II. Rudabánya és bányász-szaknyelve
4. Idegen (német) szavak
Az itt következő szavakat hangtani változás nélkül vette á t bányászati nyelvünk. Itt teh át csak a szavak jelentését kell m egm agyaráznunk.
álterm an n ,b e ra k o tt régi v á ja t4. Régi fejtés, ahol m ár nem dolgoznak. „Abgebaute mit Gesteinsmassen ausgesetzte oder eingestürzte Räum e in einer G rube“ (Veith). V. ö. úfn.
Alter Mann ,régi v á ja t4 (Péch), ,ó-vájat‘ (Szabó).
bag ger ,földvágó4. H atalm as gőzgéppel, ú ja b b a n v il
lany erővel h a jto tt gép, m ellyel az ércet fedő anyag ot távo
lít ják el. Y. ö. úfn. Baggermaschine ,kotrógép4 (Péch). Közis
m ert technikai műszó: „Maschine zum Ausschöpfen des San
des und Schlammes aus einem G ew äster“ (Kluge EtW b.7) M a
gyarban szintén ism ert: báger (EtSz.).
bléhung ,duzzadás4. H a a kőzet vizet kap, m egduzzad.
Nem m indegyik kőzet. Pl. a vadkő nem, de a rikacs (1. ott) igen. V. ö. úfn. Blähung ,p u ffa d á s4.
b re n e r ,égő‘. Az olajm écses v ék on y g y a p ju sz e rű bele.
Üfn. Brenner ,lángzó4 (Péch).
brém z ,sikló4. E redetileg csak a ,fék et4 jele n te tte , am ely- lyel a k u ty á t (1. hunt) lefékezték. Ma két, egy felső és egy alsó szintet összekötő hegyi vasútat értenek rajta. Rendsze
rint kétvágányú. Ügy hozzák mozgásba, hogy a völgynek le
felé menő teli csillék súlyuknál fogva a hegynek felfelé menő üres csilléket felhúzzák. „Bremsberge sind Verbindungen zweier Sohlen, meist in der F allrichtung der Lagerstätte, zu
weilen aber auch diagonal und selbst auch im Gestein ausge
führt, in welchen gewonnene Massen von oberen Sohlen zu ei
ner tieferen m ittelst Brem svorrichtung und Schienengeleisen gefördert w erden“ (Veith). Üfn. Bremse ,fék4 (Péch), ,dörzs- m ű‘ (Szabó). Idetartozik: brémzol ,fékez4.
dam ,g á t\ A szénbányában a tü zet korlátozzák, n álu n k a vizet vezetik el vele. Üfn. D am m ,töltés, gát4 (Péch). „Ein aus Holzwerk, Steinen, hergestellter theilw eiser oder
vollstän-diger Verschluss einer Strecke um das Einström en von W as
sern zu verhindern“ W asserdamm (Veith).
ding ,szakm ány‘. A b ányaigazgató szem élyes láto g a tá sai alkalm ával a m unkásoknak közvetlenül jelöli ki az elvég
zendő m unkát és az érte járó d íja t: azaz szakm ányt ad. Üfn.
Ding, Geding »szakmány4 (Péch), „Gedinge, V ertrag zwischen Arbeits-(Geding)geber und A rbeiter (Gedingnehmer) über eine bergm ännische Arbeit, wobei n u r die Leistung, nicht die zu der A rbeit erforderliche Zeit in Betracht kom m t“ (Göp- fert). „In Bezug au f die Arbeit und den Lohn bestehen auf den Bergwerken zweierlei Verhältnisse, entw eder w ird der A rbeiter nach der Zeit, nähm lich nach einer gewissen Anzahl Stunden, die m an Schicht nennt, abgelohnt, oder er erhält sei
nen Lohn fü r eine in quanto et quali bestimm te Arbeit, ohne Rücksicht au f die Zeit, die er dam it zubringt. Jenes ist die Schichtenarbeit, dieses aber die Arbeit nach den Gedinge“
(Veith). Idetartozik: dingél ,szakm ányt a d \
dinamit ,d in am it4. A kőzet repesztésére használt ro b bantó anyag. A dinam itot Nobel A lfréd nevezte el 1867-ben
(EtSz.)
figurant ,m érésnél segédkező em ber4. R endszerint é rte l
m esebb m unkás, aki a m érési m űszereket viszi és a m érés
nél segédkezik. Üfn. Figurant ,mérősegéd, jelző4 (Péch).
first ,főte‘. A b á n y a tete je , fedele, ellentétben a ta la j
ja l, m ely a b á n y a a ljá t jele n ti. „Die obere B egrenzungsflä
che eines Baues (Veith). Üfn. First ,fönt je, teteje4 (Péch), fo
te, tetőd4 (Szabó). A szó Erdélyben a következő alakban volt ismeretes: fést ,a bán y áb a vezető út teteje4 (Jankó).
