Nádasdy Ferenc mecénási praxisának feltárásában és megítélésében – mint arra már utaltam – nem támaszkodhatunk egyenletes, még akár csak részben is összefüggő forrásbázisra. Az országbíró letartóztatásakor (1670. szeptember 3.) Pottendorfon lefoglalt, majd az Udvari Kamara tisztviselői által politikai, illetve gazdasági tartalmuk szerint csoportosított irategységek további sorsát Toma Katalin Nádasdyról szóló monográfiájának összefoglalásából ismerjük,249 a zár alá vétel, illetve vagyonelkobzás menetét, az iratok kezelésének adminisztrációját pedig Felix Tobler ismertette.250 Az Udvari Kamara a vagyon felmérésére, az iratanyag begyűjtésére és biztonságba helyezésére kirendelt bizottság vezetőjeként Johann Maximilian von Seeau bárót, kamarai tanácsost nevezte ki, helyszínen eljáró tagjai pedig Johann Greimb számvevő tanácsos, valamint a későbbi pottendorfi intéző, Christoph Lucas Seywiz lettek.251 A részletes utasításnak megfelelően 1670. szeptember 7-én, azaz már az országbíró letartóztatása utáni napokban Pottendorfon elsőként a per lefolytatása szempontjából olyannyira fontos aktuális levelezés összegyűjtését, valamint a családi irattár adminisztrált áttekintését kezdték meg, hogy október 3-án befejezve a munkát, a teljes iratanyagot beládázva Bécsbe szállítsák.252 Ugyancsak Pottendorfon helyezték el átmenetileg, Bécsbe viteléig a Nádasdyak családi archívumát, amelyet addig a szeptember második felében összeírt sárvári tárház egyik almáriumában őriztek.253
A Nádasdy-levéltár minket érdeklő és a mecénástevékenység ismeretéhez nem nélkülözhető gazdasági irategységei előbb a bécsi Udvari Kancelláriához, majd onnan az Udvari Kamarához kerültek, míg nagyobb részüket 1674-ben Pozsonyba, a Magyar Kamarába szállították,254 illetve a lefoglalt birtokok további működtetése miatt a javakat kezelő provizoroknak juttatták. Az egyes birtokokhoz tartozó levéltári anyagot az ingatlanok újbóli eladásával az új tulajdonosok kapták meg, ezek a források ma különböző családi levéltárakban találhatók. Viszont a Pottendorfon tárolt, így az utolsó 10 évben keletkezett – részben személyes és gazdasági természetű – iratanyagot a helyén hagyták, kivéve Nádasdy levelezését, amit 1671 februárjában átadtak az Udvari Kancelláriának. Amikor jó egy évtizeddel később a közelgő török veszély hírére elrendelték a Pottendorfon maradt levéltár menekítését, az útnak indított anyag már nem jutott el Bécsig. A város ostroma miatt a szállítmányt Merkenstein várában
249 TOMA 2005, 20–22; továbbá TOMA 2015, 225.
250 TOBLER 2015, 415–419.
251 TOBLER 2015, 416, 418–419.
252 TOBLER 2015, 416, 418.
253 TOBLER 2015, 417.
254 A bécsi Udvari Kamarának átadott iratok nagyobb részét a Magyar Kamara megbízásából 1674-ben Mednyánszky Pál kamarai titkár Pozsonyba szállíttatta. Ez az iratanyag alkotja ma a Magyar Kamara Archivumában E 185 jelzeten őrzött Nádasdy családi levéltárat. Ld. A magyar levéltártörténet kronológiája 1000–2000. Szerk. Dóka Klára, Müller Veronika, Oszkó Magdolna.
