Mez ő gazdasági területhasználat változása a hazai városperemeken

A magyarországi peremterületek urbanizálódásának következtében a szocializmus idő szak-ától kezdve a mezőgazdasági területek nagymértékű csökkenést szenvedtek el. Ebben a gaz-dasági és a lakóhelyi szuburbanizáció meghatározó szerepet játszott, és játszik ma is (Kovács 2008). A beépített területek növekedését a művelés alól kivont területek nagyságának válto-zása tükrözi, mely a rendszerváltást követen szakaszosan, összességében igen intenzíven nőtt (10. ábra).

10. ábra: Művelés alól kivont területek nagysága (ezer ha) Forrás: KSH adatok alapján Lennert–Farkas 2015³⁹

38 A fővárosban a studentifikáció, mint a dzsentrifikáció sajátos ága is jól felismerhető (Csanádi et al, 2011). A belváros ilyetén átalakulása, az ingatlanárak ilyen ütemű emelkedése a fővárosi lakosság számára kirekesztő, és a jövőre nézve számos igen súlyos társadalmi feszültséget, problémát vetít elő.

39 Lennert József–Farkas Jenő „A magyarországi földhasználat-változás modellezése és előrejelzése c. elő -adása, elhangzott: 2015. december 7., MTA Székház

A művelés alól kivett területek növekedése a beépített illetve a beépítésre nem szánt területek (pl. különleges területek, tartalékterületek) szakaszos növekedésének tulajdonítható.

A földterület megoszlását 2011–2015 évekre vonatkozó a 6. táblázat tartalmazza. A mező -gazdasági művelés alól kivont területek 2011 után enyhe csökkenést mutatnak, 2011-ben 1.943 ezer hektárról 2015-re 1.916 ezer hektárra.

6. táblázat: Művelési ágak megoszlása hazánkban 2011–2015 években (ezer hektár)

Művelési ág 2011 2012 2013 2014 2015

Szántó 4322,3 4323,6 4325,7 4331,3 4331,7

Konyhakert 81,5 81,3 80,9 80,3 80,5

Gyümölcsös 92,4 92,6 92,2 92,6 92,2

Szőlő 82,1 81,6 82 81,2 80,6

Gyep 758,9 758,9 759,1 760,9 760,55

Mezőgazdasági terület 5337,2 5338 5340 5346,3 5346,4

Erdő 1922 1928 1934 1938 1940

Nádas 66 65 65 65 65

Halastó 35 37 37 37 36

Termőterület 7360 7368 7376 7386 7388

Művelés alól kivett terület 1943 1935 1928 1917 1916

Földterület összesen 9303 9303 9303 9303 9303

Forrás: Agrárjelentés 2015. I–II. kötet (KSH alapján)

A konyhakert és szőlő művelési ágak enyhe csökkenő tendenciát mutatnak, a gyümölcsös művélési ág 2011–2015 éveket tekintve nagyjából stagnált, míg a gyep művelési ág területe enyhén nőtt. A termőföld védelme nemzeti érdekünk. Az elmúlt években a más célra igénybe vett termőföldek 2010–2015 közötti megoszlását a 7. táblázat tartalmazza.

7. táblázat: A más célra igénybe vett területek megoszlása 2010–2015 (hektár)

Igénybevétel célja 2010 2011 2012 2013 2014 2015

bányászati beruházások 234 332 166 234 461 86

ipari beruházások 400 312 241 419 270 292

kereskedelmi és szolgáltatási célú

beruhá-zások 259 241 285 171 84 110

mezőgazdasági célú beruházások 410 233 175 189 160 199

lakóház és kapcsolódó beruházások 150 163 71 61 65 53

infrastrukturális létesítmények 467 153 75 143 105 84

anyag-nyerőhely 211 133 54 323 380 56

talaj-, természet-, táj- és vízvédelmi

létesít-mények 53 96 140 254 26 14

szociális intézmény, egészségügyi és

sport-létesítmény 40 33 41 12 76 12

hulladékgazdálkodási létesítmények 78 28 22 3 3 4

belterületbe vonás 0 1 13 4 3 0

egyéb 20 13 17 1 24 10

összesen 2322 1738 1300 1814 1357 920

Forrás: Agrárjelentés 2015. I. kötet p. 30.

A legnagyobb területet a zöldmezős ipari, kereskedelmi és szolgáltatási célú beruházások, majd a bányászati és mezőgazdasági beruházások, illetve az infrastrukturális létesítmények számára vették igénybe, azonban – a hektikusság ellenére – a 2010-es adatokhoz képest csökkenő tendenciával.

