Forrás: Ausztriai Kiskertművelők Országos Szövetség (http://www.kleingaertner.at)
58 A lipcsei Schreber orvosról (Dr. Daniel Gottfiel Moritz Schreber) kapták nevüket a németországi kiskertek, nevéhez fűződik a német kertbarát mozgalom megalapítása. Schreber a mozgásszervi megbetegedések legter-mészetesebb gyógymódjának a szabad levegőn eltöltött kerti tevékenységet tartotta. Halálát követően, 1864-től tanításai nyomán kezdték el szervezni a munkás, illetve kiskert kolóniákat, mely kiskert telepek munkáskert szövetkezetekként működtek.
59 Így jött létre pl. a bécsi Praterben 700 parcella, a későbbi Wasserwiese Kiskertkolónia elődje. (www.austria-forum.at) Bécsben már 1910-ben néhány civil megalapította a „Verein Schrebergarten in Wien und
Umge-A lipcsei munkáskert-telep mintájára több szocialista országban is munkáskert-telepeket hoztak létre, így Csehszlovákiában, Lengyelországban és a Szovjetunióban is. A szocialista országokban a munkáskertek 100–300 m2 nagyságúak voltak, főként nagyvárosok, iparvá-rosok peremein létesültek, azzal a céllal, hogy a munkások családjai számára a zöldség- és gyümölcstermesztés, pihenés, kikapcsolódás és az egészség fenntartása biztosított legyen.
5.2. Zártkertek, üdülőterületek a szocializmus évtizedeiben hazánkban
Hazánkban is megjelentek ún. munkáskertek, a városokba áramló munkásrétegek a városok peremén kialakított kertekben megélhetésük biztosítása érdekében kertművelésbe fogtak.
1916-ban alakult az első egyesület, amely a diósgyőri vasgyár mellett olcsó bérleményként kínált fel munkáscsaládoknak kis parcellákat.60
A szocializmus időszakában a kertek, üdülőingatlanok parcellázása igen nagy népszerű ség-nek örvendett, amelyek egyrészt a városi munkásság pihenőhelyéül, másrészt jövedelem-kiegészítésül szolgáltak, illetve bevételt nyújtottak a helyi tanácsoknak. A zártkert fogalma az 1950-es években jelent meg, tömeges kialakításuk azonban csak az 1960-as, 1970-es években kezdődött meg (Nagy 2008, Cros Kárpáti et al. 2004). A zártkertek a nagyüzemi mezőgazdaság számára alkalmatlannak ítélt területeken lettek kiparcellázva, a települések külterületein, alacsony beépítési intenzitással (max. 3%).61
A zártkertek kijelölésénél sokféle terület kapott zártkerti besorolást, mint dombvidéki sző -lőterületek, gyümölcsösök, eróziónak kitett területek, egykori szérűskertek, meglévő kisker-tek, régi alföldi kenderföldek, vagy akár szántóföldek is. Zártkerti minősítést kaptak némely esetben az iparvidékek meddőhányói, felhagyott bányatavak környéke, illetve leggyakrab-ban a nagyvárosok peremvidékein található, kiskerti művelésre alkalmas területek. A zárt-kertek a földhivatali alaptérképeken 1960-as években lettek feltüntetve az 1967-es földtör-vény és a 18/1968-as „zártkerti rendelet” értelmében (Ónodi–Cros Kárpáti 2002, Cros Kár-páti et al. 2004).
A zártkert kategória rendkívül gyorsan terjedt el a tervezői gyakorlatban (Nagy 2008), a nagyvárosi lakótelepeken élő, faluról elszármazottak számára is igen kedvelt lett a kertész-kedési, illetve a gyakran jutányos telekszerzési lehetőség. A hazai zártkertek sajátosságai között szerepel, hogy az akkori szabályozás értelmében a magánszemélyek lakócélú ingat-lanuk mellett további lakással, családi házzal nem rendelkezhettek, de egy üdülőt, és még egy zártkertet vásárolhattak, így ezen ingatlanok a családi jövedelem egyfajta megtestesítő -ivé, illetve a vagyonfelhalmozás eszközeivé váltak. A zártkertekben felépített ingatlanok 30 m2-nél nagyobbak nem lehettek.