Budapest 2000, 78.
helyezték el, ahol az ideiglenesen tárolt irategységek a visszavonuló és a várat felégető török sereg pusztítása következtében megsemmisültek.255
II. 1. FORRÁSOK ÉS SZÁMOK NÁDASDY MESTERFOGLALKOZTATÁSÁHOZ. MESTEREK
BÉCSBŐLÉSAZURADALMAKBÓL
Az eddig követett szempontrendszerben nézve az adatokat: a mégoly esetlegesen fennmaradt források is azt a konklúziót engedik meg, hogy a mesterek bécsi udvari státusza, netán alkalmazása a vizsgált arisztokraták közül Nádasdy Ferenc foglalkoztatásában mutatja a legjobb arányt. Az országbíró megbízotti körében előforduló 22 ismert bécsi művész, illetve iparosmester közül a császári udvarban tizenöten láttak el több-kevesebb rendszerességgel szolgálatot, méghozzá műfaj és mesterség szerint is a legváltozatosabb összetételben. Egyebekben pedig a főként Nádasdy-uradalmakból, Lékáról, Pottendorfról, Szarvkőről, Lorettomból,256 Keresztúrról, illetve a közeli Bécsújhelyről, Neunkirchenből, Hartbergből, Sopronból vagy éppenséggel Kismartonból foglalkoztatott többi mester kilétét jelenleg 34 esetben tudjuk. A névről ismert uradalmi, városi mesterek viszonylag csekély száma egyértelműen a gazdasági iratok pusztulásával, szórványos megmaradásukkal magyarázható. Úgyhogy a szokott foglalkoztatási gyakorlatnak és az uradalmi építőszervezet rétegzettségének megfelelően a fentiekhez ezúttal is hozzá kell számítanunk a tiszttartók feljegyzéseiből kiolvasható jelentős mennyiségű, napszámban felfogadott uradalmi kézművest, robotban dolgozó jobbágyiparost is.
A Nádasdy-megbízásokban számon tartott mesternevekről három különböző céllal készült forráscsoport tájékoztat. Ezek egy része az országbíró által fogva tartása idején, feltehetően emlékezetből papírra vetett, olykor piszkozat jellegű összeíráson, a teendőket végrendeletszerűen összegző hagyatkozásán alapszik. A legismertebb és a legtöbbet hivatkozott közülük az a jegyzék, amelyet a letartóztatást követő hónapokban benyújtott hitelezői igények és követelések alapján a Hofkammer állított össze, s amelynek több változata is fennmaradt. A Nádasdy-irodalom ezek egyik példányát használta Alfred Sitte kiadásában.257 Ebbe a forrástípusba tartozik és az előbbieknél
255 A levéltári anyag pusztulását Johann Adam Xaver Schad pottendorfi intéző Bécsbe küldött jelentése alapján írja le Adolf Sitte: SITTE 1907, 75. Ld. továbbá RÓZSA 1973, 121; TOMA 2005, 20–
21.
256 Itt jegyzem meg, hogy megkülönböztetőleg Lorettomként adom meg a Nádasdy szarvkői uradalmába tartozó falut, míg az irodalomban megszokott használat szerint Loretto a megnevezése a helységben található szervita templomnak és kolostornak. Az alábbi Nádasdyval foglalkozó fejezetek forrásainak pontos átírásában, gyakran értelmezésében is mindvégig számíthattam Király Péternek, a Nádasdy-kutatócsoport tagjának nagy forráskezelői gyakorlatára és kollegiális segítségére, amiért e helyen is fogadja őszinte köszönetemet.
Ugyancsak köszönettel tartozom Toma Katalinnak, valamint Viskolcz Noéminek Nádasdy Ferenc személyes kortársi kapcsolataira vonatkozó információk megosztásáért.
