1. ábra A mintaterületek elhelyezkedése
2. ábra Mezıvédı erdısávok Google Earth felvételen
Mezıvédı erdısávok Erdık
Az egyes poligonok attribútum táblázatát a következı paraméterekkel töltöt-tem fel:
• az erdısávok funkciója
• az erdısávokat alkotó sorok száma,
• az erdısávok porozitása (szerkezete),
• az erdısávok iránya
• az erdısávok hossza
• a foltjellegő erdık területe
• települések neve
Az egyes tulajdonságokat pontrendszer segítségével értékeltem (1.
táblázat), majd az egyes tulajdonságokra vonatkozó pontszámok összeadá-sával megkaptam az adott erdısávra vonatkozó összpontszám értékét. Így lehetıvé vált az egyes mezıvédı erısávok minıségi értékelése és összeha-sonlítása. A pontszámokkal történı minısítés során az erdısávot alkotó so-rok számát, porozitását és égtáji irányát minısítettem.
1. táblázat A mezıvédı erdısávok tulajdonságaira adott pontszámok
Pontszámok Szerkezet
Folt 5
Többsoros 4
Egysoros 1
Áttörtség (porozitás)
zárt 5
áteresztı 1
Irány
északnyugati-délkeleti 5
nyugati-keleti 4
északi-déli 3
északkeleti-délnyugati 0
Az erdısávok és fasorok porozitásának meghatározásakor az erdısá-vot/fasort alkotó egyes elemek (fák, bokrok) egymástól való távolságát vet-tem figyelembe. 5 pontot kaptak a zárt szerkezető, 1 pontot pedig az áttört szerkezető fasorok/erdısávok. Zárt szerkezetet három tényezı okozhat: ha a lombkoronaszint zárt, ha a cserjeszint zárt vagy pedig a kettı együttesen valósul meg. Zárt szerkezet elvileg fasoroknál is elképzelhetı akkor, ha a
sort alkotó egyedek egymáshoz közel helyezkednek el. Abban az esetben, ha az erdısávot olyan fák alkotják, amelyeknél a fák lombosodása a törzstıl számítva nagy magasságban következik be (pl. ázsiai nyár), a törzsek alsó részei között szabadon áramolhat a szél, amely az így keletkezı csatornaha-tás miatt erısebben fejti ki pusztító tevékenységét. Áttört lehet egy erdısáv akkor is, ha nincs cserjeszintje, vagy ha nagy a tıtávolság az egyes egyedek között. Ha nincs cserjeszintje egy fasornak vagy erdısávnak, akkor egyrészt számítani kell a korábban már említett csatornahatás kialakulására a fák kö-zött, nagy tıtávolság esetén pedig a védett terület nagysága elhanyagolható, mivel ilyenkor a szél gyakorlatilag akadálytalanul halad át az erdısáv elemei között.
A sorok száma szerint egy- és többsoros erdısávokat különböztettem meg, valamit folt megnevezést használtam akkor, ha az erdısávok hosszának és szélességének hányadosa megközelítıleg 1. A folt kategóriában nem vet-tem figyelembe azok élıhelynek való alkalmasságát, így a megnevezés nem az ökológiai tájszerkezetben értelmezett foltot jelenti. A szerkezet értékelése során a többsoros erdısávok azért kaptak 4 pontot, hogy ezzel jelezzem, hogy a legnagyobb fedettséget a folt kiterjedéső területek biztosítják. Fasor-ok esetén, ha azFasor-ok csak cserjékbıl állnak, a cserjék alacsony magassága mi-att a védett terület nagysága elenyészı marad. Fák alkalmazása esetén pedig ugyanazok a problémák állhatnak elı, mint amelyeket a porozitás esetén már említettem (csatornahatás kialakulása az egyes egyedek között). Éppen emi-att a megfelelı szélsebesség csökkenés elérése érdekében a fákat cserjékkel többsávosan kell elegyíteni.
Az irány tulajdonság értékelésénél az uralkodó szélirányt minden esetben ÉK-inek tekintettem (mivel mindhárom mintaterület esetén az ilyen irányú szelek gyakorisága a legmagasabb) és a pontszám értékeket ehhez képes állapítottuk meg. Ennek során arra kell figyelemmel lenni, hogy az északnyugat-délkeleti irányú erdısávok az északkeleti-délnyugati irányú szelekkel; a nyugat-keleti irányúak az észak-déli; az észak-déli irányúak a nyugat-keleti; az északkelet-délnyugati irányúak pedig az északnyugati-délkeleti irányú szelekkel egyaránt 90o-os szöget zárnak be. Így a legmaga-sabb pontszámot az északnyugat-délkeleti irányú erdısávok kapták, míg a legkevesebbet az északkeleti-délnyugati irányúak, mivel ekkor a szél gya-korlatilag párhuzamosan fúj az erdısávokkal. A nyugat-keleti irányú erdı-sávok azért kaptak magasabb pontszámot, mint az észak-déliek, mert az elıbbi irány esetén az erdısáv nagyobb felületen érintkezik a széllel, így a sebességcsökkentı hatása is nagyobb lesz. Folt jellegő területeknél az irány tulajdonságra mindig 5 pontot adtam, mivel ott gyakran nem lehet egyértel-mő kiterjedési irányt megadni, másrészt pedig a foltokat a minısítés során
elkülönítve kezeltem, így a végeredményt a kapott pontszám nem befolyá-solta.
