annyira kiterhelődik, hogy már igencsak jól jönnek a szövetséges pilóták. E mellett ekkor már nagyszámban jelennek meg a szovjet légierő kötelékében a Jak-1,
253LaGG-3,
254MíG-3
255pesti műszaki kereskedő 14 000 pengő törzstőkéjével. Az 1938-ban alakult Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap
megrendelései jelentősen hozzájárultak az Aero Ever fejlődéséhez. 1948-ban az esztergomi AERO EVER-t is államosították.
253 A Jak–1 a Jakovlev-tervezőirodában kifejlesztett egymotoros, együléses (oktató változatoknál kétüléses), alsószárnyas, behúzható futóműves, vegyes építésű vadász- és vadászbombázó repülőgép. A prototípus típusjel-zése I–26 volt. A Jakovlev-vadászgépek a második világháború során a Szovjetunió által legszélesebb körben alkalmazott repülőgépcsalád volt. A Jak család összes típusváltozatából közel 37 000 db-ot, a Jak–1-ből 8700 db-ot gyártottak.
254 A LaGG–3 a repülőgép a LaGG–1 továbbfejlesztett változataként a Szovjet Légierő egyik legkorszerűbb vadászgépe volt az 1941. évi német támadás idején.
255 A MiG–3 repülőgépet a MiG–1 vadászgépből fejlesztette az 1. számú repülőgépgyár tervezőirodája, hogy kiküszöböljék a MiG–1 fejlesztése és használata alatt észlelt problémákat. 1940. december 20-a után az 1. számú repülőgépgyárban a MiG–1 helyett már ezt a gépet szerelték össze, és 1941-ig nagy sorozatban gyártották. Ekkor a gyárat az Il–2 csatarepülőgépek gyártására állították át. 1941. június 22-én a Barbarossa hadművelet
megindu-vadászok, melyek saját gyártásúak, de özönlik nyugatról is haditechnika (USA, Anglia), főleg a P-39 Airacobra,
256Hurrican
257vadászgépek és egyéb gépek, bombázók. Ezt aztán a szovje-tek majd jó sokáig tagadják, illetve lekicsinylőnek tartják, pedig ez akkor a létüket biztosítja és a szállított mennyiség is igen tekintélyes!
2581942 végén a Don menti földi harcokban a 2. magyar hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett. A harcokhoz nagymértékű légi támogatást igényeltek, de erre, az akkor ott levő repülőerőink – létszámuk, típusaik miatt – nem voltak képesek. A németeknek volt erre meg-oldásuk már akkor is – a Ju-87
259zuhanóbombázó – amely viszont sebessége miatt maga is erős vadászvédelemre szorult és a csöves légvédelemnek is alaposan ki volt szolgáltatva. A földi támogató légierőre vonatkozóan, az ezt megelőző időben már, néhány vezérkari tiszt felhívta a figyelmet:
„[…] Ott lesz a légierők harcának is súlya, ahol a földi harcok súlya van […]”
lásakor 981 gép volt szolgálatban a szovjet légierőnél, a szovjet légvédelemnél és a szovjet haditengerészeti
légierőnél. A MiG–3-at békeidőben is nehéz volt repülni, de sokkal nehezebb volt bevetések alatt. A gépet erede-tileg magassági bevetésekre tervezték, de a keleti fronton a harcok legtöbbször kis magasságban zajlottak, ahol nemcsak a német Bf 109, hanem a legtöbb egykori szovjet vadászgép is jobbnak bizonyult nála. Vadászbombá-zóként is erőltették bevetését 1941 őszén, de erre ugyanúgy nem volt alkalmas. Később a túlélő példányokat a légvédelemhez csoportosították.
256 A P–39 Airacobra az amerikai Bell repülőgépgyár második világháborús vadászrepülőgépe volt. A szövetsé-ges légierő kötelékében egyaránt bevetették az észak-afrikai, távol-keleti és keleti frontokon is. A megépült 9 588 darabból 5 134-et a Szovjetuniónak szállítottak a kölcsönbérleti törvény alapján. A szovjet pilóták kitűnően alkalmazták a kis és közepes magasságon vívott légi harcokhoz, nagy magasságon viszont a gép gyenge teljesít-ményt nyújtott. Előnye volt viszont még, hogy a beépített 37-mm-es gépágyúval és a szárny alá felszerelhető bombával a német nehéz harckocsikat is sikerrel támadhatta.
