II. Rudabánya és bányász-szaknyelve
3. Német jövevényszavak
a.) Jövevényszavak a német irodalm i köznyelvből.
á jn s trik ,vendég-, segédácsolat4. Az ak n áb an ugyanis az ácsolatok 100—110 cm.-re v an n a k egym ástól. H a e lle n ben a nyom ás igen nagy, a k k o r az ácsolat b iztosítására még egy, vendég- vagy segédácsolatot ik ta tn a k közbe. V. ö. úfn. 1
1 A következőkben a szokásos rövidítéseket használjuk. Ezeken kívül:
P é c l i = P é e h Antal, Magyar és német bányászati szótár, Selmecz, 1879.
V e i t h = V e i t h , Heinrich, Deutsches Bergwörterbuch, Breslau, 1870.
G ö p f e r t = G ö p f e r t , Edmund, Die Bergmannssprache in der Sarepta des Johannis Matthesius, Zeitschrift für deutsche Wortforschung "
(1902), Beiheft.
M e l i c h — L u m t z e r = M e l i c h , Johann,—L u m t z e r , Viktor, Deutsche Orts
namen und Lehnwörter des ungarischen Wortschatzes, Innsbruck, 1900.
T h i e n e m a n n — T h i e n e m a n n , Tivadar, Die deutschen Lehnwörter der ungarischen Sprache, Ungarische Jahrbücher, 1922.
Einstrich ,feszítek1 (Péch); „Ein bei der Schachtzim m erung entw eder unm ittelbar zwischen die Jöcher oder zwischen die W andruthen in m ehr oder weniger horizontaler Lage einge
triebenes Holz, welches theils zur V erstärkung der Zimme
rung, theils zur Befestigung der W andruthen, theils zur Bil
dung der einzelnen Schachtabteilungen bestimm t ist“. (Veith) Üfn. ei > magy. aj: német Streife > magy. strajfa; német Meister > magy. m ajszter (M elich-Lum tzer 284. 1.) Szóvégi német -eh > magy. -k: úfn. Schach > magy. sakk; úfn.
Schildwache > magy. silbak (M elich-Lum tzer 291. 1.). Ide
tartozik: ájnstrikolni ,segédácsolatot állítan i1.
am p ru k ,vájáskezdés, v ájá sk e zd e t1. V ágatszerű előhaj- tás, vájvégén lőtt bemélyedés, előretörés. V. ö. úfn. A nbruch ,törés, betörés1 (Péch). Az első anyag, am elyet a bányász elő- h ajtásn ál nyer. (Göpfert). „Eine durch bergm ännischen Be
trieb aufgefundene/angebrochene Masse nu tzb arer M inera
lien. Ein A nbruch w ird genannt, dasjenige Ertz, M ineral oder Bergarth, so am Gange noch ungewonnen ansteht11 (Veith).
Német -ch > magy. -k: 1. ajnstrik. Úfn. b > magy. p: úfn.
eben > magy. épen (M elich-Lum tzer 185. 1.); np > m p (haso
nulás). Idetartozik: am prukol ,vájást kezd, belő1, a m pruk ol denom. ige képző: pl. kfn. schaz > magy. sac, sarc, sarcot (Thienem ann 108. 1.).
ank ero z ,rögzít1. V. ö. úfn. A nker ,horgony1,
a rslé d ri ,fa rb ő r1. Á ltalánosan használt, régi kifejezés.
F élköralakú bőrt jelent, melyet a bányászok a csipőjükre csatolnak. Ez tulajdonképen a bányászok köténye. A monda szerint a bányász azért hordja a farán, m ert a bányászból sohasem lehet mester: ezt a mesterséget ugyanis kitanulni nem lehet, m int m inden más ip arág at ahol a kötényt elől hordják s m indenkiből lehet mester. Igazi célja és rendelte
tése, hogy a bányásznak igen sok szűk és m eredek járáson,
K l u g e = K l u g e , Friedrich,—G ö t z e , Alfred, Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache, Berlin und Leipzig, 1934.
S z a b ó = S z a b ó József, Bányaműszótár, Pest, 1848.
J a n k ó — J a n k ó János, A torockói vasbányászat és kohászat története,
Budapest, 1893.
