2. Ö bir végetlen kegyelemmel; Atyai szívvel van hozzánk: Sehol nem séri minket semmivel, Ke
gyelmes szemmel néz reánk: S bárha kereszttel lá
togat. Kész segedelmével támogat: Légy csendes szívvel.
3. Mint legyen neked s másnak dolga, Az nála nincsen elrejtve: S ha munkájában vagy hiv szolga.
Nem lesz nála elfelejtve. Hallja ő fohászkodásid, Jól látja könyhullatásaid: Légy csendes szívvel.
4. Ha senki sem volna világon, Kire magadat bizhatnád, Mégis segítségével nagyon Magadat vi
gasztalhatnád : Tudja titkos bánátidat, S bölcsen ve
zérli dolgaidat: Légy csendes szívvel.
5. Ö hallja lelked óhajtásit, Miket nem mernél mondani. Neki szived titkos panaszit Bízvást meg lehet vallani; Ő mindenütt vagyon vélünk, Hallja s megadja a mit kérünk; Légy csendes szívvel.
6. Mit búsulsz szegény, élted felől, Azt miképp folytasd, s tápláljad, A ki azt adta jó kedvéből, At
tól elémented várjad: Van nála minden bőségben, S téged se hagy el a szükségben: Légy csendes szívvel
7. Ne mondd: nem látok semmi eszközt, A mit keresek nem lelem: E tesz Isten s ember között közi.
Tőle jön a segedelem; Mikor azt nem is láthatod, Ő nála mind feltalálhatod; Légy csendes szívvel.
8. A segítség néha bár késik, De ugyancsak eljön végre: Várakozás nehezen esik, De majd válik
idvességre; Mi lassan jő, a bizonyosb, És a mi késik, kivánatosb: Légy csendes szívvel.
9. Ne emésztődjél ha ellenség Rósz hirt költ rád hazugsággal: Bár érjen csúfság, keserűség, Meg
győzheted azt jósággal; Ha Isten a te oltalmad, Em
bertől nem lehet ártalmad; Légy csendes szívvel.
10. Valamig mi e földön élünk, Sokszor kereszt ér bennünket; S gyakran mitől legjobban félünk.
Mind az érdekli szivünket, Mig nem érjük halálunkat, Nem lelhetjük nyugodalmunkat; Légy csendes szívvel.
11. Van Isten népének szombatja, Akkor az Ur megszabadít, ínség kötelét elszaggatja, S teljes szabad
ságba állít; A halálban elvégzödik Minden, és boldog
ság kezdődik: Légy csendes szívvel.
Ifjak templomi tanítása előtt.
X X X V I .) Nóta : XXX. Dics. N a g y Is te n im á d .
• •
^)rök-élet. forrása. Felséges Istenünk! Bölcsességed lámpása, Világoljon bennünk, Hogy legyünk hiv hal
lói A hiv tanítónak, S szivünkbe fogadói Az erkölcsi jónak.
2. A te beszéded drága, Drágább sok kincsek
nél; Mert életnek világa A hivő telkeknél: Arany s ezüst veszendő, De igéd megmarad, S az abban épü
lendő Dicsőséget arat.
3. Szentlélek! te szolgádnak Szenteld szivét, szá
ját, Hogy folytassa nyájának Üdvére munkáját. Adj figyelmet fülünkbe. Szivünkbe érzetet, Önts világot lelkűnkbe; Adj örökéletet!
30 K Ö Z N A P
X X X V I I .) Nóta: CXLVI. Zsolt. Á l d j a d én lelkem
O h menynyei világosság, Istennek nagy ereje, :l:
Ki vagy út, élet, igazság, Minden jónak kútfeje. Szállj meg kérlek szivemben, Segélj gyengeségemben.
2. Űzd el hathatós fényeddel Én elmémnek ho
mályát, :l: Igazgassad kegyelmeddel Annak minden munkáját. Hogy jussak el végtére Ismereted fényére.
Tanítás után.
X X X V I I I . ) A z o n n ó tá ra .
F o r d u lj lelkem dicsérettel A kegyelmes Istenhez :l:
Mert atyai szeretettel Viseltetik mindenhez S a kiben lát készséget, Ád annak bölcsességet.
2. Hozzám is magát viselte, Mint hűséges mes
terem, :l: Tudományomat nevelte, Melyért nevét di
csérem, S életem holtig lészen Szolgálatára készen.