A mesterséges felszínborítás növekedése Lennert-Farkas 2015-ös modellezése⁴⁰ alapján az agglomerálódó térségekben várható a legerőteljesebben (11. ábra). A klímaváltozás hatása-inak előrejelzései alapján a középső országrész mellett az észak-alföldi települések, illetve a megyeközpontok esetében várható a legintenzívebb mesterséges felszínborítás-növekedés.

11. ábra: Mesterséges felszínborítás várható változása 2030-ig (NUTS-4) Forrás: Lennert–Farkas⁴¹ 2015

A mezőgazdasági területek visszaesése nem csupán a beépített területek növekedésével ma-gyarázható, hanem a mezőgazdasági tevékenység felhagyásával is. A városközeli mező gaz-dasági területek parlaggá válása, elfüvesedése az 1950–60-as években általános volt a nyu-gat-európai városok esetében, főként a nagyobb iparvárosok közelében. A hazai viszonyokat tekintve a szocializmus éveiben épp a városokra költöző vidéki munkásréteg volt az, aki fenntartotta a városszélen (vagy városhoz közeli lakóhelyén) az agrártevékenységet, egy-részt jövedelmének kiegészítése céljából, másegy-részt az olcsóbb telkek a városokhoz közeli falvakban voltak, harmadrészt igényelték is a földhöz való közelséget korábbi életvitelük folytatása, továbbvitele érdekében (Berényi 2000).

A mezőgazdasági területek üdülőterületekké történő átalakulása is jellemző tendencia volt a hazai városperemek szocialista évtizedeiben. Ennek több oka is volt. Az egyik, hogy a vá-rosok belső területein – főként a tradicionálisan mezőgazdasági jellegű városok esetében – található mezőgazdasági művelésre alkalmas területek nagy részét a kert művelési ághoz sorolták, melyek nagyrészt kisméretű, általában magántulajdonban lévő parcellákból álltak.

Ezek nem voltak alkalmasak az extenzív termelésre, így a mezőgazdasági nagyüzem inkább

40 A modellezés alapját a Corine Land Cover (CLC) 1990 és 2006 térképek alkották.

41 http://www.regscience.hu:8080/jspui/bitstream/11155/1114/1/farkas_foldhasznalat_2015.pdf

parcellázta, üdülőterületté alakította, és értékesítette. A zártkertek, üdülőterületek vásárlása pedig lehetőséget teremtett a jobbmódú lakosság számára, hogy második ingatlanra tegye-nek szert. Harmadrészt e területek lehetőséget nyújtottak a városi lakosságnak a háztájizásra, kikapcsolódásra, rekreációra (A zártkertek, üdülőterületek szuburbanizációs folyamatait az 5. fejezet részletesen tárgyalja.)

A hazai önkormányzatok földterületei tehát nem ritkán értékesítés áldozatául estek, fejlesz-tési forrás reményében. Mivel a föld értéke megtöbbszöröződik abban az esetben, amikor külterületből belterületté válik, így meglehetősen nagy a lakossági/beruházói nyomás az ön-kormányzatok építésügyi hatóságain, főépítészein, önkormányzati képviselőin. A rendszer-váltást követő földprivatizáció olyan földpiaci helyzetet teremtett hazánkban (és más közép- és kelet-európai országban), amely ahhoz vezetett, hogy a privatizált és önkormányzati tu-lajdonba került földek gyakran váltak a bel- és külföldi spekulációs tőke célpontjaivá.

A földbirtok-rendezés során a magántulajdonosok visszakapott földjei esetében is hasonló folyamatokról lehet beszámolni. Az évtizedek múltán visszakapott földeken a család fiata-labb generációi már nem kívántak gazdálkodni. Mivel a mezőgazdasági művelésre alkalmas földek általában külterületen találhatók, azok kedvezőbb értékesíthetősége érdekében a ma-gántulajdonosok egyéni vagy közös akcióban torpedózták az önkormányzatot a belterületté nyilvánítás céljából.

A mezőgazdasági területek csökkenése a növekvő városi népesség élelmezésének szempont-jából hosszú távon igen jelentős kérdéssé válhat. A klímaváltozással összefüggésben a jövő -ben várhatóan a mezőgazdasági területhasználat is változni fog (Lennert–Farkas 2015).

4.7. A városperemi területhasználat változása Biatorbágy-Budaörs-Törökbálint