Intézkedések az ország védelmében Várad eleste

igyekeztek a szintúgy a titkos tanácsosi kinevezéssel leszererelni.⁴⁸⁶ A jutalmak egyrészt alkalmas voltak az udvar politikájával szembeni ellenérzések feloldására, de annak meggátolására is, hogy egyetértés alakuljon ki a vezető méltóságok között. Az 1660-es évek eseményei azt mutatják, hogy egyre kevesebb eredményeket tud elérni az udvar a jutalmazás politikájával, egyre nyilvánvalóbb, hogy a különböző címek adományozása nem jár együtt a hatalomból, a döntéshozatalból való nagyobb részesedéssel. Ráadásul az uralkodó és a magyar vezető politikusok között mindenelőtt a homlokegyenest eltérő birodalmi és nemzeti érdekekből kifolyólag olyannyira mélyült az ellentét, amelyeket már a megosztás politikájával csak ideig-óráig lehetett áthidalni.

volt a miniszterek véleményével is. Az országbíró 1660. február 25-i levelében tudósította Mednyánszkyt a konferencia határozatainak lényegéről: Rákóczi az udvartól nem várhat segítséget, sőt, amennyiben a török megverné őt, méginkább ellene mennének, hogy ezzel is a töröknek kedvezzenek.⁴⁹⁰

Az uralkodó végül márciusra hívta fel a magyar urakat Bécsbe, hogy ismertesse velül a határozatokat. Érdemi tárgyalásokról már nem nagyon beszélhetünk, hiszen mire odaértek a magyar politikusok, döntés született a kérdésben. az udvar mindenekelőtt a Felső-Magyarországra behozandó német csapatok ellátásáról akart tárgyalni. Nádasdy 1660. április 7-i levelében számolt be Mednyánszkynak a tanácskozásról. Nádasdy és egyes magyar urak igyekeztek elérni, hogy küldjenek követséget Rákóczihoz, de javaslatukat az udvar lesöpörte az asztalról. Nádasdy is igen reménytelennek látta a fejedelem helyzetét, amit ki is fejtett Mednyánszkynak. A mindenáron békére törekvő udvar számára Rákóczi elvesztése csakis megkönnyebbülést jelentett volna.⁴⁹¹

Az esztergomi érsek egyáltalán nem kapott meghívást az értekezletre, amit igen zokon vett. De mi lehetett az oka Lippay ilyen szintű mellőzésének? Az érsek egyrészt arra gyanakodott, hogy az a magyar urak fondorlatainak köszönhető, akik az országgyűlés után igen dühödten beszéltek róla. Az érsek levélben fordult a királyhoz, amelyben arról panaszkodott, hogy nem közölnek vele semmit sem az utóbbi időben. Porcia azonnal biztosította őt, hogy igenis kívánják tanácsait és hogy ezután mindent közölnek vele.⁴⁹² Az udvarnak minden valószínűség szerint jól is jött, hogy valamennyire kikapcsolhatta a határozott érseket a döntéshozatalból, a magyar urak közül pedig elképzelhetően sokan örültek Lippay befolyása csökkenésének. Elképzelhető, hogy Nádasdy is reménykedett abban, hogy az érsek mellőzésével neki lesz nagyobb szava az udvarban, a nádor pedig egy időre megszabadulhatott attól a vádtól, hogy mindenben az érsek utasításait követi. Ráadásul az év elején Nádasdyval való kapcsolata egy időre újból rendeződött, a közös érdekek félretetették velük az ellentéteket. Nádasdy közvetített a nádor és a birodalom között bizonyos rézbányák miatt támadt problémák megoldásában.⁴⁹³

Rákóczi halála, a török sereg előrenyomulása, Várad veszedelme azonban újból létrehozta az egységet a magyar urak között. Souches tábornok vezetésével megérkeztek a csapatok a Tisza vonalára, de Ali budai pasát biztosították, hogy csak a magyar területek

490 Nádasdy levele Mednyánszky Jónásnak 1660. február 25. Seibersdorf. ÖStA HHStA UA Spec. Fasc. 309.

Konv. C. f. 31-32.

