• Nem Talált Eredményt

Mulatásoin Benguelában

A város és környéke. A mundombék. A karaván.

Készületeim az elutazásra.

B e n g u e l a városa; régenten Bahia das vaccas (Tehénöböl) és Bahia de Santo Antonio (Sz. Antal-öböl) nevezettel, 1617-ben a bátor da Cerveira Per-reira Emanuel portugál hadi főnök által alapittatott.

A déli szélesség 12° 36' 0" s a keleti hosszúság 13°

22' 0" *) alatt épült, az Atlanti tenger partján levő öbölnél, nagy sík terén. Fővárosa a hasonnevű kerü-letnek s székhelye a portugál kormányzónak, ki a Loandában székelő fökormányzónak van alávetve.

Benguelának csinos, bár többnyire egyemeletü, Cse-réppel fedett házai vannak, melyek nemes külsöjök, s több emeletöknél fogva is kitűnnek, Ilyenek: a 'kéttornyú templom (igreja), a kormányzó palotája (palacio), a vámház (alfandega), városháza (camera

*) W a p p a e u s szerint (Handbuch der Geographie und Statistik etc.

II. köt. Lipcse, 1853) Benguela a déli szél. 12° 17' 30" s a keleti hossz. 13° 40', T a m s szerint pedig (Die portugiesischen Besitzun-gen in Süd-West-Afrika, Hamburg, 1845) a déli szél. 12° 34' alatt fekszik. P e t e r m a n n legújabb földképe szerint (Karte von Süd-Afrika zur Uebersicht der neuesten Entdeckungen von Living-stone, Moffat, Galton, Andersson etc. Mittheilungen aus Justus Perthes geographischer Anstalt etc. 1858. V. füzet) Benguela a déli szélesség 12° 36' s a keleti hossz. 13° 20', C o o l e y szerint (Inner-Africa etc.) a d, sz. 12°40' s a k. h. 13° 30' alatt fekszik. H.

J-lesek, nincsenek kikövezve, mindazáltal tisztán tar-tatnak *), sakét oldalon ültetett incendéraégakazsu-fák (anacardium) nemcsak hüs árnyat terjesztenek, de valóban vidám.és kellemes tekintetet is kölcsö-nöznek a városnak. A kilátást keletre és délre egy-másra halmozott, magas és kopár hegy ék határolják, ezek a több mfldnyi síkot, melyen a város épült, egészen befogják, s meredek oldalaikkal nemcsak a láthatárt rekesztik be, de, úgy látszik, az ismeretlen sivatagokba való feljárást is egészen megtiltani akarják.

A város népességét, mely néhány év óta a rab-szolga-kereskedés eltörlése miatt tetemesen csökkent, 3000-re teszem, kiknek nagyobb része benszületett mundombe, kevés bennök a mulat (fehér apa és fe-kete anya ivadéka) s még kevesebb a fehér ember.

A fehérek, néhány spanyolt és brazíliait kivéve, mind Európából ide szakadt portugálok. Mindezeken ki-vül még vagy 1200 mindkét nembeli rabszolga van. *)

A mivelt és csinosult életnek itt kevés nyomát látjuk, az európai mivelt társasági körök ékességei, an'ik, itt egészen hibáznak, mert az itt megtelepült európaiak között a házasság nincs divatban, csak igen kevesen élnek törvényes házasságban (2, tehát a családot többnyire csak a fekete rabnök egészitik ki, ezek pedig szorgosan elzárt háremekben

tartat-* W a p p a e u s szerint Benguela lakossága 2438 leiekre rúg, kik zött csak 11 fehér van, T a m s szerint kürülbelől 3000-re, kik kö-zött 300 fehér s mintegy 600 mulat van. H.

