A Direktórium felállítása

ellenségeskedésüket, s igyekeztek keresni az együttműködés lehetőségeit. Nádasdy bizakodóan írja sógorának: „hiszem Istent, jó és szép rend jün közinkben⁵³⁸.

Újabb tárgyalásokra került sor Pozsonyban augusztus 19-én, amelyen az udvar részéről Rottal és Lobkowitz herceg vettek részt.⁵³⁹ A pozsonyi tárgyalásokat követően Nádasdy Bécsbe utazott, s visszaérkezése után Draskovits Miklóst és sógorát Esterházy Pált magához hívatta, hogy egyeztessék a katonai lépéseket. Sógorának írt levele arról tanúskodik, hogy Nádasdy kész félretenni a nádorral való ellenségeskedést is.⁵⁴⁰

A nádor, a bán és az országbíró megegyezésére végül 1663. szeptember 8-án Kőszegen került sor, amelyről többek között Vitnyédy levele tájékoztat⁵⁴¹. Kibékült Batthyány Kristóf és Nádasdy, az országbíró lemondott főkapitányi igényeiről a másik javára.

Elfogadta főparancsnoknak Zrínyi Miklós személyét s helyettesének a Dunán innét Batthyányt, a Dunán túlt Pálffy Miklóst. A nádor elfogadta, hogy Zrínyi távollétében

„mindenkinek fog parancsolni”. A megegyezés után kövekezett a hadak mustrája a Dunántúlon, Veszprémben, Pápán és Tatán valamint Vattra Zrínyi által összehívott hadimustra követte szeptember 16-án, ahol mintegy 10 ezer fős sereg gyűlt össze.

Nádasdy bizonyos szempontból kényelmetlen helyzetbe került. Az uralkodó kegye biztosította számára, hogy az alá tartozó végvárakat kivegyék Batthyány fennhatósága alól, s az udvarhoz írott leveleiben pedig folyamatosan kegyként kapott jogának elismeréséért küzdött. A megegyezéssel végeredményképpen az uralkodó akaratával szemben cselekedett akkor is, ha ez végett vetett a dunántúli főurak civakodásának is.

A megegyezés és a hadimustra után Nádasdy és Wesselényi együtt utaztak fel Bécsbe, de előtte a nádor, megpecsételve kibékülésüket, látogatást tett Nádasdy birtokain, Sárvárott, Keresztúron és Pottendorfban. Wesselényi Zrínyihez írott levele szerint bécsi tárgyalásaikon azt igyekeztek elérni, hogy Zrínyi ne kerüljön Montecuccoli fennhatósága alá.

árnyékot vetett az udvar próbálkozása. Bécs gyanakvással nézte a magyar főurak együttműködését, akik önálló külpolitikai akciót folytattak: Bory Mihály a nádor követeként 1663 szeptemberében Regensburgba jár, hogy segítséget kérjen a török ellen.⁵⁴² Az udvarnak mindenképpen az volt az érdeke, hogy a főurak egységét megbontva elejét vegye önálló politikai próbálkozásaik sikerességének, ezért újból és nagyon ügyesen a megosztás politikájához folyamodott. Lipót császár Regensburgba indulása előtt Schwarzenberg herceget hagyta meg Bécsben helytartójának, aki mellé 12 tagú direktóriumot rendelt, s a direktórium tagjai közé magyar részről Nádasdy Ferenc került. Lipót ezzel az ország rendi törvényei ellen cselekedett, hiszen távollétében a nádort kellett volna megbíznia személye helyettesítésével. Nádasdy azonban tisztában volt a döntés súlyosságával, Bálintffynak írt levele arról tanúskodik, hogy tisztában volt kényes helyzetével, reálisan mérte fel hetőségeit.⁵⁴³

Lipót döntésének meghozatala után, 1663 december közepén Nádasdy Rottal Jánossal a nádorhoz indult Teplicére, hogy a katonai előkészületekről tárgyaljon. A teplicei tanácskozások végzései azt mutatják, hogy az udvar elérte célját, a főurak egyeszségén sikerült repedéseket támasztani. A főurak szeptemberi megegyezése többek között azon alapult, hogy a nádor utáni legfontosabb főúri méltóságot többé nem az országbíró, hanem a bán foglalja el. Nádasdy ugyan látszólag belenyugodott a pozícióveszteségbe, de ahogy a példa mutatja, az első adandó alkalmat kihasználta, hogy visszakerüljön a nádori tisztség utáni második helyre. Az udvar jól mérte fel a benne rejlő lehetőséget, amikor Nádasdyt a direktórium tagjává választotta. A következő lépés már Nádasdytól származott, aki pozíciói megerősödését arra használta fel, hogy változtasson a szeptemberben kialakult állapotokon.

