2. Vajha nem volna Se tett se képzetben, A mi hütelen Személyem ellen Vádakat szólna Majd az ítéletben.
3. Oh, te kegyelmes! Kész a bocsánatra, Vétett bár neked Gyenge gyermeked, Légy engedelmes, Ereszd áldozatra!
4. Jó atyám! segíts Sok jót véghezvinnem, Ez nap ne legyen Rám nézve szégyen; Adj benned hin
nem S ha hülök melegíts.
5. Lelked szózatja Lévén bölcs vezérem, Nem tévedek el, Sőt víg énekkel Zeng szivem lantja, Ha estvét megérem.
6. Most a munkára Vetem elmém, kezem, Ha súlyos lészen, Áll jobbod készen; Mert szád szavára Híven emlékezem:
7. »Nem hagylak téged, Tőled nem távozom, Tiszted kövessed, Én bennem vessed Csak reménysé
ged, Rólad gondolkozom.*
3
34 K Ö Z N A P
8. Atyám! e szózat Szóljon ma nekem is; Majd az estvéli Órán kedvteli Szívvel tőlem is Lángol az áldozat.
XLIII.)
Nóta:
XXV. Zsolt. S z iv e m e t h o z z á d.O h Isten! a nap fáklyája íme fölemeltetett; :l: A setét éjnek homálya E földről elüzetett: A napnak intésére Minden állatok felkelnek, S neved dicséretére Örvendenek a reggelnek.
2. Mi is okos teremtések E napnak kezdetében,
:l: Áldásodra vagyunk készek, Szivünknek örömében;
Hogy buzgó szerelmedből E mái napra virasztál, Atyai jó kedvedből Egünkre új fényt támasztál.
3. Segíts, Uram! munkáinkban, A melyekhez kell fognunk; :l: Hogy szokott hivatalinkban Lehessen jól forognunk. Adj nekünk egészséget, Éhez elégséges erőt; Kerüljük a restséget, Hogy ne láss köztünk he- verőt.
4. A te szent neved félelme Kezeinket mozgassa;
:l: Gondviselésed védelme Lépésünk támogassa; Hogy lelked tetszésére Ez egész napot tölthessük; S eljutván az estvére, Ismét neved dicsérhessük.
5. Sziveink jó kívánsága Szent Felségednek tes
sék: :l: Híveidnek imádsága Áldozat gyanánt essék.
Uram! mind azt kedveljed, A mivel téged tisztelünk;
Éltünket úgy rendeljed, Hogy mi veled, s te légy velünk.
XLIV.
Nóta: XXIII. Zsolt. A z Ú r én n e k e m .F
eltetszett a nap, sugárzik az égen, Világot áraszt a tágas térségen. A sötét hűvös föld kebelét hatja, Szint, hevet, termést nemző sugárzatja. Minden ébre
dők munkára sietnek Műhelyébe a roppant termé
szetnek.
2. Hálát adunk neked, kegyes Istenünk, Hogy nem bocsátál kárt, veszélyt ellenünk; De jobb kezed hü angyala volt jelen Az elmúlt egész félelmes éjjelen;
S távozván lakunktól minden ártalom, Ujulásunkra vált a nyugodalom.
3. Hányan, kik tegnap vig estvét értenek, Most bú-sajtolta könynyeket öntenek ? Hányat lenyomott az ínségek súlya? Hányat megfagylak a halál jég ujja?
Mi pedig élünk, s örömzengeteggel Állottuk körül ol
tárodat reggel.
4. Dicsérünk téged ajkunkkal énekben. Éneklé
sünkkel szívben és lélekben; Felemelt szemünk egei
det járja. Holott dicsőül ajakink zsoltárja; S a széked felé reménykedő hitnek Jézusi szavak menetelt ké- szitnek.
5. Könyőrgünk neked, Atyánk, mindenható! Légy ma is minden ránk háromolható Szerencsétlen sors ellen menedékünk: Adj erőt, kedvet, egészséget nékünk, Add meg az eledelt és öltözetet, Adj a jó czélra jó igyekezetét.
