• Nem Talált Eredményt

náltatnak; ilyenek:

In document MONDATTAN LATIN (Pldal 105-109)

in fr a ,

alul,

su p ra ,

felül,

in tra ,

belül;

an te,

előbb,

post,

később (v. ö. 91. s 94. §§.);

abhinc,

ezelőtt (97. §.) ;

pl. Úri sunt magnitudine paullo infra elephantos. (Caes. B. G.

6, 28.) Hannibal paucis post diebus graviore secutus est agmine. (Liv.

32, 5.) Abhinc annis quattuor . . . (vagy: annos quattuor, 97. §. — Cic. B.OSC. C. 13.) Qu. Fabium, qui tertio anno ante consul fuerat,

Tuscus gladio perjigit. (Liv. 2, 46.)

1. Jegyz. Ante és post mellett állhat alapszám v. rendszám is. K ü - lömbség van e k ifejezésekben :

1 0 6 MÓDHATÁROZÓK. 1 0 9 . §.

ante

v.

post trés annos ) „ , . , , 3 evvel ezelőtt v. után, ante v. post terhűm annum 1

tribus ante v. post annis ^

tertio ante v. post annis „ , , , , , , . > 3 evvel előbb

v.

utóbb.

tnous annis ante v. post I tertio anno ante v. post >

Multis annis post, quam Troia capta est, conditur Roma. — Multis annis ante Romulum f ia t Homerus.

2. Jegyz. Post az utána következő quam-mai összetett szóvá is leh et:

postquam.

D e ezen post határozószó a quam elől sokszor el is marad, különö­

sen, ha a mértéket kifejező Ablativusnak rendszám a je l z ő je ; pl. Octavo mense (t. i. post), quam, coeptum oppugnari, captum est Saguntum (Liv. 2 1 , 15.)

Post-quam v. quam helyett néha quum áll, v agy pedig a vonatkozó névmás Ablativusa; pl. Cottegam triduo, quum has dabam literas, exspectabam.

(Cie. Fám. 10, 2 3 .) Ipse octo diebus, quibws has literas dabam, cím Lepidi copiis me coniungam. (Cie. Fám. 10, 18.)

109. §. IV. AMativus pretii az árt fejezi ki, a m ennyiért, a m i l y á r o n, valamit szerzünk, vagy valamin túladunk, vagy a m e n n y i r e valamit becsülünk; áll tehát :

1. különösen az adást-vevést, bérlést, valamibe kerülést, becs­

lést, jelentő igék mellett, milyenek: emere, venni, vásárlani; vendere, eladni; venire, eladatni; stare, constare, esse, valamibe kerülni;

licere, eladónak lenni; conducere, bérbevenni; locare, bérbeadni, kölcsönözni; aestimare, valamire becsülni stb.

Pl.

Multo sanguine et nulneribus P o en is v icto ria stetit.

(Liv. 23, 30.)

Viginti talentis unam orationem Isocra tes vendidit.

(Plin. H. Uí.

7, 30.)

Sextanle sál et R om ae et p e r totcirn Ita tta m erat.

(Liv. 29, 37.)

E a lis quinquaginta talentis aestim ata est.

(Nép. Miit. 7.)

Jegyz. Ha az árt kifejező módhatározó főnév, az mindig Ablativusban á l l ; de ha melléknév, az Ablativuson kívül állhat, különösen az összehasonlító- kifejezésekben, Genitivusban is, miről a 168. §-ban. Gyakran melléknévi hatá­

rozók fejezik ki általánosságban az árat vagy érték et: care, drágán, sokra ; bene, male stb.

2. Más igék mellett is az ár vagy bér kifejezésére (A b l.); pl.

Abdalonymus exigua stipe (csekély bérért) hortum colebat. (Curt. 4, 1.) Triginta milibus Caelius habitat. (Cic. Cael. 7.)

Tant

a mércédé docuit. (Cic. Phil. 2, 4.)