257 A Nádasdy fogva tartása és kihallgatásai idején készített hitelezői jegyzékeknek, valamint a közreműködésével írásba foglalt, tartozásairól, hagyatkozásairól, egyházi felajánlásairól és ígérvényeiről szóló összesítéseknek több változata is ismert, amelyek egymástól jelentősen eltérnek: 1671. február 1., „Verzeichnis der Jenigen Graff Naidastischen (!) Creditorn, welche sich
részletesebb tájékoztatást ad a tartozásokról a Wesselényi-szervezkedésben résztvevők – benne külön jegyzékként Nádasdy – adósságait összesítő jegyzőkönyv 1674-ből.258 Fennmaradt egy más jellegű kimutatás („Extract”), amely a gazdasági ügyek továbbviteléhez tartozóan, talán Pottendorfon készült: ez a kifizetetlen járandóságokat írja össze, s a Nádasdy-udvartartás tagjainak, állandó alkalmazottainak, valamint az időszakos megbízással foglalkoztatott különböző mestereknek, kézműveseknek, kereskedőknek, napi szinten működtetett kapcsolatoknak (gyógyszerész, postamester, mészáros) járó egyszeri tartozásokat, elmaradt béreket tartalmazza 1670–1671-re vonatkozóan, áthúzódó hátralékokkal, illetve némelyik összeg kiegyenlítésére szóló bejegyzéssel az 1672 és 1675 közötti évekből.259 A tartozások és az udvartartás, valamint a birtok alkalmazottainak járó bérkifizetések biztosítását ugyanis a Nádasdy-javak lefoglalását és felmérését végző bizottságnak írásos utasításba adták.260 S végül á dato den 1. Februarÿ instehenden 1671isten Jahrs beÿ der Khaÿl: HoffCam(m)er weithers angemeldet worüber herr Graff Nadasti, ob er nemblich das debitum agnoscire, neben dem einigen so Ihme vnter erst besagtem dato beräiths zuegestelt worden sich dahin marginaliter zuerkhlären hat.”, ÖStA AVA FHKA HKA NÖ Kamm., r. Nr. 400, fol. 424r–425r; – 1671. április 12., latin nyelvű másolat, „Informatio Comitis Francisci de Nadasdo [!] ad praetensionis diversor(um) Creditorum. Viennae 12. April 1671.” MNL OL NRA, Fasc. 294, Nr. 39. , fol 2–7.
(Mf. 5937.) – 1671. április 12. latin nyelvű másolat, „Consignatio Debitorum, quorum memini prater illa qua in alia Charta recognovi” MNL OL NRA, Fasc. 584. Nr. 25., fol. 1–4. – Dátum nélkül, latin nyelvű másolat, „Consignatio Debitorum, quorum memini prater illa qua in alia Charta recognovi” MNL OL NRA, Fasc. 584. Nr. 25., fol. 6–11. – 1671. április 27., latin nyelvű, saját kezű aláírással, külzetén megjegyzés, ami arra utal, hogy az irat saját emberéhez került:
„Az Ur testamentuma”, „Admodu(m) R(ever)endo Patri F(rat)ri Raphaeli â S: Francisco Ordinis S: Augustini” MNL OL NRA, Fasc. 584. Nr. 25., fol. 12–15. – Dátum nélkül, magyar nyelvű fogalmazvány, „Extract[us] az Adossagok felöl” MNL OL NRA, Fasc. 584. Nr. 25., fol. 17–18. – Dátum és cím nélkül, magyar nyelvű, rendek és kolostorok számára, egyházi intézményeknek tett hagyományozások, felajánlások MNL OL NRA, Fasc. 584. Nr. 25., fol. 19–20. – 1671. évi dátum nélküli, 80 tételes német nyelvű hitelezői lista, HHStA Ung. Acten, Spec. Fasc. 315, Konv.
B., fol. 29–38. (ld. VISKOLCZ 2013, 313.) – Dátum nélküli német nyelvű jegyzék saját kezű aláírással, „Schrifftliche recognition und respective information des Franz Nadasdi, unterschiedliche seine Schuldn betr.” HHStA Ung. Acten, Spec. Fasc. 315, Konv. A, fol 79. – 1671. szeptember, német nyelvű fogalmazvány, „Cathalogus und Verzaichnus aller und Ieden Creditoren des entleibten Nadasdi. [...]” ÖStA AVA FHKA HKA HFU r. Nr. 234, fol. 399r–405v.
