a mire szükség lenne , hagyján ! Ügy de nem is jó szó , hiányt se pótol , szükségtelen is , mert a kiigazitásokba felhozott (nem : fel merült) más igék sajátságosan , magyarosan fejezik ki a képeket ; hát mi haszna ? nem csak semmi, sőt e rosz szó átalános használa tával mind kitörölték , kiszoritották az ebbeli sajátos képeket , a melyek a közéletbe forogtak, még mielőtt a „felmerül" korcsot
„felmer it ették" volna , és még ma is forognak a nyelvérzéket nem vesztett iróknál.
Csudálatos , különös jelenség az nehány irónál , hogy fel-fel kapnak egy-egy szabálytalan szót, 'mint „képvisel , j'elismer , beii-mer , beszüntet, beigazol, beterjeszt , felemlit , felszáll , felmerül" , használják derüre borura gyárilag ott is, a hol a nyelvbe más ké
pesebb szó van. Hiszen épen úgy ir a szerő eredeti sajátos magyar sággal, ha ki tudja bányászni, válogatni a nyelv kincséből az ár nyalati képet leghivebben festő szót, nem pedig ha egy esetlenül felkapott szóval gyárilag élve a meglevő jókat is kiküszöböli (ki-akolbulitja ?), s evvel a nyelvet is szegényiti. Szabály szerint tehát inkább a „felmer ül" szabálytalan ige küszöbölendő ki a szabály szerü nyelvből, mintse a többi sajátos kifejezéseket kiszoritsa, a me lyek a kiigazitott példákból láthatók.
27.
„osztja véleményét" (német: theilt die Meinung)
A magyar osztja a kártyát , a pénzt , az alamizsnát , a sze repeket stb. de véleményit nem osztja , mintha mondaná : nesze neked is egy kis pénz , egy darab vélemény ; igy osztaná a maga véleményit, nézetit is másaknak, ha lehetne, hogy azok is úgy vé lekedjenek, de a mas ember véleményit, nézeteit, goudolatját nem osztja, mint a kártyát, az aprópénzt, mert nincs nála, a kezibe, a másnál van; inkább osztoznék a más véleményiöe, ha ez is idegen-szerü nem lenne. Kégebben úgy irták : pártolja vélekedésit , véle ményit, hanem már ezt is elhagyták; a magyarosabb kifejezéseket pedig már nem is olvassuk , merőbe kiszoritották , mint : én is azt tartom, vele tartok, én is azt vélem, egy véleménybe, egy értelembe, egy nézetbe vagyok vele; helyeslem, elfogadom nézetit, véleményit;
én is úgy látom, úgy vélem; én is a mellett vagyok, egyetértek vele abba stb. a miket alkalomszerüleg váltogatva haszuál a ma gyar is, és a miket úgy kiszoritottak a németes osztjá-val, hogy már nem is olvassuk az irodalomba.
Igazitsunk ki nehány ilyes mondatot,
ezt magyarosan igy :
„osztom barátom véleményét" -Elfogadom (v. helyeslem) a barátom véleményit.
„A kormány teljesen osztja ' A kormány teljesen egyetért a a képviselő úr nézetét,, képviselő úr nézeti vei.
„A védő-ügyvéd osztja azon A védő ügyvéd helyesli azt a
nézetet, hogy — nézetet, hogy....
„A követ osztja az elveket*
„A czikk általunk is osztott alapvéleménye az, miszerint"
„osztom sorsát, szerencsétlen
-A követ elfogadja a? elveket.
A czikk tőlünk is helyeselt alapvéleménye az, hogy részt veszek sorsáóa , szeren
csétlenségbe.
38.
„féli Bt" (német: fürchtet ihn) olvaxtam :
„inkább imádom a becsületet, mint félem a halálí"
„féljed az Isteni"
„sem szeretem , sem félem öt"
magyarosan igy igazitom ki:
inkább imádom a becsületet, mintse féljek a halálírfZ.
félj az Isteníö/.
se nem szeretem, se nem félefc tőle.
Vannak igéink a közép-igék közt , a melyek csak a határo zatlan idomba járnak, de a határozott (tárgyragos) idomot nem veszik fel. Ilyenek : . borzad , fél , örvend , 'örül , reszket, retteg stb.
