1. Tennivalók a lemorzsolódás megelőzéséért
A komplex programok során a legnagyobb veszélyt a résztvevők lemorzsolódása, és az indokolatlan hiányzás jelenti. Ezek akadályozzák legjobban a program célkitűzéseinek megvalósítását, és ezek a legfőbb tényezői a jobb sorsa érdemes hallgatók további sodródásának, perifériára szorulásának. A termelőiskolákat a hazai pályázati rendszer is arra ösztönözte, hogy kialakítsák a lemorzsolódás megelőzésének hatékony módszereit. Ugyanis a pályázók csak akkor kaphatták meg a támogatás teljes összegét, ha a tanulói létszám csökkenése nem haladta meg a vállalt kimenet 10%-t. A munkaügyi szervek által finanszírozott programoknál a résztvevők csak a programban eltöltött idő arányában jutottak támogatáshoz, ami nagy veszélyt jelentett a megvalósító szervezet rentábilis működésére. Magyarországon a képzők felelősek mind a kiválasztásért, mind a lemorzsolódásért. Ez azért hozza lehetetlen helyzetbe a programok lebonyolítóit, mert a törvények, a képzés végső céljával összefüggésben lehetővé teszik, hogy a hallgató kilépjen a programból, ha munkát talál és határozatlan idejű munkaszerződést köt. Az így keletkezett veszteséget a termelőiskolának kell viselni.
A képző szervezeteket pedagógiai céljaik mellett a bemutatott helyzet kényszerítette arra, hogy a komplex programokba beépítsék a résztvevők megtartásával kapcsolatos teendőket.
2. A lemorzsolódás főbb okai
A halmozottan hátrányos élethelyzet folyamatosan újratermeli a lemorzsolódás okait. Ezek között meghatározó:
- Az alulképzettség, a funkcionális analfabetizmus, a szakmatanuláshoz szükséges közismereti alapok hiánya. A célcsoport tagjai főleg az elméleti óráktól idegenkednek, nehezen birkóznak meg a szakmai képzés anyagával, és ha nem kapnak kellő figyelmet, lemaradnak a tanulásban, és bizalmukat vesztve ott hagyják az iskolát.
-A belső motiváció, az akaraterő és a külső, családi késztetés hiánya. A hallgatókra egyszerre zuhannak rá a hiányos szocializáció következményei. A tespedős előzmények után most küzdeni, tanulni, dolgozni kell. Ennek sokkszerű fogadtatása esetén hamar feladják céljaikat.
- Anyagi és szociális helyzet. A családosoknál és egyedülállóknál is gond, hogy a képzési támogatásból nem tudnak megélni: ezért a program mellett, gyakran annak rovására, szorgalmi időben is alkalmi (fekete) munkát vállalnak, hogy jövedelmüket kiegészítsék. A gyakori hiányzás miatt behozhatatlanul lemaradnak a tananyagban, és feladják.
71 -A környezet visszahúzó hatása, a pozitív, követhető példák hiánya is szerepet játszik, különösen olyan családokban, ahol már a harmadik generáció munkanélküli. Az otthon tétlenkedő szülők, nagyszülők, rokonok sorsa azt sugallja, hogy semmittevésből is meg lehet élni. Az a szabály sem ösztönöz munkavégzésre, hogy a megszerzett jövedelmet a kereső köteles megosztani környezetével.
-A rövidtávú gondolkodás, a jövőkép hiánya, a „Carpe Diem”, vagyis az Élj a mának szemlélet: a felelősséget hárító, kézenfekvő hivatkozások, hogy „mindig lesz valahogy”, és a „minek tanulni és dolgozni, úgy sem érem meg a nyugdíjkort”, stb. szintén elősegítik a lemorzsolódást.
-A káros szenvedélyek, és devianciák is állandó veszélyt jelentenek a program sikerére. A hallgatók sokszor a korábban elkövetett bűncselekmények, kihallgatások, tárgyalások következtében gyűjtenek össze több napos hiányzást. Könnyen beláthatók az „úgyis lecsuknak, minek tanuljak” helyzet következményei is.
3. A lemorzsolódás megakadályozásának eszközei és módszerei
3.1. Az előző fejezetben bemutatott egyéni fejlesztési terv a képzésen túl tartalmazza:- a közismereti, szakmai felzárkóztatás,
- a személyiség és kulcsképesség fejlesztés, továbbá - a szociális és mentális támogatás teendőit.
A tervek bázisa az egyén mentális állapota, képezhetősége, családi és szociális helyzete. Az adatbázis felhasználásával megkülönböztetett figyelemmel kísérik a lemorzsolódás veszélyének legjobban kitett hallgatókat.
3.2. megelőzés legfontosabb előfeltétele a tanulási kudarcok elkerülése. Ez a legnehezebb, hiszen a többség előélete kudarcok sorozatából áll. Szerencsére a gyakorlat orientált képzés kézzelfogható sikereket biztosít számukra.