Teplicén a nádor Nádasdyt nevezte ki helyettesévé, így végeredményképpen a főurak szeptemberi megállapodása semmisé vált: Zrínyi ezzel a nádor beleegyezésével elveszítette főparancsnoki posztját Vitnyédy levelek sorában ostorozta a nádor döntését.⁵⁴⁴ A nádor egyrészt azzal védekezett a vádakkal szemben, hogy a király parancsára döntött így. Vitnyédy szerint ugyanakkor ha a nádor a király parancsára cselekedett, az egyet jelent nádori

542 R. Várkonyi: Török világ és magyar külpolitika. In: Magyarország kereszztútjain. Tanulmányok a XVII.

századból. Bp. 1978, 175-229., itt 193-203.

543 “Engem ű Felsége, az maga képébe itt hagyott direktoriuminak én rajtam bizony el nem megy, csak korrespondealjanak velem”. Nádasdy levele Bálintffyhez 1663. XII.1. Bécs. MOL E 185 Missiles (6896 d.).

Továbbá Kászony Márton esztergomi kanonok levele Teleki Mihályhoz, amelyben a direktórium létrehozásáról és Nádasdy tagságáról tudósít (Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Szerk. Szilágyi Sándor. XIII. 1661-1664. Bp.

1888, 274-275.) Érdekes, hogy a kötet kiadója szerint Kászonyi Schwarzenberg herceget jelöli meg helytartóként, míg Lipót Ernst Grafen von Pötting spanyol követhez 1663. november 29-én Bécsből írt levelében Konrad Bathasar von Starhemberget, a bécsi ostrom hősének apját mondja locumtenensnek. Pribram, Alfred Francis- Landwehr von Pragenau, Moriz: Privatbriefe Kaiser Leopold I. an den Grafen F.E. Pötting 1662-1673.

Bd. I. November 1662 bis Dezember 1668. Wien 1903, 31. (FRA II. 56.)

544 Erre lásd Vitnyédy leveleit 1664 elejéről. Fabó, Vitnyédy István levelei… (II.) 142-156.

méltóságának megsértésével. Vitnyédy rendi alapon érvelt Wesselényi döntésével szemben, miközben ura, Zrínyi Miklós érdekeit akarta szolgálni. A bánnak a kérdésben elfoglalt álláspontját csak Vitnyédy interpretációján keresztül ismerjük, és nem biztos, hogy Zrínyi is méltósága súlyos megsértéseként értelmezte a tanácskozmány határozatait, és erre lehet következtetni Vitnyédy leveleiből is. Zrínyinek egy márciusi, nádorhoz intézett levele éppen amellett szól, hogy nem neheztel úgy a nádorra, ahogy azt Vitnyédy láttatja.

Források hiányában nehéz megítélni Nádasdy direktóriumi szereplésének hatását, de mindenképpen úgy tűnik, hogy 1664 elején, miközben lázasan folytak a hadi előkészületek újabb török támadásra való felkészülésre, a magyar főurak együttműködését még nem bontotta meg Nádasdy fellépése. Az bizonyos, hogy amikor 1664. február 29-én nemesi fölkelést hirdetett, Nádasdy közvetítőleg lépett fel az udvar és a palatinus között kirobbant ellentétek feloldásában. A vita az inszurrekció kérdésében és de Souches tábornoknak a magyar haderők élére való tervezett kinevezése körül robbant ki. Az udvarnak nem tetszett a nádor által publikált inszurrekció, az általános felkelés meghirdetése defenzív védelmi politikájának feladását jelentette volna, amit mindenképpen el akart kerülni. Végül a partikuláris inszurrekció meghirdetésére került sor, amelyet Vitnyédy úgy értelmezett, mintha így Nádasdy akarata érvényesült volna, aki ezzel azt akarta elérni, hogy ő legyen a hadak generálisa Az országbíró egyéni ambícióiról természetesen nem szabad elfeledkeznünk, de az inszurrekció kérdésében úgy vélem, nem Nádasdy akarata döntött, hanem az udvar érdeke érvényesült.⁵⁴⁵