3. Abl. pretii áll e szók mellett i s : dignus, méltó s indignus,

méltatlan; dignari, méltatni, méltónak tartani valamire; pl. Vir

patre, avo, maioribus suis dignissimus. (Cic. Phil. 3, 10.) Te omni ho­

MÓDHATÁROZÓK. 1 1 0 . 1 1 1 . § . 1 0 7

nőre indignissimum iudico. (Cic. Vat. 16.) Dignari aliquem honore cocnae. (Suet, Vesp. 2 .)

Ha cselekvésről van szó, Supinum A b l.; pl. Dignum est dictu. (V. ö.

131. §.)

4.

carus, drága ; venalis, eladó ; vilis, olcsó, (hitvány) mellék­

nevek mellett ; pl. Quod non opus est, asse carum est. (Sen. Ep.

94.)

Cibus unó asse venalis. (Plin. H. N.

19. 4, 19.)

1 1 0. § . Néha A c c u s a t i v u s b a n áll a m ódhatározó(véghatározó- képen. V. ö. 88. §. b. Jegyz. és 15 4. 1 5 5 . §.) Ilyenkor tulajdonképen az A cc. a d v e r h i ú m n a k tekinthető, íg y : a) De'mely névmások s mellék­

nevek v. számnevek semleges Accusativusa, m in t: aliquid, quidquam, némi­

leg ; nihil, semmiképen sem ; aliquantum, egy kissé, n ém ileg; múltúm, n a g y o n ; sumrnum, legfőképen ; plurimum, töb b n yire; nimium, sz e rfö lö tt; ceterum, cetem, egyébiránt; — b) az ily k ifejezések : magnóm partém, nagyrészt 5 pariim, részben, egy részt, s t b .; pl. Suevi neque múltúm, frumento, séd m a xi­

mum partém lacte atque pecore vivunt, multumque sunt in venationibus (Caes- B. Gr. 4, 1.)

111. §. Praepositio és A c c u s a t i v u s a tulajdonképeni mód megjelölésére (v. ö.

78.

§.) :

ad és in = a) szerint, után, következtében, -hoz szabva ; — b) -hoz képest, hasonlítva. így különösen e kifejezésekben : ad (in) módim, ad (in) morém, módja szerint, módon; ad normám, ad naturam, ad voluntatem; ad verbum, szóról-szóra ; in formám, v. formulám, in exemplum, in verba, in speciem, (színlelve, lát­

szólagosan); in vicém, kölcsönösen. — Az in után álló főnévnek rendesen jelzője van ; pl. a) Numa Pompilius ad cursum lunae in duodecim menses deseribit annum. (Liv.

1, 1 9 .)

Populus Romanus ad suum arbitrium imperat. (Caes. B.

Gr. 1, 36.)

Múlta in eam senten- tiam dicuntur. (Caes. B.

Gr. 1, 45.)

In has ferme leges ictum foedus.

(Liv.

23, 34.)

— b) Laelium Decimum cognovimus virum bonum et non illiteratum, séd nihil ad Persium. (Cic. de Or.

2, 6.)

Quid ad primum consulatum secundus? (Liv.

38, 53.)

Cives Romani ser- vilem in modum (rabszolgák módjára) cruciati et necati sunt. (Cic.

Verr.

1, 5.)

Vaticinantis in modum cecinit. (Liv.

5, 15.)

per, módon, utján. Különösen e kifejezésekben: per iocum, p er iocum et ludum, tréfásan, tréfálózva; p er ludibrium, g ú n y osa n ; per speciem, szinlelve, ürügy a la tt; p er vices, v á lta k ozv a ; p er vim, erőszakosan; p er fraudem, csalfán, á ln ok u l; p er literas, Írásban; p er omne f o s et ne/as, minden lehető m ód on ; pl. Dicam paucos homines Q. Opinium p er ludum et iocum fortunis omnibus evertisse (Cic. Verr. 2, 1, 6 0 .) — Per simulationem amicitiae pro- diderunt mc. (Cic. ad Quir. 9.)

