A MINERVA-FEJEKRŐL

„Az András-templomot 1802. június 11-én ismételten tűz­

vész pusztította el. Először a Kollégium építését kezdték el, majd 1803-ban elbontásra került a templom is.” Az „első istentisztelet 1819-ben volt a felépített templomban.” A Nagytemploméval egy időben folytak a Református Kollé­

gium építési munkálatai is.

A Kollégium méltósá- gos nyugalmat árasztó homlokzatát féloszlopok tagolják, a Nagytemplom építészeti elemeivel egye­

fej-faragásai díszítették; egy részüket 1976-ban Antal Ká­

roly újította fel. A görög bölcsekre emlékezve nevezte el Mi- nerva-fejeknek a faragásokat alkotójuk, Frank Lőrinc. Ne­

künk tanulóknak, akik időnként a Református Kollégium épületében levő oratóriumba jártunk istentiszteletre, hozzá­

tartoztak az épület külsejéhez, díszítéséhez. Visszaemlé­

kezve a fejek 1941-ben kezdődő kálváriájára nem gondo­

lunk úgy rájuk, hogy megsemmisültek volna. Akkori felújítá­

suk munkájának felügyeletével Nagy Sándor János szobrászt bízták meg. Ez a megbízatás nem szerencsés időben jött a számára, mivel 1941 áprilisától katonai szolgálatot teljesí­

tett, az ezt követő időben pedig betegszabadságon volt a tanév befejezéséig. Ha pedig mások is úgy gondolták, mint Móricz Zsigmond, hogy Debrecennek csak egy szobrásza

van, Medgyessy Ferenc, akkor őt kellett volna megbízni ezzel a munkával. Különösen, hogy ő említ egy megóvó eljárást, amit szerinte szerencsés dolog lett volna alkalmazni a be­

avatkozások elején. Főleg ha ő vállalta volna a felújítások fizikai részét is, hogy naponta fel-le járjon az állványokon személyesen. Különben ugyanazoknak a „kontároknak" a munkájára lehetett volna számítani, akik elvégezték a fejek letisztítását. Amúgy Nagy Sándor Jánost aligha engedték volna el a katonai idejében erre a tevékenységre.

Idézetek a Minerva-fejekkel kapcsolatban:

„A Kollégium belsejénél gyermekszememnek izgalmasabb volt a főfront; a fejek miatt. A templom hátulját bámuló kő- ábrázatokat minden alkalommal jól megszemléltem, ha arra jártunk. Sokat hallottam a régi, híres professzorokról, s úgy képzeltem, a kőfejek őket ábrázolják. Miután olyan retten­

tően okosak voltak, és testüknek legjelentősebb része a fejük volt, egyéb tagjaikat nyilván pazarlás lett volna megörökí­

teni, hitem szerint hát csak az agyukat tartalmazó fejeket faragták ki és tűzték az épület homlokzatára, mint Falladát, a mesebeli beszélő lovat. Meg voltam róla győződve, hogy minden szobor éjszaka eleven, az elesett katonák hősi emlé­

kén az oroszlán, az a bizonyos, amelyen egyetemista apám a nagy költővel együtt lovagolt, kirántja a belefúródott nyíl­

vesszőt, nagyot ordít, a katolikus templom szentjei, de még Kossuth Lajos is, sétálnak. Méltánytalannak éreztem ugyan, hogy a professzorok fejének vélt fejek kimaradnak a mozgás lehetőségéből, de azért megértettem az okát. Mivel nem volt se törzsük, se kezük-lábuk, csupán fejük, úgy gondoltam, csak gurigálni tudnák magukat a földön, s ez nem illenék ilyen tekintélyes férfiakhoz, amellett nem láttam tisztán, ha egyszer le is kerülnek a gyalogjáróra, hogy jutnak majd vis­

sza a falra. Beláttam, nem lehet másképp: ők, szegények, az

egyedüli szobrok, akik nem élhetik a szobrok titokzatos éj­

szakai életét, ha eljön az éjfél." [Szabó Magda: Okút)

„A kifejezetten képzőművészeti emlékekről szólva nem feledkezhetünk el, s ő sem feledkezett el a Kollégium főhomlokzatán levő, Franck [sic!) Lőrinc által 1816-ban fa­

ragott ún. 'Minerva’-fejekről. 1943-ban így vall: 'gyerekko­

rom óta áhítattal néztem ezekre a szép, komor lapidáris, széles vonású fejekre. Később pedig, ahogy szobrász lettem, az a sejtelmességük vonzott, mi minden érdekes rejtőzhet a vastag réteggé vált meszelések alatt." [Sz. Kürti Katalin:

Medgyessy Ferenc és Debrecen, 1981.)

„E déli főépület nyugati és keleti homlozatára szintén 5 -5 tengely került, azaz emeletenként itt is 5 -5 ablak nyílik.