Valószínűleg ezt a jegyzéket közli a lelőhely pontos megadása nélkül Alfred Sitte, nem szöveghű átírásban és némileg átcsoportosítva a tételeket: SITTE 1907, 70–73.
258 „Relatio Commissionis praetensiones Creditorum Rebellium investigantis 1674. Viennae, 19.
Aprilis 1674.” OSZKK Fol. Lat. 773, fol. 19r–45v. Nádasdy hitelezőinek eddig ismert leghosszabb és legrészletesebb jegyzéke, 146 tétellel.
259 „Extract Waß bey der Neüdästischen (!) Herrschafft Pottendorff an vnd(er)schidlich(en) Auszügl(en) vndt außstendig(en) besoldung(en) in disem (1)670isten Jahr bezahlt wordten”
(MNL OL E 185, Mf. 31995. Fasc. 49., Számozatlan lapon). Több tétel kapcsán hivatkozza a jegyzéket VISKOLCZ 2013; de megemlíti Harald Prickler is, egy indokolatlan és magyarázat nélkül hagyott késői (1678. június 20.) készítési dátummal: PRICKLER 2013, 126. A forrás itt megadott címe nem tartalmazza a szövegben szereplő dátumot, ebből gondolható, hogy Prickler pontatlan címmel és adatokkal jutott hozzá a MNL Országos Levéltárában őrzött jegyzék ismeretéhez.
260 TOBLER 2015, 416.
ismerünk egy összesítést, amely a Pottendorfon talált számlákat, nyugtákat, elismervényeket lajstromozza az érintett személyek nevének abc-rendje szerint („Specification”), s amely a gazdasági iratok rendezése kapcsán adminisztratív áttekintésre készült valószínűleg 1671. elején vagy azt követően. A tételekhez számla vagy egyéb dokumentum nem tartozik.261 A változó információtartalmú három jegyzéktípus a felszámolás idejéből való, készítésük indoka is lényegében azonos: a vagyoni helyzet és a fizetési hátralékok felmérése, utóbbiak átvállalása és rendezése az Udvari Kamara részéről; így ennek megfelelően a tartalmuk gyakran fedi egymást.
Mindazonáltal az országbíró mesterfoglalkoztatásáról tudottak legtöbbje ezekből az iratokból származik, a fennmaradt és az irodalomban esetenként hivatkozott további néhány forrás – elismervény, számla, szerződés – többnyire a már ismert névsort teszi teljesebbé további tényekkel, részletesebb adatokkal. A három jegyzéktípus elsősorban az országbíró bécsi és alsó-ausztriai kapcsolatait rögzíti, részben amiatt, hogy – közülük legalábbis kettő – fizetési hátralékok kimutatására készült.
Az említett jegyzékekből származó mesternevek közül az irodalom eddig csupán három művész – Jan Thomas, Andrea Bertinalli és Balthasar Herold – tevékenységét tudta többnyire forrásból ismert műhöz kötni. Több mesterről amúgy már esett szó, minthogy a kortársak által kézről kézre adott bécsiek, illetve a Nádasdy-adatokból előkerülő mesternevek között több egyezés is található. Az országbíró mesterkapcsolatainak listája a kortársakétól inkább abban tér el, hogy bővebb és a tevékenységi kört illetően változatosabb is azoknál.
