Ahogy a korábbi fejezetekben említettük, a komplex programok résztvevőinek többségére jellemző:
- a közismereti alapok hiánya, gyakran a funkcionális analfabetizmus, és a be nem fejezett általános iskola
- a gyenge kommunikációs készség,
- a helyes tanulási módszerek hiánya, amely a lemorzsolódás állandó veszélyét hordozza.
Ezért a célcsoport tagjainak sikeres szakképzéséhez a képzés teljes időtartamát végigkísérő közismereti, kommunikációs és szakmai felzárkóztatásra van szükség, továbbá arra hogy menetközben elsajátítsák a helyes tanulási módszereket, technikákat.
A felzárkóztatás célja:
- a hallgatók korábbi műveltségi hátrányainak mérséklése, azok megszüntetése: az írás, olvasás és a számolás készségének fejlesztése,
- a szakmatanuláshoz szükséges közismereti alapok (matematika, fizika, kémia, biológia) felfrissítése a helyes tanulási módszerek gyakorlásával, a hallgatók sikerélményhez juttatása,
- a szakmai- elméleti tárgyak tanulása során jelentkező akadályok elhárítása, a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók folyamatos segítése, lemorzsolódásuk megelőzése, - a sikeres OKJ szakmai vizsgára a felkészülés biztosítása,
- a hallgatók kommunikációs készségének fejlesztése, ezáltal a társadalmi beilleszkedésük segítése.
1. Közismereti felzárkóztatás
Az előzetes tudásszint felmérés és a kommunikációs készségek felmérése után, résztvevőnként meg kell határozni a felzárkóztatás differenciált tartalmát. Azoknak, akik megszerezték az alapiskolai bizonyítványt, a beilleszkedési időszakban, a pályaorientációval párhuzamosan a termelőiskolák 100 órás ismeretfelújító kiscsoportos foglalkozásokat tartanak, a következő időbeli bontásban:
- matematika, számolási alapismeretek 30 óra - írás-olvasási készség javítás 30 óra
- fizikai alapismeretek 20 óra
48
- kémiai alapismeretek 20 óra
- Az ismeretfelújító program gyengébb képességű hallgatói számára, ha szükséges, további egyéni konzultációkat szerveznek. Ezeket gyakran a program egész időtartama alatt indokolt fenntartani. Az utóbbi munkában részt vesznek a szakmai tanárok és a gyakorlati oktatók is: ha kell, valamennyi elméleti és gyakorlati foglalkozáson, felelevenítik a szükséges közismereti elemeket.
- Azok, akik nem fejezték be a nyolc általánost, az OKJ-s szakmai képzést megelőzően, 8-10 hónapos, felzárkóztató,– szakmai alapozó – pályaorientációs kurzusokon vehetnek részt, amelynek végén letehetik a 7. és 8. osztályos vizsgákat.
- A felzárkóztató foglalkozások során a hallgatók gyakorolják a helyes tanulási módszereket is.
1.1. A tranzit és termelőiskolai projekteknél a felzárkóztató kurzus főbb elemei a következők:
1.1.1. Alapiskola 7. és 8. osztályos tananyagának elsajátítása:
Tantárgy 7. osztály 8.osztály
Magyar nyelv és irodalom 70 70
Történelem és állampolgári ismeretek 33 33
Matematika 65 65
Fizika 33 33
Kémia 33 33
Biológia 33 33
Földrajz 30 30
Összesen 300 óra 300 óra
1.1.2. Szakmai alapozó pályaorientáció: 300 óra.
A pályázati lehetőségektől függően a résztvevők 4-6 szakma alapjait ismerhetik meg. Ennek végén eldönthetik, hogy hol folytatják tanulmányaikat: a foglalkoztatási – képzési komplex program felnőttképzésében, vagy valamelyik nappali képzést nyújtó szakképző iskolában.
Általános tapasztalat, hogy ha a komplex programban folytatják tanulmányaikat, akkor többségük OKJ-s képzettséget szerez. Ha viszont formális iskolába iratkoznak be, akkor az állandó figyelem-és támogatás hiánya miatt többségük lemorzsolódik.
