E divatos ragály megállására, és nyelvünk ^ajátsága megőr zésire szükséges : a szabályt a nyelvtanba felállitani ; az e lenne :
Van mivelíeíö aí, et, tat, tet ige-képző a magyarba; de az ezt zavarba hozó tat-ik, tet-ik külszenvedő nincs meg az élőbeszéd be. Az idegen nyelvekbe előforduló szenvedő igéket a magyar négy féle árnyalatba fejezi ki : 1) a mivelő és miveltető ige többes 1.
és 3. személyragjával : mondjufc, beszél/#fc, mondják, beszélifc azt ezt ; mondunfc, beszéliínfc, mondanafc, beszélwefc valamit ; ezeket mivelíeíöleg : mondaíjuk, beszéltjük, mondaíják, beszélííeíik azt, ezt; mondaiunk, beszélííeeíünk, mondaínak, beszélíeinek valamit.
(De „mondatifc, beszéltettTc" az, ez, külszenvedő nincs meg.) 2) a van, volt, lesz segédigével: meg van téve, ki lesz fizetoe, le volt főzve, („de megtétetett, kifizetííeíeííí, lefözeíeíí" külszenvedő nincs meg, azok miveltetök.) 3) szenvedő értelmü közöp-igékkel : marad, éled ; forog, zörög; ing, lóg; borúi, derül; lebbe», lobban; terem; lep stb. („ maraszíal, toTogtatik, innatíaít&, borití«ít*" sat. külszen vedő nincs meg.) 4 a valódi ifc-es igékkel: látszifc, tetszik; az ad, od, ked, kod, kez, koz, ól, 67, ód, 'ód, ódz, ödz szenvedő kép zőkkel : élesedik, okosodik, emelkedik, boszankorfik, épitk«2ik, cso dálkozik, bom(o)lik, öm(ö)lik, pusztitódik, épitödik („pusztiíaíifc, épittetik" külszenvedő nincs meg), tekerödik, takarodik, tekerödaik, takaródaik. stb.
Útmutatással igazitsunk ki nehány ilyes
idegen külszenvedb't magyaros sajátsággal igy:
„a mig az akadályok el nem a mig az akadályokaí elnem háritíainafc." (mit?) hárint/áfc. (Vagy cserével:
a mig az akadályok el nem enyésznek v. meg nem szünnek).
„X ... gróf a császár áltat el- X ... grófoí a császár fogad-fogadtatott — (kit?), hogy a ta, — hogy a jó viszony meg jó viszony meg ne zavar- ne zavarodjék, v. a jó
vi-tassék." szonyt meg ne za.va.rják.
„egy főnök elfogaíoíí" (kit?) . egy főnökeí elfogíafc, egy ren-egy rendőr tnegsebesitíeíeíí" dőrí megsebesiieíiefc ; v. egy
(kit?) rendőr megsebesíti.
„A hadsereg vezénylete két- A hadsereg, vezénylete -késég-ségtelen joga a királynak, telen joga a királynak, a s általa személyesen vagy melyeí személyesen gyako-azon tábornok által gya- ról, vagy a tábornok által, koroltatik, ki a király tel- a kibe teljesen bizik.
jes bizalmát birja."
„ . . . a képek szerzője kér«ítfc magát N. N. . nel a szer kesztőségnél érintkezésbe tenni"
„hogy e kedvező eredmény biztositiasseT:"
„miszerint nem nagy jövendő mondói képesség kivániaíifc annak előre látásához, mi szerint"
„N. N. . . képviselőéZ válasz-tatott" (kit?)
„Oly intézetekben, melyek a vagyonosabb polgárok által
fenntartaí/iafc"
„boldogok, kik szidásnak, (kit) de azért mégis fizetteínek"
(kit?)
