A program végéhez közeledve ideje felkészíteni a hallgatókat az elhelyezkedésre, ezért el kell kezdeni a védett környezetről való leválást.
1. A védett környezet sajátosságai
- A munkahely a projekt személyzete által létrehozott, képző, foglalkoztató és felkaroló tevékenységet végző inkubátor.
- Társadalmilag hátrányos helyzetben lévőket integrál a társadalomba és a munka világába.
- A képzés-foglalkoztatás teljes időtartamára pszicho – szociális támogatást (szociális és lelki egyensúly megtalálása) nyújt.
- Fontos jellemzői a tolerancia, a demokratikus légkör, a másság elfogadása, és a szolidaritás.
- A munkaerő piaci igényekre felkészítő képzést biztosít, ennek során a hozott tudásra épít, és azt fejleszti tovább.
- Az elméleti képzés, gyakorlati oktatás és a foglalkoztatás egymással szoros összhangban valósul meg.
- A munkavégzés és a termelés rendszeres, felelősségteljes, intenzív tevékenységet és sikerélményt nyújt a program résztvevői számára.
- A résztvevőknek lehetőségük van arra, hogy részeseivé váljanak a termékek értékesítésnek, és a szűkebb gazdasági környezetük alakításának.
- Az a cél, hogy a projekt lezárása után a résztvevőknek állandó munkahelyük legyen az elsődleges munkaerőpiacon.
2. A tudatos leválás módszerei
Négy csoportba sorolhatók:1.A projektrésztvevők megismerkedése a munkahelyekkel, munkáltatókkal, a munkahelyek felkészítése a hallgatók fogadására.
2. Segítségnyújtás a végzősök reális, egyéni ötleteinek kivitelezésében 3.A projektrésztvevők érdekeit képviselő tömörülések előkészítése.
4. A projekt szervezet igényeinek megfelelő foglalkoztatottak kiválasztása.
80 2.1. A résztvevők megismerkedése a munkahelyekkel, munkáltatókkal, a munkahelyek felkészítése:
Már a pályázatírás idején érdemes elkezdeni, de a képzések során mindenképpen kapcsolatot kell keresni és tartani azokkal a térségi munkahelyekkel, vendéglátóipari, építőipari, fémipari és más vállalkozásokkal, amelyek elhelyezkedési lehetőséget jelenthetnek a résztvevőknek. A vállalkozások alakulása és megszűnése miatt ez folyamatos feladat. A válság idején különösen fontos tisztázni,melyek azok az un. kurrens szakmák, amire a projekt végén is lesz kereslet, mert így elejét lehet venni a többszörösen átképzett, de elhelyezhetetlen munkanélküliek újratermelésének, az ezzel járó személyes csalódásoknak.
A kapcsolatfelvételt tapasztalatcsere követi, ekkor a hallgatók tanulmányi látogatást tesznek a vállalkozásnál, ami segít pályaorientációs dilemmáik megválaszolásában.
A szakmai vizsgát megelőzően a termelőiskolák levélben tájékoztatják a környékbeli munkahelyeket a végzett hallgatók szakmai összetételéről, létszámáról, és felajánlják, hogy az érdeklődő munkáltatók nyílt napok keretében megfigyeljék a végzősöket munka közben, illetve próbamunka lehetőségét kínálják számukra.
A hallgatók munkába állását a fogadó munkahelyek részéről is elő kell készíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók számára megkülönböztetett figyelem, és támogatás szükséges ahhoz, hogy be tudjanak illeszkedni a munka világába. Erre a kliensekkel közvetlen kapcsolatban álló közép- és alsó szintű vezetőket is fel kell készíteni:
- jó, ha tudják, hogy a célcsoport tagjai milyen problémákkal küzdenek, hogy megértsék:
segítségük nélkül nem képesek helyzetükön változtatni, ezért nagyon fontos a türelmes, befogadó attitűd.