A nádor el szerette volna érni továbbá, hogy ne csak a magyar, hanem a német csapatok is az ő és ne de Souches tábornok vezénylete alá kerüljenek, de az udvar éppen ellenkezőjét tervezte, miszerint nem hogy a német csapatok nem kerülnének a fennhatósága alá, hanem a magyarokat is Souches tábornok irányítása alá akarják helyezni. Nádasdy Rottalhoz írt levelében tagadta, hogy felmerült volna a terv, sőt miután ő kijelentette, hogy személy szerint nem mehet a Felföldre, a Collegium olyan határozatot hozott, hogy a palatinus továbbra is szabadon cselekedhet. Lipót biztosította Wesselényit, „hogy mindenben úgy tartassék Palatinus Úr, valamint b. E. Esterhas Miklós úr idejében tartatott.” Nádasdy még azt is hozzáfűzte, hogy az udvar nagyon igyekszik, hogy méltóságában ne sértse meg a nádort.⁵⁴⁶

545 Insurrekció fogadtatása az udvarban: Nádasdy Rottal Jánosnak 1664. március 15. Bécs. MOL P 507 A V.

554. – Vitnyédy véleménye: Vitnyédy levele Zrínyi Miklósnak: 1664. április 10. Sopron. Fabó, Vitnyédy István levelei… i.m. (II.) 188.

546 Nádasdy levele Rottal Jánosnak 1664. március 27. Bécs. MOL P 507 A V. 554.

Nem tudni pontosan, mekkora szerepe volt Nádasdy közvetítésének abban, hogy végül a titkos terv, miszerint Souches tábornok vegye át magyar csapatok feletti parancsnokságot, nem került kivitelezésre. Az országbíró reálisan mérte fel, hogy felső-magyarországi megjelenése nyílt konfliktushoz vezetett volna mind a nádorral s mind a megyéket uraló protestáns középnemességgel. Másrészt azt is világosan látta, hogy Souches kinevezése csak megerősítette volna a felső-magyarországi hódolási szándékokat.

Vitnyédy teljesen másként ítélte meg Nádasdy márciusi bécsi tevékenységét, az országbíró minden lépését Zrínyi hatalmának csorbításaként értékelte, s azt hangsúlyozta, hogy az országbíró minden lépése csak az erők megosztásához vezet.⁵⁴⁷ Tény, hogy a főurak körében az országbíró új szerepköre, amit eddigi kutatásaim alapján nem tudok pontosan körülhatárolni, arra jó volt, hogy zavart keltsen. Nádasdy kinevezése nem tűnt egyértelműnek, Esterházy Pál maga sem tudta, hogy csapatait ebben a helyzetben Zrínyi vagy Nádasdy főhatósága alá tartozónak tekintse.⁵⁴⁸

Mint már elmondottuk, a teplicei tanácskozáson végeredményképpen semmissé vált a szeptemberi megegyezés, a nádor utáni második méltóság újból az országbíró lett, és Wesselényi most őt nevezte ki helyettesévé. A nádor döntését azzal okolta meg, hogy a király parancsára kellett így cselekednie. Mindez még nem rúgta fel a főurak együttműködését, és Zrínyi is elfogadta az új helyzetet. Nádasdy 1664 márciusi bécsi tartózkodása alatt folytatott tárgyalásai során is még közvetítőleg lépett fel az udvar és a nádor közötti vitában.

Ugyanakkor Montecuccolival is többször tanácskozott, s megegyezett a Haditanáccsal hadai felállításának és ellátásának feltételeiről. Az országbíró vállalkozott arra, hogy május 1-jére 6000 főből álló haderőt, 8 lovas- és 2 gyalogezredet állít fel, egy részüknek ellátását, a zsold fizetését pedig a Haditanács vállalta magára.⁵⁴⁹ A dunántúli magyar csapatok főparancsnokaként az uralkodótól engedélyt kapott, hogy az irányítása alatt tartozó csapatokkal a Duna és a Balaton mellett tegyenek diversiókat.⁵⁵⁰

Az udvar Nádasdy dunántúli főparancsnokká való kinevezésével mindenképpen elérte fő célját: Zrínyit, téli hadjáratának sikerei ellenére sikerült háttérbe szorítania, s a magyar haderők egy részét irányítása alól kivennie. Nádasdy hadműveleti tervei pedig azt jelentették, hogy a magyar erők nem Kanizsa körül, a Dráva vonalán fejtik ki tevékenységüket, hanem a császári csapatokkal együttműködve a Duna vonalán.

547 Fabó, Vitnyédy István levelei... i.m.(II). 172-174.

548 Vitnyédy levele Zrínyinek 1664. március 24. Sopron. Fabó, Vitnyédy István levelei... (II.) 172.

549 Hanula Jakab SJ Batthyány Borbálának 1664. április 28. Bécs: „Nádasdy uram hat ezer magyart fogadott, egy részét ő Felsége pénzével.”MOL P 1314 Nr. 18357.

550 Nádasdy Rottal Jánosnak 1664. március 28 Bécs. MOL P 507 A V. 554.