257 A Hurricane a britek alapvető egymotoros, együléses vadászrepülőgépe volt, melyet a Hawker Aircraft Limi-ted repülőgépgyár fejlesztett ki és gyártott a második világháború utolsó előtti évéig. Összesen 14 533 darab épült a gyártás 1944-es leállításáig, melyből 1 200 db-ot repülőgéphordozó-fedélzeti üzemre felkészített Sea Hurricane-nek építettek. Kanadában 1 400 db-ot gyártottak saját légierejük részére, valamint Belgiumban és Jugoszláviában is építettek kis mennyiségben ilyen típusú repülőgépeket. A legyártott brit gépekből a kölcsön-bérleti törvény keretében több mint 3 000 darabot átadtak a Szovjetuniónak. A Vörös Hadsereg légiereje bevetet-te többek között Magyarország felett is. A típus megfordult valamennyi hadszíntéren a második világháború alatt.
258 A kölcsönbérleti törvény (Lend-Lease Act) az Egyesült Államokban 1941. március 11-én hozott jogszabály, amely lehetővé tette az USA számára fegyverek és egyéb hadianyagok szállítását szövetségeseinek, elsősorban Nagy-Britanniának és a Szovjetuniónak. Ezzel az USA végképp feladta korábbi, az 1935-ös és 1937-es semle-gességi törvényekben rögzített álláspontját. Nevével ellentétben a törvény nem csak kölcsönbérletbe adásra ha-talmazta fel az elnököt, hanem lehetővé tette számára azt is, hogy „eladjon, jogcímet átadjon, cseréljen, kölcsön-bérletbe adjon, kölcsönözzön, vagy egyéb módon átruházzon” hadi és egyéb felszereléseket minden olyan ország kormányának, amelyeket az elnök fontos partnernek ítél meg az USA védelme szempontjából.
A program keretében összesen 50,1 milliárd dollár értékű árut szállítottak le. Ebből 31,4 milliárd Nagy-Britannia, 11,3 milliárd a Szovjetunió, 3,2 milliárd Franciaország és 1,6 milliárd dollár Kína részére történő eladás volt. A 2005-ös vásárlóerő-paritáson számítva mintegy százszoros szorzót alkalmazhatunk, vagyis például a Szovjetunió mai értékben kb. 1100 milliárd USD szállítást kapott. Összehasonlításul: ez az összeg Oroszország félévi nemzeti jövedelme.
259 A Junkers Ju 87 vagy Stuka (Sturzkampfflugzeug, azaz zuhanóbombázó) kétszemélyes, (pilóta és rádiós lövész) német taktikai bombázó repülőgép volt. Több változatban épült. Becslések szerint 6 500 db Ju 87 készült az összes változatból 1936 és 1944 augusztusa között. Sebessége miatt vadászvédelemre szorult. A magyar
„zubo” alakulatok is repülték ezt a típust.
Ez Tóth Elemértől
260származik, egy 1938-as tanulmányából. Ebben már a spanyol polgárháború tapasztalata benne van, csak még a tervezők és repülőgépgyártók nem tudják, hogy egy csatarepülőgép koncepciójában, alapjaiban eltér az eddig használatos vadász-, felde-rítő-, és bombázógépektől. Később ezt majd minden jelentős hadviselő fél kifejleszti és al-kalmazza is a gyalogság, páncélosok, ellátó oszlopok támadására. Alacsonyan repülő, jól vé-dett-páncélozott, erős fegyverzetű (nagy kaliberű gépágyúk, később rakéták, bombák kombi-nált hordozására alkalmas gépek), amely ráadásul az alacsonytámadások után még védekezhet is a siker reményében. Ez a szovjeteknél az Il-2,
261a németeknél kevéssé a Ju-87D5, inkább a FW-190
262csataváltozata, vagy a Henschel He-129, az angoloknál a Typhoon,
263az amerikai-aknál a P-38 L, -LO,
264vagy a P-47 D
265ilyen változata. Ezek közül már jó néhány a vadász-bombázó kritériumait is kielégíti. De 1942-ben itt még nem tartunk!
1942. októberben kezdik meg az első magyar vadászegységek átképzését a korszerű Messerschmitt Bf-109F–4B
266típusra.
267Kétségtelen, hogy mi lettünk az utolsók, a
260 Tóth Elemér repülő alezredes (1941) (1897. ,3. 18.-?) Katonai szolgálat kezdete: 1915. 08. 18.
261 Az Il–2 Sturmovik a második világháborúban, majd az azt követő években használt szovjet csatarepülőgép, amelyet a Szergej Iljusin (OKB) vezetése alatt álló Központi Tervezőirodában (CKB) fejlesztettek ki az 1930-as évek második felében. Első prototípusa BS–2 típusjellel, 1939. október 2-án emelkedett először a levegőbe.