491 Nádasdy Mednyánszkynak 1660. április 7. Seibersdorf. ÖStA HHStA UA Spec. Fasc. 309. Konv. C. f. 37-38.

492 Lippay Wesselényinek 1660. április 23. MOL E 199 a.II.65. Nr. 49. (Tusor, Lippay György levelezése…i.m.

248-250.)

493 Nádasdy levelei Bálintffy Jánosnak 1660. január 11. Seibersdorf és 1660. március 16. Keresztúr. MOL E 185 Missiles (Mf 6896 d.)

védelmére sorakoztak fel a hadak. A magyar urak öszehangolták lépéseiket és kétségbesetten próbálták elérni az udvarnál Várad megsegítését. Souches tábornok 1660. július elején szintén levélben fordult az udvarhoz, hogy mit tegyen Várad megsegítésére, de 1660. június 29- én már elküldték neki a parancsot, hogy mindent tegyen meg a törökkel való összecsapás elkerülése érdekében.

A királyságban azonban óriási volt a felháborodás az udvar tétlensége miatt. Végül az udvar Grazba hívta tanácskozásra a legfőbb magyar méltóságviselőket, köztük Nádasdyt, akik augusztus 9-én érkeztek meg a városba és átadták terjedelmes emlékiratukat Várad ügyében.

Az emlékirat hangsúlyozta, hogy Várad elvesztésével Erdély a két román fejedelemséghez hasonló sorsra jutna, Felső-Magyarország pedig nyitva állna a török támadásai előtt.

Amennyiben az udvar nem ad támogatást, akkor kénytelenek a töröknek egyesülni. Előadták továbbá, magyar részről elrendelik a vármegyék, a hajdúság felkelését, fejedelemasszony is adna népet, így a némettel már 25 ezren lennének. A tárgyalások eredményeként az udvar elhatározta magát Várad megsegítésére, de csak úgy, hogy a német sereg ne bocsátkozzon csatába a törökkel. A király elküldte parancsát Wesselényi nádorhoz, akinek Lippay azt ajánlotta, hogy a parancs cikkelyeit ne vegyék komolyan, hanem mindent tegyen meg Várad megsegítésére. Valószínű, hogy Lippay véleményét az összes, Grazban lévő magyar úr osztotta.⁴⁹⁴ Váradon azonban már mindez nem segített, 1660. augusztus 27-én a védők feladták a várat a töröknek.

A kétségbeesés óriási volt országszerte. A felső-magyarországi megyék kétségbeestek, ráadásul a Tokajt és Szatmárt német őrség szállta meg, ami csak fokozta az elkeseredést, hiszen a német hadak tétlenül nézték Várad elvesztését. A gyűlölet a protestánsok lakta megyékben vallási köntösben jelent meg, azt kezdték el híresztelni, hogy a váradiak azért adták fel a várat, mert féltek, a németek nem tartják meg vallásukban őket.⁴⁹⁵ A helyzet minden szempontból kilátástalannak tűnt, az ellentétek feloldására kevés esély látszott.

Közben a török ugyan ősszel befejezte a hadjáratot és seregével kivonult az országból, a hangulat azonban nem változott, továbbra igen elkeseredett volt, aminek legfőbb oka az volt, hogy a két megye, Szabolcs és Szatmár I. Lipót kezén maradt.

A bécsi udvaron belüli vélemény különbségeket mutatja, hogy az 1660 október végén a magyar helyzetről folytatott tanácskozások során a befolyásos Weikhart Auersperg herceg a törökkel szembeni magatartás kérdésében írásos véleményt nyújtott be az udvar számára,

494 Huber, Österreichs diplomatische Beziehungen... i.m. 528-529. - Lippay levele Wesselényinek1660.

augusztus 12. Grác. MOL E 199 a.II.65. Nr. 71. (Tusor, Lippay György levelezése…i.m. 273-274.)