J-nak, s egészen miveletlen állapotban maradJ-nak, legfeljebb némely belső házi foglalatosságokra al-kalmasok, f) A tudomány- és miivészettel itt senkisem gondol, a két nembeli ifjúság oktatása két közönséges elemi tanodában eszközöltetik. Az itt divatban levő némely kézinivességeket pl. az asztalos, kádár, ács, kőmives, szabó és csizmadia mivességeket egyedül a rabszolgák gyakorolják igen hanyagul. Azért a városban közönségesen puszta csend uralkodik, s ezt csak idörül időre a belföldről érkező kisebb na-gyobb karavánok szakasztják meg, melyek az ela-dásra magokkal hozott árucikkekkel, milyenek az elefántcsont (marfira), viaszk (cera), kopálmézga (ko-koto) és festömoh (urzella), a benguelai külkereske-dést még némileg fölélesztik. Azelőtt ez a nagy számmal kivitt rabszolgáknál fogva nagy értékű volt, de most már igen csekély és jelentéktelen 3).

Ha a napközben uralkodó síri csenden a jöve-vény, ki a vidám külsejű várost először látja, erősen megdöbben, tehát estve a nyolc és kilenc óra kő-' zött tökéletes sötétségbe borult városon el fog ször-nyüködni: sehol emberi lény t nem lát, mind elhagyta az utcákat, melyeken csak a prédát kereső hiénák és sakálok fülhasitó ordításai s a tenger felöl fúvó szél üvöltései hangzanak el; azt gondolná: valami egyiptomi.nekropolisba (holtak városa), nem pedig élő emberektől lakott városba érkezett.

Az itt lakozó portugálok általában igen ven-dégszeretők, s az idegent bármikor, minden meghí-vás nélkül, a legnagyobb szívességgel fogadják, s nyílt készséggel ültetik az étkekkel bőven megrakott

asztalhoz. Igaz a vendégszeretet gyakorlását az élelmi szerek bősége nem kevéssé könnyíti.

Az európai mivelt életmód nem egészen általá-nos a városban lakó emberek között. Azok, kik a1 mundotnbe népségtől származnak, noha külsőleg ci-vilizált embereknek látszanak, az európaiaktól köl-csönzött szokásaik közé sok feltünőleg barbár, még őseiktől öröklött, szertartásokat kevernek. Tulaj-donképen csak névvel keresztyének, családjaik kö-rében pedig egészen pogány módra élnek. Sok bar-bár és erkölcstelen szokásaik közöl csak egyet em-lítek, mely elégséges világot íbg vetni e tudatlan és fajtalan nép jellemére.

Gyakran láthatni az utcákon úgynevezett v á-k u n g a csoportot, azaz egy csapat fiatal és öreg némbert, kik lobogó zászlókkal s csengők zajával egy fiatal, innepileg felcicomázott s arcán befátyolo-zott szűz leánykát, kit v o n g o l ó n a k neveznek, házrul házra kisérve szüzességét a legtöbbet Ígérőnek eladják. Ezt, mint értesültem, akkor teszik, mikor a leány szülői szegények s a lakodalmára szükséges költséget nem tudják előteremteni. De a leány szüzes-ségének, nyilvános árubabocsátása még nem el ég, mert másnap reggel a részeg vákunga csoport visszatér a házhoz, hol azelőtt estve a vongolót hagyta. Most a megbecstelenített leányt kihozzák a házból s a vér-foltokkal mocskolt lepedőt hosszú póznára tűzvén, ocsmány kurjongatások között a város utcáin végig hordozzák, megnevezve a szerencsétlen áldozat ne-vét s dicsérve annak jó magaviseletét minden velők találkozó ismerős előtt. Ily menettel kisérik a meg-becstelenített menyasszonyt a vőlegényhez, ki a

vá-kanga közbenjárását s az ily módon szerzett hozo-mányt egy ökörrel és jókora mennyiségű égettborral viszonozza.

Bénguelában az éghajlat felette egészségtelen.