1 0 8 MÓD- 1 1 2 . 1 1 3 . § . ÁLLAPOTHATÁROZÓK. 1 1 4 . §.

1. Jegyz. A p er és Acc.-sal álló határozóknál sokszor nehéz a megkiilöm- T)öztetés, szorosan véve módot jelölnek-e vagy pedig eszközt, vagy állapotot.

secu n du m ,

szerint, -vei egyezőleg és

con tra ,

ellen; pl.

F a c i

-lius est secundum natúrom, quarn contra eam vivere. (Quint. Inst. 12,

1 1 .) — Contra exspectationem om n iu m C aesar U xellod un u m ven erat.

{Hirt. B. G-. 8, 40.)

2. Jegyz. Á tvitt értelemben módhatározóként állanak sokszor más praepositiók is, különösen a helyet jelelők, í g y : ante, post, extra, intra, citra, ultra. (7 8 . s k. § § .)

112. §. P r a e p o s i t i o A b l a t i v u s s a l mód jelölésére:

de, ex, szerint, nyomán, után, következtében ; pl. D e amicorum sen - ten tia Romám confugit. (Cic. Mii. 2 4 .) E m rtute, id est honeste vivere. (Cie.

Fin. 2, 1 1 .) Scribo e x opinione hominum atque fam a. (C ic. Fám. 12, 4 .) — Különösen e kifejezésekben : D e integro, teljesen ú jr a ; de industria, kész­

akarva; de (ex) improviso, véletlen ü l; ex sententia, ex more, ex consuetudine, ex lege, ex iure, ex fo e d e r e ; e republica (a köztársaság érdeke szerint, ja v á r a );

ex re mea (javamra).

[Mindezek eredetileg honnan ? kérdésre felelő hely- vagy eredethatározók.]

113. §. Eszközt jelölő módhatározóként állnak:

p e r

és A c c. (által). Használják, ha személy szolgált mintegy eszközképen, ha annak közreműködésével történt valami; pl.

M etel- lu s per legatos lu gu rth a e im p era t a rgen ti pondo ducenta m ilia.

(Sall.

Iug. 62.)

Per quos et a quibus occidebantur.

(Cic. B,osc. A. 29,80.)

Jegyz. 1. Kivételesen az eszközlő személy neve is egyszerűen A b l.- ban állhat, mint a tá rg y n év ; pl. Militibus murum fossamque perducit. (Caes.

B. G. 1, 8.)

2. Ha a személy nem eszközlő, hanem maga a kezdő, működő, akkor A b l. auctoris áll. (1 3 2 . §.)

clarn

és A b l . néha Acc. (tudtán kivül, titkon); pl.

N o n sib i 4 lám vobis salutem f u g a p e tiv it.

(Caes. B. C. 2, 32.)

cum és

sine

1. 1 1 7 . §.

114. §. I. b) Állapothatározók.

H og ya n ? mily állapotban ? miként ? miképen ? (hol ? minél ? min ? miben ? stb. V . ö. 10 1. §.)

A ) H a t á r o z ó s z ó k .

A z állapot meghatározására többnyire a módot vagy helyet (h ol ?) je lö lő határozószókat használjuk.

M egjegyzendő und (egyszersmind, együtt) állapothatározó szó, mely többnyire cum propositióval s Ablativussal á l l ; pl. Hic lupiter hodie ipse

■aget et ego una cum illő. (Plaut. Amph. prol. 95 .) D e magában is ; pl. S i causam cognoverit, una et id, guod facio, probabit. (Cic. Caecil. 1, 1.)

ÁLLAPOTHATÁROZÓK. 1 1 5 — 1 1 7 . §. 1 0 9 ’

1 1 5 .

§. B) N é v s z ó.

A névszó állapothatározóként majd puszta A b l a t i v u s b a n

áll, majd p r a e p o s i t i ó v a l Abl. v. Acc.-ban.

In document MONDATTAN LATIN (Pldal 105-109)