495 Nádasdy levele Esterházy Pálnak 1660. szeptember 9. Szenc. MOL Esterházy család hercegi ágának levéltára, P 125 Esterházy Pál iratai Nr. 3247.

amelyben a török elleni határozott fellépés fontosságát hangsúlyozta. Kifejtette, megvan a veszélye, hogy Felső-Magyarország hódolásra szánja el magát, ezzel a térségben stabilizálódik a török hatalma, ami minden háborút lehetetetlenné tesz, s a Dunáig terjedő rész sem fog tudni egyedül megállni, kénytelen lesz a felső-magyarországi pédát követni, emiatt Auersperg határozott fellépést követelt az uralkodótól.⁴⁹⁶ A titkos tanácsosok konferenciája végül elhatározta, hogy követeket küld az itáliai fejedelmekhez, a pápához és a birodalmi rendekhez, hogy szövetséget kössenek a török ellen, sőt Spanyolország is közvetíteni kezdett Franciaország és az uralkodó között. 1660. november 5-én Portia hercegnél újabb találkozót tartottak, Auersperg, Trautson, Schwarzenberg Oettingen, Gonzaga és az Udvari Kamara alelnöke jelenlétében. Elhatározták, hogy áttekintik a harchoz szükséges saját erőforrásaikat és az európai hatalmakhoz mindenekelőtt pénzsegélyért fordulnak. Másnap további tárgyalásokra került sor, és megegyeztek abban, hogy december második felében az európai országokba követeket küldenek a pénzsegély ügyében. A titkos tanácsosi ülésen írásba rögzített véleményhez mind a békepárt, mind a háborút támogatók pártja kapcsolódni tudott, az egyik megfelelő eszközt látott a felkészülésre, a másik számára pedig a követek küldésének közeljövőre helyezése újabb időnyerést jelentett.⁴⁹⁷

A velencei követ szerint az udvar bizalmasát, Nádasdyt küldték Pozsonyba, hogy tájékoztassa őket és megállapodjon a magyar urak Bécsbe jöveteléről, amelyre végül 1661.

január 21-én került sor. A magyar urak emlékiratban követelték magyar korona Erdélyre és Váradra való jogának érvényesítését, s egyben szabadságuk tiszteletben tartását. Az udvar nem zárkózott el ugyan a háborútól, de kifejtette, hogy Magyarország nincs felkészülve a háborúra, nem képes szembenézni a törökkel. A konstantinápolyi rezidens Simon Reniger azt az utasítást kapta, hogy adja a porta tudtára, a király békét akar, de azt nem tűrheti, hogy Erdélyt elfoglalja a török.⁴⁹⁸

1661. tavaszán megindult a felkészülés egy esetleges török háború esetére, amelyet az is szükségessé tett, hogy 1661. január 1-jén Kemény Jánost Erdély fejedelmévé választották, aki követeket küldött Lipóthoz német segély kieszközlése ügyében. A Porta azonnal tudtára adta az udvarnak, hogy Kemény János személyét nem tűri, s nagyobb sereget indított Erdély irányába. Kemény követei 1660. március 5-én érkeztek Bécsbe, s másnap már fogadta is őket a király. A követek gyors döntést kértek Kemény megsegítése ügyében, a udvar azonban most is habozott. Végül április első napjaiban tágyalt a magyar urakkal tárgyalt Pozsonyban, amely

496 Auersperg herceg előterjesztése 1660. október 30-án kelt. ÖStA HHStA Türkei I. 132. Konv. 2. fol. 81-95.

497 Huber, Österreichs diplomatische Beziehungen… i.m. 534-536.

498 Huber, Österreichs diplomatische Bezihungen… i.m. 536-538.

után végre elhatározta Lipót, hogy Székelyhíd, Szamosújvár, Illye átadásáért cserébe hajlandó megsegíteni Keményt.