flúder ,vízgát, vízduzzasztó4. Az ak n áb an a víznek egy helyre való duzzasztása. Üfn. Fluder ,vízcsatorna4 (Péch), vízlecsapoló4 (Szabó).
fórsusz ,előleg4. A m eg állap íto tt fizetésnap előtt felvett összeg, m elyet a m unkás indokolt esetben kaphat. »Előlege
zés4 (Szabó). Üfn. Vorschuss »előleg4 (Péch).
gang ,ér, te lé r4. V asérccel tö ltö tt közetér. „Eine p la tte n förmige M inerallagerstätte in Form eines ausgefüllten Spal
tenraum es, welche das Gebirge, in dem sie vorkommt, nach allen R ichtungen hin durchschneidet und später entstanden ist, als das sie umschliessende Gestein“ (Veith). Üfn. Gang
,telér‘ (Péch, Szabó). Általános és sokféle jelentésben átvett német kölcsönszó (M elich-Lum tzer 112. 1.).
gécéhe7 ,szerszám 6. A bányász m unkaközben használt m inden szerszám ának neve. Üfn. Gezähe ,szerszám 6 (Péch).
gészénk ,ereszke, le jta k n a 6. A m élységbe ereszkedő a k na. Üfn. Gesenk ,ereszke6 (Péch, Szabó).
kísz ,kovand, kovács, k é n k o v an d 6 (pirít). Fém szerű ás
vány. Üfn. Kiess ,kvarc, kova6 (Péch).
k v erslág ,k eresztv ág at6. Két fö ld alatti vágat m erőleges találkozási helye. Üfn. Querschlag ,keresztvágat6 (Péch). „Ein unter rechtem W inkel au f die Längenrichtung einer Lager
stätte getriebener Schlag (Veith).
ládholc ,rovátfa, széldeszka6 (1. kastóc). A tám fa (stömp, 1. ott) és a bányaoldal közé helyezett deszka, amely a töredék behullását akadályozza meg. Üfn. Ladholz ,bélésdeszka6 (Péch), ,bélfa6 (Szabó).
lág er ,csapágy; fekvet6. Első jelen tése ,csapágy6, m ely
ben a csille kerekeinek tengelye forog, (csapágy ,Pfanne, L a
ger6 Szeőke). Második jelentése: „Eine Lagerstätte vom glei
chen Streichen und Fallen mit den Schichten des Gebirge
steins“ (Göpfert). „Lager und Flötze sind beide, wie die G än
ge plattenförm ige Lagerstätte, jedoch von gleichem Streichen und Fallen mit den Gebirgsschichten“ (V e ith ).,Telep6 (Szabó).
lígénd ,fekü‘. Az a kőzet, am elyen az érc- vag y szénte
lep („fekvet“) fekszik. A fekünek hangot (1. ott) az ellentéte.
„Diejenige Gebirgsmasse, welche u nm ittelbar u nter einer nicht senkrecht einfallenden plattenförm igen Lagerstätte liegt, deren U nterlage bildet“ (Veith). Üfn. Liegend ,fekü6 (Péch).
m agazin ,r a k tá r 6. R endszerint kőház, hol a szerszám o
k at tartjá k . Üfn. Magazin ,tá rh á z 6 < francia magazin.
m aródi ,b eteg 6. A beteg v á já r, ak i m u n k ára nem tud megjelenni, „maródit jelent“, azaz beteget jelent. A k atona
nyelvből került át. Ez a (maródi) fr. maraud átvétele s való
színűleg a harm inc éves vallásh áb o rú id ejé n k e rü lt a ném et katonanyelvbe. (M elich-Lumtzer 179. 1.).
m u ter ,anya, c sav aran y a6. A csav arnak az a része, m ely be a csavarorsót csavarják. Üfn. M utter ,anya‘ (Péch).
7 Hangsúly az első szótagon.
n it ,szegecs4. E gyik végén lapos f e jje l elláto tt szög. Ez
zel két fém et erősítenek egymáshoz. Üfn. Niete ,szegecs4 (Péch).
ő rt ,v ájv ég ‘. Egy e lő h a jtá sn a k v ag y egy még k eresztü l nem h ajto tt tárón ak vége. „Ü berhaupt jeder P u n k t in der G rube wo A rbeiten a u f dem Gestein sta ttfin d e t“ (Göpfert).
„D as Ende eines G rubenbaues, eines Stollens, einer Strecke, eines Schachtes, im Gestein; insbesondere das jedesmalige Ende eines G rubenbaues im Gestein bei der H erstellung dem Betriebe des Baues“ (Veith). Üfn. Ort ,vájvég‘ (Péch).
p átern o szter ,szállító k a n a la k 4. G azdaságokban is hasz
nált gépek, m elyekkel a vizet kisebb m agasságra emelik.