6. Légyen kedves neked e gyülekezet, Mely igaz hitben emel szivet, kezet; Lelkesíts ebben ifjakat, véneket, Hogy szorgalommal kövessék tiszteket; S nyu
galmas legyen e nappali pálya Végén a munkás éj
jeli párnája.
7. Áldd meg valamit elménk, lábunk, kezünk Mükörében ma tenni igyekezünk. Segélj meggyőzni minden akadékot, Mely gátolhatná a tiszta szándékot.
Vedd el ártalmát a gonosz czélzásnak, Midőn igyek
szik kárt okozni másnak.
8. Hallgasd meg, Atyánk! esedezésünket, Juttass békével estvére bennünket, Hogy akkoron is neved magasztaló Ajakkal áldjuk, oh] örökkévaló! S hálás érzetünk a csendes alkonyon Imádásod szent oltárához vonjon.
36 K Ö Z N A P
X L V .) Nóta: XXX. Dics. N a g y I s t e n ! tége d im á d .
S
zivem buzogj hálákát! Az Ur vigyázott rád! Zengj nyelvem szentnótákat
Annak, ki reggelt ád! Zengj örvendező szóval! Az Űr vigyázott rád! Fizess kegyes adóval annak, ki reggelt ád!2. Magához jóságával. Hogy vonjon bennünket, A csendes éjszakával Béfedi földünket; Akkor titkos erőt tölt Látatlanul belénk. Hajnalban ismét felkölt, S szebb fényben néz felénk.
3. Hívek! kik új erőben Ma felserkentetek, Szen
teljétek elsőbben Az Urnák szivetek, S ti elfajult fiai, Mig késik pálczája, Térjetek, bűn szolgái, Térjetek hozzája!
4. Jóvoltod, édes atyám! Túl hat az egeken.
Megújulva árad rám Minden reggeleken: A nap s éj változása Hirdeti hűséged, Oh, minden jók forrása!
Ki ne áldna téged?
5. Jóságod által lettem, Uram! a mi vagyok;
Valamit tőled vettem, Mindent reád hagyok. Mi légyen köszönetem? Mit kedvel felséged? Neked szentelt éle
tem Örökké áld téged.
XLVI.)
Nóta: VIII. Zsolt. O f e ls é g e s Ú r m i.9
É
n lelkemnek legméltóbb óhajtása. Uram Isten, neved magasztalása, Véghetetlen a te kegyességed, Min
dennapon megújul hűséged!
2. A fényes nap munkáid dicsőségét Felfedezi s hatalmad erősségét, S midőn rendelt pályáját folytatja Te dicsőségedet ragyogtatja.
3. Tiéd a föld, te bölcsen igazgatod, Mind az embert, mind a férget megtartod, E világban minden teremtésed Látja s hirdeti gondviselésed.
4. Engemet is béfedez mindenható Szent irgal
mad, mely mindenben látható. Miképp áldjam én ezért nevedet? Én Istenem! fogadd el szivemet.
5. Vedd ezt tőlem; oh, ne nézd bűneimet! Szent fiadért bocsásd meg vétkeimet; Ő általa lám atyámmá lettél, S érdeméért kegyelmedbe vettél.
6. Én is tehát teljes reménységemet Benned vetem, és rád bizom éltemet, Te vagy nekem kegyel
mes Istenem; Erős váram, oltalmam s mindenem.
7. Csak te tudod mig bírhatok élettel, Tudtod kívül egy veréb se veszhet el, Nekem is hiv gond
viselőm leszesz, Ki egy hajszálat is számba veszesz.
8. Idvezitőm! add igádat felvennem. És maga
mat hiv követőddé tennem. Mert a te igád gyönyö
rűséges, A te terhed könynyü s dicsőséges.
9. Te jól látod nagy erőtlenségemet: Segéljed hát kegyelmeddel lelkemet! Csak te hozzád óhajtozik lelkem! Vedd fel szómat, hallgass meg Istenem!