A beljebb való tartományokban rendes váltakozással beállani szokott száraz és esős évszakok itt nem igen tapasztalhatók, mert a szárazság mindig uralkodó s csak néhanéha vannak esőzések. Azonban itt is két különböző évszak van, melyekben nagyobb vagy kisebb forróság uralkodik s melyek bizonyos okok-nál fogva jobb vagy roszabb befolyást gyakorojnak az ember egészségére. Május, június, július, augusz-tus és szeptember havakban, midőn a nap az éjszaki félgömbön mulat, a levegő a tengerpartok közelé-ben, bizonyos szélességre kelet felé, nappal ködös, s ekkor a hévmérő ritkán mutat 20 R. foknál többet.

Ellenben a többi hónapok alatt, midőn a nap a déli félgömbön mulat, s ide oda jártában kétszer függő-legesen lövelli sugarait a benguelai sík vidékre, oly roppant forróság uralkodik, h'ogy az csaknem kiáll-hatlan volna, ha a tenger felöl rendesen déltájban fúvó paszátszél (viraeao) annak erejét nem mérsé-kelné; a hévmérö akkor 28, sőt 34 R. fokot is mu-tat az árnyékban.

Csak ekkor, kivált március és április havakban tapasztalják az európaiak az itteni éghajlat öldöklő befolyását, azért azon évszakot közönségesen „car-neiradó"-nak azaz h u s n y u z ó n a k nevezik. Ez év-szak alatt minden testi mozgás és munka, az égető napsugároknak kitett helyeken, űz európai emberre nézve nagyon veszélyes, azért az itt lakozó európaiak akkor ki sem járnak a házból, vagy könnyű

szövet-tel fedett raacsillában (gyaloghintő) ülve hordoztat-ják magokat az utcán. Jaj annak, ki azon évszak alatt érkezik ide először! A csakhamar beköszöntő forróláz (febre maligna), ha .jó ápolás, vagy inkább a betegnek szerencsés testalkotása azonnal erőt nem vesz a betegségen, három vagy négy nap múlva örök-re megszabadítja az élet szenvedéseitől. *)

Bámulatra méltó a gyorsaság, mellyel e forró és ernyesztö éghajlat a mérsékelt égöv alatt született egyének életerejét fölemészti s az életkor különböző szakait megrövidíti. Egy 25 éves fiatal férfi, ki két évig itt mulatván, rendesen sok szenvedés után, végre az éghajlatot megszokta, 10 esztendőt emésztett föl életéből és 35 éves férfi alakját ölti magára; ha pedig nyolc vagy tiz esztendeig folyvást itt mulatott, többnyire mint testi és lelki erejét vesztette, egészen elaggott öszhajú, s fogai kihullta miatt, beesett arcú aggastyán tengődik. Saját tapasztalásomból tudom, hogy itt az európai nemzetség 10—12 év alatt rende-sen elenyészik; 1848-ban több mint 60 európai isme-rősöm volt Benguelában s most, nyolc év múlva,

alig egy hatodrésze van még életben, s hely ökbe újon-nan érkezettek léptek, ügy hogy kilenc évi távollét

*) L i v i n g s t o n e munkája 417 1. azt írja : „Olykor a légkörny ned-vessége minden látható ok nélkül nagyon növekedik : ekkor tetemes hideget érez az ember, jóllehet a hőmérő higanya nem száll alább. A légnek nagyobb nedvessége, jobb melegvezetöt nyújtván a test me-legének kisugárzására, oly veszélyes, mint a hőmérő hirtelen! alá-szállása; tetemes betegséget okoz a benszülöttek közt, s azért „car-neiradó„-nak nevezik, mintha a betegség által mint juhok öletnének le, E változások évszaka, mely az európaiakra nézve legkedvezőbb, a benszülöttekre nézve legegészségtelenebb ; s ez teljességgel nem oly éghajlat, mely alatt akár a benszülöttek, akár az európaiak büntetlenül kicsaponghatnának." H. J.

után alig remélhetek még egy két ismerősre akad-hatni az egész városban. Nagyon hihető, hogy az el-hunytak számát én is növeltem volna, ha különös isteni gondviselés mellett az egészségesebb éghajlatú belsívatagokba nem kerültem volna.