Nádasdy a császári ágyú- és harangöntő Balthasar Herolddal (1621 k.–1683), aki Pálffy Pállal, Pálffy Miklóssal, Batthyány Ádámmal és Esterházy Pállal is munkakapcsolatban állt, 1669. szeptember 24-én a lékai augusztinus templom három harangjának öntésére szerződött.262 A munka elkészültét az 1670. augusztus 27-én kelt elszámolás igazolja, kifizetése azonban hátralékos maradt, így az ő nevét is megtaláljuk az országbíró hitelezőinek jegyzékében, valamivel több mint 116 ft. követeléssel.263 De
261 A külzeten: „Specification, der(en) auß denen zu Pottendorff verhandenen Nadastisch(en) Schrifften aufgesucht(en) Außzüg vnd Quittungen” dátum nélküli, vsz. 1670. év végén, 1671 elején készült jegyzék (MNL OL E 185, Mf. 32000. Fasc. 57., Számozatlan lapon). Az abc-be rendezett névsor címe: „Specification. Vber die in Fascicul No 77. sich befundene Auszug.”
262 Nádasdytól kapott megbízására: RÓZSA 1973, 128; KOPPÁNY 2002a, 389. Bécsi udvari tevékenységének irodalmát ld. Batthyány Ádám mestereinél.
263 ÖStA AVA FHKA HKA NÖHA P 54/A/2, fol. 538r–v. A Nádasdy kézjegyével ellátott szerződés másolata. Szövegét közli: SITTE, ALFRED: Balthasar Herold als Glockengießer.
Mittheilungen der k.k. Zentral-Commission für Erforschung und Erhaltung der Kunst- und Historischen Denkmale. N.F. 23 (1897) 230–231. A Nádasdy letartóztatása előtt pár nappal, 1670. augusztus 27-én Bécsben keltezett költségelszámolás szerint Heroldot 1088 fl. összeg illette meg, amelyből 971 fl. 32 kr. összeget addig felvett, így a kimutatás szerint Nádasdy 116 fl. 28 kr. hátralékkal tartozott neki. Ld. ÖStA AVA FHKA HKA NÖHA P 54/A/2, fol. 541r. Ez a fennmaradó összeg később két további hitelezői jegyzék rá vonatkozó tételében is szerepel: 1671. február 1.
„Balthasar Herold Khaÿl: Stukhgießer ut litt: H. – 116 fl”, „Verzeichnis der Jenigen Graff Naidastischen Creditorn, welche sich á dato den 1. Februarÿ instehenden 1671isten Jahrs beÿ der Khaÿl: HoffCam(m)er weithers angemeldet; [...].” ÖStA AVA FHKA HKA NÖ Kamm. r. Nr. 400, fol. 424v; – 1671. szeptember, „Cathalogus und Verzaichnus aller und Ieden Creditoren des entleibten Nadasdi. [...]” „Nr. 35. Balthasar Herold Kayserlicher Stuckgießer wegen Verrichtete
nem csak ott: a gazdasági iratokról készült összesített lista („Specification”) kilenc további számláját és egy nyugtáját is feltünteti,264 de említik a nevét a pottendorfi uradalom hátralékos bérei és számlakifizetései között is („Extract”), ahonnan kiderül egy nem pontosítható további követelése is, valamint az, hogy tartozásait végül csak 1675-ben egyenlítették ki.265
Ugyancsak Batthyány Ádám foglalkoztatta először a bécsi Michael Weidnert (1606 k.–
1673), egy címeres kő faragását bízva rá. Neve a Nádasdy-iratokban egy meg nem nevezett feladattal kapcsolatban kerül elő, ahol a forrás csupán mesterségét – Siegelschneider – adja meg. Minthogy Herbert Haupt adattára szerint Weidner Hofsiegelschneider, Hofwappenschneider, Hofsteinschneider megnevezéssel a műfaj több fajtáját is gyakorolta, lehet, hogy a Nádasdytól kapott megbízás valóban pecsétvésnöki munkára szólt.266
Az udvari címet viselők közt több olyan mesterség művelőjét is megtaláljuk, ami a kortársak mesterfoglalkoztatására általában nem volt jellemző, és talán mondhatjuk, hogy felbukkanásuk egyedi igényt jelez a Nádasdy-megrendelésekben. Két bécsi udvari asztalosról van szó, akik közül csak Abraham Deneff hofbefreiter Tischler, hofbefreiter Ebenist267 megbízását ismerjük egy 1673 szeptemberében bemutatott számlája alapján.
