in fr a ,
alul,
su p ra ,felül,
in tra ,belül;
an te,
előbb,
post,később (v. ö. 91. s 94. §§.);
abhinc,
ezelőtt (97. §.) ;
pl. Úri sunt magnitudine paullo infra elephantos. (Caes. B. G.
6, 28.) Hannibal paucis post diebus graviore secutus est agmine. (Liv.
32, 5.) Abhinc annis quattuor . . . (vagy: annos quattuor, 97. §. — Cic. B.OSC. C. 13.) Qu. Fabium, qui tertio anno ante consul fuerat,
Tuscus gladio perjigit. (Liv. 2, 46.)
1. Jegyz. Ante és post mellett állhat alapszám v. rendszám is. K ü - lömbség van e k ifejezésekben :
1 0 6 MÓDHATÁROZÓK. 1 0 9 . §.
ante
v.
post trés annos ) „ , . , , 3 evvel ezelőtt v. után, ante v. post terhűm annum 1tribus ante v. post annis ^
tertio ante v. post annis „ , , , , , , . > 3 evvel előbb
v.
utóbb.tnous annis ante v. post I tertio anno ante v. post >
Multis annis post, quam Troia capta est, conditur Roma. — Multis annis ante Romulum f ia t Homerus.
2. Jegyz. Post az utána következő quam-mai összetett szóvá is leh et:
postquam.
D e ezen post határozószó a quam elől sokszor el is marad, különö
sen, ha a mértéket kifejező Ablativusnak rendszám a je l z ő je ; pl. Octavo mense (t. i. post), quam, coeptum oppugnari, captum est Saguntum (Liv. 2 1 , 15.)
Post-quam v. quam helyett néha quum áll, v agy pedig a vonatkozó névmás Ablativusa; pl. Cottegam triduo, quum has dabam literas, exspectabam.
(Cie. Fám. 10, 2 3 .) Ipse octo diebus, quibws has literas dabam, cím Lepidi copiis me coniungam. (Cie. Fám. 10, 18.)
109. §. IV. AMativus pretii az árt fejezi ki, a m ennyiért, a m i l y á r o n, valamit szerzünk, vagy valamin túladunk, vagy a m e n n y i r e valamit becsülünk; áll tehát :
1. különösen az adást-vevést, bérlést, valamibe kerülést, becs
lést, jelentő igék mellett, milyenek: emere, venni, vásárlani; vendere, eladni; venire, eladatni; stare, constare, esse, valamibe kerülni;
licere, eladónak lenni; conducere, bérbevenni; locare, bérbeadni, kölcsönözni; aestimare, valamire becsülni stb.
Pl.
Multo sanguine et nulneribus P o en is v icto ria stetit.(Liv. 23, 30.)
Viginti talentis unam orationem Isocra tes vendidit.(Plin. H. Uí.
7, 30.)
Sextanle sál et R om ae et p e r totcirn Ita tta m erat.(Liv. 29, 37.)
E a lis quinquaginta talentis aestim ata est.(Nép. Miit. 7.)
Jegyz. Ha az árt kifejező módhatározó főnév, az mindig Ablativusban á l l ; de ha melléknév, az Ablativuson kívül állhat, különösen az összehasonlító- kifejezésekben, Genitivusban is, miről a 168. §-ban. Gyakran melléknévi hatá
rozók fejezik ki általánosságban az árat vagy érték et: care, drágán, sokra ; bene, male stb.
2. Más igék mellett is az ár vagy bér kifejezésére (A b l.); pl.
Abdalonymus exigua stipe (csekély bérért) hortum colebat. (Curt. 4, 1.) Triginta milibus Caelius habitat. (Cic. Cael. 7.)
Tanta mércédé docuit. (Cic. Phil. 2, 4.)
3. Abl. pretii áll e szók mellett i s : dignus, méltó s indignus,
méltatlan; dignari, méltatni, méltónak tartani valamire; pl. Vir
patre, avo, maioribus suis dignissimus. (Cic. Phil. 3, 10.) Te omni ho
MÓDHATÁROZÓK. 1 1 0 . 1 1 1 . § . 1 0 7
nőre indignissimum iudico. (Cic. Vat. 16.) Dignari aliquem honore cocnae. (Suet, Vesp. 2 .)
Ha cselekvésről van szó, Supinum A b l.; pl. Dignum est dictu. (V. ö.
131. §.)
4.
carus, drága ; venalis, eladó ; vilis, olcsó, (hitvány) mellék
nevek mellett ; pl. Quod non opus est, asse carum est. (Sen. Ep.
94.)Cibus unó asse venalis. (Plin. H. N.
19. 4, 19.)1 1 0. § . Néha A c c u s a t i v u s b a n áll a m ódhatározó(véghatározó- képen. V. ö. 88. §. b. Jegyz. és 15 4. 1 5 5 . §.) Ilyenkor tulajdonképen az A cc. a d v e r h i ú m n a k tekinthető, íg y : a) De'mely névmások s mellék
nevek v. számnevek semleges Accusativusa, m in t: aliquid, quidquam, némi
leg ; nihil, semmiképen sem ; aliquantum, egy kissé, n ém ileg; múltúm, n a g y o n ; sumrnum, legfőképen ; plurimum, töb b n yire; nimium, sz e rfö lö tt; ceterum, cetem, egyébiránt; — b) az ily k ifejezések : magnóm partém, nagyrészt 5 pariim, részben, egy részt, s t b .; pl. Suevi neque múltúm, frumento, séd m a xi
mum partém lacte atque pecore vivunt, multumque sunt in venationibus (Caes- B. Gr. 4, 1.)