Uralkodó nyavalyák: az említett forróláz, vér-has, süly és hydropesia (?). De a forróláz a legkö-zönségesebb, ügy szólván, napi renden való beteg-ség, melyet az orvosok a különböző kórjelek, és kö-rülményekhez képest különbözöleg gyógyítanak. Én . a betegség valódi okát s mivoltát nem ismerem, azért csak röviden említem meg, hogy mikép gyó-gy ítám azt saját magamon. 4)

Mihelyt a láznak első kórjelét és nyilatkozását éreztem, azonnal a szobában nyugodtan maradva egy adag himbojolajt (ricinolajt) szedtem, melynek hatását a reá ismételve vett gyenge húslével moz-dítám elő; másnap korán reggel egyszerre 12 — 16 szenier kinaszulfátot szedtem, négy óra múlva ismét nyolc, s végre négy szemért. Soha többet, vagy más orvosi Szert nem használtam, kivévén holmi frisitö italt, de a szükséges diétát mindig szorosan követtem.

Ez egyszerű móddal sikerült nekem eddigelé a ná-lam is sokszor beállott afrikai lázon erőt venni.

El lehet képzelni, hogy a függőlegesen eső napsu-gároktól pörkölt, többnyire homokos és száraz föl-dön a szemet gyönyörködtető virány csak nagyon szegény állapotban sínylik. Mindazonáltal a város-tól kisebb nagyobb távolságra levő némely helye-ken a két folyó által öntözött s munkás kéztől gyá-molított föld kellemes zöld szőnyeggel van borítva.

A városi lakosok veteményes kertjei a várost

éjszak-rá határoló, keletről nyugotra folyó, de az évnek legnagyobb része alatt vastag homokkal borított, M a r i m b o m b o, vagy, mint rendesen hívják, K a v a-k o 5) éjszaki partjain vannak. E kertekben az aka-zsu, *) narancs, citrom, gojába (Psidiurn pyriferum)

**) fák árnyéka alatt az ananász, banán a (musa), mamáo (Carica, dinnyefa) s egyéb forróövi gyümöl-csök mellett az európai kerti zöldségek isjól terem-nek, különösen a káposzta oly jól díszlik, hogy feje 25—30 fontot is nyom. Az ezen fáktól árnyékozott, zöldellö térség a városbeliek kedvenc sétahelye, de az európaiak, kik oda kijárnak, hogy roskadozó egészségöket helyreállítsák, gyakran még jobban megrongálják, mert ily alkalommal régi szokás szerint gyakran a mindig készen álló, étkekkel és italokkal bőven megrakott asztalokhoz ülnek s dob-zódnak s igy a mértékletlenség áldozatjaivá lesz-nek, ff)

A veteményes kertektől feljebb keletre, két óra járásnyira, a B i m b a nevű tócsák terülnek el, szin-tén a Kavako közelében. E tócsák termékeny vidé-kén az említett gyümölcsökön kivül még maniokot (jatropha manihot) is termesztenek terjedelmes

föl-*) Az a k a z s u f a (vesegyümölcsfa, cashew) mindig zöld, közép nagyságú fa, melynek kérge kivül szürkés, belül biborszinü. Gyü-mölcsszára körtealaku, 3 — 10-saer nagyobb mint maga a gyümölcs, mely diúalaku s melyben fehér, vesealakú magvak vannak. A gyü-mölcsszár savanyús izü s szintén eledelül szolgál, a magvak

édes-• izüek s mind nyersen mind főzve eszik. A régibb fák kérgéből bo-rostyánféle mézga (gomme d'acajou) szivárog ki. H. J.