Továbbfejlesztett változata az 1944-ben megjelent Il–10. 36 183 darab készült belőle.
262 A Focke-Wulf gyártmányú Fw 190 a Luftwaffe egyik együléses, egymotoros vadászrepülőgépe, és kora egyik legjobb vadásza. 1942 őszétől egészen 1943 végéig a legjobb gép volt kategóriájában még a szövetséges gépek között is, azok csak a háború vége felé előzték meg, de mindvégig a Luftwaffe legkiválóbbja maradt.
Ennek ellenére a németek vadászpilótái mégis a Bf 109-est részesítették előnyben. Főként a második világhábo-rúban használták. A 1941-től több mint 20 000 darabot gyártottak belőle, beleértve a körülbelül 6 000 vadász-bombázó változatot is. A vadászvadász-bombázó változatát a magyar zuhanóvadász-bombázó alakulatok is használtak, miután átfegyverezték őket a Ju-87 típusról.
263 A Typhoon együléses brit vadászbombázó repülőgép, amit a Hawker Aircraft tervezett és gyártott a második világháború idején. Elsősorban közepes magasságú vadászrepülőgépnek tervezték, a bombázók elfogására és egyben a gyár Hurricane típusát leváltani a RAF-nál, de több tervezési probléma miatt mégsem tudta ezt a fela-datot teljesen ellátni. 1942 végétől a Typhoon-okat felszerelték bombákkal is, majd 1943 végétől RP–3 nem irányított rakétákkal és megnövelték a páncélvédelmét. Ezekkel a módosításokkal a típus egyike lett a háború legjobb közvetlen légitámogató és csapásmérő repülőgépeinek.
264 A P–38 Lightning a második világháború elején kifejlesztett, nehéz, együléses amerikai vadászrepülőgép, amelyet az amerikai légierő igényeinek megfelelően terveztek a Lockheed mérnökei. Felépítése meglehetősen rendhagyó, ugyanis két, függőleges vezérsíkkal rendelkező törzs közé középre építették be a pilótakabint és a fedélzeti fegyvereket magába foglaló gondolát, ezeket a szárny kötötte össze. Két motor hajtotta, melyek forga-tónyomaték-problémáit ellentétes irányban forgó légcsavarjaikkal oldották meg. Az elsősorban nagy hatótávol-ságú elfogó- és kísérővadász feladatkörre kifejlesztett típusnak több eltérő feladatkörű változata is készült, me-lyek képesek voltak zuhanóbombázó, alacsonyan támadó és fotófelderítő (F–4 és F–5) bevetéseket is végrehajta-ni, a világháború vége felé már rádiólokátort is építettek egyes változataiba. Mint nagytávolságú kísérővadász, alapjaiban változtatta meg – kedvező irányban – az európai hadszíntéren az amerikai bombázóerők veszteségeit.
265 A Republic P-47 Thunderbolt amerikai vadászrepülőgép volt a második világháború során. Teljesen feltöltve nehezebb volt, mint a német Do 17 bombázó, így a legnehezebb egymotoros vadászgép volt a háború során.
Robusztus felépítésű sárkánya nagyon sérülésállónak bizonyult, nyolc nehézgéppuskája pedig kompenzálta a könnyebb vadászokkal szembeni lomhaságát. 7 600 m fölött a repülési magasság növekedésével teljesítménye egyre inkább felülmúlta a Mustangét. A P–51 Mustang elterjedését követően a háború utolsó két évében már inkább alacsonytámadó feladatkörben került alkalmazásra az európai és a távol-keleti hadszíntereken egyaránt.
266 A Bf 109 a második világháborúban, a német légierőben (Luftwaffe) rendszeresített, és a legnagyobb pél-dányszámban gyártott vadászrepülőgép. A Bf 109-essel repülő pilóták több légi győzelmet arattak a második világháború során, mint bármely más gép pilótái a repülés történetében. A kor első igazi modern vadászgépe, olyan tulajdonságokkal, mint például a csupa fém félhéj építésű sárkányszerkezet, alsószárnyas elrendezés, zárt pilótafülke, vagy a behúzható futóművek. A Bf 109 a Luftwaffe alap vadászgépe volt a világháború alatt. A Friedrich (F) típus 1940-es fejlesztés, az első F–1-es változatok 1941 februárjában kerültek a Geschwaderstab és a III/JG 51 állományába, márciustól már az F–2-t állították szolgálatba, augusztusban az F–4-et. Az 1941-es