cavere alicui, (végh.) gondoskodni v lk ir ő l;
» aliquem, (tárgy) v. ab aliquo (ered. h.) őrizkedni v lk itő l;
consulere alicui, (végh.) gondoskodni vlkiről, segíteni vlkin ;
» aliquem, (tárgy), tanácsot kérni v lk itő l;
» rém és consuli de re v. in rém, vlmi felől tanácsk ozn i; vlmi felől határozni; vlmiben eljá rn i;
convenire alicui, v. in aliquam rém (végh.), vlkihez, vlmihez illeni ;
» aliquem (t.), meglátogatni v lk it;
convenit alicui cum aliquo, megegyezni v lk iv e l;
» inter aliquos, megegyezés jő létre vlki k ö z t ;
cupere alicui (végh.), vlki irányában vonzalommal lenni, vlkinek kedvezni
» aliquid (t.) vlmit kíván n i;
imponere alkui v. in aliquem (végh. — átvitt értelmű helyh.), rakni vlmit vlkire t
» alicui (végh.) rászedni v lk it ;
incumbere rei (hely. = vég.), vlmire rátámaszkodni;
» in v. ad rém (végh.) magát vlmire a d n i;
manet rés alicui (vég.) vlmi marad v lk in e k ;
» » aliquem (t.), vlmi várakozik vlkire ; manere in re (állap.), megmaradni vlmi m ellett;
‘ metuere, timere, vereri, alicui, (végh.) félteni v lk it; vlkiért aggódni, féle
lemben len n i;
yfnétuere, timere aliquem (t.), vlkitől fé ln i;
moderari, temperare alicui rei (végh.), vlmiben magát m érsékelni;
» » rém (t.), vlmit igazgatni, korm ányozni;
1 2 8 VÉGIIATÁROZÓK. 1 4 7 . 1 4 8 . § § .
tempero miki a re (v ég - és ered. h,), tartózkodom v lm itő l;
tempero alicui (végh.), megkímélek v lk it ;
petere alicui (végh.) rém, Vikinek vlmit kérni, h o z n i;
» ab aliquo rém (ered. h. és t.), vlkitől vlm it k é rn i;
» aliquemv.rem (t.), vlkihez v.vlm ihez igyekezni, menni; vlkit megtámadni;
prospicere, providere alicui (végh.), vlkivöl gondoskodni;
» » aliquid (t.), vlmit előre lá tn i; vlm itől ta rta n i;
solvere alicui aliquid (végh. és t.), vlkinek vlmit m egfizetni;
» aliquem (t.), vlkit m egszabadítani;
» navem, elh ajózn i;
mccedere alicui (végh.) vlki után következni, vlkit fö lv á lta n i;
» rém v. sub rém (helyh.), vlmihez k özeledn i;
vacare rei (végh.), vlminek neki adni m a g á t;
» re v. a re (ered, h.), vlm itől ment lenni.
Pl. Melius e i ca vere volo, quarn ipse aliis sólet. (Cie. Fám. 3, 1. — ) Absentem qui rodit, amicum qui non defendit alio culpante . . . fingere qui non visa potest, commissa tacere qui nequit: hic niger est, hunc tu, Románé caveto. (Hor. Sat. 1, 4.) Vettius Pompeium monebat, ut mearn domum m e- tw eret atque a me ipso caveret. (Cic. Sest. 6 4 .) Qui p a rti civiurn consulunt, partém negligunt, in civitatem inducunt discordiam. (Cic. Off. 1, 2 5 .) D eum - que consulu it auguriis, quae suscipienda essent. (Liv. 1, 2 0 .) Rém delatam con su lere ordine non lieuit. (L iv. 2, 28 .) D e communibus rebus' consulitur.
(Sál. Iug. 1 0 5 .) Manent ingenia senibus. (Cic. Sen. 7.) Longius aut propius rnors sua quemque manet. (Prop. 2, 2 1 ,) — In veritate manserunt. (Cic.
Cluent. 63.) Populatque ingentem fa r ris acewum curculio atque inopi metuens forrrdca senectae. (Verg. Georg. 1, 1 8 6 .) Metuebant eum servi, verebantur liberi. (Cic. Sen. 11.) M oderare animo et oration i, cum sis iratus. (Cic. Qu.
Fr. 1, 1, 13 .) Mens omnia m oderatur, movet, regit. (Cic. A c. 4, 27 .) Petere vitám n ocenti. (Tac. A . 2, 31 .) Grues loca calidiora petentes maré transmit- tunt. (Cic. N. D. 2, 49 .) Passis manibus pacern a Romanis petierun t. (Caes.
B. G. 2, 13 .) Consult/e vobis, prosp icite pátriáé. (Cic. Cat. 4, 2.) Multo unté, tanquam ex aliquo. specula, p r o sp e x i tempestatem futuram. (Cie. Fám.
4, 3 .) In Italia violis succed it rosa. (Plin. H. N. 2 1 , 11, 3 9 .) Milites portás succed u n t murumque subruunt. (Caes. B. G. 2, 6.)