**) A gojábafa (közönségesen guajava-nak írják) 12—25 láb magas fa, melynek bogyói akkorák, mint középszerű körte. E bogyók ize majd nem olyan mint a málnáé, mind nyersen, mind sokféleképen készítve eszik. H. J.

deken. De ott csak benszülött mundombék laknak, kik termesztményeiket naponkint a városba hord-ják s igy népe eltartására nem csekély szolgálatot

tesznek.

Sokkal nagyobb távolságra, s már egészen a város környékén túl, mintegy 10 mfldre, a népes és nagy kiterjedésű D ombe-an-Kinz á m b a kerület van, hová felette száraz és kopár vidéken keresztül kell menni., Azon termékeny kerület puszta vulkáni hegyektől környeztetik s a sárgán fehér lő, leperzselt környezetből mint zöldellö oázis tűnik ki. Nemcsak a városnak, de az ettől délre elnyúló egész vidék-nek élelemtára, s azért megérdemli, hogy róla bő-vebben emlékezzünk. A rajta keresztül keletről nyu-gotrafolyó K u p á r ó l v a g y K u b a n g u l ü l a (Rio-San Francisco) termékenyíti. E kristálytiszta vizű folyó a Kitátai hegyekről lezuhanván, a köves és forró Hányai pusztaságokon kigyódzik el, s a dél-keletről'jövő K á l u n g a , H e t á l a , K o n g y s o és több más folyóval egyesülvén, a Dombé Japályokat öntözi, s azután egy -szoros hegynyiláson általtörvén,

a Luaso foknál a tengerbe Ömlik.

Dombe-an Kinzámba több mint 10,000 mun-dombe lakói jól használják termékeny földjöket, szorgalmasan mivelik, s nagy mennyiségű maniok gyökeret termesztenek, melyből az úgynevezett fa-rinha (liszt) készül, melyet a tengerpartok hosszában elterülő terméketlen vidékeken levő kereskedői szál-lásokra szállítanak mint jó értékű kereskedési cik-ket. Az említett folyók partjain legelésző számos marhacsordák kiegészítik a mundombék gazdagságát.

A körülfekvö hegyekben bőven előfordul a réz, salétrom és kérikö, de e kincsek rnég mindeddig haszontalan hevernek és az uralkodó hanyagság mellett senkisem gondol kiaknázásukra. A termé-keny vidéket a várostól elválasztó száraz és kopár felsík közepén, egy gulaal.akú gránithegy aljában az úgynevezett K i p u p a meleg kénköves forrás van s ez a több mfldnyi forró térségen az egyetlen forrás.

Ettől három mfldre, a tengerparton, a természetes sóstavak (salinas) vannak, melyek minden mester-séges kezelés nélkül kimeríthetlen mennyiségű tiszta konyhasót szolgáltatnak. E tavak a kormány .birto-kában vannak, s ez a többet Ígérőnek rendesen há-rom évre szokta bérbe adni.

A kerület közbátorságát egy várda biztosítja, melyben néhány álgyus20 katona van, egy hadnagy parancsa alatt, de megtámadás esetében nagy ha-marsággal 1500 benszülött polgári katonaságot lehet kiállítani. E termékeny kerületnek éghajlata szin-tén nagyon egészségtelen.; az ezt egészen körülvevő magas hegyek a tenger felöl jövő rendes passzátsze-let felfogják s ekkép türhetlen forróságot okoznak, mely a nedvességgel bőven ellátott völgyben kii-lönbíéle veszedelmes járványokat tám ászt, milyenek a vérhas és súly, s ezekből eredő több más életrontó nyavalyák.