1661. júniusában a már magyar véghelyeken, Ónodon, Csetneken, Szendrőben Szécsényben Füleken elszállásolt német csapatok mellé Cseh-és Morvaországból további német katonaság érkezett, s a Dunántúlon is hadműveletekre került sor. Louis Raduit Souches táborszernagy német, Batthyány pedig magyar csapatokkal török területre tört, Zrínyi Kanizsa környékén jelent meg és 38 hódolt falut feldúlt. Nádasdy is örült Zrínyi szerencséjén, aki neki is küldött egy rabot az elfogott törökök közül.⁴⁹⁹ A két főúr közötti együttműködés más területen is megnyilvánult. Zrínyi Miklós 1661 tavaszán el kezdte építeni Muraköz határán annak védelmére Új-Zrínyivárat.

A vár építése az udvar nemtetszésébe ütközött, ezért Vitnyédi Nádasdyt kérte meg, hogy segítse az udvarban Zrínyit az építkezés ügyében. Vitnyédy levelei arra mutatnak, hogy az országbíró közbenjárt az építkezés ügyében. Portiának előadta Zrínyi lépésének okait, s javasolta, hogy írjon a bán a hercegnek, Auerspergnek, Lobkowitznak Gonzaganak és Rottalnak az ügyben, s nem árt a nádort is informálni. Lippay is támogatta az építkezés ügyét, Nádasdynak azt nyilatkozta, hogy ő is közbenjárna, ha az udvar akadályozná a munkálatokat.

1661. augusztus közepén Nádasdy személyesen ment Bécsbe, többek között azért is, hogy közbenjárjon Zrínyi ügyében. Valószínűleg az országbíró közbenjárásának is köszönhetően 1661. augusztus 19-én Bécsből már arról tudósította Vitnyédy Zrínyit, hogy Portia közölte vele, bár az építkezés engedély nélkül ment, de most már belenyugodtak a ténybe.⁵⁰⁰

Az eredeti haditervek szerint Montecuccoli csapatainak Esztergom és Buda ellen kellett volna támadást indítania, de július 11-én azt a parancsot adta, hogy hadaival induljon Felső-Magyaroszág felé és Tokajig vonuljon. Az átvonulás azonban előre nem látható nehézségekbe ütközött, s sokkal tovább tartott, mint ahogy remélték. Az átvonuló seregek a lakosság számára óriási szenvedéseket hoztak, mindenhol rablás, fosztogatás kísérte útjukat.

Nádasdy is keservesen panaszkodott, hogy Terebes körüli jószágait feldúlták. Elcsigázott csapatok élén érkezett Montecuccoli a Tisza vonalához Kemény megsegítésére, akinek hadaival augusztusban egyesült Szatmár megyében, s onnan együtt vonultak Kolozsvárig.

Montecuccoli azonban nemsokára parancsot kapott a visszavonulási parancsot s szeptember 18-án serege zömével Szatmárba húzódott vissza, hogy ott és a környéken teleltesse át seregét.

499 Nádasdy Bálintffynak 1661. május 11. Pottendorf. MOL E 185 Nádasdy lt., Missiles (Mf 6896.d.)

500 Az említett levelek: Vitnyédy Nádasdynak 1661. július 16. Sopron (140. sz. levél) 1661. július 24. Vitnyédy Zrínyinek, 1661. július 27. Szintén Vitnyédi Zrínyinek augusztus 1. augusztus 8., augusztus 15. és 19, ill. 25.

Fabó, Vitnyédy István levelei… i.m. (I.) 166-172.

Kemény 1662 elején bekövetkezett halála sem hozta meg az udvar számára hőn áhított békességet. 1661 október 31-én meghalt Köprülü Mohamed, akit energikus fia, Ahmed követett a nagyvezéri tisztségben s a császári rezidensen keresztül újabb feltételeket támasztott, amelyeket azonban Bécs súlyos nemzetközi tekintélyvesztesége nélkül nem tudott volna már teljesíteni. Lipót bejelentette, hogy 1662. június 8-ra összehívja a birodalmi gyűlést, Magyarországon pedig országgyűlést hirdetett.