M r á z = M r á z Gusztáv, A dobsinai német nyelvjárás, Budapest, 1909.
L o o s = L o o s , Josef, Wörterbuch der slavischen, ungarischen und deut
schen Sprachen, Pressburg, 1870—71.
gurítón kell átb ú jn ia b án y ajárás közben míg m unkahelyére ér. Ezek az átbujások, átcsúszások rendszerint faron tö rtén nek. Hogy ilyenkor a ru h á já t ne rongálja, ráül az arslédrire és azon csúszik. M ár Agricola G yörgy (16. század) is ism er
te: „W ann die Schacht sehr hängig seind so sitzend die Berg- häuw er au f ihr Arsläder, das von die Lenden gebunden, da- hinden herabhänget“ (Veith). V. ö. úfn. Arschleder ,farb ő r' (Péch). Arslédri < arsléderli < német Arschlederel. Német (bajor-osztrák) kicsinyítő képző -el > magy. -li. Pl. német Jaibal > magy. lajbli; német Fäustel > magy. fajszli; német Zettel > magy. cetli stb. (M elich-Lum tzer 298. L; Thiene- m ann 107. 1.).
a u fp ru k ,feltörés'. H a k ét szintet ak n áv al k ö tn ek össze, az alsó szintről felfelé hajtó ak n át nevezik aufpruk-nah. V.
ö. úfn. A u fb ru ch ,feltörés, emelkedés' (Péch).
b a jlá g ,fékbetétfa'. Á ltalánosan h asznált kifejezés. N á
lunk hom orúan kiv ájt fadarab o t értenek rajta, mellyel a bányacsillét fékezik. Y. ö. úfn. Beilage ,melléklet, csatolvány' (Péch). A szó végi m ássalhangzó elesése g y ak ran a végszó
tag n yújtásáv al já r: német Schanze > magy. sánc (Melich- L um tzer 300. 1.).
bakó ,nagyk alapács'. N agy vaskalapács, m elyet nag y vasércdarabok felap rítására használnak. Ism ert német jöve
vényszó több jelentéssel (v. ö. TSz., NySz., EtSz.). Y. ö. úfn.
Bock (EtSz.). Az etymologia nem teljesen meggyőző.
b a k te r ,őr‘ (éjjeli). M űszak (sikta), azaz a napi m unka után, mikor a m unkások hazam ennek, kezdődik a bakter m unkaideje. Rendszerint öreg, m ár nehezebb m unkára k ép telen m unkás, aki éjjel ügyel fel a bány ára. V. ö. bajor-oszt
rák W ächter ,W ächter'. A m- > b- változás m agyarázható m ind m agyar m ind német (bajor) analógiákkal. Német cht
> kt: német abrichten > magy. abriktol; német richtig >
magy. riktig (EtSz.).
b e rg lé d ri ,farbőr' (1. arslédri). V. ö. még Göpfert.
b la jb a lenni fü g g ély e sb en lenni'. K ötélre akasztott ólom darab, m utatja, hogy a stom p (1. ott) vagy a bányaácso- lat az alaphoz viszonyítva függőlegesen áll-e. V. ö. úfn. Blei
lot, Senkel, Senkelblei fü g g v én y ' (Péch).
bódé f aház'. K ezdetleges deszkaházikó, am elyben az őr (bakter) az éjjelt tölti vagy rossz idő esetén tartózkodik.
Me-lich-Lum tzer tévesen (70. 1.) a szót a kfn. bude úfn. Bálidé
ból szárm aztatja. Jelentése: pásztorok kun y hó ja a sziléziai és cseh hegyvidéken. Cseh bauda, b u dk a (G rim m Wb. I, 1169). Az EtSz. szerint a szó úfn. Bude., kfn. buode ,Bude, Hütte, Gézéit, leichtes Brettergebäude4 szóval függ össze. V.
ö. még Kluge EtW b.
bógni ,k a n y a r4. A bányász azt m ondja, hogy „a b á n y a csille a bógniban v a n 44. T. i. a sín p árn ak ívszerűen k a n y a rodó helyén. V. ö. úfn. Bogen ,ív, k a n y a r4. Úfn. -en, b ajo r
osztrák an, n > magy. -ni, -nyi: német Zacken > magy. cak- ni; német Kaßten > magy. kasz(t)nyi; bajor-osztrák K appen
> magy. k a p n y i (M elich-Lum tzer 296. 1.; Thienem ann 107.1.).
bolcni (bolcnyi) ,csapszeg4. A csille ü tk ö ző je a la tt a cughágban (1. ott) van és ezen van aztán a klobni (1. ott).