Két, egyenként mintegy 135 × 95 cm nagyságú tükörkeret 1669. évi megrendelését és elkészítését tartalmazza, indiai teknős páncéljából, ami feltehetően a különlegesen
ahrbeiht – agnovit – 116 fl” ÖStA AVA FHKA HKA HFU r. Nr. 234, fol. 402v; továbbá SITTE
1907, 70., de megtaláljuk a Wesselényi-szervezkedésben résztvevők adósságait összesítő, 1674.
április 19-én kelt vizsgálati jegyzőkönyvben is: „Vendiderat Balthazar Herold Fusor 3 Campanas Nadasdio, de quorum Pretio conuento ipsi uigore productæ sub No. 79 obligationis obligationis Nadasdy 116 fl. restant solvendi.” OSZKK Fol. Lat. 773. „Relatio Commissionis praetensiones Creditorum Rebellium investigantis, 1674.”, fol. 37r.
264 „Nr. 39. 9 Auszüg vnd 1 Quittung von Stuckgießer Balthasar Herold”, MNL OL E 185 (Mf.
32000.). Fasc. 57., „Specification. [...]” (számozatlan lapon).
265 „Abgestatte Interesse, 1675. Balthasar Heroldt Stuckhgiesser wegen eines Kethls(?) – 100 fl.
Mehrmahlen obgedachten Stuckhguesser sein(en) völlig hinderstandt mit traidt bezahlt pr. – 116 fl. 28 kr.” MNL OL E 185 (Mf. 31995.), Fasc. 49. „Extract [...]” (számozatlan lapon).
266 Tevékenységi köréhez és bécsi udvari foglalkoztatásához: ld. HAUPT 2007, Nr. 4152, itt mint
„Hofsiegelschneider”, „Hofwappenschneider”, „Hofsteinschneider”. Michael Weidner említése a Nádasdy-forrásban: „Nr. 24. Von Michael Weidner Siegelschneider”, MNL OL E 185 (Mf.
32000.) Fasc. 57., „Specification. [...]” (számozatlan lapon). Batthyány Ádám mestereinek jegyzékében, ahol a címeres kő kifaragásáról is szó van, a neve Baidnerként megadva. Ld.
KOPPÁNY 2002, 176.
267 A Nádasdy-hitelezők Sitte által közölt jegyzékében mint Abraham Dennest szerepel: SITTE
1907, 72. Forrásbeli előfordulása: 1671. szeptember, „Cathalogus und Verzaichnus aller und Ieden Creditoren des entleibten Nadasdi. [...]” „Nr. 53. Abrahamb Denneff tischler in Wien weg(en) hinderständigen macherlohns – 70 fl” ÖStA AVA FHKA HKA HFU, r. Nr. 234, 403v.
Abraham Deneff bécsi udvari tevékenységére: HAUPT 2007, Nr. 1225 (említve 1668 és 1675 között), „hofbefreiter Tischler”, „hofbefreiter Ebenist”. A Wesselényi-szervezkedés vizsgálati jegyzőkönyvében, 1674. április 19-én így szerepel: „70 fl sub No 86 præstito priuis Juramento suppletorio cum alia probatione Prætensionem suam fulcire nequeant, Solita betractione solvendi essent.” OSZKK Fol. Lat. 773. „Relatio Commissionis praetensiones Creditorum Rebellium investigantis, 1674.”, fol. 37v.