A szakmai képzést megelőző felzárkóztatás lehetőséget ad a tanuláshoz szükséges közismereti alapok megteremtésére és megszilárdítására. Az, hogy a felzárkóztatás a teljes programot végigkíséri, csökkenti lemorzsolódás veszélyét.
3.3. Az egyéni fejlesztési tervek havi értékelése során feltárják az előrehaladás személyes problémáit. Ha szükséges, a szakmai elméletből és gyakorlatból is pótló, fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek a gyengébben teljesítők számára. Az ilyen foglalkozások száma a teljes képzési idő 25-30%-át is elérheti. Ennyi többletmunkával sikerült elérni, hogy tanulási kudarcok miatt, csak elvétve fordul elő lemorzsolódás.
72 3.4. Legnagyobb kihívást az indokolatlan hiányzás megelőzése jelenti. Egy idő után már nem lehet segíteni a lemaradás pótlásában. Erre a helyzetre mondják, hogy „senkit nem lehet megtanítani, ha Ő nem akarja”.
A komplex program szervezői támogató miliőt igyekeznek kialakítani. Az érzelmek javítják a résztvevők kötődését, segítenek a hiányzás visszaszorításában. „ Csak az hiányzik az iskolából, akinek nem hiányzik az iskola.”
A képzési szerződés a képzési idő 10%-ban maximálja a hiányzás mértékét. Ha ezt valaki túllépi, akkor azt a szabadidő terhére le kell „dolgozni” a termelőiskolában, illetve a partner gazdasági szervezeteknél. Ez is a hiányzás csökkentésére ösztönzi a hallgatókat.
A hiányzás okát mindenkinek 24 órán belül be kell jelenteni, mert ennek elmulasztása esetén a projekt munkatársai a lakóhelyükön felkeresik a résztvevőket. A „lógókat” behozzák a projekt színhelyére, ahol az oktatók, és a szociális munkások elbeszélgetnek velük. Ezeken a beszélgetéseken szembesítik a hallgatót a lehetséges veszteségeivel, ha továbbra is hiányzik, vagy abbahagyja tanulmányait.
Betegség esetén meglátogatják a hallgatót, ellenőrzik az állapotát és azt, hogy betartja-e az orvosi utasításokat. Amennyiben a résztvevő járóbeteg, úgy köteles a kezelés után az órára visszatérni. Ilyenkor felmentést kap a munkavégzés alól és egyéni foglalkozáson vesz részt, pl.
korrepetálják, stb.
A képzési szerződésben szerepel a képzési költség visszafizetésének kötelezettsége, ha az egyén önhibájából hagyja abba a programot. Ennek gyakorlati érvényesítésére alig van lehetőség, mivel a célcsoport tagjai nem rendelkeznek sem vagyonnal, sem keresettel.
3.5. Az anyagi gondok miatti lemorzsolódás megelőzését a komplex programok olyan szolgáltatásai segítik, mint
-az intézményi étkezés, utazási bérlet, tanszerek, stb.
-közreműködés az egyén, illetve család szociális gondjainak megoldásában: hivatali ügyek intézése, segély igénylése, lakásügyek intézése, stb.
- a partnerek: Vöröskereszt, Egyházmegyei Karitász, Máltai Szeretetszolgálat segítségével ruha, élelmiszer, fűtőanyag, stb. biztosítása a rászoruló hallgatóknak, illetve családjaiknak.
3.6. A prevenció vázolt eszközei és módszerei mellett a hiányzás mérsékléséhez és a lemorzsolódás megelőzéséhez további összefogás szükséges:
- rendszeres kapcsolattartás és egyeztetés a családdal, szülőkkel, rokonokkal annak érdekében, hogy ösztönözzék gyermeküket a programban való folyamatos részvételre,
73 -a háziorvosok levélben történő tájékoztatása, hogy betegség esetén csak „táppénzes”
(sorszámozott) igazolást fogad el a projekt (Ezzel az orvosnak el kell számolni).
- a motiválatlan, hanyag, lógós résztvevőkről tájékoztatást kapnak a családok mellett a család- és ifjúsági segítők, és az önkormányzatok szociális munkásai. Közös érdek, hogy a résztvevők szakmát szerezzenek, dolgozzanak, és ne kelljen segélyezni őket egy életen át.
3.7. Az intézkedések hatékonyságát jelzi, hogy a tranzit és a termelőiskolai projektekben a hiányzás mértékét a legtöbb esetben sikerült a képzési idő 10%-án belül tartani, míg a programból való lemorzsolódás 3-5%-os volt. Az utóbbiban is döntően a projekten kívüli okok játszanak közre. Az állami gondozottak például, miután betöltik a 18. életévüket, hazakerülnek a 100-200 km-re lévő családjukhoz, így nincs lehetőségük a tanulmányaik befejezésére. A veszteségek elkerülése érdekében - amennyiben mód van rá – többletlétszámot vonnak be a programba, és velük ellensúlyozzák a lemorzsolódást.
74