- célszerű a hallgatók jövendő munkatársai közül egy tapasztalt, a célcsoportot elfogadó, előítélet-mentes mentort megbízni, aki segíti a munkahelyi beilleszkedést, a felmerülő problémák megoldását. Ez jó lehetőség lehet a vállalati önkéntes munkára, mert a mentorok sem a projekt, sem a munkahely részéről nem részesülnek díjazásában. A gazdasági nehézségekkel küzdő magyar munkáltatók többsége problémamentes, azonnal maximális teljesítményt és kiváló minőséget produkáló munkaerőt akar. Ha a munkaerőpiacon ezt megkapják, nem vesződnek egy problémás célcsoporttal.
2.2. Segítség a projektrésztvevők reális egyéni ötleteinek kivitelezésében
81 Ez az önfoglalkoztatás, vagy önálló vállalkozóvá válás segítését jelentheti a csoportok azon tagjainál, akiknek az üzleti ötlete nem igényel jelentős beruházást: pl.: dísznövénytermelő, gyógynövénygyűjtő, festő – mázoló, stb.
2.3. A projektrésztvevők érdekeit képviselő tömörülések előkészítése. Magyarországon jó lehetőséget nyújtanak az önfoglalkozatásra a szociális szövetkezetek, illetve a nonprofit gazdasági társaságok. Ezek létrehozásában, az aktuális pályázatok megírásában a komplex programok személyzete segítséget biztosít.
3. Mi kell ahhoz, hogy a résztvevők sikeresek legyenek a munkaerőpiacon?
A komplex program akkor sikeres, ha a projektrésztvevők képesek integrálódni a munkaerőpiacra.
Ehhez a következő feltételek szükségesek:
- A résztvevőknek a képzés végén meg kell szerezni az előirányzott OKJ-s szakmai bizonyítványt. A tranzit és termelőiskolai programok eredményessége a korábban bemutatott adatok alapján ebben megkérdőjelezhetetlen.
- Szükség van a munkaerőpiac által igényelt és értékelt gyakorlati tudásra, jártasságra, készségekre, rátermettségre.
- Szükség van pszichés - mentális felkészültségre, egyrészt a védett környezetről való leváláshoz, másrészt a nyitáshoz az új, nem védett munkahelyek felé, ahol a munkavállalóknak csekély jogaik vannak. Ezért a program során, tudatosan, a valóságos munkahelyhez hasonló szabályokat érdemes alkalmazni. A hallgatóknak tudniuk kell, hogy a versenypiaci világa más. Ha ott hibázik, újból munkanélküli lehet, hiszen sok ezer álláskereső között válogathatnak a munkahelyek. A demokratikus légkör kialakításának alapfeltétele, ha a szabályokat a résztvevőkkel is egyeztetik, és a felek közösen hoznak létre egy tiszta, közérthető követelményrendszert.
- Elengedhetetlen az aktuális piaci, gazdasági és politikai tájékozottság is.
Szükség van álláskeresési ismeretek elsajátítására és az un. munkaerő piaci ismeretek oktatására. Erre két lehetőség kínálkozik.
3.1. Az OKJ-s képzés során valamennyi szakmában munkajogi és gazdasági ismereteket tanulnak, így a résztvevők megismerik a különböző vállalkozási formákat, azok felelősségi viszonyait; a munkáltatók és a munkavállalók jogait, kötelezettségeit; a munkaviszony létesítésének és megszűnésének törvényi szabályait stb. Ezek-különösen megfelelő fogadókészség esetén, jó hátteret biztosítanak a munkavállalói jogok érvényesítéséhez.
82 3.2. A másik forma a komplex programok szakemberei által tartott munkaerő piaci tréning. A 30-50 órás foglalkozásokon a résztvevők elsajátítják az állásinterjú és a szakmai önéletrajzírás fortélyait, a munkahelykeresés különböző formáit: a személyesen, telefonon vagy levélben történő jelentkezést újsághirdetésre, álláskeresést telefonkönyv alapján stb. Gyakorolják a helyes viselkedést, öltözködést továbbá a telefonos és személyes interjúkra való felkészülést. A tréningfoglalkozások során látogatást tesznek a munkaügyi központokban, okmányirodán, ahol tanácsot kapnak a személyes ügyeik intézésében.
83