„nem hivatalos úton ez az ügy bevégzettwZ akartaitfc fel tüntetni"
„a mostani eljárás által. azon jogok melyek a szerződés
ben emlitőinek, semmi mó don sem érinteí/fc"
„Párisban idáig hat személy fogatod el (kiket?) nyilvá nos beszédek miatt"
„a titkár jelentése olvasíaioíi fel. Az egylet keresztül vit te, miszerint magyar hit szónok alkalmaztassa* s a magyar nyelv hozatíassék be az iskolába. Megalkotía-tott továbbá a községi szer vezet. Népszerü felolvasások tartattak s Mózes öt könyve lefordiíaioíí magyarra. Meg-válaszíaitak tagokwZ: . . . Azon inditvány elfogadta-iotí, miszerint sat"
a képek szerzőjét kórjííA, te gye magát érintkezésbe N.
N. . . nel (vagy forduljon N. N. . . hez) a szerkesz tőségnél.
hogy e kedvezi eredmény biz tos legyen, (v. biztosikMjék).
hogy jövendő mondói nem nagy képesség kell (v. szükséges) annak előre látásához, hogy N. N . .-et képviselőm* vá
lasztotíáfe. .
Oly intézetekbe, a melyekei vagyonosabb polgárok tar-tanak fenn.
boldogok, a íiket szidna/t, de azért mégis fizetne*.
nem hivatalos úton ezi az agyet bevégzettnnfc akarják, fel tüntetni.
a mostani eljárás semmi mó don se érinti a jogokaí, a melyek e szerződésbe em-litörfnek (v, a melyekeí a szerződés emlií).
Párisba eddig hat személyi fogíafc el nyilvános beszé-dekerí.
felolvastáfc a titkár jelentésit.
Az egylet feivitte, hogy ma gyar- hitszónokaí alkalmaz zanafc, s a magyar nyelvei hozzák be az iskolába. Meg alkottáfc továbbá a községi szervezoieí. Népszerü felol-vasásofcai tartotíafe; s Mó zes öt könyve'í leforditotíafc magyarra. Megválasztotíáfc tagoknafc: . . . Elfogadta* az inditványf, hogy sat.
.a gyűlés a korcsmában kez dőiét, de azután az utczán . folytatiaíoíí"
„ a csatornák felett az előmun kálatok befíyezíétííefc, s ha-tároztaíoít, miszerint e csa tornák nem állam garanti-ára épittessenefc, hanem az állam áltnl, mihelyt ki épit-íetíefc, átvét ;inek*
„ezen ügyben beterjesztett vizs gálati iratok tárgyaltatiafc ; végtárgyalása akfcom ha-lasztaíotí, midőn a vizsga-,
latok ieterjeszíeíni fognak"
„a vizsgáló szolgabiró nyilat kozásra felhicatoíí a törv.
szék altal"
„megjegyeztek, mikép N. N.
ezen inditványa : mondassáfc ki, miszerint. . , . senki ál tal nem pártoltaíotí"
„az ezred részéről minden in tézkedés megtéteíeíí"
„a káptalan részéről közhirré tétetik"
„inditvány tétetett" „inditvá-nyozíatoíí"
„mindenkinek tudtára adaiifc "
a gyűlés a korcsmába kezdő dött, azután az utczán folyt, (v. a gyülést a korcsmába kezdíéTc aztán az utczán folytatía/t).
a esatornáWi befejezte'^ az előmunkálatokat, és megha tároztak, hogy e csatorná kaí ne állam garantiára ké szit*^, hanem mihelyt el-készitette'fc (v. elkészültek) az állam vegye által.
ez ügybe béadott vizsgálati iratokaí tárgy al ták ; a vég tárgyalást akkorra halasz tottáfc a mikor a vizsgála tok M lesznek adoa, (v. a vizsgálatokai béadjáfc).
a tCrv. szék nyilatkozásra hiv ta fel a .vizsgáló szolgabirót.
megjegyzendő, hogy senki se pártolta N. N. Abbeli indit ványát : mondj ak ki hogy . . . az ezred minden intézkedési
megíeeííí,
a. káptalan közhirré teszi.
inditvány tevödött (v. indit ványt tettek); inditványoztáA:
mindenkinek tudtára legyen, tudja meg mindenfcz, (v.
mindennek 'tudtára adjwfc, adjáfc, adodik^.
jelent/A:, jelentjiífc, jelenti ez s ez, hogy —
hirdeti*, hirdetjük, hirdetödik, hogy,
az erdő pus/tvíZ, pusztit^dik
. (v. az erdői pusztitja^).