Veith szerint egész m ást jelent: „Ein in G rubenbauen zur U nterstützung des Gesteins oder der Zimmerung in einer m ehr oder weniger senkrechten R ichtung aufgestelltes, sta r
kes Holz; ein kleiner Stem pel“. Y. ö. úfn. Bolzen ,csapszeg4 (Péch). Német -en > magy. -n(y)i. 1. bógni.
b ó rm ajszter »furómester4. E redetileg a m ély fú rást veze
tő m unkást h ív ták így. Ma a fúróg ép ekk el dolgozókat h ív ják így. Ők fú rjá k a repesztéshez szolgáló lyukat. „Bohrmei
ster, der Techniker, welcher bei der H erstellung von E rd bohrlöchern die Arbeiten leitet“ (Veith). Y. ö. úfn. Bohrmei
ster ,furóm ester‘ (Péch).
bórm asin ,fúrógép4. A fúrógépet a drajfusz-ra (1. ott) erősítik, sü ríte tt levegővel h a jtjá k s a repesztéshez szüksé
ges ly u k at fú rjá k vele. Y. ö. úfn. Bohrmaschiene »fúrógép4 (Péch).
bunkó ,ütővas, n agykalapács4. Ezzel veri be a kuplis (»csatlós4)-inas az éket a csillelakatba. A bunkó »nagykala
pács4 szó ismerős Diósgyőr vidékén (Szeőke); ,nagy görcsös csomó4 (NySz.); „pars crassior rotunda atque brevis44; „der Kopf eines Stockes oder Prügels44; „fatörzsök, sulyok44. Elfo
gadható m agyarázata nincsen. Schuchardt szerint német jö vevényszó: v. ö. kfn. bunge, osztrák-bajor: p ú n két »knollig, knotig4 (EtSz.).
cángli »bevágás4 a stöm pön (1. ott). Keskeny bevágás a stöm p felső vagy pedig a kopni (1. ott) m indkét végén. Péch nem jegyzi fel. V. ö. Zänklein < kfn. zanke; úfn. Zacken
,Spitze4. Kfn. k > úfn. ck > magy. g: német Zinkraut >
magy. cingrát; ném et Buckel > magy. boglár (M elich-Lum t-zer 287. 1.) Ez a m agyarázat nem egészen meggyőző. Más fel
fogás szerint az úfn. ZaTm-ból szárm azik. Jelentése teh át:
,fogra ácsolni4.
céha fö ld a la tti kidolgozás; b á n y a ; b á n y a te le k a ra jta - levő épületekkel együ tt4. ,Töm -üreg‘ (Szabó). V. ö. úfn. Zeche .bán ya4 (Péch); Bergwerkseigenthum überh au p t (Veith). A szóvégi -a a német szó szóvégi -a h an gjának megfelelője.
cim érm ány ,b á n y aács4. Az a m unkás, aki a bányaácso- latot készíti. V. ö. úfn. Zim m erm ann ,ács‘ (Péch). Az úfn.
-mann, kfn. -man > magy. m ány: német Fahrm ann > magy.
furm ány(os); német H auptm ann > magy. hajtm án y (Melich- L um tzer 296. 1.). Y. ö. még cim érm ány ,faber lignarius4 (NySz.).
cughág ,vonóhorog4. Kis horog a csille ü tközője alatt, m elyre a klóbni-t (1. ott) akasztják. Y. ö. úfn. Zughacken ,vo
nókapocs4. Érdekes, szokatlan átvétel. Ugyanis német -en >
magy. -n(y)i. L. bőgni, bolcni stb.
