• Nem Talált Eredményt

Nádasdy Ferenc tisztségei

In document Nádasdy Ferenc ősei (Pldal 42-45)

I. Családi háttér és birtokstratégia

I.3. Nádasdy Ferenc tisztségei

100 Nádasdy Mária Magdolna írja Nádasdy Tamásnak, örül, hogy Ferencnél van annak vigasztalására felesége halála végett. 1689. november 23. Klenovnik. MOL P 507 Levelezések B I. Fasc. 39.

101 Főispáni tisztére: Fallenbüchl Zoltán, Magyarország főispánjai 1526-1848. Bp. 1994, 95.

102 Veress Endre: A római Collegium Germanicum magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. Bp. 1917, 83. Haláláról: Nádasdy Tamás Ferenc testvéréhez írott levelében tudósította őt Miklós december 8-án este 7 és 8 óra között bekövetkezett haláláról. 1697. december 21. Váth. MOL P507 Levelezés B I. Fasc. 15.

103 Nádasdy Krisztina levele Esterházy Pálhoz 1671. július 20. Barátfalva. MOL P 125 Nr. 3280.

Az ifjú gróf Vas megye főispáni tisztségét apja halála után egy hónapra kapta meg. A főispáni feladatok ellátásáról III. Ferdinánd úgy rendelkezett, hogy azt az ifjú gróf fiatal korára való tekintettel Lippay Gáspár asszisztenciájával lással el.104

Áttérése megnyitotta előtte az udvari hierarchiába való bekerülés lehetőségét.

Röviddel házasságkötése után már császári kamarási kinevezést kapott, amely, noha már presztizséből veszített, mégsem volt teljesen jelentéktelen dolog, mert lehetővé tette az uralkodóval való közvetlen érintkezést, nem sokkal kinevezése után 1644. február 23-án már le is tette a kamarási esküt.105 1645. október 22-én az akkor éppen Linzben tartózkodó III.

Ferdinánd magyar királyi tanácsossá nevezte ki. A magyar főméltóságok sorába 1646. február 2-án lépett be, amikor Pálffy Pál utódjaként főudvarmesteri kinevezést kapott.106 IV.

Ferdinánd 1647. június 16-i koronázása alkalmával harminchárom társával aranysarkantyús lovaggá ütötték. Társadalmi súlyát mutatja, hogy a lovagok sorában a hetedik helyet foglalta el, csupán Batthyány Ádám, Forgách Ádám, Zrínyi Miklós, Erdődy György, Erdődy Gábor előzte meg.107 Mint főudvarmesternek egyébként is fontos szerepe volt a koronázás lebonyolításában.108

Bár katonai erényekkel apjával és nagyapjával ellentétben nem nagyon dicsekedhetett, 1651-ben mint a területek örökös földesura, megkapta Alsólendva és Nempti főkapitányi tisztségét. Kinevezése érdekében Nádasdy kérésére valószínűleg Batthyány Ádám dunántúli főkapitány is bevetette befolyását Lobkowitz hercegnél, a Haditanács elnökénél.109

Nádasdy Ferenc 1653-ban sógorával, Esterházy Pállal a regensburgi királykoronázásra utazott, ahol a koronázás napján birodalmi lovagokká ütötték őket: Nádasdy 14 lovag között a kilencedik helyet foglalta el a lovagok sorában, sógora a tizenegyediket110.

104 Főispáni kinevezése 1633. november 16. MOL A 57 Libri regii 8.köt. 23.

105 ÖStA HHStA OMeA Sonderreihe Karton 19. Eidbücher Bd. 1 p. 193. Bejegyzés Nádasdy eskületételéről 1644. február 23-i keltezéssel.

106 Az esküt Linzben Wilhelm Slawata (1572-1652), Franz Christoph Khevenhüller (1588-1650), Maximilian Martinitz (1621-1680) titkos tanácsosok, Ferdinand Sigismund Kurz (1592-1659) birodalmi alkancellár, Johann Christoph Pucheim (1605-1657) titkos tanácsos és Pricklmann alkancellár előtt tette le. MOL A 57 Libri regii.

9.k. 657-658, és az eskütétel: 658. Főudvarmesteri kinevezése: MOL A 57 Libri regii 9.k. 688-689.

107 Außführliche Beschreibung der ungerischen koeniglichen Croenung Iherer Mayestät Ferdinandi Quarti, Koenigs in Hungern vnd Boehaimb, Erzherzogen Oesterreich. Wien, Bey Matthaeo Cosmerovio. B2v. ÖStA HHStA Ältere Zeremonialakten Kt. 3.

108 „Comes Franciscus de Nadazd, Curiae Magister, mit dem Staab in der Handt die königl. Procession in Ordnung gestellt.” A fent indézett nyomtatványból B1.

109 Levelei Batthyány Ádámhoz:1651. január 2. Seibersdorf. MOL P 1314 Nr. 32213. valamint 1651. január 23.

Keresztúr. Uo. MOL P 1314 Nr. 32216. Főkapitányi kinevezéséről Hofkriegsrat emlékeztetője az Udvari Kamarához, hogy ő lett a két végvár főkapitánya. ÖStA FHKA HKA HFU r. Nr. 185. Konv. 1651. július f. 59-60. 110 Horn Ildikó: Esterházy Pál: Itinerarium in Germaniam 1653. In: Sic itur ad astra 1989. 2-3. 4-5. sz. 21-48. 29.

v.ö.: Feste in Regensburg. Von der Reformation bis in die Gegenwart Hrg.: Karl Möseneder. Regensburg 1986.