Az erdısávok funkcióját az alábbi szempontok szerint határoztam meg:
• Legelıvédı erdısávok
• Öntözött területek és öntözıcsatornák fásítása
• Az infrastruktúra elemeinek védelme
• Gazdasági és ökológiai funkció
• Komplex funkció
Eredmények
Az egyes mezıvédı fasorokra és erdısávokra adott pontszámok alapján az alábbi minısítést tehetjük:
Megfelelı telepítéső erdısávok, amelyeknél mind a sorok száma, mind a porozitás, mind pedig a sorok iránya megfelel a mezıvédı fásítások követelményeinek:
• többsoros, zárt, északnyugati-délkeleti irányú erdısávok (14 pont)
• többsoros, zárt nyugat-keleti irányú erdısávok (13 pont)
• többsoros, zárt, észak-déli irányú erdısávok (12 pont)
Részben megfelelı telepítéső erdısávok és fasorok, amelyeknél a há-rom tényezı valamelyike nem felel meg a mezıvédı fásítások követelmé-nyeinek:
• többsoros, zárt, északkelet-délnyugati irányú erdısávok (10 pont)
• egysoros, zárt, északnyugat-délkeleti irányú fasorok (11 pont)
• egysoros, zárt nyugat-keleti irányú fasorok (10 pont)
• egysoros, zárt észak-déli irányú (9 pont)
Nem megfelelı telepítéső erdısávok, amelyeknél a három tényezı közül legalább kettı nem felel meg a mezıvédı fásítások követelményeinek, de ide soroltuk (iránytól és a sorok számától függetlenül) valamennyi áttört szerkezető erdısávot és fasort is:
• egysoros, zárt, északkelet-délnyugati irányú fasorok (7 pont)
• egysoros, szaggatott, északnyugat-délkeleti irányú fasorok (6 pont)
• egysoros, szaggatott, nyugat-keleti irányú fasorok (5 pont)
• egysoros, szaggatott, észak-déli irányú fasorok (4 pont)
• egysoros, szaggatott, északkelet-délnyugati irányú fasorok (2 pont)
• többsoros, szaggatott, északnyugat-délkeleti irányú erdısávok (9 pont)
• többsoros, szaggatott, észak-déli irányú erdısávok (7 pont)
• többsoros, szaggatott, északkelet-délnyugati irányú erdısávok (6 pont)
• többsoros, szaggatott, nyugat-keleti irányú erdısávok (8 pont) A 2. táblázat adatai alapján a következı megállapításokat tehetjük:
• Elmondható, hogy a mintaterületeken a fasorok aránya eléri a 70%-ot, vagyis az összes erdısáv majdnem háromnegyedét teszik ki. Az áttörtséget tekintve az egyes területek között eltérések vannak. A nyírségi mintaterületen az áttört porozitású fasorok aránya 18%, a hajdúhátin 38%, a karcagin pedig már az összes fasor 61%-át teszik ki. Ennek okát a fasorokat alkotó fafajokban látom: a Nyírségben ezeket fıként akácok alkotják, amelyeknek a lombkoronaszintje (kü-lönösen az akác cserjéké) egysoros ültetésnél is jól záródik; a Hajdú-háton és Karcag térségében viszont elıszeretettel alkalmaznak ma-gasra növı ázsiai nyárakat, amelyeknek a lombkoronaszintje csak 1 méteres magasságban alakul ki, akkor is keskeny lombkoronaforma jellemzi. Ezeket a fákat általában 5─6 méter távolságra ültetik egy-mástól, így gyakorlatilag a levegı szabadon áramolhat közöttük, ezért jelentısebb védelmet nem nyújtanak.
• A fasorok irányát tekintve megállapítható, hogy a zárt porozitású er-dısávoknak 4─27%-a megfelelı orientációjú. A legtöbb helyes irányban telepített fasor a nyírségi mintaterületen van, a legkevesebb pedig a karcagin. Ha ezekhez hozzávesszük az áttört szerkezető faso-rokat is, akkor is csak az összes fasor egyharmada megfelelı irány-ban ültetett. Úgy gondolom, hogy ennek oka abirány-ban keresendı, hogy a fasorok többségét a telepítések kezdetekor az útvonalálózat mellé telepítették. Az útvonalhálózat pedig (sugaras jellegének köszönhetı-en) részben északkelet-délnyugati, részben pedig északnyugat-délkeleti irányultságú. Ez az oka annak, hogy az északkeleti-délnyugati és az északnyugat-délkeleti irányok a három mintaterüle-ten nagyjából azonos arányt tesznek ki.