Lassú mozgást jelent. ,V ederm ű4 (Péch), ,láncfuvó‘ (Szabó).
„Die K ettenkünste oder Paternosterw erke bestehen aus einer Kette ohne Ende, welche in Bestimmten A bständen Gefässe trägt, dieselben füllen sich unten mit W asser u. giessen oben aus; es sind dies die s. g. Eim erkünste: P aternosterkünste“
(Veith).
p ro b íre r8 ,kémlész‘ (Szabó). O ly szakem ber, aki az ércek fém m ennyiségét kikémleli, kipróbálja. Üfn. Probierer ,kém- lész, kémlelő' (Péch). Evvel függ össze a következő is:
p ro b ira n t ,kém lelde‘. Azaz labo rató rium , hol „kikém lelik" a fém tartalm at. Üfn. Probierlaboratorium ,kémlő-mű- hely 4 (Péch). A fenti alak valószinüleg az úfn. Probier am i
ből szárm azik, m t > nt részleges regresszív asszimiláció, (dentalizáció.)
p u ffer ,ütköző4. A csilléket k ét alsó végükön rendsze
rint ütköző lemezzel látjá k el, hogy a lökést felfogják. Üfn.
Puf f e r ,ütköző4 (Péch).
rasz t ,szünet4. Ebédszünet déli 12—1 ó ra között. E zalatt az egyórai szünet a la tt költi el a bányász egyszerű eb éd jét, am ely többnyire sült szalonnából és kenyérből áll. O lykor felesége hozza ki a bán y áb a a főtt ebédet. Üfn. Rast ,nyugvó4 (Péch), ,pörke‘ (Szabó.) Idetartozik: rasztol ,pihen4.
reszt ,m ara d v án y 4. H a a m unkás a fizetésnél pénzt nem k ap (1. lónung, cetli), m ert a levonások többet tesznek ki, m int egész havi keresete. Ilyenkor m ondják: „a bányász
részt-Hangsúly az első szótagon.
ben m ara d t“. Úfn. Rest »maradvány4 (Péch), »hátralék4 (Sza
bó).
sifer ,p ala‘. V ékony lem ezekre hasadozó kőzet. Üfn.
Schiefer ,p ala‘ (Péch), sifar »kőtörmelék4 (Jankó). V. ö. még M elich-Lum tzer 235. 1.
slusz »havi z á rla t4. A hónap utolsó m u n k an ap ja. Ezen a napon csak fél m űszakot dolgoznak (1. sikta). Úfn. Schluss
»zárlat, berekesztés4 (Péch).
slip p er »talpfa4. Rövid, vastag fagerenda. Ezeket egy m ásután helyezik a föld felszínére és ehhez szögelik a sine- ket. Üfn. Schlipper »talpfa4 (Péch).
sm elcer »olvasztó4. A k ohóknál dolgozó m unkás, ak i az olvasztott vasat a kohóból kiengedi. Úfn. Schm elzer »olvasztó m unkás4 (Péch).
sn ap p er »furógépszelep4. A kézi fúrógépben a levegőt szabályozza. Úfn. Schnapper »csappantó4 (Péch).
soter »meddő, kavics4. A príto tt kő, ren d szerin t é rc ta rta lom nélkül. Külsőleg a kavicshoz hasonlít. Úfn. Schotter »ka
vics4 (Péch).
spicc vas »Spitzeisen4. L. spiccajznyi.
sut »gurító4. Két szintet összekötő ak n aszerű nyilás. Az ércet a felsőbb szintről az alsóra döntik. Van olyan sut is, mely szellőztetésre szolgál. Ezt lu ftsu t-nak hívják. Üfn.
Schutt .gurító4 (Péch). „Ein blinder Schacht, ein zur F örde
rung dienendes Gesenk“ (Veith).
szignál ,jel4. A siklóberendezésnél (1. bremz) m ielőtt moz
gásba hoznák a siklót, a m unkás jelt ad az indulásra. Úfn.
Signal »jeladás4 (Péch). L. még a következőt.
tasz ter ,taszt‘. A m unkás a taszter megnyomása által ad ja meg a sikló indulására a jelt. Üfn. Taster »billentyű4 (Péch). L. az előzőt.
untercúg »tartó ácsolat4. A bányaácso lat egy része. Já- romácsolat: m iként a hid járom a gerendákat viseli, úgy hord
ja az untercúg a süveggerendákat (1. kopni, stöm p) a b á n y á ban. „Ein besonders starkem Gebirgsdrucke in Stollen, Strek- ken und ausgehauenen weiten unterirdischen Räum en unter der Zimmerung an der Firste horizontal angebrachter, durch Stempel oder Bolzen unterstü tzter Balken um der Zimmerung
Tarján Jenő 5
einen noch grösseren H alt zu geben“ (Veith). Üfn. Unterzug .gyám gerenda4 (Pech).