c s ille b á n y a c s ille 4 (G rubenhund). Négyszögletes, négy keréken nyugvó láda; a szénnek és ércnek szállítására szol
gáló kocsi. N álunk csak ezt a szót h asználják még a k u ty a (H und, Förderhund) helyett is (1. ku tya ). Y. ö. osztrák-bajor Zille .leichtes und geringes F ahrzeug4, tirolisch zille. Német z- > magy. ts: német Zapfe > magy. csap; német Zuspeis
> magy. csuszpájsz (M elich-Lum tzer 277., 84. 1.; Thiene
m ann, „csille“ TSz., NySz.). A szó eredetére nézve 1. Nyr. 27 Í1898) 243. 1.; EtSz.
csiliér f ia ta la b b m unkás, aki a csillét to lja 4 (ma m ár villamos erő végzi el ezt a m unkát). H undläufer, Förder
m ann (Péch; v. ö. még EtSz.). Idevehető: csilléz ,csillét tói4.
dek li f e d ő la p 4. A furóm ester a k ifú rt ly u k a t vaslem ez
zel befedi, ha a robbantás ideje még nem érkezett el. Ez a vas
lemez a dekli vagy föoeg (Szabó). V. ö. úfn. D eckel f e d ő 4 (Péch). Német -el > magy. -li (v. ö. arslédri).
dórni ,lyukszélesítő 4. H e n g eralak ú vasd arab , m ellyel a m ár k ifú rt ly u k a t szélesítik. N éha ly u k fed ő n ek is haszn ál
ják. Y. ö. úfn. Dorn fy u k g a tó 4 (Péch). Szóvégi -ni-re v. ö.
bőgni. Y. ö. még MNy. 3 (1907), 233. 1., és EtSz.
d rájfu sz ,h áro m láb 4. K ülönbséget k ell tenni a három
-lábú faállvány és vasállvány között. A m élyfúráshoz a leg
alább 10 m éter magas faállv ány t használják. A kőzetfuró- gépnek a drájfu szát viszont m indig erős vascsövekből szer
kesztik s a fényképezőgép állványához hasonlít. Tetején a m inden irán yb a m ozgatható fejre szerelik a fúrógépet. V. ö.
úfn. D reifuss ,háromláb* (Péch). „Ein aus drei Rüstbäum en hergestelltes G erüst über einem Erdbohrloche zum Einlassen und A ufziehen der Bohrgerätschaften“ (Veith).
durkol ,átly u k aszt'. H a k é t v ágatot egym ással szem ben hajtan ak, ezek találkozásakor azt m ondják, hogy durkoltak.
V. ö. úfn. durch ,át, által*. Német -eh > magy. -k. 1. am pruk, ajnstrik. Idetartozik: durkra verni ,átlyukasztani* (Somogy megyében, Szeőke).
faszol ,vételez*. A B ányatársulat m agazint rendezett be, m elyben a bányászok beszerzési áron vásárolhatnak élelmi
szereket és más szükségleti cikkeket. H avonként egyszer szoktak egy egész hónapra vásárolni, a cikkek á rá t pedig fi
zetésükből vonják le. A szó a katonanyelvből szárm azik.
,Fölvesz, fölfog* (Szabó). V. ö. úfn. fassen ,megfogni* (Péch).
Bajor-osztrák fassen „die Soldaten fassen ihre Löhnung, Brod, T ab ak “, etc. (M elich-Lum tzer 95. 1.). Pénzt kifaszol (TSz.).
ferzecol2 ,tömedékel*. Régi ak n át betöm ni vagy pedig a bányaácsolatnál a kastóc (1. ott) és a bányaoldal (ulma) kö
zötti rést betömedékelni. Y. ö. úfn. versetzen ,berakni* (Péch), ,megterhel, berak* (Szabó). „Ausser G ebrauch gesetzte Bauen mit unhaltigem Gestein ausfüllen, oder Gesteinsmassen zur A usfüllung von G rubenbauen verw enden“ (Veith). Pécs és Esztergom vidékén ez a szó szintén ismerős (Szeőke).
flancsnyi ,csőkarima*. A sü ríte tt levegő csővezetékének végén, ahova a slagot (1. ott), azaz egy gumicsövet csatolnak, mely a fúróhoz vezeti a sü rített levegőt, van egy karika. Ez
zel a csővezetéket egymáshoz toldják. Ezt nevezik flancsnyi- nak. Y. ö. úfn. Flanschen der Röhren ,csőkarima* (Péch). Né
met -en > magy. -nyi: v. ö. bógni.
