Vizsgálatunk során' arra kerestük a választ, hogy ebben a felbolydult világban miként vélekedik a "helyi hatalom", a polgármester az országba érkező meneküitekről. Sajnos az utóbbi hónapok nemzetközi és hazai eseményei miatt a kérdés most is aktuális. Egyrészt ugyanis a korábbi romániai menekülthullámot a jugoszláv összeomlás után egy nagyobb és jellegében más, újabb áradat követte, másrészt a neofasizmus 1992-es reneszánsza, amelyaz egyesülési eufórián túljutó, a problémákkal szembesülő Németországban jelent-kezett, nem hagyta érintetlenül a fiatal, kelet-európai demokráciákat sem.
Három szempontból vettük szemügyre a polgármesterek véleményét:
a)általánosságban vizsgáltuk meg az előítéletességet az "idegenek" különböző csoport-jaival szemberr';
b)megkérdeztük, hogy a települések vezetőiben milyen mértékben élnek (pozitiv vagy negatív) előítéletek a hazánkba érkező (erdélyi) magyar nemzetiségű menekültekkel szemben;
c) ana kerestünk választ, hogy a polgármcsterek milyen mértékben és formában hajlandók az "idegenek" szeeialis támogatására.
A menekültekkel szembeni általános attitűd vizsgálatakor mértük a hét felsorolt cso-portra! szembeni visszautasítás fokát, illetve az ezek alapján számított egyéb változókat'.
Az (erdélyi) magyar menekültekkel szembeni
előítéletesség
vizsgálata még annak a kor-szaknak a problémalátását tükrözi, amikor Románia volt a menekültek f6 forrása. Nyolc kérdéssel (4.poziuv" és 4 "negativ" előítéletre vonatkozóval") közelítettük meg a témát.I A polgármestereket 1992 második negyedében (május-júniusban) kérdeztük meg a menekültekkel kapcsolatos véleményükról. Postán keresztül kézbcsften önkitöltő rendszerű kérdöívünknek 30 százalékát kaptuk vissza, Ígyatovábbiakban 932 polgánncster véleményét foglaljuk össze. Mivel mintánkba az ország összes polgármesterének egyenlő esélye volt bekerülni, ez 30 százalékos véletlen mintának tekinthető.
A polgármesteri minta demográfiai összetétele sok szempontból lényegesen eltér a lakosság egészének összetételétől. 17százalék rendelkezik egyetemi és 26százalék főiskolai diplomával. A teljes lakosság esetében ez4, illetve 6 százalék. Azéletkort tekintve isvan eltérés, hiszen itt aktívan dolgozó polgármestereket kérdeztünk meg, akiknek kora 24-72 év közöu.
2A vizsgálat során a következő hétcsoporttal szembeni attitűdőket vettük szemügyre. bűnözők, cigányok, négerek, arabok, románok, oroszok éskínaiak.
3Az idegenekkel szembeni előítéletességet kétféle módon dolgoztuk fel. Egyrészt a befogadott és a vissza-utasított csoportok szarnér vizsgáltuk, másrészt azelőítéletesség mértékét ahétcsopornal szembeni elutasítás összesítésével.
4A negativ előítéletek: a magyar nemzetiségű menekulrek elveszik az illélő magyaroktól a munkahelyeket;
cserbenhagyják az ottani magyarságot; felesznek mindent; nem igazán magyarok. A pozitív előítéletek: fegyel-mezenebbek, mint aziuhoniak; erősítik ahazaiban a nemzeti érzést; segíteni kell a nehézsorsúakon; a menekül-teknek köszönhetően nem fogy azország lakossága.
A szociális támogatás iránti készséget azzal mértük, hogya polgármesterek a megadott hét állami támogatási lehetőség, illetve néhány helyi forrás közül melyeket hajlandók a menekültek rendelkezésre bocsátani, és melyeket nem.
A polgármesterek véleményei között különbségeket a megkérdezeuek kora. iskolai végzettsége, anyagi helyzete és világnézete alapján térképezzük fel.
1. Idegenek - menekültek - bevándorlók
Mindenekelőtt néhány fogalmi problémát kell tisztázni. 1988 óta az addig ismeretlen, illetve csak "disszidenseken", .amerikás magyarokon" és .elszármazotrakon" keresztül érintett nemzetközi migráció jelensége egyik napról a másikra bekerült a köztudatba.
Továbbra is hiányoznak: azonban azok a kifejezések, amelyek az .Jdegenek" szocioló-giailag helyes leírását tennék lehetövé. Az emlitett újfasiszta mozgalmak: is csak nehezítik a kutató helyzetét: a címben is szereplö "idegenek" kifejezés manapság olyan politikai állásfoglalással ér fel, amely nagyon is messze áll tőlünk.
Az "idegenek" kifejezés tehát nem .szalonképes'', ugyanakkor sok választási lehetőség nincs. Az emberek általában menekültekröl, menekültkérdésr61 beszélnek, ám a .rnenekül-tek" kifejezés hivatalosan az idegeneken belül egy sajátos csoportot is jelöl. Decemberben az MTA Politikai Tudományok Intézetében tartott előadásunken szinte azonnal felmerült a megfelelő kifejezés hiánya, és a megoldás szükségessége. Ott a migránsok,vagy a
"Magyarországon tartózkodó külföldiek" kifejezéseket javasolták. Itt - jobb híján - a hazánkba letelepedési szándékkal érkező, illetve harmadik országba menekültként továbbutazni szándékozó külföldi állampolgárukra (anyanyelvüktóI, nemzeti hovatartozá-suktól, bőrük színétöl stb. függetlenül) az "idegenek" kifejezést fogjuk használni.