Köznap reggeliek.
X X X I X . ) Nóta : I. Inv. T e r ó l a d z e n g d ic s é re tü n k .
U j nap, új hét derüli reánk. Hozzád sóhajtunk, jó Atyánk! Biztass meg ezen új reggellel, Gyermekidet oly boldog jellel, Mely édes remény képében A lélek szentek szentjében Téged szemlélvén lakozik, Midőn a
s z í v imádkozik.
2. Ez új hétnek új világa Kegyelmed új bizony
sága, Ösztön a menynyei éleire Formáló erkölcsi jó tettre. Erősitsd ez ösztönt bennünk. Atyánk, segíts fe
léd mennünk: Ha csügged az igyekezet, Ne késsél nyújtani kezet!
3. Földi gondunk is rád vetjük, Mert magunktól nem tehetjük; Lévén gyengék, erőtelenek, Hogy szük
ségink teljesedjenek. Adj erőt és egészséget, Munkánk után elégséget! Ha szükséget kell próbálnunk, Erős hittel add kiállnunk.
4. A kik bánatborús létre Viradtanak ez új hétre; Azoknak keserveit vedd el Megvigasztaló ke
gyelmeddel! Gyógyítsad a nyögéseket, Fohászkodó betegeket. S ki a bú poharát iszsza, Öröm kelyhét rendeld viszsza!
5. Szenteld meg ez egész hetet, Adj lelkes igye
kezetét! így ha munkán forog is kezünk, Elménkben rólad emlékezünk. Minden mivünk folyamatja Legyen erkölcs példázatja, Hogy remény, öröm, szeretet Kar
ján zárjuk bé a hetet.
XL.)
Nóta ; VIII. Zsolt. O h fe ls é g e s Ú r ! m i k eg yes.L
egelső gondom ha reggel felkelek, Az, hogy Istenem! tégedet dicsérlek. Minden reggel nagy nevedet zengem, Ha új napra virasztasz fel engem.
2. Im az elmúlt éjjel is megnyugtatál, Békében az új napra eljuttatál. Karod volt felettem a védelem, Azért nem ért semmi veszedelem.
3. Uram! jóságod miként hálálhassam? Méltó dicséreted miként adhassam? Neked szentelem egész életem, Ez legyen hál’adó dicséretem.
4. Ez egész napon te légy, Uram, velem, Midőn a te dolgaidat mivelem, Vezérelj egész éltem folytában Az igazság s erény szent útjában.
5. Szenteld meg lelkem, hogy bűnbe ne essem, Minden szent törvényeidet kövessem. Élhessek házam népe javára. Lehessek hazámnak jó polgára. „
32 K Ö Z N A P
6. Uram, áldd meg kezem, s elmém munkáit.
Segéld szolgádnak minden jó szándékit. Ha te vagy velem, te vagy vezérem, Uram! mindenben úgy czé
lom érem.
XLI.)
Jíóta : LXV. Zsolt. A S io n n a k h e g y é n.hitta az éjszakát elő, Hogy megnyugodjatok, :l:
Ti a napnak terhét viselő Testek és állatok ? Ki forditotta fényességre Az éjnek homályát? Ki hozta fel napját az égre, Hogy fusson új pályát?
2. Te vagy az, oh mindenek atyja! Mert a te kezednek, :l: Mely az ég seregit forgatja, Nap és hold engednek. Téged hát imádni nem késünk. És mihelyt hajnallik, Dicséret mondó éneklésünk Buzgó szava hallik.
3. Bézártuk volt, mikor aludtunk, Érzékenysé- ginket: :l: Mi magunkról semmit nem tudtunk. De te tudtál minket. Ha felénk kár vagy veszedelem Köze
litni akart: A te nálad lakó kegyelem Oltalma be
takart.
4. A te erőd, oh Mindenható! Legyen nekünk ma is :l: Minden életünk háborgató Gonosz ellen paizs.
Légy segítőnk, ha munkálkodunk, S igazán keresünk.
Vigasztalónk, ha szomorkodunk. Atyánk, ha meg
esünk.
5. Adjad, hogy tartsuk fődolgunknak Szent ne
vedet félni, :l: Hasznáért felebarátunknak Semmink se kímélni. És szivünk szerint elfelejtsük. Ha megbánt valaki; A másoktól vett jót ne ejtsük Elménkből soha ki.
X L I I .) Nóta: LXXXI. Zsolt.