Az épület első és második emeleti ablakai tengelyenként egy-egy közös, mélyített tükörben helyezkednek el. E tük­

rökhöz hasonlóan a quaderezés következtében érvényesülő fény-árnyék hatások is élénkítik a felületet. Az első emeleti ablakokat az épület ritmikáját gazdagító szemöldökpárkány díszíti. A rizalitok földszintjén 5-5, a második emeleten 3-3 emberfej formájú zárókő látható. Ezek eredetije helyett a legutóbbi felújítások során újak készültek, így a nyugati rizalit egykor egyéni arcvonású zárókövei csak B. Révész Ágnes leírásából ismertek. Nem lehettek értéktelen alkotá­

sok, hiszen valósággal megtermékenyítették Medgyessy Fe­

renc képzeletét ( ) Éppen ezért keserítette el a művészt, hogy a 400. évfordulón végzett felújításkor nem sikerült e zárókövek épségét megőrizni. A ‘gondos kézzel faragott, klasszikus ízű, görög bölcsféléket ábrázoló monumentális nagy kőfejek’ megsemmisültek. Ugyanitt, az első emeleten a 2 -2 széles szemöldökpárkányra szimbolikus faragványt he­

lyeztek."

[Elektronikus könyvtár: A D ebreceni Református Kollégium - Gáborjáni Szabó Botond)

Romos m inerva-fejek 1970. táján (Helytörténeti Fotótárj

[Fotó: Kovács Teofil)

ezek kétségkívül még az első építkezési időkből származnak. Az építkezéssel kapcsolatban a sárospataki kőbánya tulajdonosának levelezésében ezek a zárófejkövek mint Minerva-fejek szerepelnek. Minerva-fejeknek azonban nem tarthatjuk őket annál kevésbé, mert a tíz illetve tizenhat fej közül csupán hatról lehet biztosan állítani, hogy női fej, a többi fej részben szakállas, tudós aggastyánokat, részben pedig fiatalabb, kemény akaratú, gondolkozó férfiakat ábrá­

zol."

„(...) Ezek a fejek a legutolsó, néhány évvel ezelőtt végzett épületmegújítás alkalmával erősen megsérültek, de még így is megállapíthatjuk, hogy a földszinti tíz fej között nincs két egyforma. Az épület délkeleti sarkától kiindulva vizsgáljuk meg kissé közelebbről e szobrászati alkotásokat.

Az első, idős, szakállas, filozófus férfifej olyan, amilyeneket a római klasszikus időkből ismerünk. A második középkorú, szakálltalan, bajusztalan férfit ábrázol, érdekes legörbülő szája egyéni vonást ad az arcnak. (...) A harmadik szakállas, bajuszos férfifej hasonlít az első fejhez. A fejet körülvevő, még az áll alatt is elhúzódó kendő alól csak néhány hajfürt tűnik elő. (...) Az ötödik szakálltalan, bajusztalan, kissé elhí­

zott arcú fiatal férfifej kidolgozása hasonlít a második arcé­

hoz, de míg azon a lefele görbülő ajkak kesernyés, pesszi- misztikus kifejezést adnak, addig ezen az arcon inkább va­

lami hideg nyugalom vonul végig. A baloldali rizalit első és ötödik férfifeje annyira meg van sérülve, hogy csak a haj lát­

szik rajtuk, így ezeknél arctanulmányról nem lehet szó. A bejárati ajtó felett levő, kendővel körülcsavart, minden idea­

lizálást nélkülöző, középkorú női arc talán a legegyénibb az összes fejek között. (...) Naturalisztikusan kifaragott húsos arca erős ellentétet mutat a jobb oldali rizalit általános jel­

legű klasszikus szépségű női fejével. A következő szakálltalan, bajusztalan férfifej rokon a jobb oldali rizalit

második fejével, de kevésbé egyéni. A negyedik fiatal férfifej erősen sérült volta ellenére is mutat némi rokonságot a jobb oldali rizalit második és ötödik fejével."

„Amint ezekből az egészen rövid kis leírásokból is láthatjuk, ha el is fogadjuk azt a feltevést, hogy ezek a fejek különböző tudományágaknak vagy művészetnek a szimboli­

kus ábrázolásai akarnak lenni, akkor is megállapíthatunk annyit, hogy a képfaragó mester - ez esetben valószínűen Frank Lőrinc - egyéni vonásokat is igyekezett belevinni az arcokba, miáltal ezek az architektonikus jellegű díszítő ele­

mek elevenen hatnak és magukra vonják a figyelmet."

„A második emeleti záróköveket részben a nagy tá­

volság, részben pedig az erős restaurálás miatt nem igen lehet érdemben megítélni. Mindkét oldalon azonos elrende­

zésben középen egy-egy szakállas, idős filozófus fej, ettől jobbra és balra pedig egy-egy klasszicizáló női fej foglal he­

lyet. Ezek típus fejek, minden egyéni vonás nélkül. Az első emeleti szélső rizalit ablakok szimbolikus tárgyakkal való díszítése érdekes változatosságot ad az emberfejzárókövek mellett. Ezekről a díszekről is említést tett annak idején Frank Lőrinc. A homlokzat szépségét emeli még a két bejá­

rati kapu. (...) A vaskeretekkel mezőkre osztott ajtószárnya­

kat empire stílusú rászegecselt vasveretek díszítik. Az ajtó félköríves lezárása áttört legyező kialakítása vasrostélyból áll."

(R Révész Ágnes tanulmánya. Budapest, ELTE könyvtára.')

(Dr. Sőreghy Ján os m úzeum igazgató kézírása)

A Kollégium főh om lokzata a M inerva-fejekkel

EMLÉKMŰVEK