224.

Az 1655-ös országgyűlésen elnyerte a második helyen álló rendi főméltóságot, az országbírói tisztséget. Ennek körülményeire még vissza fogok térni. Udvari karrierjének újabb lépcsőfokát jelentette 1662 eleji titkos tanácsosi kinevezése. Bár a titkos tanácsosság korábbi jelentőségéből már veszített, de még mindig a legmagasabb rangú tanácsadó testületet jelentette. A magyarok közül pedig különösen kevesen dicsekedhettek ezzel a méltósággal (meglehetősen rövid a lista: Lippay György – egy erősen kétséges hivatkozás nyomán –, Pálffy Pál, Wesselényi Miklós, Zrínyi Miklós).

Nem sok nyom mutat Nádasdy tényleges titkos tanácsi működésére. 1662. július 9-én a pozsonyi országgyűlés idején a Titkos Tanács kamarai ügyekben tartott ülésén vett részt Zrínyi Miklós társaságában. Az ülés tárgya a hadsereg élelmezése volt.111 1663. október 16/17-én egy svájci ügyben tartott ülésen vesz részt, egyedüli magyarként.112 1666. február 4-én újra egy kamarai tárgyú titkos tanácsi ülésen vett részt, amely Lippay érsek által a végek élelmezésére hagyott 1000 hordó bor sorsát tárgyalta.113 Udvari befolyásának növekedését jelezte, hogy 1663. decemberében Lipót a regensburgi birodalmi gyűlésbe való indulása előtt a kormányzásra hátrahagyott 12 tagú direktórium tagjává választotta az országbírót A direktórium kijelölésével az uralkodó nem a nádort bízta meg személye helyettesítésével, ami egyet jelentett a palatinus rendi jogainak csorbításával.

Vas megyei főispánsága mellé klésőbb újabb főispánságokat szerzett, 1666. január 15-én Zala és Somogy megye főispánságát is megkapta.114

Nádasdynak sohasem sikerült elérni általa leghőbben vágyott nádori méltóságot. Az udvar számára vele szemben, ahogy látni fogjuk, a kiváló fegyvernek bizonyult a palatinusi kinevezéssel való állandó hitegetése, gondoljunk csak azokra az időszakokra, amikor Wesselényi állapotának súlyosbodása felvetette az új nádorválasztás lehetőségének közelségét.

Wesselényi 1667-ben bekövetkezett halála után lázas találgatások indultak meg, hogy Lipót kiket fog jelölni nádorként az összehívandó országgyűlésen. Esterházy Pál egyik embere szerint az országbíró és veje, Draskovich Miklós Bécsben a császárné kegyeit igyekeztek megszerezni annak érdekében, hogy Nádasdy a nádori, veje pedig az országbírói méltóságot nyerje el. Nádasdy ugyanakkor sógorának is ígéretet tett, hogy ha őt jelölnék palatinusnak, Esterházy Pált támogatná a judex curiae cím elnyerésében. Vásárhelyi Nagy Gábor, a levél írója azonban figyelmeztette Esterházyt, hogy ne bízzon se sógorában, se

111 ÖStA FHKA HKA HFU r.Nr. 213. Konv. 1662. július f. 91.

112 ÖStA HHStA Staatskanzlei Vorträge an den Kaiser Kt. 3.

113 ÖStA FHKA HKA HFU r.Nr. 221. 1666. február f. 83, 93.

114 MOL A 57 13.k. 260-261.

nővérében, hanem maga menjen fel Bécsbe, hogy támogatókat szerezzen maga mellé.115 Nem tudni, hogy Nádasdy sógorával szembeni csalárd magatartását illetően igaza volt-e a levél írójának, hiszen a hőn áhított országgyűlés összehívására az országbíró életében már nem került sor.

I. Lipót 1667. április végére Nádasdyt és Szelepcsényit Bécsbe hívatta, hogy mint az országbíró fogalmazott „az gyűlésig kettőnkre bízza ű Felsége az szegény haza dolgait”.116 A szituáció hasonló volt Pálffy Pál halála után kialakult helyzettel, megoldása abban a lényeges dologban tért el az 1653-as esztendőtől, hogy nem egyedül az esztergomi érsek lett királyi helytartó, hanem az országbírót is mellé rendelték és így ketten látták el a locumtenensi feladatokat.117 Az esztergomi érsek sok magyar főúrhoz hasonlóan nem vetette meg a borivás szenvedélyét, így el is terjedt a szóbeszéd, hogy az országbírót csak azért választották melléje, mert gutaütés fenyegeti Szelepcsényit. Nádasdy nem az érsek, hanem inkább az uralkodó védelmében úgy utasította vissza a szóbeszédet, hogy őt „az ország dolgainak rendesebben való folytatására” jelölte ki a király az egyházi főméltóság mellé.118 A gróf elismerte ugyan Szelepcsényi mértéktelen borivását, de talán a király tekintélyét érintő támadásnak akarta elejét venni, miszerint alkalmatlan embert jelölt ki az ország kormányzására.

In document Nádasdy Ferenc ősei (Pldal 42-45)