111. §. Praepositio és A c c u s a t i v u s a tulajdonképeni mód megjelölésére (v. ö.
78.§.) :
ad és in = a) szerint, után, következtében, -hoz szabva ; — b) -hoz képest, hasonlítva. így különösen e kifejezésekben : ad (in) módim, ad (in) morém, módja szerint, módon; ad normám, ad naturam, ad voluntatem; ad verbum, szóról-szóra ; in formám, v. formulám, in exemplum, in verba, in speciem, (színlelve, lát
szólagosan); in vicém, kölcsönösen. — Az in után álló főnévnek rendesen jelzője van ; pl. a) Numa Pompilius ad cursum lunae in duodecim menses deseribit annum. (Liv.
1, 1 9 .)Populus Romanus ad suum arbitrium imperat. (Caes. B.
Gr. 1, 36.)Múlta in eam senten- tiam dicuntur. (Caes. B.
Gr. 1, 45.)In has ferme leges ictum foedus.
(Liv.
23, 34.)— b) Laelium Decimum cognovimus virum bonum et non illiteratum, séd nihil ad Persium. (Cic. de Or.
2, 6.)— Quid ad primum consulatum secundus? (Liv.
38, 53.)Cives Romani ser- vilem in modum (rabszolgák módjára) cruciati et necati sunt. (Cic.
Verr.
1, 5.)Vaticinantis in modum cecinit. (Liv.
5, 15.)per, módon, utján. Különösen e kifejezésekben: per iocum, p er iocum et ludum, tréfásan, tréfálózva; p er ludibrium, g ú n y osa n ; per speciem, szinlelve, ürügy a la tt; p er vices, v á lta k ozv a ; p er vim, erőszakosan; p er fraudem, csalfán, á ln ok u l; p er literas, Írásban; p er omne f o s et ne/as, minden lehető m ód on ; pl. Dicam paucos homines Q. Opinium p er ludum et iocum fortunis omnibus evertisse (Cic. Verr. 2, 1, 6 0 .) — Per simulationem amicitiae pro- diderunt mc. (Cic. ad Quir. 9.)
1 0 8 MÓD- 1 1 2 . 1 1 3 . § . ÁLLAPOTHATÁROZÓK. 1 1 4 . §.
1. Jegyz. A p er és Acc.-sal álló határozóknál sokszor nehéz a megkiilöm- T)öztetés, szorosan véve módot jelölnek-e vagy pedig eszközt, vagy állapotot.
secu n du m ,
szerint, -vei egyezőleg és
con tra ,ellen; pl.
F a c i-lius est secundum natúrom, quarn contra eam vivere. (Quint. Inst. 12,
1 1 .) — Contra exspectationem om n iu m C aesar U xellod un u m ven erat.
{Hirt. B. G-. 8, 40.)
2. Jegyz. Á tvitt értelemben módhatározóként állanak sokszor más praepositiók is, különösen a helyet jelelők, í g y : ante, post, extra, intra, citra, ultra. (7 8 . s k. § § .)
112. §. P r a e p o s i t i o A b l a t i v u s s a l mód jelölésére:
de, ex, szerint, nyomán, után, következtében ; pl. D e amicorum sen - ten tia Romám confugit. (Cic. Mii. 2 4 .) E m rtute, id est honeste vivere. (Cie.
Fin. 2, 1 1 .) Scribo e x opinione hominum atque fam a. (C ic. Fám. 12, 4 .) — Különösen e kifejezésekben : D e integro, teljesen ú jr a ; de industria, kész
akarva; de (ex) improviso, véletlen ü l; ex sententia, ex more, ex consuetudine, ex lege, ex iure, ex fo e d e r e ; e republica (a köztársaság érdeke szerint, ja v á r a );
ex re mea (javamra).
[Mindezek eredetileg honnan ? kérdésre felelő hely- vagy eredethatározók.]
113. §. Eszközt jelölő módhatározóként állnak:
p e r
és A c c. (által). Használják, ha személy szolgált mintegy eszközképen, ha annak közreműködésével történt valami; pl.
M etel- lu s per legatos lu gu rth a e im p era t a rgen ti pondo ducenta m ilia.(Sall.
Iug. 62.)
Per quos et a quibus occidebantur.(Cic. B,osc. A. 29,80.)
Jegyz. 1. Kivételesen az eszközlő személy neve is egyszerűen A b l.- ban állhat, mint a tá rg y n év ; pl. Militibus murum fossamque perducit. (Caes.
B. G. 1, 8.)
2. Ha a személy nem eszközlő, hanem maga a kezdő, működő, akkor A b l. auctoris áll. (1 3 2 . §.)
clarn
és A b l . néha Acc. (tudtán kivül, titkon); pl.
N o n sib i 4 lám vobis salutem f u g a p e tiv it.(Caes. B. C. 2, 32.)
cum és
sine
1. 1 1 7 . §.114. §. I. b) Állapothatározók.
H og ya n ? mily állapotban ? miként ? miképen ? (hol ? minél ? min ? miben ? stb. V . ö. 10 1. §.)
A ) H a t á r o z ó s z ó k .
A z állapot meghatározására többnyire a módot vagy helyet (h ol ?) je lö lő határozószókat használjuk.
M egjegyzendő und (egyszersmind, együtt) állapothatározó szó, mely többnyire cum propositióval s Ablativussal á l l ; pl. Hic lupiter hodie ipse
■aget et ego una cum illő. (Plaut. Amph. prol. 95 .) D e magában is ; pl. S i causam cognoverit, una et id, guod facio, probabit. (Cic. Caecil. 1, 1.)
ÁLLAPOTHATÁROZÓK. 1 1 5 — 1 1 7 . §. 1 0 9 ’
1 1 5 .