fó rh á je r ,elővájár*. ö re g tapasztaltab b bányász (1. hájer).
fórkopni ,segédkopni* (1. kopni).
fórstekol ,előretüzeléssel ácsol*. H a laza főtében h a jta -2 Hangsúly az első szótagon.
n ak előre ak n át, vág ato t stb., a k k o r bélésdeszkákat (cseg- lyekarókat) kell előre tolni (vor stecken), bogy az anyag b e n e hulljon. E záltal biztosítják az előrehaladást. Y. ö. úfn. vor- stecken ,előretüzni\ Péchnél nincs feljegyezve.
gruncol ,ta lp g e re n d a 1. H a a v á g a tn a k vag y az előhaj- tásn a k ta lp a puha, a k k o r ide g eren d át fek tetn ek le, hogy a stöm p (1. ott) ne nyom ódjék a talpba. A talp (Sohle) a vág at
n ak alsó határoló része, ellentétben a főiével (First). V. ö. Göp- fert. „Grund-Sohlen, d a ra u ff m an Stempel oder Thür-Stöcke setzen k a n n 1' (Veith), gadnár (Szabó). Y. ö. úfn. Grundsohle ,ászok, algerenda, g a n d á r1 (Péch). Német m ássalhangzó cso
portból átvételkor a második vagy harm adik m ássalhangzó kiesik: német Schenktisch > magy. söntés (Thienem ann i06.
1.; M elich-Lum tzer 273. 1.). Kfn. s > magy. c; német sauber
> magy. cábor; német Sack und Pack > magy. cakom pakk (M elich-Lum tzer 276. 1.).
h á n d lé d ri ,tenyérvéd őb ő r'. K eztyühöz hasonló b ő rd a rab. A k ezty ü tő l csak abban különbözik, hogy a bányász u jjai szabadon vannak, s főként a ten yért védi. Péch nem jegyzi fel. V. ö. úfn. Handleder. V. ö. még arslédri, berglédri.
Idetartozik: handlédrire! ,keztyüre b an da!1 Érdekes képzés, mellyel m unkakezdésre szólítanak fel (M unkára banda!). He
lyi kifejezés.
han got ,fedü‘. A fe k ü -nek (Liegend) ellentéte. Az érc
vagy széntelepet fedő kőzetréteg. Hanget, hangot (Pécs s Sajó vidékén: Szeőke). „Diejenige Gebirgsmasse, welche auf einer nicht senkrecht fallenden n utzbaren L agerstätte unm it
telbar aufliegt“ (Veith), fö d ü (Szabó). V. ö. úfn. H a n g en d ,fe- d ü ‘ (Péch). Kfn. t ^ ufn. d m agy. t. kfn. hunt ^ ufn. H^und
> magy. hont; kfn. bánt > úfn. Band > magy. pánt stb.
(M elich-Lum tzer 294. 1.).
hébli ,em eltyű, e m e lty ű k a r1. A v áltókon van em előkar (1. vekszli). Y. ö. úfn. Hebel ,em eltyű1 (Péch). Német -el >
magy. -li: 1. arslédri, dekli.
hénk li ,fo g an ty ú 1. Á ltalában m inden tá rg y fogója. V.
ö. úfn. H enkel ,fü l‘. (Péch). Y. ö. még hébli.
hercog T eljesen vasból k é szített b án y acsille1. A szó a cég nevéből (Herz-gykv) népetym ológiával szárm azik. U gyan
is ez a cég g y á rtja a csilléket.
h u tm án y ,felőr1. E gy egész b á n y a v ag y b án yarész
X
üzem részének felügyelője, ki a k ite rm e lt ércm ennyiséget és a m unkások szakm ányait (Schicht) feljegyzi. „H utm ann ist der Wirtli, der in dem H ut oder Zechenhause wohnet"
(Veitli). V. ö. úfn. H utm ann ,felőr‘ (Péch). Német -m ann >
magy. -m any: 1. cim erm ány ,felőr‘ (Szabó). A lakváltozatai:
hotm ány, h okm ány (TSz.; M elich-Lum tzer, Szeőke).