A zártkertek mellett az üdülőterületeket kell megemlíteni, melyek kijelölése szintén 1950-es évek körül kezdődött, a jó megközelíthetőségű, természeti szépségekben gazdag, üdülésre alkalmas területeken: elsőként a Dunakanyarban, a Balatonon, majd a Velencei tavon és a ráckevei Duna-ágon (Ónodi–Cros Kárpáti 2002). A nagyvárosok mellett (pl. Kecskemét,
60 A hazai első kertbarát kört (Közhasznú Kiskert Egyesület) 1916-ban, a diósgyőri, vasgyári munkások hívták életre. (www.kertszovetseg.net)
61 Az elnevezés eredete: nagyüzemi gazdálkodásból „kizárt” terület.
Szeged, Debrecen) főként azon térségekben alakultak át a zártkertek üdülési funkciójú in-gatlanokká, ahol más, turisztikai vonzerő, folyók, vízpartok, szép természeti környezet is adottak voltak (pl. Dunakanyar, Balaton térsége). A szabadidő-eltöltést szolgáló második ingatlanok tehát a települések bel- és külterületén, a zártkertekben és üdülőterületeken vásá-rolt, ott meglévő vagy felépített hétvégi házak, nyaralók illetve a falusi turizmus által hasz-nosított épületek voltak (Csordás 1993).
A szőlők, szőlőültetvények sajátos területei a zártkerteknek. Azon szőlőterületek váltak zárt-kertekké, amelyek nem voltak alkalmasak a nagyüzemi szőlőtermesztéshez, vagy azon terü-letek, amelyek korábban szőlők voltak, de művelésüket felhagyták, illetve gyümölcsösökké váltak.62 A szőlők eltérő fejlődést mutattak, mint a hagyományos értelemben vett kertek. A szőlők, szőlőhegyek, szőlőhegyi szórványok gyakran lakott külterületek voltak. Az 1910-es népszámlálási adatok is ezt támasztják alá (Mohos 2008). A szőlőhegyek átalakulása már az 1900-as évek elején megindult azon szőlőhegyi szórványtelepüléseken, amelyek vasútvona-lak mentén helyezkedtek el (pl. Vonyarcvashegy, Gyenesdiás), az idegenforgalom erő södé-sével megjelentek az első szőlőhegyi villák is. A nagyobb lakónépességű szőlők a II. világ-háborút követően a helyi tanácsok fennhatósága alá kerültek (Mohos 2008). A szőlőművelés felhagyása, illetve az üdülőterületi, majd később lakócélú hasznosítása a szocializmus évei-ben is folytatódott, illetve a rendszerváltást követő időszakban is.
A zártkertek kialakítása egész a rendszerváltásig tartott, bár az 1990-es években egyre in-kább jelentkeztek a tervezetlenség, illetve a már zajló funkcióváltásból fakadó, az önkor-mányzatokra nehezedő megoldandó feladatok. A zártkertek területrendezési, ingatlannyil-vántartási besorolása is problémás volt, a belterület és külterület közötti „átmenetté” váltak.
A telekosztások is sokszor zűrzavarosak voltak, rendezésük is megoldhatatlan kérdés maradt (Ónodi–Cros Kárpáti 2002). A zártkerti minősítést 1987. szeptember 1-jén megszüntették.
Jelenleg is folyik a zártkertek művelési ág alóli kivétele, amely a vonatkozó szabályozás értelmében megkönnyíti a korábbi zártkertek értékesítését, és ezáltal az ingatlanok értéke növekszik, mivel azokat ugyanúgy lehet értékesíteni, mint más, nem termőföldnek minősülő ingatlant. Amennyiben az átminősítés 2017. december 31-ig nem történt meg, a tulajdonos-nak a termőföld védelméről szóló törvény63 értelmében művelési ág szerinti hasznosítási kötelezettsége van, ennek elmulasztása esetén földvédelmi bírsággal sújtható. A szabályozás gyorsíthatja a zártkertekben épített, és lakott, tulajdonképpen mezőgazdasági területek és építmények funkcióváltását. Az átminősítést követően az ingatlanok értékesíthetősége köny-nyebbé és gyorsabbá válik, mivel már nem számítanak mezőgazdasági területnek. A belte-rületbe vont egy hektárnál kisebb zártkertek automatikusan művelés alól kivett terület kate-góriába kerülnek.
