemben úgy gondoljuk, hogy a helyi problémák és viszonyok nem ismerhetők meg kielégító módon. Ha viszont érdekeltté pró-báljuk tenni az önkormányzatokat a menekültkérdés helyi rendezésében, és a központ
Látható tehát, hogy sok szempontból komoly különbségek mutathatók ki a két (a Romá-nia és a volt Jugoszlávia felől érkező) menekülthullám jellege (a határövezetek érintett-sége) és helyi fogadtatása között. A nyilvánvalóan jelentkező feszültségek és területi eloszlásbeli egyenlőtlenségek orvoslására Dovényi Zoltán már idézett tanulmánya köz-vetlen központi beavatkozást javasol. Mi ezzel szemben úgy gondoljuk, hogy a helyi problémák és viszonyok nem ismerhetők meg kielégító módon. Ha viszont érdekeltté pró-báljuk tenni az önkormányzatokat a menekültkérdés helyi rendezésében, és a központ