A kutatás el ő zményei és céljai

Az urban sprawl fogalma a hazai kutatásokban főként a fővárosi agglomerációs település-együttes vizsgálatakor került elő (többek között Kovács 2006, Timár 1999, 2001, Szirmai 2009, 2011a, 2011b, 2011c, 2015, Kocsis J. B. (é.n.), Szabó 2015, Kondor 2016). A vidéki nagyvárosokban, településegyüttesekben zajló szétterülés környezeti, társadalmi és térszer-kezeti hatásaival foglalkozó tanulmányok (pl. Csatári et al. 2013, Pócsi 2009a, 2009b) a szétterülés mintázataival, annak pozitív és negatív hatásaival foglalkoznak. Átfogó, országos szintű elemzéseket adtak a városi és térségi tervező szakma oldaláról többek között Tosics Iván (2001, 2004, Piorr et al. 2011), Schuchmann Péter (2001, 2004, Schuchmann et al.

2009), Ricz Judit és szerzőtársai (2009), illetve Salamin Géza és szerzőtársai (2009). E do-kumentumok az együtt tervezhető térségek közös fellépését tartják járható útnak az urban sprawl, mint a koordinálatlan városnövekedés mérséklésében.

Hazai városaink, nagyobb településeink fejlődési folyamatában a mai napig meghatározó a szuburbanizáció, amely a városi szétterülés egyik kiváltó oka. Ennek megfelelően – a jelen-tős társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokra tekintettel – a hazai kutatások előterébe kerültek ezek a kutatási kérdések (Bajmócy 1999, Timár 1999, 2001, 2006, Kovács 2008, Szirmai et al. 2011a, Dudás 2012, Bajmócy–Györki 2012, Bajmócy–Makra 2016), jóllehet azok a beépített területek növekedését elsősorban a szuburbanizáció társadalmi szempontjai szerint vizsgálták.

A disszertáció készítésekor igyekeztem feltárni a városi peremterületek, azon belül a perem-területi kertek funkcionális átalakulását, ebben a körben elsősorban a városi szétterülés jel-lemzőit, tendenciáit, a települések hozzáállását a szétterülés problémaköréhez, illetve a hazai városok szétterülési folyamatait lassító eszközeit. A városnövekedés elemzésekor a problé-makört az urbanizációs ciklusba helyezve közelítettem meg. Ezzel összefüggésben a városok

növekedése, térbeli terjedése máig bezárólag természetes, a fejlődéssel összefüggő, mond-hatni törvényszerű folyamatnak tekinthető. A lakossági igények a gazdasági jólét emelkedé-sével, a globalizációs és más hatásoknak köszönhetően az időben folyamatosan változnak, az életminőség növekedése jellemzően együtt jár a lakóterületi igények növekedésével.

A beépített területek növekedésének fékezése, szigorúbb szabályázása fenntarthatósági szempontból tehát kiemelten fontos, így a téma feldolgozása során a fenntarthatóság, a fenn-tartható városfejlesztés, a városok fennfenn-tarthatóságban betöltött szerepe, illetve a városi anyagcsere-folyamatok elemzése hangsúlyosabban jelennek meg.

A fenntartható városnövekedés kérdése túlmutat a városi szétterülés, a városperemi átalaku-lás fogalomrendszerén, ezt kutatásaim során sem hagyhattam figyelmen kívül. A kutatás egyik célja a városperem városi fenntarthatóságban való szerepének meghatározása, vagyis azon városperemi funkciók azonosítása, amelyek hozzájárulhatnak a város és szűkebben ér-telmezett vonzáskörete együttes és fenntartható fejlődéséhez. A városi metabolizmus kon-cepciójának segítségével azonosíthatóvá válnak azok az input-igények, amelyeknek biztosí-tásában a várost körülölelő peremterületek részt vállalhatnak. Mindenekelőtt azon városfej-lesztési problémák, illetve törekvések eredményeinek feltárását kell elvégezni, amelyek a hazai városi szétterüléssel kapcsolatosak, illetve azok mértékét kívánják csökkenteni. Ezt szolgálják a dolgozat során felsorakoztatott esettanulmányok, empirikus jellegű kutatások, amelyekben egyrészt az intenzív városperemi területhasználat-változás generálta környezeti és társadalmi konfliktusokat azonosítják (Biatorbágy – Budaörs–Törökbálint települések esetében), másrészt a városperem egy sajátos területhasználati kategóriájának, a kertségek-nek illetve szőlőknek, gyümölcsösöknek funkcionális átalakulását (soproni Virágvölgy ese-tében) elemzik. A hazai városperem-politikák azonosítására a hazai városi főépítészek kör-ében végzett országos kérdőíves felmérést alkalmaztam, amelyben a főépítészek által, a szét-terüléssel kapcsolatban jelentkező problémák érzékelését vizsgáltam. A kérdőívek mellett néhány interjúra is sor került, főként főépítészek körében.