Igy : borzadó/l a békáirfZ, (nem : borzadom a békái), félefc az ördög-töl (nem : félem az ördögöi), örvendefc a hiren vagy a hirnefc (nem ; örvendem a hirí), örülöA: rajta v. annak (nem : örülöm azí), resz ketefc a dühös Úlsittól (uem : rettegem a dühös állatoí). Igy ferditik el az igék sajátságát az ilyennel is : „Ratazzi táviratilag hivaíoíí (kit?) Horenczbe , hogy az ellenzéki értekezleteí elnököl/e" e he lyett : Ratazzií táviratilag hivíáfc , hogy az» ellenzéki értekezlete»
elnököljön, A gyülési, az értekezleteí nem elnökZi a magyar, hanem a gyülésie, az értekezleten elnököí.
29.
várul-ellí (német : verrathen) olvastam
„jó izlését árulta elu
„ez ember minden szava jó-szivet és tiszta lelkiisméretet árul el"
„az emlékbeszéd mély tanul mányt, szoross logikát árul el" •
magyarosan igy igazitom ki : jó izlésit mutatta (v. bizonyi
totta)
ez ember minden szava jó sziv re és tiszta lelkiismeretre mwíaí, (vagy azí tanusit).
Az emlékbeszéd mély tanul mányt, szoros logikát tanu sit (v. bizonyit).
Mert a magyar embef nem árulja el a jó tulajdont, a jó izlést , a jó szivet , hanem : bizonyitja , mutatja , tanusitja ; csak azt szoka eiárulni a mit titkolni, rejteni akart, hibát, fogyatko zást, v. szándékot, Igy: elárulta czélját. szándékát, gondolatját stb.
a mit nem akart volna tudatni.
„meneszt" (német: schicken)
nem jó a küld helyett. Mert 1) az élőbeszédbe nem halljuk.
2) nyelvtanilag se igazolható ; az &:í-vel képzett ige ellentétes párja ad, ed; pl. apad, apaszí, eped, epeszí; igen, de megy-ed, vagy men-ed nincs meg, tehát megy-eszí v. men-eszí sincs. Van men-és, men-et-el , men-ek-ül , men-e-ked-ik , men-e-fcez-ik , de men-eszí ,
menetíeíik nincs ; ezért van : küldik.
Igazitsuk ki
ezt: magyarosan igy:
„körlevél v. sürgöny menesz- körlevelei v. sürgönyí küldtek,
tetetf
„Igen, de „küldöttség küldetett" helyett nem jobb-e : küldött ség menesztetett" mondhatják.
A mire felelem: nem jobb; mert vagy igy mondjuk: kül döttség ment, vagy igy: bizottságot, követséget küldtek, (nem pe dig: „küldöttm<% , bizottmány , követmény , vagy választmán?/ me nesztetett").
31.
„daczára" (német: trotz dem)
Már most mindenütt ezt irják daczára a német trotz dem után, akár illik a magyarba akár nem ; pedig ezt többféle cserékkel fejezi ki a magyar , a miket már kiszoritottak a daczára szóval , pl. a mellett, mind a mellett, jóllehet, ámbár, átlátva, megengedve, megismerve stb. hogy . . . annak ellenére vagy annak daczára (cjak azért Is) ez erősebb , az ellenzés magas foka, mint a dacz , daczos, daczol mutatja.
Igazitsunk ki nehány ilyes mondatot,
ezt magyarosan igy :
„ki világosodott, miszerint min- kivilágosodott , hogy minden den nagyszerü bukások da- nagyszerü bukások mellett is, czára, a bank«afc vesztesége a bank vesztesége igen je-igen jelentéktelen összeg" lentéktelen,
„egy pap , ki daczára hogy egy pap, mind a mellett hogy roppant vagyon és fényes roppant vagyona és fényes összekötííeíésekfceZ bir , oly összekötése van, oly szerény, szerény . miszerint" h°gy —
„mi is koczkáztatunk egy szót, mi is koczkáztatunk egy szót, daczára annak , hogy tud- pedig (ámbár, jóllehet) tud juk . miszerint a viszhang juk, hogy a viszhang
kelle-kellemntlen lesz.0 metlen lesz.
A daczára, helyes értelme csak ott van , a hol az ellenzés magas fokát kell kifejezni a daczol ige értelmébe. P. eltiltották őt a háztól , e tilalom daczára is megjelent ; t." i. diczolt a tilalom mal , csak azert is elment.