A m ű n d o m b e népség a Katumbéla folyótól kezdve délre le egész a Fekete fokig (Cabo Negro), majdnem négy szélességi fok között elszórtan lako-zik a tengerpartok közelében. E néptörzshöz a m u-k o b á l ó u-k , m u - u-k u a n d ó u-k , u-kui s z é u-k és mu-k ö r ö mu-k mu-k ómu-k is tartoznamu-k6). Mint a Benguela

tar-tomány birtokosai sokáig véres csatákat vívtak a földjeiket megszálló portugálokkal, s tökéletesen csak 1847-ben hódoltattak meg, de a hegyekben tartózkodó nomád pásztorhordák még most is egé-szen függetlenek. A portugálok nem tűrhetvén to-vább a makacs és álnok népségek szüntelen alkal-matlankodó megtámadásait, jól intézett hadviselés folytán néhány hónapi csatározásban több hadi főnö-keiket (hámba) leöldösték, s ekkép végre sikerült nekik e népségeket meghódoltatni. Most a közöttük különbféle távolságokra felállított katonai telepek és várdák tökéletes csendben tartják őket.

Ezen népek egy része pásztorkodó, s a számos marhacsordákkal egyik helyről a másikra költöz-ködő életet folytat, minden földmívelés nélkül. Má-sok mint földmivelök állandólag egy helyen marad-nak s különösen maniokot, s kevés kukoricát és ba-bot termesztenek. A maniok termesztése s annak lisztté készítése nálok következőleg történik.

A földet kapával felforgatván, három arasznyi átmérőjű, gyenge hajlású kerek gödröt ásnak, a föl-det a kör közepéről gyöngéden annak szélére húzván.

Az igy készitett fészekbe azután két három rnaniok-dugványt szúrnak. E dugvány körülbelől oly vastag mint a mutatóújj s két három arasz hosszú maniok-ágból töretik. Az ily ültetvényt, mert itt gyéren esik az eső, darab ideig öntözni kell, mígnem folsar-jadzó széles és sűrű levelű ágai a már elegendő mély-ségre hatott gyökeret beárnyékozzák. Ezután az igy meggyökerezett és meglombosodott növény minden ápolás nélkül a legszárazabb évszakban is "folyvást tenyészik, mignem 13 — 14 hónap múlva teljes

ki-fejlését eléri, mikoris törzsei részint karnyi vastag-ságúak és sok kis ágakkal és levelekkel sűrűn meg-rakva terebélyesen fölnyúlnak. A növénynek öt hat gyökere csaknem arasznyi átmérőjű s néha egy röf-nyi hosszúságra nyúlik a földbe. E gyökérnek héja színre és alkatra a kolompér hajához hasonlít, a héj alatt, melyet le kell hámozni, hófehér s édes izü anyag van. A kiásott s meghámozott gyökeret meg-aprítják s nagy fa mozsárban (kimu) összetörik.

Azután még kézzel gyöngéden összemorzsolják, végre nagy réz, vas, vagy cserép serpenyőben gyen-ge tűzön, de szüntelen keverve, tökéletesen megszá-rítják.

Ezen leírt mód, mellyel a feketék a maniok-lisztet készítik, nem egészen célszerű, azért a liszt-nek színe némileg barnás, szeme pedig egyenetlen és öreg s korántsem oly finom és fehér, mint az, me-lyet Braziliában a nagy ültetmény'eken készítenek.

Mdelete azonban egészséges, ftt)

A mundombe népségek a portugál kormány-nak adózkormány-nak, különben magok által választott, ki-sebb nagyobb rangú hárnbák (főnökök) patriarchá-lis igazgatása alatt élnek. De bár mely nagy gondot fordít is a portugál kormány az ő kimivelésökre, mindeddig nem sokra mentek, s az európai civilizá-tiónak csak vétkeit fogadták el, de még egyetlen-egy erényét sem. A külföldről behozott égettbornak mértékietlen élvezete általános lévén közöttük, csak azért szánják magokat valamely dologra, hogy azon kedvenc italukat megszerezhessék, s midőn szert tettek reá, semmisem képes őket henye