J táblázat
Népcsoportok befogadása és visszautasítása 1992-ben (százalékbanl'' Országos minta
5 A MEDIÁN Kft. esetében az egyes népcsoportok elutasítottságaként közölt értékek azokat a polgár-mestereket istanaImazzák, akik mindenkit elutasítanak, míg a Szonda-Ipsos ésa mi adataink nem. Ez az egyik oka annak, hogy a MEDIÁN által közölt százalékok magasabbak, mint aSzonda-Ipsosé vagy ajelen vizsgalate.
Ahol a táblázatban ,,-" szerepel, azazt jelenti, hogy az adott csoporttal kapcsolatos véleményeket a szöban forgó adatfelvételben nem kérdezték meg.
II. A polgármesterek és az "idegenek" általában"
A válaszoló polgánnesterek 7 százaléka egyáltalán nem látna szívesen "idegent"
Magyarországon. Ez az arány lényegesen alacsonyabb, mint a teljes lakosság esetében, hiszen a Szonda-Ipsos" a mi vizsgálatunknál némileg korábbi, 1992. februári felmérése szerint a magyar lakosság 15 százaléka utasít el mindenféle bevándorlót. Ez a nagyobb tolerancia abban is megmutatkozik, hogy míg a lakossági mintán 12 százalék azoknak az aránya, akik megszorítás nélkül bárkit beengednének, addig a polgánnesterek 22 szá-zaléka nem érvényesítene korlátozásokat a bevándorolni szándékozó külföldiekkel szem-ben (1. táblázat).
/1.l. Az elóítéletesség demográfiai dimenziói
A polgármesterek .Idegenekkel'' szembeni elóítéletességének mértéke elsősorban a polgármesterek kora" (1. ábra) és vallásossága (2. ábra) alapján különbözik. Amikor azt vizsgáltuk, hogy az egyes polgármesterek általában mennyire intoleránsak az "ide-genekkel" szemben, akkor a 44-48 évesek bizonyultak a legtürelmesebbeknek. és a legfia-talabbak, a 24-38 évesek voltak a legelutasítóbbak. Azok, akik magukat .ateistának"?
tekintik, kevésbé visszautasítóak, mint a magukat "hívőnek" vagy "nem hívőnek" vallők.
6E fejezetben az ,,idegenekkel" szembeni el6ítéletesség átlagos mértékét , illetve a "szélsőséges" attitűdök jelentkezésének gyakoriságát vizsgáljuk.
Az előítéletes ség mértékét a különbözö csoportokkal szembeni ,.ellenszenv" pontszámok összege képezi.
A másik mérőeszközünk, amelyet ugyanezen a kérdéssorra adott válaszokból allitottunk elő, a befogadott, valamint a visszautasított csoportok száma. E két mérőszám az 1-es (be kell fogadni az adott csoportot) és az 5-ös (nem szabad befogadni a kérdéses csoportot) válaszokat külonítette el.
Bár látszólag az előítéletesség mértéke és a befogadott (illetve a visszautasított) CSOlXJ!1okszáma ugyanazt a problémát jeleníti meg, ez nincs Így. Az előítéletesség mértéke tartalmazza a megkérdezett válaszait mind a hét csoportra, míg a befogadott és a visszautasított csoportok száma csak az "extrém" (l-es és 5-ös) válaszokat tartalmazza.
Az .Jdegenekkel" szembeni előítéletességet mutató ábrákon nem pontok, hanem százalékok szerepelnek' El kívántuk kerülni ugyanis azt, hogy az Olvasónak egy bonyolult, 7-től 35-ig tartó skáláról kelljen leolvasnia a megfelelő értékeket. A százalékokat ebben az esetben úgy kaptuk meg, hogy az elért pontszámból kivontunk 7-et és az így kapott érték7-et eloszrottuk 35-7 századrészével. Ezt a módszert alkalmaztuk a negatív és pozitív előítéleteket bemutató ábrák esetében is. A különbség az, hogy ott a nunimum 4, a maximum pedig 20 volt, tehát:
x% =(x pont -4)J((20-4 )/1 (0).
7E munka során - az összehasonlítás és a kitekintés kedvéért - többször hivatkozunk majd a Szonda-Ipsos 1992. február elején készített, illetve a MEDIÁN Kft. 1992. április 16-án a HVG hasábjain megjelent publikációjának adataira, eredményeire, amelyek a felnőtt lakosságot reprezentáló mintákon készültek.
8A kor, az iskolai végzettség, illetve a partprefcrcnciák szerinti csoportok meghatározásánál arra törekedtünk, hogy az egyes csoportok meghaladják az 50 főt.
9Fölöslegesnek tűnhet a "nem hívők" és az "ateisták" elkülönítése. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a csoportok a kérdőívben is szerepeltek: "hívő" -e és milyen gyakran jár templomba; amennyiben ,,nem hívő", jár-e tjár-emplomba; a harmadik lehetőség pedig az "ateista" önmegjelölés volt. Mivel a megkérdezettek egy része az
"ateista" jelzöt érezte legpontosabbnak saját maga megjelölésére, nem tartjuk indokoltnak a két utóbbi csoport összevonását, annál is kevésbé, mivel a különböző kérdésekben gyakran ellentétes módon foglalnak állást.
Az el6ítéletesség mértéke, ·1,
50 ~-~---~
40
30
20
10
o 24-38 39-43 44-48 49-54 55-72 év
1. ábra. Az elóítéletesség mértéke az .Jdegenekkel" szemben a polgármester kora szerint