h o rn y ista ,kürtös, ki a lövést jelezte6. Ma m ár a szót nem használják, t. i. sziréna jelzi a lövés idejét. V. ö. úfn. Hor
nist .kürtös6. Péch nem jegyzi fel. Kfn. n > úfn. n magy. n, ny: kfn. turn > magy. torony; kfn. a serin > magy. erszény (M elich-Lum tzer 295. 1.) K atonanyelvi szó.
k án d li ,v izesk an na6. P léhkanna, m elyben a bányászok ivóvizet tartan ak . Fuvószáj (Szabó). V. ö. úfn. Kanne, b ajo r
osztrák Kandel, Kanden. Üfn. -el > magy. -li: 1. arslédri, dekli stb.
kapszli ,gyutacs6. A k ifú rt ly u k b a h ely ezett dinam itot kapszlioal ro bbantják fel. V. ö. úfn. Kapsel. Péch nem je
gyezi fel. ,Tok‘ (Szabó). Y. ö. még kándli.
k á rm a jz li ,kisfejtési csille6. Kicsi, egy ik végén véső a la kú csille. N álunk nagyon kevés van. Inkább földalatti fejté
seknél használják. V. ö. úfn. Karren »targonca6 + Meissel »vé
ső' (Péch). „Ein in der Regel einrädriges Fördergefäss bei der Stollen und Streckenförderung66 (Veith).
kastóc ,rovátfa, széldeszka6 (1. ládholc) »állásfa6 (Szabó).
A vágat bányaácsolata, oldal- és fedődeszkázat, mely a töre
dék behullását akadályozza meg. V. ö. úfn. Kastenstoss, Péch nem jegyzi fel. Kastróc (Diósgyőrben, Szeőke). A m ással
hangzócsoportok felbontását lásd gruncol-ná\. Szóvégi kfn.
-z > úfn. -ss > magy. c: kfn. spriuz > magy. sprajc; kfn.
struz > magy. strucc (M elich-Lum tzer 299. 1.).
k ig lájh o l »kiegyenlít6. A b án y án ak talp át (Sohle), a v á gatnak és az előhajtásnak végét lehet kiglájholni. V. ö. úfn.
gleich »egyenlő6 (Péch).
k ló b ny i ,k en g y el6. A vonóhorogon az első láncszem, mely azonban vastagabb, m int a többi. V. ö. úfn. Kloben
»horgosszeg6 (Péch). Német -en > magy. -ni: 1. bőgni.
kopni ,süvegfa6. A vágatb an v agy táróban, a főte a la tt levő ácsolatban a tám fák (1. stöm p) két végén nyugvó geren
da. K apni (Pécs és Esztergom vidékén, Szeőke), ,hom lokfa6 (Szabó). „K appen sind Höltzer, welche über die Thürstöcke
au f den Stollen geleget w erden“ (Veith). V. ö. bajor-osztrák k copm ,K appe4; magy. -ni: 1. bógni.
k ram pács ,csák á n y 4. Szerszám, m elyet a bányász a kő
zet bontásánál használ. M egkülönböztetendő a pika-tó 1, m ert a csákánynak csak egyik vége hegyes, a p ik án ak m indkettő.
.C sákány4, (Szabó). V. ö. úfn. Kram pe ,csákány4 (Pech). A második szótag (-pács) valószínűleg a kalapács szó analógiá
ja folytán keletkezett.
k rik á l ,lyuktisztító, p orvonó4. Egész vastag hosszú drót, egyik vége kan álszerű én van b e h a jlítv a . Ezzel a szer
szám m al tá v o lítja el a bányász a k ifú rt lyu kb ól az iszapot.
.Kőporvonó, v ak aró 4 (Szabó). „Eine grosse breite K ratze (Veith). V. ö. úfn. K rückel beim Bohrgestänge ,forgató4 (Pech). Kfn. ü > bajor-osztrák i > magy. i: ném et M ütze >
magy. m ici-sapka; német W ürstl > magy. virsli (Melich- Lum tzer 283. 1.). Y. ö. még a „Buléner jövevényszavak"4 c. fe
jezetet.
k u p li ,csillekapcsoló, c sillelak at4. A v égnélküli k ö tél
p á ly á n a k (1. ott.) nevezett szállító berendezésnél, a k ö télre a kuplival, egy lakatszerű szerkezettel csatolják rá a csillét.