dobzódása-Magyar László utazása. «

iktol eltávoztatni. Oly restek és buták, hogy rajtok semmisem fog. Már egy pár század óta naponkint a fehérek között fordulnak meg Benguelában, mind-azáltal a szembeötlő miveltségnek legközönségesebb tárgyait sem méltatják legkisebb figyelmükre sem;

ott látják a kén} elmésebb lakó házakat, a ruhák használatát, de hiába koptatják a csinosan épült vá-rosi házak küszöbét, közel fekvő saját helységeiket most is csak úgy építik mint hajdan. Lakjaik földbe ásott karókból csinált és sárral betapasztott kerek gunyhók, melyek magassága és átmérője alig halad meg egy ölet; egy négy négyzet arasznyi lyuk aj-tóul is kéményül is szolgál. S e szűk és alacsony gunyhóban fqlyvást tüzelnek; képzelhetjük tehát magunknak, mily iszonyú melegséget képesek e po-~

gányok kiállani, midőn még a forró égöv nagy hő-sége is hozzájárul.

Ruházatul a mundombék különbféle színű, eu-rópai szöveteket használnak; de az új szövetet soha fel nem öltik, hanemha elébb tehén vajjal, melybe veres takula festéket kevernek, jól bekenték. Testö-ket is mindig azzal szokták bemázolni. Hajókat a férfiak a takula festékkel kevert vajjal oly erősen bekenik s a fejhez tapasztják, hogy ez sárral beta-pasztott méhkaptárhoz hasonlít, A nők ellenben ha-jukat számtalan fürttekercsbe fonják, melyeket apró

• fehér kauri kagylókkal megraknak;. azután a

für-• töket különös gonddal a fej tetején karikákba teke-rik. Végre kendőt is viselnek, melyet turbán alak-jára kötnek fel. Nyakukat és derekukat nagy meny-nyiségü veres és fehér színű, üveg és porcellán

gyön-gyökkel, különösen pedig sok d o n g ó füzérekkel

7) ékesítik.

Mind a férfiak mind a nők erős és szép testal-kotásuak. Nyelvök az ábundának egy dialectusa.

A portugál kormánytól vett erős megfenyítte-tés folytán kénytelenek voltak elébbeni rabló élet-módjokkal felhagyni, mindazáltal még most is a lakatlan pusztaságok által tőlük elválasztott szom-széd népek birtokaiba rontva gyakran nagy számú szarvas marhát rablanak el. Csaknemhihetlen gyor-sasággal teszik meg a 30—40 mfldnyi utat a köves és viztelen vidéken keresztül, lőfegyverrel, zagájjal (ölnyi hosszú vas dárda) és fa buzogánnyal fegyver-kezve. Mikor a kijelölt vidéken megérkeztek , kö-zönségesen hajnal hasadta előtt különös ügyesség-gel és gyorsasággal egy csapat szarvas marhát ma-gok elé vesznek, s nagy sebességgel hegy én völgyön keresztül odább hajtják, szarvból készült tülkökkel késztetve azt az ügetésre. Ha út közben utoléretve

A portugál kormánytól vett erős megfenyítte-tés folytán kénytelenek voltak elébbeni rabló élet-módjokkal felhagyni, mindazáltal még most is a lakatlan pusztaságok által tőlük elválasztott szom-széd népek birtokaiba rontva gyakran nagy számú szarvas marhát rablanak el. Csaknemhihetlen gyor-sasággal teszik meg a 30—40 mfldnyi utat a köves és viztelen vidéken keresztül, lőfegyverrel, zagájjal (ölnyi hosszú vas dárda) és fa buzogánnyal fegyver-kezve. Mikor a kijelölt vidéken megérkeztek , kö-zönségesen hajnal hasadta előtt különös ügyesség-gel és gyorsasággal egy csapat szarvas marhát ma-gok elé vesznek, s nagy sebességgel hegy én völgyön keresztül odább hajtják, szarvból készült tülkökkel késztetve azt az ügetésre. Ha út közben utoléretve