E példák kiigazitása mutatja, hogy a „tatik tetik" ráfogott Jtttlszf-nnedö mily magyartalan „kor-sintás," ős mily magyaros a ki igazitás. Tehát a ki magyarosan akar irni, egy „tatiku-ía.l se csú fítja el iratát.
„ jelentei ifc, hogy"
„hirdetíeíife, hogy"
,az erdő pusztitííaíik*
A miveltető at-et-tat-tet-b6l «w, es-sel alakuló főnevek se szen vedő hanem mivelíeíő értelmüek.
Az aí-ás, ei-és, tatás, Ütés főnevet is a tatik, tetik külszen-vedó után használják iróink szenvedd értelembe igen helytelenül, mert ez is rsak mivel'eíö értelmü a magyarnál Ha t i. teszek va-lamií magam vagy más által, úgy mivelőleg • teszek ; ha pedig máskaZ téíeíek valamit, úgy miveUeíöleg : téíeíek, azaz eszközlöm, én eszköz vagyok, hogy más tegyen valamit. E pedig téíeí-ek tel jességgel nem szenvedő, hanem tisztán mivelíeíö. Innen: tev& mi-velő főnév, tétetés mivelíeíö főnév (nem: szenvedő).
igy : iavá<7-ás, kenyérs«í-és, araí-ás gyüjtés mivelő főnevek ; favágaí-ás, kenyérsütíei-és, aratíaí-ás, gyüjíeí-és mivelteiö főnevek, a melyeket csak akkor használunk, a mikor nem : a miveZ-ést vagy mivel(>V2-ést, hanem a mivelíeí-ést akarjuk kifejezni. — Igy értelmezi ezt helyesen maga az értekező is.
Igen helytelenül használják iróink e mivelíeíést (a mivelödés helyett) szenvedő értelembe széltibe ; mert a magyar átaljába mi-veZés-sel él, nem : mivelí«iéssel, azt mondja : földmiuetó', földmioe/,-és; főldmiue^sből él akkor is, ha mássaZ mivel/e/i a földjét. Csak akkor mondja: mivelíetem a földeí, a mikor tudtára akarja adni, hogy nem ő maga mioeli a főidet.
Igy: üldözök valakit magam, vagy más által mivelöleg; ül-dözíeíek valakit mássaZ, mivelíeíőleg-mondom. Ebből : üldözés mive lő, üldözíeíés mivelíeíő főnév. Valaki üldözésnek van kitéve akkor is, .ha mássaZ üldözíeíi valaki.
Igazitsunk ki nehány ilyes mondatot,
ezt : magyarosan igy :
„a más vallásuak folytonos ül- a más vallásnak folytonos ül-dözíe/ésnek voltak kitéíeíve" dőlésnek voltak kií^ve.
„e kérdéssel társadalmi és po- e kérdéssel társadalmi és po litikai átalakulás hozatik litikai átalakulás van ösz-összekötíeíésbe" szeköíésbe hozva (V. van
öszszekötve).
,nem vizsgáljuk a gyülés meg- nem vizsgáljuk a gyülés meg-hiusitíaíására czélzö ellen- hiusiíasára czélzó ellentö-törekvések indokait ; csak a rekvések indokait; csak a tagok félrevezetí«iésire ko- tagok félre vezetésire ko holt hirek megczáfoltoíá- holt hirek megczáfoZására sára szoritkozunk" szoritkozunk,
„számitson részünkről a leg- számitson részünkről a legjoií jó akaratubb fogadíatásra" akaratu fogadasra. (Mert fogadom, nem fogadíatom mással).
„a fenntaríatás/ költség fedez- a fenntartás költsége fedezó-íeíésére szolgálna az ujévi sire szolgálna az új évi kő-köszönie tések meg v alíatása" szöníesek megváltana.