díszes mintázatú csillagteknős páncél lehetett. A részletezett számla szerint a keretek teljes borításához a mester három alkalommal összesen harminc teknőspáncélt használt fel, amelyeknek feldolgozásáról külön kellett gondoskodnia. A munkaköltség, maguk a tükörlapok, valamint a szállítás ára összesen 120 forintot tett ki.268 A művek elkészültének pontos idejét nem tudjuk, de a pottendorfi Kunstkammer 1669 elején magyar nyelven összeírt anyagában értelemszerűen még nem szerepelnek,269 az 1671.
februári helyszíni leltározás, valamint az 1671. júniusi bécsi elhelyezés idejére datált, de a februári pottendorfi lista alapján rögzített Schatzkammer-jegyzék azonban már feltünteti őket.270
A másik asztalos, Georg Gampp (1629 k.–1689) feladatáról semmit nem tartalmaz a forrás; a megrendelést a Pottendorfon talált számlák összesítése említi, de a tranzakció tárgyának megadása és dátuma nélkül.271 Udvari státusza szerint Gampp Hofkomödientischler, azaz színházi díszleteket készítő asztalos volt,272 ezért nem kizárt, hogy annak a kerti dekorációnak a kivitelezésében volt része, amelyet Nádasdy 1668-ban emeltetett I. Lipót és családja pottendorfi látogatása alkalmából. Nem maradt fenn ugyanis adat a Nádasdy-udvarral összefüggő egyéb reprezentációs eseményről, legalábbis olyanról, amelyik színházi dekoráció építésében jártas asztalos részvételét igényelte volna. Mindenesetre megbízása, amelynek teljesítését két számlával is igazolta, alkalomszerű lehetett. Ugyancsak a pottendorfi számlajegyzék, a
„Specification” említi meg Erhardt Pfeiffenreither kaiserlicher Brunnenmeister nevét is, akit udvari címéből ítélve vélhetően kerti kút (esetleg szökőkút) kialakítására alkalmazhatott Nádasdy,273 Georg Wolfgang Klein udvari táskakészítő pedig személyes igényre szóló megrendelést elégíthetett ki – életrajzi adataiból következően még 1660 előtt.274
268 ÖStA AVA FHKA HKA NÖ Kamm. r. Nr. 411, szeptemberi csomó, fol. 1–9: „Verzächnus daß Ich Herrn Grafen Franz Nadast, 1669 2 grosse, von pur Indiänischen Schildt-Khroten Spiegl Ramen, 4 Schuech 3 zol hoch undt 3 Schuech Breit mit bemelter Schildkroten iberzogen undt gemacht [...]” A forrás szövegét Viskolcz Noémi átírásából ismerem.
269 MNL OL E 185 (Mf. 31966) Fasc. 52., fol. 214r–229r.
270 ÖStA AVA FHKA HKA Kontrakte und Reverse A 1024, Pottendorf, 1671. február 11–14., fol.
14r: „Nr. 12. Ain spiegell, so schön vndt groß mit ainer schildtkröedten rammen eingefast. Nr.
13. Ain gantz den vorig gleicher spiegell.“ A kiadásra szánt leltár átírása Toma Katalin munkája.
Továbbá: ÖStA AVA FHKA HKA Kontrakte und Reverse A 1030. Pottendorfi összeírás alapján Bécs, 1671. június 25., fol. 6r: „Ein grosßer Spiegl in einer Schildt Krottenen Rahm. Ein ganz dem Vorig(en) gleicher Spiegl.” A kiadásra szánt leltár átírása Király Péter munkája.
271 „Nr. 33. 2 Auszüg von Georg Gamp Tischler in Wien”, MNL OL E 185 (Mf. 32000.), Fasc. 57.,
„Specification. [...]” (számozatlan lapon).
272 Udvari tevékenységére: HAUPT 2007, Nr. 1827, „Hofkomödientischler”, 1653-tól kezdve ismertek róla adatok. A Hauptnál közölt életrajzi adatok, miszerint a Bécs közelében fekvő Pottensteinben született, nem teszik valószínűvé, hogy rokonságban állt volna az innsbrucki művészcsalád tagjával, ifj. Christoph Gumpp-pal (1600–1672), aki ugyancsak „Hoftischler” volt, s akinek „Hofbaumeister”-ként több munkája ismert Innsbruckban. Ld. POLLEROSS 1998, 122.