V. ö. úfn. Kuppel. Német -el > magy. -li: 1. arslédri, dekli.
Idetartozik: kuplis ,csatlós inas4. Rendszerint fiatal bányász, aki a csillét a kuplival a kötélhez erősíti, éket ver be a kup- liba; ku p liz ,csatol".
la jsin ,vezetősin". A v áltónál a csillének leesését a k a d á lyozza, azaz a csillekereket helyes irán y b a tereli. Y. ö. úfn.
Leit schiene , vezet ősin4 (Péch). A m ássalhangzó csoport egyik tagjának kiesésére 1. gruncol.
lasnyi ,sinösszekötő h e v e d er4. Kis, hosszúkásán négy- szögletes vaslemez, amellyel a stócsin-1 (1. ott) összekötik.
,Ereszték4 (Szabó). Lasni ,ein Teil der M ühle4 TSz. úfn. La
sche ,heveder, sinkapocs4 (Péch).
lén ung ,fizetés4. A bányász fizetése. Ezt az összm űszak (Gesam tschicht) a la p já n hav o n ta fizetik ki neki. R endsze
rin t a hónap közepén, a v á sárt m egelőző napon. »Fizetés4 (Szabó). Y. ö. úfn. Löhnung »fizetés4 (Péch). Német ö > magy.
é: német Röhre > magy. rér; német Stöckel > magy. stékli (M elich-Lum tzer 282. 1.). U gyanígy a bulénerben is (Mráz Gusztáv, A dobsinai német nyelvjárás, Budapest, 1909, 35. 1.).
lóncetli »fizetési lap, bérelszámolási lap ‘ (Szeőke). Fize
téskor a bányász egy cédulát kap, am elyen pontosan feltün
tetik a fizetéslevonásokat (1. faszolni). »Bérjegyzék4 (Szabó).
V. ö. úfn. Lohnzettel ,bérszám adás4 (Péch). Német -el >
magy. -li: 1. arslédri, dekli.
lódung ,fo jtá s4. A robbantó an y a g n ak a fu rú ly u k b a való helyezése u tán a fú ró ly u k b an még fennm aradó üres részt lódunggal, azaz agyagcsíkokkal szokták teletömni, azaz elfojtani, hogy a robbanó anyag h atását fokozzák. „Das zum Sprengen erforderliche P ulver oder sonstige Sprengm aterial in die Bohrlöcher hineinbringen (Veith). V. ö. úfn. Ladung ,töltés, teher4 (Péch). B. Sz. Német a > magy. o: 1. kopni.
lokdékli »lyukfedő4. Kis vaslem ez, m ellyel a kész ly u kat befedik. Y. ö. úfn. Lochdeckel »lyukfedő4. Német -eh >
magy. -k: 1. ajnstrik.
luftlok »szellőző n y ílá s4 luftsakta »légakna, szelelő4 (Szabó). M indkettő szellőztetésre siölgál. Ä különbség csak az, hogy a lu ftsa kta legalább egy m éter átm érőjű és benne létrán a m unkások le- és felszállnak a bányába. Y. ö. úfn.
L uftloch »légakna4, úfn. L uftschacht »légakna4 (Péch). Német -cht > magy. -kt: 1. bakter.
luftrór »levegőcső4. Vascső vezeték, m ely az egész b á n y á t keresztül-k asu l szeli. S ű ríte tt levegő vezetésére szol
gál (1. flancsnyi és slag). V. ö. úfn. Luftrohr. Péch nem jegyzi fel.
meghiccel »meghevít4. A vasat a széntűzben hevíteni. V.
ö. úfn. hitzen ,hevíteni4 (Péch).
mitla »közép4. A sinkötés (stócsin 1. ott) közepe. Amikor pl. a sínpárt igazítják, akkor a m itlá-nál m ozdítják el. V. ö.
únf. M ittel »közép4. (Péch). A kfn. -el > úfn. -el néha m int -la jelentkezik a m agyarban: német Fräulein > magy. fraj- la; német M u ffel > magy. m afla; (M elich-Lum tzer 290. 1.).