XLVII.)
Nóta : XXX. Dics. H a g y I s t e n téged !H á l a legyen Istennek E nap viradtával, Hogy en
gem kegyelmének Fedett oltalmával. Az éjnek sö
tétsége Jóllehet környülvett. De az ő segítsége Erős oltalom lett.
2. Azért téged dicsérlek, Éltem megtartója, S kérlek légy a míg élek, Elmém oktatója; Oltalmazza irgalmad Mi oskoláinkat, Szentegyházaddal együtt Elöl
járóinkat.
3. Add, félje szent nevedet E föld kereksége, És keresse kedvedet Emberek népsége; Szent lelkednek ereje Töltse bé szivünket, Hogy nyelvünk dicsérhessen Téged, teremtőnket.
38 K Ö Z N A P
4. Országban békességet, Házunkban kenyeret, Tiszta s józan életet Adjon szent felséged; Mindenütt a szeretet S jóság virágozzon: Mi köztünk egy értelem S kegyesség maradjon.
5. Szent akaratod szerint, Add. kiki eljárjon Dolgaiban mindenként, S reá áldás szálljon; Tenéked úgy engedjen. S úgy bánjék dolgával, Hogy meg is elégedjen A maga sorsával.
6. Segélj ismeretedben Végig megmaradnunk, S ne engedj ösvényedben Soha meglankadnunk: Senki nem árthat nékünk, Ha te vagy mi velünk; Légy hát erős vezérünk, S maradj végig bennünk.
XLVIII.) Nóta: V. Zsolt. Ú r is t e n ! a z én im á d s á g o m .
U
risten! a nap felköltével Áldjuk a te szent nevedet. És imádjuk felségedet, Hogy mára ép testtel s elmével Jutánk békével.
2. Jóvoltodból felvirasztottál Minket, a csendes álommal. Éjjeli nyugodalommal Testben s elmével újí
tottál, Vidámitottál.
3. Mái nap is, Uram! kegyelmed Velünk bűnös híveiddel, Erőtlen teremtésiddel, Közölvén, tartson szent szerelmed, Nyújtsd segedelmed.
4. Őrizz a bűntől kegyelmesen, Hogy szükséges dolgainkat Folytathassuk munkáinkat E mai nap is törvényesen, S éljünk kegyesen.
5. Jutass békével az estvére. Hogy akkor is di
csérhessünk Téged, s szentül tisztelhessünk, Mely le
gyen lelkünk örömére, Idvességére.
6. Uram! kérésünk meghallgassad. A Krisztust tekintvén értünk, Add meg a mit tőled kértünk;
Minden dolgunkat te forgassad. És igazgassad.
XLIX.)
Nóta:
XXXIII. Zsolt. K a s z a iste n fé lő .T
enéked, Uram! hálát adok Hozzám való jóvoltod- ért :l: És teljes szívből is vigadok Rám áradott jó kedvedért; Mert im meghallgattál, :l: Engem kiragadtál Nyavalyáimból; Szivbeli vidulást, Adtál megtágu- lást Sok bánátimból.
2. lm feltámasztád napom fényét. Mely homályba béborult volt, :l: Elmosád rólam lelkem szenynyét, Melyben hevertem mint egy holt; Nyomorúság között
:l: Mint egy eszeveszett Mikor hányatnám, Akkor se
gítséggel Lől, hogy több ínséggel Ne bántattatnám.
3. Atyai gondviselésedet Sok ezerszer megpró
báltam, Reám kinyújtott kezeidet Én Istenem ! által- láttam. Tégedet dicsérlek :l: Azért mig itt élek E gyarló testben: Szájamnak szózatja Eged általhágja: Hiszek igédnek.
4. Ma kezeidbe ajánlottam, Melyeket te adtál nekem, :l: Felköltömkor is azt mondottam: Magad bírj engem Istenem! Ördög martalékja :l: Hogy ne légyek rabja, Adj estvét érnem, Ki uralkodói s élsz. Senkitől is nem félsz, Ne hagyj elvesznem.