273 „Nr. 13. Von Erhardt Pfeiffenreütter Brun(nen)maister”, MNL OL E 185 (Mf. 32000.), Fasc. 57.,
„Specification. [...]” (számozatlan lapon). Udvari tevékenységére: HAUPT 2007, Nr. 386 (említve 1660 és 1673 között), „kaiserlicher Brunnenmeister”.
Nádasdy megrendelői tevékenységének irodalmában a bécsi tanultságúként számon tartott, de udvari vagy kamarai feladatokban nem részesült mesterek közül Giovanni Andrea Bertinalli (1604 k.–1677) stukkátor nevével találkozunk a legtöbbet, aki ismereteink szerint a Val d’Intelviben fekvő Montronióból származott.275 Nem tudjuk róla biztosan, hogy Nádasdy állandó alkalmazottja lett volna, mindenesetre birtokán, Lorettomban saját háza volt, ahol az Esterházy Pál számára később végzett munkák idején is élt.276 A Pálffy Pál felfedezettjeként 1646-ban felbukkant stukkátor bécsi képzésére nincs adat, bár tény, hogy első megbízását a későbbi nádortól a három Pálffy temetésére készült castrum doloris stukkódíszítésére Filiberto Luchese bécsi városi mesterekből álló csapatának tagjaként kapta. Az irodalom kérdőjellel lehetségesnek tartja, hogy azonos lenne azzal az Andrea Bertolotti stukkátorral, aki a Schottenkirche kápolnáinak dekorációját mások mellett kivitelezte,277 ezt azonban kizárja az, hogy születésük helye különbözik.278 Andrea Bertinallinak jelenleg egy alsó-ausztriai feladata ismert, Klosterneuburgban, ahol az apátsági templom stukkátorcsapatának – Giovanni Battista és Domenico Rosso – tagjaként 1636-ban, azaz még Magyarországra jövetele előtt dolgozott.279
Bertinalli Nádasdynak végzett sárvári (1653, 1657) és keresztúri (1659–1663) munkáiról az alábbiakban még lesz szó, viszont egyik feladattal sem hozható kapcsolatba az a jelentős összeg (438 fl), amelyre szerződés alapján, elmaradt munkadíjként az országbíró halála után jelentett be igényt.280 Még egy további jegyzékben találkozunk neki járó hátralékkal: két tétellel 282 forint 51 krajcár
274 „Nr. 52. 1 [Auszügl] Von Wolff Klein Taschner”, MNL OL E 185 (Mf. 32000.), Fasc. 57.,
„Specification. [...]” (számozatlan lapon). Udvari tevékenységére: HAUPT 2007, Nr. 906. (említve 1643 és 1660 között), „Hoftaschner”.
275 CAVAROCCHI 1979, 283.
276 PRICKLER 2013, 126.
277 MORPURGO 1962, 130 és 131; FIDLER 1990, 171/365. j.
278 CAVAROCCHI 1979, 290, itt a megadott születési hely: Verna; ld. továbbá részletes működési adatokkal: http://www.uibk.ac.at/aia/bartolotti_andrea.htm
279 AGGHÁZY 1959 I., 172; MORPURGO 1962, 148; KÁSZONYI 1964, 56; PREIMESBERGER 1964, 325;
AGGHÁZY 1965, 100, 104; AKL 10 (1995) , 95–96; CAVAROCCHI 1979, 283.
280 Forrásbeli előfordulása: 1671. február 1. „Andrea Berdinalli Stuckhatorer ut li: K. – 438 fl. 29
280 Forrásbeli előfordulása: 1671. február 1. „Andrea Berdinalli Stuckhatorer ut li: K. – 438 fl. 29