Thienem ann (107. 1.) szerint ezek a képződések a latin ere
detű német idegen szavak h atása a la tt keletkeztek, m int lat.
fam ilia > magy. fam ilia; úfn. Maschiene > magy. masina stb.
nógrajzol ,utánaszed4 (Szeőke). Keskeny vájatot kiszéle
síteni vagy beszakadt táróval, a nyomás következtében be
hullott anyagot utánaszedni. V. ö. úfn. nachreissen, Péch
nem jegyzi fel. Német -ei > magy. -ai: 1. ájnstrik. Az ol a de- nom. igeképző: 1. am prukol. (v. Ö. még Thienem ann 108. 1.).
nu m era ,a m u n k ah ely n ek szám a‘; e g y ú ttal m agának a m u n k ah ely n ek neve is. Esztergom és Pécs k ö rn y ék é n is is
meretes (Szeőke).
pajszam jó é tv á g y a t1. Az összes m unkások á lta l haszn ált köszöntés. V. ö. úfn. Speise haben. Ilyen buléner form át le
hetne föltételezni: Speise hän. A szókezdő s- elm aradására 1.:
német S tu tzel > magy. stucli > tucli (M elich-Lum tzer 272.
1.).
p ajszeroz ,valam it erősen m egfog‘. H a a h a jlíto tt v as
rúd dal a tú lte rh e lt csillét tovább to ljá k , a k k o r a vasrú d
„ h arap ja" (beissen) a kereket. Innen a furcsa jelentés. Y. ö.
úfn. beissen, helyesebben Beisser. Péch nem jegyzi fel. R end
szerint főnevek a kölcsönszavak s ezekből képezték az igé
ket a denom. igeképzővel. (1. Thienem ann 108. 1.). Úfn. b- >
magy. p: 1. am pruk.
p a k n y i ,féktuskó‘. A siklót fékező fékszalagon lévő fa- tuskó. Y. ö. úfn. Brem sbacken ,fék ta lp 1 (Péch). Úfn. b- >
magy. p-: 1. am pruk; német -en > magy. -nyi: 1. bőgni stb.
pánvágli ,pályakocsi1. A csille alsó része (1. ku tya ). N á
lunk rendszerint nagy, négykerekű lapos kocsi, m elyen az állam i v asu tat rendbentartó m unkások szerszámot és a n y a got szállítanak. Y. ö. úfn. Bahnmagen, helyesebben bajor- osztrák Bahnmagerl ,pályakocsi1 (Péch). A szóvégi -li-re v. ö.
arslédri.
p e rm an d lik ,b á n y a tö rp e 1. B ányarém , m elyet törpéhez hasonló em b erkén ek kép zeln ek el. „In etlichen u nsern G rü ben w iew ol in w enigen, ist eine v erd erb lich e Sucht, nem b- lich die Bergm enlin, die sehr grew lichen sähen . . . . , diesel
ben Bergmänlin w erden m it Fasten u. Batten vertrieben“.
(Veith), ,Cabutzer, m anó1 (Szabó). Y. ö. úfn. Bergmännchen ,b án yarém 1 (Péch), helyesebben bajor-osztrák Bergmand(e)l.
A m ássalhangzócsoport (-rg) feloldására 1.: gruncol. A szó
végi -k eredete ismeretlen. Lehet szlávos elferdítés, vagy nép- etymologia.
pinga .horpadás1. K idolgozott n ag y ly u k vagy egy sakta (1. ott) beomlása által a föld felszínén keletkezett bem é
lyedés. „Eine durch Zusam m enstürzen eines Schachtes au f
der Erdoberfläche entstandene kesselförmige V ertiefung“
(Veith), ,horpa4 (Szabó). V. ö. úfn. Pinge ,h orpadás4. A szó
végi -a-ra: 1. céha.
p la ttn y i ,fordító lemez4 (Szabó). Ö ntött vaslemez, mely a slipperhez (1. ott) van erősítve s a bányacsillét fo rd ítják meg rajta. V. ö. úfn. Platte ,lap‘ (Pech), bajor-osztrák plQttn.
pom pa ,sziv a tty ú 4. Kis kézi szivattyú, de lehet v illa n y erőre berendezett is. ,Pom p‘ (Jankó). A vizet szivattyúzzák
pom pa ,sziv a tty ú 4. Kis kézi szivattyú, de lehet v illa n y erőre berendezett is. ,Pom p‘ (Jankó). A vizet szivattyúzzák