1.1.3. Személyiségfejlesztő, életviteli tréning: 100 óra
A tréning célja a viselkedési zavarok mérséklése, illetve megszüntetése, a helyes magatartás és a pozitív életvitel szabályainak megismerése, elsajátítása.
Fontosabb témakörök:
49 - emberismeret, önismeret, példaképek,
- a család szerepe, társválasztás és gyermeknevelés, barátság,
- a munka szerepe, különböző foglalkozások, munkahelykeresés és megtartás, családi költségvetés,
- a tanulás szerepe, a tanulási kudarcok okai, helyes tanulási módszerek, - az egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek megelőzése, testedzés, stb.,
- egészség és környezet, környezetkárosítás területei, egyén és a környezetvédelem, energia és anyagtakarékosság,
- pihenés és szórakozás, kultúra területei, kulturált szórakozás,
- társadalom felépítése, intézmények, hivatalos ügyek intézése, állampolgári jogok.
2. Szakmai felzárkóztatás
A különböző közismereti alapok és egyéni adottságok miatt a lemorzsolódás folyamatos gondot jelent a komplex program képzései során. A résztvevők elmaradnak a tanulási folyamatban, és leszakadókká válnak, de van, aki egyszerűen csak feladja, és ott hagyja a képzést. Ennek megelőzése érdekében a nehezebben tanuló hallgatók, a szakmai, elméleti és gyakorlati tárgyak elsajátításához, egyéni hiányosságaik figyelembe vételével segítséget kapnak.
2.1. A szakmai- elméleti tárgyak tanulása során, valamennyi szakmában kiscsoportos és egyéni begyakorló foglalkozásokat tartanak azoknak a hallgatóknak, akiknek a tananyag befogadása és alkalmazása nehéz. vannak. Ilyen kiegészítő foglalkozásra
- szakmai ismeretek, - anyagismeret, - szakrajz,
- szakmai számítások és
- a tanműhelyi gyakorlat esetén van szükség leggyakrabban.
2.1.1. A kiscsoportos és egyéni foglalkozások beépülnek a hallgatók heti óratervébe.
A szakmai vizsgák előtt, a rászorulók számára külön elméleti és gyakorlati vizsgafelkészítőt szerveznek.
A hallgatók előképzettségétől és felkészültségétől függően a szakmai felzárkóztatásra fordított időszükséglet nem egyszer eléri a szakmai képzési program 30%-át. Ebben szerepet játszik az a tény is, hogy a fiskális szemlélet miatt a pályázatok kiírói a képzési időt, a képzési óraszámokat folyamatosan csökkentik.
50 2.1.2. A felzárkóztató program szükségességét és eredményességét jelzi, hogy a tranzit és a termelőiskolai programokból kikerültek többségénél:
- csökkent a funkcionális analfabetizmus, jelentősen fejlődnek az írási, olvasási, számolási, stb. alapkészségek;
- sikerült elmélyíteni a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen közismereti alapokat, amelyek révén a résztvevők elsajátították az OKJ-s szakmai képzés követelményeit;
- a megalapozottabb ismeretek, és a helyes tanulási módszerek birtokában alkalmassá váltak a további ismeretszerzésre, egy új szakma elsajátítására;
- jelentősen fejlődtek a résztvevők alapvető kommunikációs készségei, kulturáltabb lett a beszédük. A helyes magatartási szabályok sikeres belsővé tételével mérsékelődtek, illetve egy részüknél megszűntek a korábbi magatartási zavarok. Ez javítja munkaerő piaci és társadalmi integrációjuk esélyeit.
- A tranzit és termelőiskolai programokba bekapcsolódott, többszörösen hátrányos helyzetű munkanélküliek 95,3%-a sikeresen befejezte a programot, az alapiskolai végzettséget szerző résztvevők aránya 98,5%-s; a szakmai képzést befejezők 96,7%-a szerzett OKJ-s szakmai végzettséget. Ami ennél is jelentősebb, hogy a szakmai végzettséget szerzett résztvevők 80-85%-a a megszerzett tudással el tudott helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon még a gazdasági válság idején is.
51