A kutatás célja volt, hogy feltárja, melyek a leggyakrabban alkalmazott eszközök a hazai városi szétterülés lassítása, a beépített területek növekedésének korlátozása, illetve a város-peremi átalakulás szabályozása érdekében.

A kutatómunka az alábbi célok és kutatási kérdések mentén épült fel (1. táblázat):

1. táblázat: A kutatási kérdések és felvetések KUTATÁS

FÓKUSZAI KUTATÁSI KÉRDÉSEK FELTEVÉSEK MÓDSZEREK

1. A városi szétterülés kutatása és mérése

Hogyan értékelhetők a városi szétterülésre vonatkozó

nemzet-közi és hazai kutatások?

Milyen mérési módszerekkel le-het a szétterülést identifikálni, illetve milyen főbb mintázatait

ismerjük?

1.1. A nemzetközi szakirodalomban és fejlesztéspolitikában egyre hangsúlyo-sabban jelenik meg a városi szétterülés folyamatainak feltárása illetve mérése.

2A. Az európai városok népesedési ten-denciái, gazdasági prosperitása, a társa-dalmi igények alakulása és az infra-struktúrafejlesztések meghatározóak a

2B.1. A nagyvárosi térségek városainak peremén intenzívebb a funkcióváltás.

2B.2. A városperemi funkcióváltásban a működő tőke szerepe meghatározó.

2B.3. A városi szétterülés intenzitása és problematikussága összefüggésben van az adott városra jellemző

agglomeráló-dás mértékével.

problémá-kat okoz a városi szétterülés?

3A. A városperemi átalakulás számos társadalmi és környezeti konfliktussal Mi-lyen hatása van a szétterülésnek

a városperem kertségeire?

3B. A koordinálatlan és pazarló városi terjeszkedés feléli a városok mező

gaz-dasági termelésre alkalmas területeit, kertségeit, szőlős- és gyümölcsös terü-leteit, átalakítva a településképet és a környező tájat. A városi szétterülés ha-tására a kertségben zajló területhaszná-lat-változás illetve funkcionális

átala-kulás jelentős méreteket ölthet.

Szakirodalom, eszkö-zei vannak az ún. anti-sprawl politikának, ezen a téren mi jel-lemzi a hazai városrendezési, orszá-gos feladatnak tartják a hazai főépítészek a városi szétterülés

kezelését?

4.1. Az állam/önkormányzat szerepe je-lentős a városperemi átalakulás-ban/szétterülésben, a jogszabályi

kör-nyezet nem kedvező. 4.2. A hazai várostervezési gyakorlat-ban a városi szétterülést korlátozó esz-közök alkalmazása elmarad a nyugati

gyakorlattól.

4.3. A főépítészek főként települési szintű feladatként látják a szétterülés kezelését, még nem alakult ki hazánk-ban ennek térségi szintű gyakorlata.

Hazai és nemzetközi

Milyen szerepet játszik a városi fenntarthatóságban a

várospe-rem?

Milyen következményekkel jár a városi szétterülés a városi me-tabolizmusra és a

fenntartható-ságra?

5. A városperemi átalakulás jelen ten-denciái és az urbanizáció jövőbeli

prog-nosztikái alapján a városperemi terület-használat átalakulása megfelelő

szabá-lyozás hiányában fokozódni fog, ami növeli a városi metabolizmust és nega-tív hatással lesz a hosszú távú

fenntart-hatóságra.