2. táblázat Mezıvédı erdısávok megoszlása a három mintaterületen (százalékban)
Fasor és erdısáv típusok
nyírségi min-taterület
hajdúháti mintaterület
karcagi min-taterület
megfelelıen telepített erdı- sávok
többsoros, zárt,
észak-nyugati irányú 13,66 12,02 4,80
többsoros, zárt,
nyuga-ti irányú 1,58 5,04 5,59
többsoros, zárt, északi
irányú 1,20 4,05 3,77
Az összes
százaléká-ban 16,44 21,12 14,15
részben megfelelıen telepített erdısávok
egysoros, zárt,
észak-nyugati irányú 24,75 4,86 3,76
egysoros, zárt nyugati
irányú 2,29 4,40 0,26
egysoros, zárt, északi
irányú 2,23 14,24 0,27
többsoros, zárt,
észak-keleti irányú 11,32 5,41 9,58
Az összes
százaléká-ban 40,59 28,90 13,86
helytelenül telepített erdısávok
egysoros, szaggatott,
északnyugati irányú 7,02 9,18 19,57
egysoros, szaggatott,
nyugati irányú 0,63 9,45 13,53
egysoros, szaggatott,
északi irányú 0,35 7,32 4,63
egysoros, szaggatott,
északkeleti irányú 10,44 12,09 23,92
többsoros, szaggatott,
északnyugati irányú 0,23 0,00 1,39
többsoros, szaggatott,
nyugati irányú 0,02 0,58 4,25
többsoros, szaggatott,
északi irányú 0,27 0,17 0,74
többsoros, szaggatott,
északkeleti irányú 0,34 0,16 2,15
egysoros, zárt
észak-keleti irányú 23,61 10,64 1,80
Az összes
százaléká-ban 42,90 49,59 71,97
• A megfelelı irányban, megfelelı szerkezettel telepített mezıvédı er-dısávok aránya 14─21% között változik. A legrosszabb az arány a
karcagi mintaterületen: ott a meglévı erdısávok mindössze 14%-a megfelelıen telepített, többsoros, zárt szerkezető erdısáv. A többso-ros erdısávoknál irányában is felismerhetı az útvonalat követı jelle-get. Ez különösen a nyírségi mintaterület esetén figyelhetı meg.
• Összességében a legkedvezıbb a helyzet a nyírségi mintaterületen, mivel ott az erdısávok 56%-a zárt szerkezető (fasorok és erdısávok összesen). Ugyanakkor az ottani összerdısávok 34%-át kitevı észak-keleti irányú fasorok és erdısávok irányának megváltoztatása java-solt. Mivel ezek egy része az úthálózat nyomvonalát követi, azt pedig nehezen lehet megváltoztatni, különösen a közutakét), így ezeket ki lehetne egészíteni nyugat─keleti irányú erdısávokkal, amelyek az út melletti szántóföldeket védenék. Szükséges lenne a meglévı fasorok erdısáv rendszerré bıvítésére is, újabb sorok telepítésével. Mind a hajdúháti, mind a karcagi mintaterületen az erdısávok szerkezetének és irányának felülvizsgálata javasolt. A hajdúháti mintaterületen Te-dej, illetve Hajdúnánás hortobágyi és déli részén kellene új erdısávo-kat telepíteni. A karcagi mintaterületen a már meglévı fasorok sőríté-sével is eredményeket lehetne elérni, de mindenképpen szükséges lenne a fasorok további sorokkal való gyarapítása is. Különösen a vá-ros bucsai, kisújszállási és tilalmasi határrészén kellene telepítéseket végrehajtani, mivel ott vagy egyáltalán nincsenek erdısávok, vagy csak közvetlenül a mőút mentén található áttört szerkezető fasorok vannak.
Összefoglalás
A térképek és őrfelvételek feldolgozásával kimutattam, hogy az egyes minta-területek erdıborítottságában és a mezıvédı erdısávrendszerek hosszában jelentıs különbségek mutathatók ki. A mezıvédı erdısávok szerkezetére és irányára vonatkozóan 0–5 közötti pontszámokból álló pontozásos minısítési rendszert dolgoztam ki, melyben az erdısávot alkotó sorok számát, porozitá-sát és irányát vettem figyelembe. A mezıvédı erdısávok szerkezetét tekint-ve elmondható, hogy azoknak csak 14-21%-a megfelelıen telepített, 13-40%-a csak részben, 42–71%%-a pedig egyáltalán nem felel meg az erdı-sávok telepítési szabályainak. Ez egyrészt a mezıvédı fasorok magas elı-fordulási arányával, másrészt a mezıvédı fasorok és erdısávok diszkonti-nuitásával, harmadrészt pedig a telepítés helytelen irányával magyarázható.