147. §. 5. Oly f ő n e v e k mellett is, melyek Dativussal álló igékből származnak, a yégbatározó Dativus áll jelző helyett, (ezt a magyar »való« segédigével szokta körülirni); pl. Opulento homini hoc servitus (servire-ből) ditra est. A gazdag embernél való szolgálat keserves. (Plaut. Ampli. 1, 1, 12.) Iustitia est obtemperatio scriptis legibus institutisque populorum. (Cic. Lég. 1, 15.)
148. §. 6. Yéghatározó Dativus áll sok m e l l é k n é v
mellett is. Ilyenek: a) a h a s z n o s s á g o t vagy á r t a l m a s s á -
g o t , a l k a l m a s s á g o t vagy a l k a l m a t l a n s á g o t jelentő
VÉGHATÁROZÓK 1 4 8 . § . 1 2 9
melléknevek, mint:
utilis, inutilis, saluber, noxius, perniciosus, exitiosus, aptus, accommodatus, idoneus, alienus,
stb. (a magyarban e véghatározókat -nek, -ra, -hoz, ragokkal fejezzük k i);
pl.Potest, quod inutile reipublicae est, id cuiquam dm utile esse?
(Cic. Off. 3,27.) — Quod verum, simplex est, id aptissimum est naturae Jiominum.
(Cic. Off. 1, 4.)
Jeggz. Utilis, aptus, accommodatus, idoneus mellett a személy mindig Dativusban áll, de a tárgy, dolog, mire valami liasznos, alkalmas, ad prae- positióval és Aceusativussal fejeztetik k i ; pl. Castra eramt ad hélium, du- cendum aptissima. (Caes. B. C. 2, 37.) Oratio ad persuadendum accommo- data. (Cic. A c. 1, 8.)
A Ger. Dativusa is előfordul így a végcél kifejezésére (1. 1 5 2 . §.) b) Oly melléknevek, melyek j ó vagy r ó s z i n d u l a t o t fejeznek ki valaki iránt; ilyenek
: amicus, benevolus, carus, gratus, familiáris, j(idus, propitius, inimicus, infestus, alienus, contrarius, infidus
stb.;
pl.Boviulus multitndini gratior fűit, quam patribus.
(Liv. 1, 15.)
Est hominum naturae, quam sequi debemus, maximé inimica crudelitas.
(Cic. Off. 3, 11.)1. Jegyz. « ) alienus mellett e jelen tésben : » h o z z á n e m i l l ő , v e l e n e m e g y e z ő « a véghatározó Dativus helyett eredethatározó Genitivus vagy A bl. is állhat, pl. Domus nonaliena con silü (Sall. Cat. 40 .) A lienus dignitatis. A lien us dignitate (Cic. Fin. 1, 4 .) — /?) e jelen tésben :
» i d e g e n k e d ő , e l l e n s é g e s « mindig ab praepositióval Ablativus á l l;
pl. Animus a literis alienus (Cic. Verr. 4, 2 6 .)
2. Jegyz. E barátságos v a g y ellenséges érzelmet jelentő melléknevek mellett a véghatározó in, adversus, erga praepositiókkal és Aceusativussal is kifejezhető.
3. Jegy a. Általában meg kell jegyezni, hogy ha az ily m elléknevek őnévként has ználtatnak (m in t: amicus, inimicus, fam iliáris s a következők k ö z ö l : propinquus, vicinus, aequalis stb.), akkor mellettük Genitivus áll mint J je lz ő : pl. Amicus veritatis (Cic. Off. 1, 19 .) Cicero aequalis Caesaris.
c) A h a s o n l ó s á g o t , e g y e n l ő s é g e t vagy ellenkezőt jelentő melléknevek. Ilyenek:
similis, dissimilis, pár, impar, dis- par, aequalis
stb. Pl.Mors somno similis.
(Cic, Tusc. 1, 41.)Erit rebus ipsis pár et aequalis ratio.
(Cic. Or. 36.)ITotniuevi lioinini simi- liorem nunquam vidi alterum ; neque aqua aquae, neque lac lacti un- quam similius.
(Plaut. Mén. 5, 9, 29.)Jegyz. Similis és dissimilis Genitivussal is állanak, különösen a s z e- m é l y n é v Gen.-val, ha lelki vagy belső hasonlatosságról van szó, mig a D at. inkább a külső hasonlóságot fejezi k i ; de a dolognév külömbség nél
kül állhat akár Genitivusban, akár D ativu sban ; ig y m in d ig : Similes mei, tűi, nostrí stb. pl. Plures Romuli quam Numae similes reges (Liv. 1, 20.) M a-
BARTAL ÉS MALMOSI : LATIN MONDATTAN. 9
ISO
VÉGHAT Ali OZÓK 1 4 8 — 1 5 0 . § § .lus
bonum
malime-sse vult, ut sit similis sut
(Plaut. Trin. 2, 2, 7.) 1. b, 3.Jegyz. is.