A kormányzat a Földművelésügyi Minisztérium megbízásával 2018-tól átfogó zártkerti re-vitalizációs fejlesztési programot hirdetett meg annak érdekében, hogy a nagyjóbál
62 Zalaegerszeg esetében a városkörnyéki zártkertek főként a régi szőlőhegyek területén lettek kijelölve. Az önkormányzat egy 2005-ös felmérésében 2200 rendezetlen jogállású, építési illetve használatba vételi engedély nélküli ingatlant regisztrált (Nagy 2008).
63 2007. évi CXXIX. törvény a term föld védelmér l
ezer hektár összterületet elfoglaló, több mint egymillió, és nagy részükben elhanyagolt zárt-kerti területek fejlesztése érdekében.64 A Zártkert Program célja, hogy elősegítség az ingat-lan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanok mezőgazdasági célú hasznosítá-sát és a tájfenntartást, illetve olyan kisléptékű fejlesztéseket (főként infrastruktúrára vonat-kozóan, pl. víz- és áramvételi lehetőségek, rossz állapotú utak javítása, illetve szőlő k-gyü-mölcsösök telepítésére) hajtsanak végre, amely hozzájárul a zártkerti életforma fennmaradá-sához, ezzel a kertészkedés hagyományának fenntartásához. A rendelkezésre álló keretből hozzávetőlegesen 200 települési önkormányzat részesülhet nagyjából 10 millió forintnyi tá-mogatásban.65 (Emellett megjegyzendő, hogy az alföldi tanyák, illetve tanyasi térségek is részesülnek fejlesztési támogatásban a 2015-től évente meghirdetett Tanyafejlesztési Prog-ram keretében.)
5.3. A kertségek társadalmi, gazdasági, környezeti szerepe
A kertek jól-létre, fizikai egészségre gyakorolt pozitív hatásán, valamint a helyi élelmiszer előállításban betöltött szerepükön túl környezeti, tájképi és természetvédelmi szempontból is fontosak, létük hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez, a városi levegő és klíma javítá-sához.
A zártkertek gazdasági szerepe meghatározó volt a helyi élelmiszerellátásban, mely jövedel-met jelentett a kerteket művelőknek, egyrészt a saját részre termelt zöldségek-gyümölcsök mellett az értékesítésre szánt termények révén. Az értékesítés a helyi piacon, illetve az ÁFÉSZ66 általi felvásárlás révén történt. A felvásárlásnak köszönhetően egyszerű értékesí-tési csatornát és biztos piacot találtak a kertészkedők. A háztájizás főként a belterületi ker-tekben folyt, de a zártkertek is meghatározó szereplői voltak a helyi élelmiszerellátási lánc-nak.
A zártkertek legfontosabb gazdasági szerepe a vagyonfelhalmozásban testesült meg, illetve parcellázásuk bevételt jelentettek a helyi tanácsoknak, erdőgazdaságoknak. A helyi tanácsok jelentős hányada élt is a lehetőséggel (19. ábra). A zártkertek, üdülőterületek, köszönhetően népszerűségüknek, meghatározó szerepet töltöttek be a szocializmus évtizedeiben.67
64 http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/kornyezetugyert-agrarfejlesztesert-es-hungari-kumokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/atfogo-zartkerti-program-indul
65A program 2015-től indult kísérleti jelleggel. Összesen 69 mintatelepülés vett részt 2017-ig, ahol önkor-mányzatok nagy része a támogatásból felvásárolta az osztatlan közös tulajdonban lévő gondozatlan ingatlano-kat, azokat összevonták, és génmegőrző, illetve tájfenntartó programokat indítottak. (www.kormany.hu)
66 Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet
67 Az 1980-as népszámláláskor 116 ezer üdülőt tartottak nyilván, ahol kb. egymillió ember töltötte szabadnap-jait (Csordás 1993).
19. ábra: A zártkerttel rendelkező települések, 1983